Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 72. szám
ÖTVENKILENCEDIK ÉVF. 72 SZ. CSÜTÖRTÖK, 1938. SZEPTEMBER 22 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai és társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenklnt kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Vagyonelkobzással kívánja sújtani a többi vármegyével együtt Komárom-Eszter- gom vármegye a valutasíboló- kát és vámcsalókat. Erélyes feliratban kéri az ősi vármegye a kormánytól azok kíméletlen és az eddiginél keményebb megbüntetését, akik az ország mai küzdelmes viszonyaival nem törődve, a nemzet megfogható értékeit, a gazdasági élet forgalmi eszközeit, a pénzt, valutát és nemes fémeket kicsempészik. Nagyon helyesen és igazságosan követeli a vármegye, hogy ezektől a lelkiismeretlen egyénektől, akik visszaélnek a magyar pénzzel és a magyar köz- gazdasági érdekekkel és akik visszaélnek az országban élvezett előnyös anyagi helyzetükkel, vétessék el a pénz és a vagyon és juttassék a nemzet érdekeinek megfelelő célra. Nincs magyar ember, aki ne helyeselné ezt a kívánságot, amely ezen a téren is meg .akarja valósítani azt, hogy a nemzeti vagyon végre méltó kezekbe kerüljön és a nemzet javát szolgálja. Nem világraszóló esemény ez és természetesen nem hat a szenzáció erejével ez a megyei határozat, különösen ma nem, amikor Európa élethalál-harcát vívja és mi, magyarok ennek a gigantikus küzdelemnek szomszédságában és árnyékában lessük a történelmet és lélekzet- visszafojtva számítgatjuk, hogy mi lesz velünk s mit hoz számunkra a legközelebbi jövő. Azonban ez a kis megyei határozat is hozzátartozik a mi életünk és jövőnk kialakulásához. A vármegyét senki sem mondhatja forradalmi intézménynek és a magyar alkotmányos életnek ezt a konzervatív közigazgatási és képviseleti szervét inkább a komoly megfontoltság, a józan ítélőképesség és a gondos előrelátás jellemzi, mint a pusztán a lelkesültségre hallgató, elhirtelenkedett magatartás. Sőt akadtak elegen, akik a magyar miniszterelnök által is szinte forradalminak nevezett és elodázhatatlan nemzeti szociális és gazdasági reformok megvalósításának előestéjén fejcsóválva és szinte hitetlenkedve gondoltak erre a begyökeresedett ősi magyar szervre, amelyre az új viszonyok között szintén új feladatok várnak. A vármegye azonban — úgy látszik — szép sorjában bebizonyíthatja azt, hogy képes az új feladatok megvalósítására. Amint helyesen figyeli és észreveszi a közgazdasági élet menetét és közgazdasági téren is őrködik a nemzet érdekein, sőt mint a közönség törvényes képviseleti szerve, megtárgyalva és megítélve a jelenségeket, felirati jogánál fogva a kormányhoz juttatja véleményét és kívánságait,. — miért ne cselekedhetne igy a szociális viszonyok igazságossá tétele érdekében, miért ne sürgethetné a magyar életet a szegény ember számára is tűrhetővé tevő szociális, kulturális és gazdasági reformokat, miért ne cselekedhetnék így a földkérdésben, a kisember felemelése érNagy feltűnést keltett, hogy a kormány az iparigazolványok és az ipar- engedélyek kiadását ideiglenesen felfüggesztette. A Budapesti Közlönyben jelent meg dr. vitéz Imrédy Béla miniszterelnöknek rendelete, amely így szól: „Am. kir. minisztérium a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biz- tokításáról szóló 1931. XXVI. te. 2. §-ában kapott és legutóbb az 1938. XV. te. 9. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli. 1. §. További rendelkezésig iparigazolványt és iparengedélyt nem szabad kiadni. Ez a rendelkezés nem érinti azoknak az iparigazolvány, ille tőleg iparengedély kiadására irányuló kérelmeknek az elbírálását, amelyeket az illetékes iparhatóságoknál 1938. évi augusztus hó 15. napját megelőzően terjesztettek elő. 2. §. Az illetékes miniszter az iparigazolvány, vagy az iparengedély kiadását egyes indokolt esetekben, vagy ha indokolt, egyes iparokra nézve is engedélyezheti. 3. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1938. augusztus 19-én.* Értesülésünk szerint ez a rendelet átmenetet jelent annak az új rendszernek életbeléptetéséig, amely rendelet vagy rendeletek formájában rövid időn belül bekövetkezik. Most készítik elő a kereskedelmi minisztériumban az új rendeletet, amely az iparigazolványok és iparengedélyek kiadását beilleszti a társadalmi és a gazdasági egyensúly helyreállításáról szóló törvény intézkedéseibe. A zsidótörvény által megállapított 80 :20 százalékos arányt a jövőben az új kereskedők és iparosok köré dekében, a magyar falu megerősítéséért harcolva és miért ne szállhatna síkra a nemzeti, népi és emberi problémák százainak megoldásáért, miért ne harcolhatna egy új, szociálisabb, őszintébb, becsületesebb magyar közszellem érvényesüléséért, miért ne lehetne annak az új magyar világnak előkészítője, propagálója és részben — tekintélyes közigazgatási és képviseleti szerepénél fogva — megvalósítója annak a nemzeti és szociális alapon felépült új magyar világnak, amely igaz megbecsülést és tisztes megélhetést biztosít ebben a hazában minden becsületesen dolgozó, jó hazafi számára?!... Mi azt hisszük, reméljük és várjuk, hogy a vármegye be fogja tölteni ezt a gyönyörű hivatást és be fogja bizonyítani erre való képességeit. ben is érvényesíteni akarják és ezt az elhatározást az iparigazolványokon és az iparengedélyeken keresztül kívánják végrehajtani. A rendeletben közölt „további rendelkezésig“ szóló szünet tehát csak az új rendelet kibocsátásáig szól. A rendelettel kapcsolatban jól informál helyen a következőket közölték. — A rendelet kiadását a kereskedelmi minisztérium illetékes osztálya azért kérte, mert az utóbbi időben igen nagy számban adtak be iparigazolvány kiadása iránti kérelmeket. Megállapították, hogy ezeknek az iparigazolványoknak a kérése összefüggésben van a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló törvénnyel. — A kiadott rendelkezés nem érinti a képesített szakmákkal kapcsolatban az iparigazolványok kiadását, ezeket továbbra is a törvényes formák között és törvényes alapon ki fogja adni az iparügyi minisztérium. A rendelet kiadását az is szükségessé tette, hogy a kormány tervbe vette az iparigazolványok kérdésének általános rendezését, tekintettel arra, hogy az utóbbi időben a kereskedelmi pályáról kiszorultak egyre sűrűbben kérnek önálló ipar folytatásához szükséges igazolványt. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD A magyar kormány tiltakozott a csehek katonai intézkedései ellen. —- Csapatostól szöknek át a csah katonák a magyar határon. — 200 milliót takarít meg az országnak évenkint a textilipar. — Magyar- ország a múlt évben 170 kgr. szin aranyat termelt. — 24 millió pengős állatexportban vesz részt a fővárosi Községi Takarékpénztár. — Feltűnően csökkent Magyarországon a szappanfogyasztás. — Vadászati főfelügyelőségek felállítását tervezi a kormány. — A székesfehérvári püspök egyházmegyei múzeumot létesített. — Felfüggesztették a Pénzintézetek Országos Biztosítójának igazgatóságát. — Elmaradt a válogatott magyar—cseh labdarúgó mérkőzés, mert a magyar csapatot visszarendelték. — A jezsuiták templomot és lakóházat kaptak Kispesten. — Kondorost búzából sütik a pápa kenyerét. — A magyar válogatott futballcsapat 6: 1 arányban csúfos vereséget szenvedett Zágrábban.— Gróf Teleki minisztert egyhangúlag megválasztották Tokajon. KÜLFÖLD A csehek Kassát előkészítették az ostromra. — Párisban és Londonban a cseh határok módosításáról beszélnek. — A csehek megkezdték Pozsony polgári kiürítését. — Föloszlatták a szudétanémeí védelmi szervezeteket.—Japán szükség esetén fegyveresen is támogatja Németországot. — Szédületes tőkeáramlás folyik Európából Amerikába. — A románok Erdélyből külön autonóm társasállamot akarnak alakítani. — Százmillióra becsülik a japán-kinai háború hajlék - talanainak számát. — Véres harcok dúlnak ismét Palesztinában. —- Bezárták az osztrák papi iskolákat. — Nagy sikere volt a belgrádi árú- mintavásárnak. — A cseh minisa- terek kisibolták külföldre vagyonukat. — A gázálarcok millióit osztja szét Anglia. — Heinlein szudéía- német szabadcsapatot alakított a menekültekből, mely már 40.000 re szaporodott. — Kommunista bandák gyújtogatnak és fosztogatnak a csehek nemzetiségi vidékein. — Fék- telen háborús uszitás folyik a francia szabadkőműves páholyokban a csehek érdekében. — Cseh egyenruhába öltözött orosz katonák vannak a Felvidéken. — Anglia újjászervezi az indiai hadsereget. — A pápa háromnapos szentségimádást rendelt el a békéért. — Nagyarányú antiszemita tüntetések voltak London elővárosaiban. — Pozsony - ra is kiterjesztették a fegyvertartási tilalmat. — A cserkészeket is már fölfegyverezték a csehek. — Eltávolították a zsidókat Passauból. — Hatvan tanítót kitettek állásukból a románok. — Aradon egyenruhát kaptak a kocsisok és a soffőrök. —- Anglia lett Amerika legnagyobb ha- divasárlója, — Mussolini trieszti beszédében népszavazást követelt a magyarság részére is. Miért függesztette fel a kormány az Ipar- igazolványok kiadását
