Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 68. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1938. szeptember 8 földi javak helyett csak gyermekekkel ajándékozott meg. A kormány ezért a belügyminiszter kezdeményezésére elhatározta, hogy törvényjavaslatot fog benyúj tani szociális és családvédelmi alap létesítéséről, amelynek táplálása a gyermektelenek vagy csak kevés gyermeket hátrahagyok hagyatékából fog történni. Az örökösödési illeték mellett tehát új érezhető teher fog jelentkezni. De kérem a magyar társadalmat, ne tekintse ezt tehernek, hanem fogja fel úgy, mintha egy meg nem szü letett s a nemzetnek hiányzó gyér mek jelentkeznék a hagyaték egy hányadáért. — Az iparügyi miniszter elkészítette a gyermeknevelési pótlékot bevezető törvényjavaslat szövegét, amely ezt az intézményt a gyáripari és bányamunkásokra nézve az egész vonalon kötelezően megvalósítja. — A gyermeknevelési pótlók lényege az, hogy mindazok a munkások, akiknek gyermekeik vannak, egy pénztárból külön havi juttatásban részesülnek. — Az eddigi számítások szerint a munkabér összegének mintegy 4 százaléka, amelyből 3 százalék a munkaadót, 1 százalék a munkást terhelné, folyna be egy pénztárba, amely minden tizennegyedik évét be nem töltött gyermek után havonta öt pengőt folyósítana, a netán megmaradó felesleg pedig minden évben kétszer, nyári iskolai szünet előtt és karácsony előtt kerülne kifizetésre. Következő számunkban folytat juk a miniszterelnök országépítő programjának részletes ismertetését. Ernszt Sándor A régi Felvidék rendkívül sok értéket és vezetőt adott a magyar közéletnek, a magyar politikának s nem utolsó sorban a magyar katolikus világnak. Részben a nemzetiségi problémák körüli állandó küzdelem, részben pedig a Felvidéken tömören lakó szegénységnek gazdasági és szociális bajai körüli teendők formálták és keménnyé acélost tották a rr.atryar politikai élet részére az egyeneket. A Felvidékről, Pozsonyból indult el Isten áltál megszabott göröngyös útjara Ernszt Sándor, a káplán. Akkor „hecc káplánénak nevezték, ma pedig a vele politikailag szembenállók is vallják : „Ernszt Sándor több mint politikus, ő államférfi.“ Az ő négyéviizedes munkájának idejébe nemcsak a katolicizmus heroikus küzdelme, hanem a kapitalizmus, a szabadelvűség s a marxisták fénykora esik. Ebben a „fénykorban“ kellett helytállni Ernszt Sán dórnak, amikor szintén idegen esz meáramlatok hódították meg az oly könnyen hívő és könnyen felejtő magyar társadalom tekintélyes részét. Hogy a jó Isten szereti a magyar népét, bizonyítja, hogy az utolsó négy évtized rendkívül súlyos és nem egyszer jövő életünkre döntő befolyással bíró időben Ernszt Sándort, Prohászkát, Gissweint adta a nemzetnek. A beresztényszocialisták azért is köszöntik Ernszt Sándort, mert az új termelési rendszer s a gyáripar által — különösen a múltban — megteremtett tömegnyomor leküzdésére vállalkozott. Ernszt Sándor is azok közé állt, akik a kisemberek tervszerű és törvényes megsegítésén fáradoztak, ha azért sokszor még a legközelebbi berkekből szemrehányást is kaptak. A népért való gyakorlati szociális munka sajnos a múltban sokak előtt nem adott tekintélyt és könnyű volt a „cucüista“ jelzőt megszerezni. XIII. Leó papja azonban kitartóan küzdött a „Rerum nova- rutn“ szellemében és ha ma a magyar keresztény társadalom megér több a szociális munkakötelesség iránt, az nagyban visszavezethető Ernszt Sándor társadalmi és poiiti kai életének ezirányú működésére. Ernszt Sándor társadalmi munkája és politikája körül sok és nagy a vita. Lehet, de Ernszt Sándor mindig tudta, hogy a politikus nem lehet mimóza, hanem állnia kell a tárgyilagos, de sokszor elfogult, vagy nem tisztán látók kritikáját is. És állta ós állja, mert Ernszt Sándornak óriási előnye van sok-sok politikussal szemben : a tisztesség és becsületesség nála nem érdem, hanem kötelesség s ezt a kötelességet fényesen teljesítette. négy óviúede Egyet azonban ne felejtsen senki * Ernszt Sár dór szobája négy évtizeden áí a keresztény és szociális politika „villamos centráléja“ volt, ő mega pedig a dinamikus lendítő erő. S ha ma sokan talán tele vannak eszmei árammal, ne felejtsék el, hogy négy évtizeden át hol gyűjtötték az áramot, hol óvtak nehéz idők ben féitő gonddal az eszmét s hogyan mentették át a „cen'ráiét“, hogy annak erejéből ma is elmök és rnűködniök lehet. Ernszt Sándor politikája nem ismerte a machiaveüzmust, nem hirdetett vizet, amikor bort ivott. Ő a tisztesség és becsületesség bajnoka, munkatársaitól is ezt kívánta. Ez maga is állambiztositék, mert legyen bár az állam akármilyen struktúrájú is, — akár demnkraükus, akar diktatórikus, annyi bizonyos, hogy tisztességes és becsületes polgárok és vezetők nélkül fenn nem maradhat, hanem csakis a jeUemesek biztosíthatják fennmaradását. Ezért üdvözöljük mi Ernszt Sándort politikai pályafutásának 40-ik esztendejében. Tóbler János f Ml f tOt»' Fényes keretek közt folyt le a D, K. E. hangversenye A Dunántúli Közművelődési Egyesület a Fürdő Szálló szinházíermeben rendezett szept. 4-i hangversenye a hozzáfűzött várakozást messze felülmúlta. A nagyszámú és előkelő közönség a Szentév lélekemelő ün népségéi közül minden bizonnyal egyik legszebb művészi élményei közé sorolja a D. K. E. irodalmi esttel egybekötött hangversenyéi, emelyet dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás úr őeminenciája is meg tisztelt magas látogatásával. A megjelentek között dr. Radocsay László főispán, dr. Frey Vilmos alispán és Glatz Gyula polgármester, mint diszelnökök vettek részt. A műsor első szamaként dr. Sziklay János kormányfőtanácsos, iró, D K. E. elnök tartott magasszárnyalású megnyitó beszédet. Az illusztris iró Szent Istvánról megemlékezve, töb bek között ezeket mondotta: — Sohasem volt nagyobb szükség a szentistváni eszméken, elgondold sokon nyugvó országépítő tettekre, mint napjainkban, amikor gyűlölködve állnak egymással szemben társadalmi osztályok és nemzetek. — Éljön még az az idő, amikor a bazilika tövéből örömteli szívvel nézhetünk át a trianoni határon. A tarjáni óvoda 35 apró növendékének énekes, táncos előadasa következett ezután a városi és falusi szokásokból merített megfigyelések alapján. Az előadást a tökéletes be- tanultság és plasztikus kidolgozás jellemezte, ami Eördögh Margit óvónő kitűnő pedagógiai és szervezőképességének köszönhető. Hajdú Imre, az Operaház tagja és Karácsonyi Margit, a rádió énekesnője népszerű magyar dalokkal egy- csapásra meghódították a közönsé get. Frenetikus sikert arattak, amihez nagyban hozzájárult Sáray Valéria zongoraművésznő tökéletes technikájú zongorakisérete. A konferansz bemondása után ifj. Balázs János költő lépett a közönség elé. A költő újabb művei közül olvasott fel néhány remek darabot, amit a közönség őszinte tetszésnyilvánítással honorált. Hajdú Imre operaénekes és Karácsonyi Margit nótaénekesnő énekszámai után az est dr. Sziklay János iró költeményének felolvasásával véget ért. Lelkes hangalatban folyt le a haszonhatos ezrednap Vasárnap mindvégig lelkes hangulatban folyt le a volt huszonhatom gyalogezred kötelékébe tartozott baj- tarsak szövetségének ezredemlék- nepja. Egyéb körülmények mellett bizonyára a szép őszi idő is hozzájárult ahhoz, hogy a bajtársak szokatlanul nagy számban jelentek meg. A frontharcosok testületileg, a vitézek és a honvédhelyőrség tisztikara küldöttségileg vett részt az ünnepen Délelőtt féltizenegy ór kor szentmise kezdődött a belvárosi plébánia-templomban, mikor LukátsDszső volt tábori lelkész intézett szép, megindító beszédet a bajiársakhoz. U ána a leventezenekar hangjai mellett a felsorakozott bajtársak a Hósök-terére vonultak, ahol ünnepély kezdődött. Itt dr Etter Jenő városi főügyész mondott lelkes ünnepi beszédet. Kegyelettel emlékezett meg az ezred- beii elesett hősökről és összetartásra buzdította az életbenmaradottakat. Lukáts Dezső szép ünnepi imája után a hősi emlékmű megkoszorúzása, majd tisztelgő elvonulás következett. A leventezekar ropogós indulói mellett, régi katonás kedvvel masíroztak az öreg huszonhatosok a Fürdő Szállodába, amelynek szí háztermében folyt le a dHzgyűlés. A bajtársak zsúfolásig megtöltötték a nagytermet, amikor a Magyar Hiszekegy elmondása után Krämer Antal nyugalmazott ezredes szép, lelkes beszéddel megnyitotta a gyűlést. Elsősorban Szent István királyról, a nagy országalapítóról szólott és a huszonhatosok örömét nyilvánította, hogy a szent király szülővárosában tarthatják ezrednapjukat. Kegyelettel emlékezett meg az utolsó ezred- találkozó óta elhunyt bajtársakról, Herszényi Bálint ny. ezredesről és különösen Gyürke Dezső ny. ezre des-ől, a bajtársi szövetség volt elnökéről, akit mint jó embert, kiváló, kötelességteljesítő katonát és igaz, jóakaratú bajtársat jellemzett. A dísz- közgyűlés néma felállással áldozott emlékének. Tlaskal, Klempa tábor- nokoknak, az ezred volt vezérlő tisztjeinek és több bajtársnak levélben kü’dött kedves üdvözleteit tolmácsolta, majd áttért az ezredemlék megvalósításának kérdésére, amelyről részletesebben dr. Etter Jenő tájékoztatta a díszközgyűlést. Eszerint 2000 pengő körül jár az eddig összegyűlt összeg ós a csekken be; üldött adományokról a „Hu szonhatos Bajtárs“ cimű körlevélben olvasható az elszámolás. A „Huszon- hatos Bajtárs“-at minden volt hu- szonhatos bajtárs címére megküldik, akinek cime ismeretes, vagy aki tartózkodási helyét közli a szövetséggel. Mihelyt együtt lesz a megfelelő összeg, elkészítik az emlékművet, amely a jövő évi ezrednap- kor kerül leleplezésre. Hajdú Rezső szobrászművész ismételten bemutatta az emlékmű kicsinyített mását a közgyűlésen. Az elhelyezést célzó vita során vitéz Szívós- Waldvogel József ny. tábornok indítványára elhatározták, hogy összehívják az emlókműbizottság tag jait, amely végre dönt az emlékmű méltó elhelyezéséről. (A dunaparti várfalbaillesztést ugyanis általában nem tartják helyesnek.) Déli 1 órakor kétszázterítékes ebéd volt a szálló nagytermében, amelyen a bajtársak lelkes örömére dr. Serédi Jusztinián bíboros-heregprímás, az ezred egykori tábori lelkésze is megjelent egyszerű háborús emlékéremmel a mellén. Dr. Frey Vilmos alispán a kormányzóra, dr. Vélsz Aladár győri helyettes polgármester pedig a bíboros-hercegprim >sra mondott felköszöntőt. Mind a kormányzót, mind a hercegprímást helyeikről felállva, lelkesen ünnepelték a bajtársak. Dr. Vélsz Aladár még külön szép beszédben üdvözölte a huszonhato- sok nevében dr. Frey Vilmos alispánt és az ebéden szintén résztvevő dr. Csárszky István prelárus kanonokot, Glatz Gvula polgármestert és vitéz Szívós- Waldvogel József ny. tábornokot, továbbá a vitézek és frontharcosok képviseletét. Az ünnepségen és az asztalnál láttuk még vitéz Kolozsváry Béla ezredes, honvéd állomásparancsno- kot, vitéz Setéth Vince és Soos Pál ezredeveket, Koffler Gyula ny. alezredest, vitéz Gerecsey Árpád vitézi széktartót, vitéz Szabó István kir. tanfelügyelőt, Mike Ernő őrnagyot, dr. Hegedűs Zoltán rendőr tanácsost, vitéz Zsámbeky Pált, vitéz Sághy Antalt és másokat. Meleg baráti együttesben telt el az ebédidő és sok mes ziről jött bajtársnak bizony alig maradt ideje az esztergomi nevezetességek megtekintésére. Huszonnégyen pályázták a Dobogókő rendezésére Még áprilisban történt, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Bes- senyey Zenó elnök ós Irsy László alelnök vezetésevei a tanácstagok majdnem teljes számának részvételével helyszíni szemlét tartott a Dobogókőn. Dr. Bessenyey Zenó részletesen ismertette a tanács és a megjelent hatóságok képviselői előtt a Dobogókő rendezésének kérdését. Ezek szerint a Dobogókőn csak hitszáz négyszögöles telkekre lehet villaszerűén építkezni. Vízvezetéket is kap 1939. évre ez a 750 méter magas gyógy és üdülőhely. Mert ez lesz a Dobogókőn. A vízvezeték mintegy 680 000 P-be fog kerülni és Dö- mösről kiindulva három szivattyú közbeiktatásával jut el a viz majd fel a hegyre. A villanyt az esztergomi villanytelep szolgáltatja. A helyszíni szemle után a Köz- mánkák Tanacsa tervpályázatot irt a Dobogókő-fensik rendezésére és beépítésére. Az eszmei tervpályázat határideje most járt le és arra 24 tervpályázatot nyújtottak be. A Tanács a tervpályázatokat rövidesen bírálat tárgyává teszi és a bírálat befejezése után a pályaműveket kiállítja. A bírálóbizottság döntése alapján a Közmunkatanács a tervek
