Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 72. szám
1938. szeptember 22 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 3 HÍREM —————————■■— A szudéta németek hősi küzdelme Meghatva és megrendülve tisztelgünk azok előtt a ravatalok előtt, melyek száma oly gyorsan szaporodik most a szudétanémet vidéken. Egy nép hősi szabadságküzdelmének állomásait jelenti mindegyik. A múlt század nagy szabadság - harcainak, a lengyel forradalmaknak, a görög felkelésnek, a mi 48-as nagy szabadságküzdelmünknek emlékei támadnak fel bennünk ennyi elszántság, ennyi hősiesség, ennyi önfeláldozás láttára. Húsz év rettentő elnyomatása sem tudta megtörni őket, hogy most létük, életük, jogaik védelmére ne vessék magukat támadóikra s ha kell, puszta körömmel is. Nagy dolgok soha nem születtek még lapításból és gyávaságból. Soha nemzetek jövőjét, jövő nemzedékek virágzását nem biztosította még a jelen nemzedékek kicsinyes meghunyászkodása. Akárhogy alakuljon is a közeljövő, minden csöpp német vér, amely most a szudétanémet városkák utcáinak kövére kifolyik, minden kis fakoporsó, melyet ez a hónapok óta csodálatos fegyelmet tanúsító három és fél milliós nemzetiség titkon, vagy nyíltan sirba tesz, a hazatérés, a nagy népközösségbe való ujrabeolvadás útját egyengeti. Minden nagy mozgalmat a mártírok légiói tesznek igazán naggyá. Akárhogy alakuljon is a világ, nem féltjük annak a nacionalizmusnak a jövendőjét, ahol egyszerű földművesek, kisiparosok s munkások, szegény falusi intellek- tuellek ilyen kitárt karral rohannak a halálba a nemzeti eszményért . .. Az igazságért harcoló magyar nacionalizmus lélekben ott áll most minden elesett szudétanémet ravatala előtt, hiszen ugyanazért az igazságtalanságért halnak ezek a németek most hősi halált, mely igazságtalanság annyi évi aláz minket. » E héten a Rochlitz-gyógyszer- tár (Rákóczi-tér) tart éjjeli szolgalatot A hercegprímás Sátoraljaújhelyen. Dr. Serédi Jusztinián bíbo- ros-hercegprimás, aki most két héten keresztül a rozsnyói apostoli kormányzóság területén szolgáltatja ki a bérmálás szentségét, szombaton végzett a szikszói esperesi kerület plébániáival és még aznap Sátoraljaújhelyre utazott, hogy e héten az ottani esperesi kerület plébániáin bérmáljon. A bíboros egyházfőt a vármegye határán Bornemisza Miklós alispán és vitéz Lehóczky Lajos főszolgabíró fogadták, a város határában pedig a polgármester képvi seletében Azary-Prihoda József főjegyző köszöntötte. Az üdvözlések után a bíboros egyházfejedelem a Kazinczy-utcában, a különböző egyesületek, frontharcosok, leventék, tűzoltók és iskolás növendékek sorfala között díszkocsin vonult a templomig, amelynek bejárata előtt Waldbott Frigyes kegyúr vezetésével az egyházközség képviselőtestülete várta. A templomban a papság élén Payer Ferenc apostoli protonotárius, apát- plébános fogadta, nagy papi segédlettel a bíboros főpásztort, aki vasárnap reggel 9 órakor kezdte meg a bérmálás szentségének kiszolgáltatását és mintegy 2000 hívőt részesített a szentségben. A helybelieken kívül az alsóberecki hivek is itt bérmálkoztak. Hétfőn Sárospatakon, kedden Olaszliszkán, szerdán Tolcsván I osztotta ki a bérmálás szentségét, csütörtökön Füzérradványon, pénteken Füzéren, szombaton Pácinban folytatja bérmálást a hercegprímás, aki ez utóbbi helyen templomot is szentel, vasárnap pedig Monyhata- nyán fejezi be bérmakörútját és még aznap hazajön székhelyére. A kettős vármegye tiszti főügyésze nyugalomba vonul. Ko- márom-Esztergom k. e. e. vármegyék törvényhatósági bizottsága a mai napon tartandó közgyűlésén fogja tárgyalni dr. Divéky István vármegyei tiszti főügyésznek nyugdíjaztatása ügyében benyújtott kérvényét. Divéky István dr. ugyanis betöltvón hivatali működésének teljes idejét, 1939. január 1-i hatály- lyal nyugdíjaztatását kéri. Divéky István dr. a kettős vármegye egyesítésekor, illetve Hulónyi Győző dr. vármegyei főügyész nyugalombavo- nulásakor Komáromból jött Esztergomba s itt rokonszenves egyéniségével rövid idő alatt kiórdeme a város s a vármegye polgárságának őszinte tiszteletét és szeretetét. Mint kiváló jogtudós s mint kitűnő tisztviselő általános nagyrabecsülést vívott ki magának nemcsak vármegyéjében, de országos viszonylatban is s igy távozása komoly veszteséget jelent a vármegye jogügyi igazgatásában. Dr. Felber Gyula tb. kanonok ünneplése. Vasárnap este a Magyar Király szálló nagytermében mintegy 150 terítékes ünnepi vacsora keretében ünnepelte Esztergom város társadalma dr. Felber Gyula kegyúri plébánost tb. kanonokká történt kinevezése alkalmából. A megjelent előkelő közönség soraiban ott láttuk többek között: dr. Radocsay László főispánt, dr. Frey Vilmos alispánt, vitéz Kolozsváry Béla ezredes, állomásparancsnokot, dr. Sántha József tanácsnokot, a polgármester és a kegyúri város képviseletében, dr. Csárszky István, dr. Hamvas Endre és dr. Mertán János prelátus- kanonokokat, Székely Gyula rendőrfelügyelőt, a középiskolák igazgatóit, a közhivatalok, intézmények és egyesületek vezetőit és képviseleteit, a legkülönbözőbb társadalmi rétegek vezetőit stb. Az ünnepi vacsora során dr. Sántha József a kegyúr város nevében, dr. Gróh József pedig a belvárosi egyházközség nevében mondottak az ünnepeltre pohárköszöntőt. Dr. Felber Gyula meghatott szavakkal köszönte meg az üdvözlést. A vacsora után a megjelentek még sokáig maradtak együtt a fehér asztal mellett és ünnepelték baráti körben az új tb. kanonokot. Diszgyülés és kultuszóra. Az Orsz. Szt. Gellérí ünnepségekkel kapcsolatban tartja meg az Orsz. Szt. Gellért Egyesület Budapesten a Szt. Gellért-kegyelethelyen este fél 8 órakor a sziklatemplom mellett kultuszóráját és díszgyűlés-kultuszestélyét este 9 órakor Szt. Gellért-szállóban. Ez alkalommal az ünnepi beszéd tartására dr. Ernszt Sándor ny. miniszter, országgyűlési képviselőt, disz- elnököt kértek fel, míg az alkalmi beszédekre dr. Havasy László bencéstanárt és dr. Rónay Aurél cserkész-főpapot, a máriacelli kegytemplom külföldi gyóntatóját. A díszgyűlési indítványokra, melyek közül kiemelkedik a Szt. István novecen- tenáris és a Tabán Szt. Gellért-ter- vet tárgyaló javaslat, bejelentés történt dr. Okolicsányi László M. L. E. elnöke, dr. Sziklay János D. K. E elnöke, dr. Gergely ffy Gábor a Turáni Társaság igazgatója részéről. A kultuszesten bemutatás tárgyát képezi az „Intelmek“ óda, melyet dr. Sziklay János jubiláns iró írt meg, élénk színekkel festve Szt. Gellért bakonybéli magányát, ahol a megszelídített farkas és őzike társaságában dolgozza ki Szt. István megbízásából. Hasonlóképen először halljuk meg ekkor Kedvessy Klára írónő Szt. Gellért ódáját és Molnár József Szt. István legendáját. Az Esztergomi Szt. István kultuszdélutánjukon oly hatással találkozott Szt. István-korabeli dalgyűjteményből ad elő részleteket Szent-Istvány Juci dalénekesnő. Az ének- és zeneszámokban közreműködnek a következő egyesületi kiválóságok : Ács Érnőné ezredesné, v. Babits Vilma zenetanárnő és leánya, Kricsfalvy Viktornó operaénekesnő, Várady Ferenc operaénekes, v. Beliczay Ilona zongoraművésznő és Vigh Endre zeneszerző csellóművész, a Magyar Dalosszövetség elnöke. Ez ünnepségek iránt — tekintettel arra, hogy szeptember 25 én a székesfőváros védőszentjének emlékezetét tartják — általános az érdeklődés. Személyi változások a főegyházmegyében. A bíboros hercegprímás Szabó Jenő bpest-józsefvárosi segédlelkészt Zuglóba helyezte, helyébe Sarkadi Béla bpest-zuglói segédlelkészt rendelte, aki egyben megbízást kapott a bpest-külsőjózsef- városi híveknek a Kisegítő Kápolna Egyesület keretében való megszervezésére. Mike Mária nyerte el, a háziasszonyok első díját az Őszi Lak- berendezési Vásáron. A most bezárult XIII. őszi Lakberendezési és Háztartási Vásáron Mike Mária oki. tanítónő a Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége állal rendezett főzőversenyen a háziasszonyok első dijat nyerte el. Örömmel hozzuk nyilvánosságra városunk kedves úrleányának szép sikerét. Frontharcos temetés Bajóton. Szombaton nagy részvét mellett temették el a község, derék, közismert polgárát, Füle Istvánt. A temetésen megjelent a község nagyszámú kö zönségén kívül Szoláry Lajos h. főjegyző vezetésével az egész képviselőtestület, Huszár István vezető tiszttel az élén az Országos Frontharcos Szövetség lábatlani csoportja, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi igazgatósága nevében Weisz Ervin titkár és Rákosi Károly igaz- gató-tanitó. A temetőben Szoláry Lajos h. főjegyző mondott búcsúbeszédet a község képviselőtestülete, Huszár István pedig az Országos Frontharcos Szövetség elnöksége és bajtársai nevében. Sok koszorú takarja sírját és Bajót község szegényebb lett egy derék, becsületes, jó magyar polgárral. Elitélték dr. Zwillinger Feren cet. Még a nyáron történt, amikor Esztergomban légvédelmi gyakorlatot tartottak és elsötétítették a várost, hogy dr. Zwillinger Ferenc kávéházból hazamenet sértő kifejezéseket használt az elsötéíités miatt. Ezért Zwillinger ellen bűnvádi eljárás indult felhatalmazásra hivatalból üldözendő becsületsértés vétsége címén és a helybeli járásbíróság 400 pengőre Ítélte élőt. Fellebbezés folytán a pestvidéki törvényszék elé került az ügy és helybenhagyta az ítéletet azzal az indokolással, hogy dr. Zwillinger a lakosság életének és vagyonának megvédését célzó hatósági intézkedéseket tette meg nem engedett módon bírálat tárgyává. Az Ítélet jogerős. A félelem és terror csendje Párkányban és környékén. A válságos napokban Párkányban olyan feltűnő csend uralkodik, amilyen a megszállás óta alig volt tapasztalható. A cseh terror és félelem csendje ez. A nagyhídon egész napon át ritkaszámba megy az átjövő ember, noha eddig még nincs határzár. A férfiakat nem engedik át, az asszonyok pedig nem mernek átjönni. Autó és kocsi cseh rendelkezés folytán nem jöhet át a hídon. Vasárnap is mindössze talán egyetlen autó kapott külön engedélyt az átjövetelre, amennyiben az diplomáciai kocsi volt. Az Esztergomban való szórakozás céljából átjárni szokott párkányi közönség vasárnap délután teljesen elmaradt. Katonagyűjfés folyik a túlsófélen a csehek terrorisztikus módján és a magyarokat is arra akarják kényszeríteni, hogy szent meggyőződésük ellen harcoljanak. Az esztergomi járókelő a keserűséget és fájdalmat takaró keserű csend jeleit látja a túlsó partokon, ahol a délutáni nap fényében megvillan egy-egy csendőrszurony. Elszakított véreink ma még szorongó érzésekkel vannak teli és tűrni kénytelenek az elnyomottak szomorú sorsát, mi azonban ideát bízunk benne, hogy a magyar föld az igazság ereje folytán rövidesen ismét magyar lesz és szabad lesz az út Párkány felé. A Zuglói Szent Antal-kórus Esztergomban. Vasárnap, folyó hó 25-én Laskó Emil rádió-karnagy és Balázs Lajos zuglói káplán vezetésével városunkba látogat. A jónevű zuglói Szent Antal-kórus a vízivárosi plébánia-templomban, a 10 órai szentmisén fog énekelni. Szentmise közben a szentbeszédet Balázs Lajos volt vízivárosi káplán mondja. Vagyonrongálás. Kiss Gábor fodrászmester feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen, aki f. hó 18-ról 19-re virradó éjjel üzlete üveg reklámtábláját bezúzta. A kár 80 P. Rendőrség a tettest nyomozza. Balesetek. Müllner Antal piliscsabai bognártanuló hintázás közben eltörte jobbkarját. — Salamon Dezső tokodaltárói gyárimunkásnak munkaközben a hűtőkemencéből kicsapott láng az arcát összeégette. — Ágfalvi László helybeli borbélysegédet egy autó elütötte. Balkarja eltörött. A sérülteket a Kolosba szállították. A Pesti Tőzsde uj számában dr. Dengl János egyet tanár, Morvay Endre tanácsnok, Lengyel Géza, dr. Tóth László és mások nyilatkoznak, Érdekes riport számol be a Ganzról, az Ingatlanbank közgyűléséről, a gabonatőzsdéről stb. Okos háziasszonyok már régen tudják, hogy törökszentmiklósi lisztből lehet szép farsangi fánkot, ízletes tésztát és jó kenyeret sütni. Kérje mindenütt. Főraktár: Vörös József cégnél. filmhiradcT Kultur Mozgó jelentése. „Férfi sors“ egy gyönyörű fiatal leány és egy öregedő férfi megrázó szerelmi drámája. Az óriási sikert aratott „Örvény* c. film férfi fősze" replőjének Jean Gallandnak új remeke csütörtökön, ketten egy jeggyel kerül műsorra. Kényes témájú, művészi eszközökkel megrendezett francia mestermű, a szerelem és szenvedély filmje. Témájánál fogva csak 16 éven felülieknek engedélyezve. — Fox híradó előzi meg. „Zendai fogoly.“ Egy királyi szerelem története, a legszebb a leg- csodásabb film, melyet valaha Amerika produkálni tudott. Főszerepét Ronald Colmann az emberábrázolás nagy mestere, olyan remekül alakítja, hogy örök élménye marad a nézőnek. Női főszerepben: Madleine Caroll a legszőkébb és legszebb film- szinésznő. Douglas Fairbanks Jr. felejthetetlen Henzani Ruppert .intrikáló szerepében. Ez a szerep, illetve alakítás a legtökéletesebb amit elképzelni tudunk. A film Antony Hope világhírű regényéből készült. Csak két napon szept. 24.-25-ón szombat, vasárnap kerül bemutatásra.
