Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 71. szám
1938. szeptember 18 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 3 Zwillinger beadványa tárgyában hozott alispáni határozatot. Jóváhagyta továbbá Komárom városnak a városi kocsisok és napszámosok ünnepi napszámbére, a lovassági laktanya tatarozása és a közvágóhíd bekerítése tárgyában hozott határozatait. Buzgó szolgálatainak elismerése mellett nyugdíjazta a közgyűlés Láng József bánhidai vezetőjegyzőt és meg állapította özvegy Prikkel Mihélyné és özv. Ágoston Imrénó nyugdiját. őrömmel értesült a kisgyűiés arról, hogy Tatatóváros község repülőtér céljaira községi ingatlant ajánlott fel. Foglalkozott a kisgyűiés Vértes- szőllős nagyközségnek kisközséggé való minősítésének kérdésével, de Bénhida és Vértesszőllős községek vonatkozó határozatai és a járási főszolgabiró jelentése alapján azon álláspontot foglalta el, hogy Vértesszőllős község további önálló fennmaradása mindkét községnek és különösen Vértesszőllős község lakosságának érdeke, mert kulturális és szociális fejlődése és működésének intenzivitása igy jobban van biztosítva. Tat8tóváros község végleges nevének megállapításával kapcsolatban a kisgyűiés a Tata nevet hozta javaslatba a belügyminiszternek. Jóváhagyta Környe községnek a közkút költségeihez való hozzájárulás tárgyában és Kollár Imre köz* ségi aljegyző közlekedési pótdíja tárgyában Tatatóváros képviselőtestülete által hozott határozatokat. A komáromi patkolókovács-képző tanfolyamra 650 pengőt szavazott meg és felirat készítését javasolta Kecskemét város átiratával kapcsolatban a közkórházak államosítása érdekében. Czeczei Mátéjfiy Sándor budapesti lakos régi magyar nemességének kihirdetése után különböző községi képviselőtestületi határozatokkal foglalkozott, amelyek során a községi kisegítő munkaerők alkalmazásával kapcsolatban akként határozott, miszerint elsősorban érettségizett, a községi közigazgatásban véglegesen elhelyezkedni kívánó egyéneket kell kisegítő munkaerőként alkalmazni. Felszólalások hangzottak el még a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesülete által üzemben tartott mentőautók igénybevételének drágasága ellen, amely különösen a közkórházaktól messzefekvő vértesaljai községek különben is szegénysorsú lakossága részére jóformán illuzórikussá teszi a mentőautó igény- bevételét. A közigazgatási bizottság ülésén ugyancsak dr. Radocsay László főis pán elnökölt, aki meleg szavakkal üdvözölte a tudapest-viöéki királyi ügyészség uj főnökét, dr. Gölz Bálint királyi főügyészt azon alkalomból kifolyólag, hogy főügyészi minőségben első Ízben vett részt a bizottság ülésén, Örömmel hallotta a közigazgatási bizottság, hogy a véríesszőllősi bányamunkások érdekében a MÁV igazgatóságához intézett megkeresése eredménnyel járt. Hogy Vértesszőllős községben lakó és a MÁK bányatelepén dolgozó munkások reg gél idejekorán munkahelyeikre eljuthassanak és este időben hazajuthassanak, október 2.-ától bezdődőleg az ezidőszerint fél 11 órakor induló tatatóvárosi vonat 11 órakor fog in- dúlni» mig a Tatatóváros—Felsőgalla között közlekedő 31—B számú vonat helyett Tatatóvárosról reggel 3 óra 55 perckor induló felsőgallai uj vonatot helyeznek forgalomba. Az alispáni havi jelentés részletesen beszámolt az augusztus hóban vármegyénk területén lezajlott különböző Szent István-évi ünnepségekről és mély részvéttel emlékezett meg Maksay Andor komáromi pénzügyi tanácsnok elhalálozásáról, mint aki példás lelkiismeretességgel és páratlan tapintattal töltötte be nehéz munkakörét és elhalálozása nemcsak a városi hivatalt és tisztviselőtársait, hanem az egész város közönségét érzékenyen sújtotta. A szokásos havi jelentések tudomásulvétele után dr. Frey Vilmos alispán bejelentette, hogy a törvény- hatósági bizottság szeptember 22-re összehívott őszi rendes közgyűlésével egyidejűleg a vármegyei alispánok Esztergomban értekezletet tartanak. Ezzel kapcsolatban a megyei közgyűlésen is megjelennek, ahol is dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok fog beszédet mondani Szent Istvánról és a jubileumi év jelentőségéről a vármegyei közigazgatás szempontjából taglalva e kérdéseket. Tekintettel az illusztris szónokra és hallgatóságra, az idegenből idejövő és a gyűlésen megjelenő köz- igazgatási vezető egyének és családtagjaik jelenlétére, az alispán ezúton is felkéri a tvh. bizottság tagjait, hogy minél teljesebb számban vegyenek részt az ezóvi közgyűlésen. A közigazgatási bizottság ülése után a gazdasági, az adófelszólam lási és a népművelési albizottságok tartottak ülést ugyancsak dr. Radocsay László főispán elnöklete alatt. Fenti gyűléseken a tagok szép számban jelentek meg és nagy érdeklődéssel kisérték az alőadói javaslatokat és az utána kialakult vitákat. Az égen hétszinű fátyol Az égen szürke boszorkányok Vágtatnak tüzes paripákon ■. • Elkergette a nap. Nem sir a szél. A csená beszél., ■ Aranyfutár Száguld égen, földön : napsugár. Hirdeti: a harcnak vége, Ráterül mindenre béke Arany palástja. Fa könnyét rázza, Erdők fellélekzenek És háladalt zengenek, Fészkek őrei: dalos madarak, Nevetnek rájuk a napsugarak. Kecskekörmöt nem dob Balaton És felette a magaslaton Tihany harangja Avéra csendül Szavára haragos vízre csend ül S az égen lellobog hétszinű fátyol Emberek szivében vágyön fellángol ■ A remény, szebb jövő, áldás és béke, Rájuk mosolyg mennyből az Isten képe. Büchner né Nydrasdy Ilona Gazdasági tanácsadó Rovatvezető ; Bartossik Béla gazd. tanár Eoratavasai zöldtakarmányok biztosítása. Ilyenkor, ősszel keli biztosítani a koratavaszi zöldtakarmányt, mert amit majd csak tavasszal fogunk elvetni, abból június előtt aligha lehet az áliatok elé tenni. Tavasszal állat is, ember is várja, hogy mikorra kerül az első zöldtakarmány. Az állat azért, mert jobban szereti, mint a szárazát, jobb, természetesebb, izletesebb, egészségesebb, az ember ezenfelül azért is, mert jóval olcsóbb, mint a széna etetés. Hányán nézdegéljük már kora tavasszal a mind jobban fogyó szé nakazlat, hogy vájjon kitart-e a zöldig. Áki már ősszel gondoskodik arról, hogy minél korábban legyen kiadós zöldtakarmánya, annak nem fáj annyira a feje, ha a széna fogyását látja, nem kell az állatait gyengébben tartania, nehogy a szé" nakészlet idő előtt elfogyjon. Koratavaszi zöldtakarmánynak leginkább rozsot szoktak vetni. A legkorábbi zöldtakarmányt a rozs adja. Csakhogy a rozs egymagában nem valami prima takarmány, különösen tejelő állatnak nem. Hogy jobb legyen, bükkönnyel vagy borsóval kell keverni. A borsó helyett inkább a bükkönyt ajánlom, mégpedig sovány talajra a szöszösbükkönyt, jobb talajokra a közönséges őszi bükkönyt, vagy a pannonbükkönyt. A rozsnak azonban nagy hibája, hogy hamar elvénül és mikor már annyira fejlődött, hogy a kalásza hasban van, az állatok csak kelletlenül eszik. Erre az időre más, jobb, könnyebben emészthető takarmányról kell gondoskodni. Ez a más, jobb zöld takarmány a búza. A körültekintő gazda tehát úgy jár el, hogy az ősszi takarmánynak szánt területnek kö rülbelül a felét búzával, vagy az ennél jobb buzásbükönnyel veti be. A takarmánynak vetett rozsot és búzát sűrűre kell vetni. Kataszteri holdankint kell 100—110 kg vetőmag. Ennek legalább a fele legyen bükköny, de jobb, ha akár háromnegyedrésze az. A tulajdonképpeni takarmányt a bükköny adja, a rozs meg a búza arra való, hogy támasz- téka legyen az elfekvő szárú bükkönynek és hogy a tömeget na- gyobbítsa. De akármilyen keveset teszünk is a bükkönyből a rozs vagy a búza közé, ez a pillangós virágú növény mindig emeli a gabonafélének a téplálóéríékét. Legjobb az ilyen őszi keveréktakarmányt frissen trágyázott földbe vetni. Mivel korén lekerül, tavasszal még utána csalamádét vagy más takarmányt, esetleg korai kukoricát, a következő évben pedig jöhet utána a búza. Ez még külön haszon, mert a takarmány féle írtja a gyomokat, jó állapotba hozza a földet és azt a vetés alá jól elő is lehet készíteni. Aki magtermesztés végett kiván bükkönyt vetni, az ne vesse frissen trágyázott földbe, mert tapasztalat szerint itt nehezen köt magot. Ilyenkor csak támasztékul kell a rozs vagy búza, azért nem kell többet közbekeverni a vetőmagmennyiség harmadrészénél. Magtermelésre elegendő holdankint 40—45 kg rozzsal vagy búzával keverve. Ami végül a vetést illeti, a tapasztalat szerint a rozsos keveréket szeptember közepe táján kell elvetni, a búzásat szeptember végefeló, legkésőbb október elején. Nem szabad a vetőmaggal takarékoskodni, hisz az a cél, hogy minél több jó, finomszálú, magas táplálóértékű zöld takarmányt nyerjünk. Miskolc megoldja a cigánykérdést Máshol is vannak cigányok, nemcsak nálunk s máshol is sok baj van velük. De míg nálunk évek óta vajúdik a megoldás kérdése — a közönség érdekelt részének roppant káréra —, addig másutt sokkal egyszerűbben, alaposabban és gyorsabban intézik el. Legalább is így olvassuk ezt Miskolc város polgár- mestere és a miskolci cigánytelep ügyében. Nálunk évekig tartott, amíg hivatalosan belátták, hogy a cigányok jelenlegi települési helye súlyosan káros és több fontos szempontból tarthatatlan; évekig tartott, amíg a megfelelő új települési helyet a hivatalos fórum elfogadta s noha ismételt közgyűlési határozat mondta ki az intézkedés szükségességét és sürgősségét s noha már hónapok teltek el azóta — mégsem történt semmiféle intézkedés. Miskolcon egyszerűbben fogták fel a dolgot. Nem annyira a cigányok érdekeit nézték, hanem a város kö- zönségéét. A cigányok általában, eddigi életük alapján sehol síneseNe vegyen zongorát, amig be nem kéri az ország egyetlen zongoragyára a, MUSICA Budapest, VII. Érzsébet-körút 43. (Royal) Telefon: 14—5—063. díjmentes képes prospektusát és közismert olcsó árajánlatát! Előnyös fizetési feltételek! »tHMMIMHWMWttMtH nek túlságosan elkényeztetve. Miskolcon éppen azért ez nem is okozott gondot, pedig hétszáz cigányról, egész cigányvárosról van szó. A város a Sajó partján minden cigánynak ingyenes házhelyet ad, ott felépíthetik vályogházokat. Az anyagot, a régit, vihetik magukkal, mert a város ingyen fuvart bocsát rendelkezésükre. Ha meggondoljuk, ez is nagy dolog, mert a városok nem szoktak sem ingyen házhelyet, sem költözködési bért adni senki más becsületes emberfiának. Miskolcon a cigányok még családonkint húsz pengős építkezési segélyt kapnak, ennek fejében azonban a házakat egységes típusú tervek szerint kell megépíteniük. A régi cigánytelep helyét fertőtleníteni fogják s felszántják, néhány nap alatt megtisztítják az egész cigánytelepet s kő-kövön nem marad a régi telep helyén. Mindez pedig dr. Fekete Bertalan polgármester intézkedésére történik, minden különösebb hivataloskodás és hosszadalmasság nélkül. Istenem, mikor beszélhetünk majd mi is múlt időben az egész cigány- kérdésről s mikor tehetünk majd végképpen pontot ennek a lényegében nem is olyan nagy ügynek a végére ? I H8HEM Válságos órák láza remeg végig nemcsak Európán, hanem az egész világon. Az igazságtalan béke diktátumok fonáksága mostanig már egész tarthatatlanságában kitűnt, az a rombolás, amit okoztak, véginségbe döntötte egész Európa gazdasági életét, a rettentő fegyverkezés és hadikészülódés pedig kimeríti minden nemzet erejét. A súlyos kór láztünetei Csehszlovákiában ütköznek ki leginkább, ebben a modern torzszülöttben, amelynek elhibázott megteremtését mindjobban belátja már a világ közvéleménye. Most borotvaélen táncol az európai helyzet. Fegyverek ropognak, emberek esnek áldnzatul, javak mennek tönkre ebben a küzdelemben. Mi magyarok, különösen itt, a határ mentén, aggódó figyelemmel nézzük az eseményeket. Tisztelettel tekintünk azokra, akik hősi küzdelmükben életüket is feláldozzák maguk és fajtájuk nemzeti önállóságának és kultúrájának kivívásáért. Reménykedéssel nézünk Európa vezetőpolitikusainak meg- jeszített munkája elé, hogy végül is győzni fog a józan belátás, az igazság és méltányosság. Ebben a reménységünkben pedig benne van az is, hogy nemzetünkön ejtett súlyos sebek és a javítás ezükséges- ségének felismerése is megtörténik s Magyarország is hozzájut ahhoz, amit a békediktátumok könyörtelen erőszakossága tőle elvett. Addig is azonban Európa idegei a megpaitanásig vannak megfeszítve, nagy válság láza borzong végig rajta s az emberek milliói elszorult szívvel aggódva lesik a jövőt , . .
