Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 65. szám

2 E5ZTERG ÖM Rl VIDÉKÉ 1938. auguzstus 28 iiinniHiiiiiniiHiiiiiaiiiiiaiiiiiBiiiiiHiuniiii ! vmk és man m 1 SZÖVET § SELYEM | MOSÓ- I KELME FEREI PORÓZUS I INGEK ABCilTli 4-so-töi ubiuiibui 11B111I1 megtörtént az első lépés. A Köz­munkatanács hozzájárult, hogy a Glock Imre építész-cég Dobogókőn modern nagyszállót építsen. Glock- cég által benyújtott tervrajzokat a Közmunkatanács már elfogadta és most már csak a kivitelezés van hátra. Értesülésünk szerint a szálló építkezési céljaira több mint félmillió pengőt fordítanak és ezt Glokk Imre építőmester saját erejéből kívánja fedezni. Az első nagy dobogókői építkezés után sor kerül a tervbevett nagy pest- környéki üdülőtelep kiépítésére, amely valóban alkalmas lesz arra, hogy a budapestkörnyéki hegyvidéknek ezen gazi festői tájékán külföldi vendé­íiaiaiiuiaiuiiaiiiiiaiiiiiaiJiiifliiiiiBiiiiifliiBiiiiiaiiiiiaiiiiifliiiiiBiiaiBiiiiiaiiiiii geink minden tekintetben kiváló üdü­lésben s szórakozásban részesüljenek. Befejezett ténynek tekintik építke zési körökben, hogy a MABI, az OTBA és más nyugdíjpénztárak is külön üdülőotthonok építését bonyo­lítják le Dobogókőn. Ézideig techni­kai akadályok gördültek Dobogókő kiépítése elé, tudvalévőén nem talál­tak megfelelő vizet és így az üdülő telep megalkotását nem tartották megvalósíthatónak. Most ebben a vonatkozásban is örvendetes fordu­lat történt, amennyiben Dobogókő számára már megfelelő víz áll ren­delkezésre és rövidesen hozzákezde­nek az új dobogókői vízmű építke­zési munkálataihoz. Leányifjúsági vezetők képzése Esztergomban A Katolikus Leányok Országos Szövetségének (KLOSz) központja ez évben újra Esztergomban ren­dezte vezetőképző kurzusát. Részt- vesznek ezen a tanfolyamon Mis­kolc, Nagykanizsa, Szeged, Cson- grád, Szentes, Újpest, Sopron, De- vecser Marczali, Számon, Balassa­gyarmat, Sárvár és 14 különböző budapesti egyházközség kiküldöttei. A KLOSz az intelligens leányifjú­ságot szervezi az egyházközségek­ben a Katolikus Akció szolgálatára. Az egyházközségek számára tehát két szempontból fontos ez a mun­ka : az egyes csoportok az egész egy­házközség leánytársadalmával szem­ben vállal missiót és az olyan egy­házközségekben, ahol már működ nek, igen nagy segítségére vannak a plébánosnak leánylelkigyakorlatok, lelkinapok és egyebek rendezésében és az egyházközségnek mindennemű munkájában (sajtó, szegénygondo­zás, kartoték készítésében, gyűjtésé­ben, templomdiszítés, egyházi ének, ünnepélyek programmjában és pro­pagálásában, stb-ben), 2. ezekben a csoportokban nevelődnek a holnap egyházközségi-hölgyei, akik majd munkájukat mint gyakorlott elnö­kök, előadók, szegénygondozók, ren­dezők stb. fogják végezni­Az egyházközségi csoportok be állítása azonban nem szabad, hogy több munkát jelentsen az amúgy is túlterhelt plébánosok számára, azért eleve gondoskodni kell képzett ve­zetőről és pedig magának az ifjú­ságnak köréből. A csoportok termé­szetesen a plébános ellenőrzésének vannak alávetve és kívánatos az is, hogy — ahol csak lehetséges — egy megbízható, az ifjúsággal érző hölgy felügyelete alatt álljanak, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az ifjúság legjobban olyan vezetők után indul, akik — bár magasabban ál­lanak náluk, korban nem túlságo­san állanak tőlük. Azért oly nagyfoníosságú dolog vezetőket képezni magából az ifjú­ságból. A KLOSz ezévi kurzusán ki­zárólag egészen fiatal kezdők vehet­tek részt. Lelki elmélyítésükre az ezévi el­mélkedések tárgyát az erények vilá­gából vették (hit, remény, szeretet, okosság, igazságosság, mérséklet, lelki erő) a vezető szempontjából megvilágítva. Hívatástudásukat a következő elő­adások mélyítették : a kát. leány­egyesületek befelé való missziója, az egyházközségi csoportok apostolko- dasi hivatása, a szentmise vallási életünk központja, a leányklubok szellemének tízparancsolata, az egy­ház állásfoglalása korunk különböző törekvéseivel szemben stb. A kurzus legnagyobb részét a gyakorlati tudás közvetítése (elmé let és gyakorlat) tette ki: a szerve­zés technikája, propaganda, előadás­tartás, szavalás, vidám számok elő­adása, ének, templomdiszítés és te- remdiszités, elnöklési gyakorlat, jegy­zőkönyvvezetés stb. A leányok látókörének tágítására megnézték Esztergom szépségeit, ér­dekességeit és szentmisét hallgattak a Bazilikában. Hódolatuk és gyermeki hűségük dokumentálására audenciát kértek a bíboros hercegprímásnál és áldását kérték munkájukra. Ma, vasarnap délután pedig zárt­körű előadásban fognak beszámolni a hallgatók a kurzuson tanultakról az érseki tanítóképző internátusában. Lakásokat keres az Idegen- forgalmi Hivatal. 2—4 szobás komfortos üres lakások után sokan érdeklődnek az Idegenforgalmi Hiva­talban. Kérjük tehát a címeket ott leadni. Adakozzunk a belvárosi plé­bánia-templom berendezésére. Középiskoláink az értesítők tükrében 2. Érseki tanítóképző Az Esztergomi érseki rk. tanító­képző értesítőjét Bartal Alajos igaz­gató adta ki. Bartal Alajos az intézetnél 26 éve működik, először mint rendes tanár, majd pedig mint igazgató. Működését mindkét pozí­cióban lelkes pedagógiai érzék, át­fogó koncepció, a tanuló iránti bölcs szeretet jellemezte. Az esztergomi tanítóképzőt Kopá- csy József esztergomi érsek alapí­totta 1842-ben. Az értesítőt dr. Lépőid Antal pre- látus-kanonok „Esztergomi Szent Ist­ván emlékek“ című klasszikus érte­kezése vezeti be. Hatalmas szaktu­dással részletesen ismerteti városunk Szent István emlékeit. Az értesítő következő fejezete az 1937—38. iskolaév történetét ismer­teti. Kiemelkedő mozzanata volt az évnek a vallás- és közoktatásügyi miniszternek rendelete, amellyel Mi- lakovszky Lászlót, az intézet kiváló tanárát c. igazgatóvá nevezte ki. A kitüntetés a város közönsége köré­ben osztatlan örömet keltett. Ez a fejezet emlékezik meg az intézetben végzett tanítók találkozói­ról, továbbá a Tanitóképzőintézeti Tanárok Országos Egyesületének vá­rosunkban megtartott évi közgyűlé­séről. Örömmel hangsúlyozza az értesítő a népiskolai tanítóképzésről szóló re­formtörvényjavaslatot, amely való­ban új utakra tereli a magyar taní­tóképzés ügyét. (A javaslatot annak idején ismertettük.) Az intézet főhatósága : dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, fő­tanfelügyelője dr. Lépőid Antal pre- látus-kanonok, főigazgatója dr. Keme- nes Illés tanker. kir. főigazgató, ta­nulmányi felügyelő: Barabás Tibor igazgató. Az értesítő következő fejezete azt a nagy társadalmi és irodalmi ak­ciót ismerteti, amelyet az intézet ta­nári kara folytatott társadalmi életé­ben. A beírt tanulók létszáma ez el­múlt iskolaévben 117 volt, bizonyít­ványt kapott 113. Az értesítő igen tanulságos táblázatokban mutatja be a tanulók megoszlását a legkülön­bözőbb szempotok szerint, majd az iskolaépület felszerelését ismerteti. Igen hathatós mértékben segíti elő az intézet pedagógiai munkásságát vitéz Ronkay Antal érseki tanácsos vezetése alatt működő internátus. Az internátus növendékeinek száma az idén 75 volt. Az intézeti neveléssel, nyilvános ünnepélyeknek is bő helyet szentel az értesítő. Különösen jelentős volt a népművelési munkába való bekap­csolódás, mert ezzel az intézet nem­csak ezt a nagyjelentőségű kultur- feladatot segítette elő, hanem a nö- venpékeknek módot nyújtott a gya­korlati élet követelményeibe való be­kapcsolódásra. Az értesítő ezután a tanulmányi kirándulásokat ismerteti, majd a ta­nítás munkájára tér át. Gazdag működést fejtettek ki az intézet ifjúsági körei: az önképzőkör, pedagógiai szeminárium, a sporkör, a cserkészcsapat, a Mária-kongregá- ció és a segítőegylet. A képesítővizsgálaton dr. Lépőid Antal főtanfelügyelő elnökölt. A mi­niszteri biztos Dezső Győző tanügyi főtanácsos, főigazgatósági előadó volt. A képesített tanítók névsora : Bar- tos Imre, Eszes László, Fábián László, Füvesi Károly, Garamszeghy Gyula, Gyimesi János, Hetónyi László, Hor­váth Kálmán, Iványi Ferenc, KÖ- váry Gyula, Macskássy Tivadar, Ma­jor Tibor, Nagy József, Németh Er­nő, Pintér Ernő, Radnai György, Szendéi Sándor, Tihanyi József, Tóth Pál, Tölgyessy Miklós. Az intézet keretében működik a gyakorló iskola, amelynek 37 nö­vendéke volt. Az értesítő befejezésül a jövő évi tudnivalókat ismerteti. Dj pomológiai körzetbeosztás vármegyénkben Az Országos Pomológiai Bizott­ság 1937. évi december 22-iki ülé­sén az ország gyümölcstermesztési körzetbeosztásán és a körzetekbe tö­megtermesztésre ajánlott gyümölcs- fajták jegyzékén kisebb-nagyobb mó­dosításokat eszközölt. Vármegyénk szempontjából leg­fontosabb az, hogy egyesületünk ja­vaslatára a 15 ös számú gyümölcs­termesztési körzetbe (Komárom-Kis- bér vidéke) a tömegtermesztósre ajánlott fajták névjegyzékébe bele­került a kajszibarack is. Vármegyénk területe a 15-ös és a 19 es számú gyümölcstermesztósi körzetbe tartozik. A 15 ös számú körzetbe az alábbi községek nyertek beosztást: Ács, Ászár, Bana, Bököd, Császár, Csép, Dad, Ete, Kecskéd, Kisbér, Kisig- mánd, Kocs, Komárom, Környe, Kömlőd, Mocsa, Nagyigmánd, Orosz­lány, Szák, Szend, Szóny, Tárkány, Várgesztes, Vérteskethely, Vórtes- somló. A 15-ös számú körzetbe tehát a fenti községekbe az alábbi gyümölcs- fajtákat ajánlja tömegtermesztésre a bizottság : 1. Almafajtákból: Kanadai renót, Jonathán, Londoni pepin, Baumann renet, Téli arany parmen. 2. Körtefajtákból: Vilmos körte, Császár körte, Bőse kobak körte, Hardy vajkörte, Esperen begamottja, Serres Olivér, Teli esperes. 3. Szilvafajtákból: Besztercei szíva, Besztercei muskotály szilva, Olasz­kék szilva. 4. Meggyfajtákból: Badacsonyi óriás, Glocker óriás, Májusi korai. 5. őszibarackfajlából: Fehérhúsú duránci fajták : Amsden, Alexander (jul. II. fele), Mezőkomáromi duránci (szept. II. fele). Fehérhúsú magva­váló fajták: Miss Lolo, Ford (aug. II. fele), Champion (szept. II. fele). Sárgahúsú magvaváló fajta: Elberta (szept. I. fele). 6. Kajszibarackfajtákból: Magyar kajszi, Kései rózsa kajszi, Borsi ró­zsa kajszi. 7. Diófajtákból: Sebeshelyi göm­bölyű és a vidéken bevált helyi faj­ták. Á 19*es számú gyümölcstermesz­tési körzetbe tartoznak : Agostyán, Alsógalla, Baj, Bajna, Bajót, Bánhida, Csóv, Csolnok, Dág, Dorog, Dömös, Dunaalmás, Duna- szentmiklós, Esztergom, Felsőgalla, Gyermely, Héreg, Kesztölc, Lábat­lan, Leányvár, Máriahalom, Mogyo­rósbánya, Nagysáp, Naszály, Nyer­gesújfalu, Neszmóly, Pilismarót, Pi­lisszentlélek, Piszke, Sárisáp, Süttő, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Tát, Tata, Tatabánya, Tokod, Tó­város, Vórtesszőllős, Vórtestolna és Üny. A 19-es számú gyümölcstermesz­tési körzetbe tömegtermesztésre az alábbi gyümölcsfajták vannak ajánlva: 1. Körtefajtákból: Árpával érő, Búzás körte, Nyári Kálmán, Harden- pont téli vaj körte, Bőse kobak körte, Serres Olivér, Császár köre, Éspe- ren begamottja. 2, Almafajtákból: Londoni pepin,

Next

/
Oldalképek
Tartalom