Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 61. szám

2 ESZTERGOM is VIDÉKÉ 1938. augusztus 7 tergom), dr. Garzuly József (Tatató- város), dr. Gróh József (Esztergom), Tribolt László (Bököd), Lőke László (Szomód), dr. Drahos János (Esz­tergom), dr. Závody Albin (Eszter­gom), Horváth Géza (Kisbér), Lo­cher Géza (Máriahalom), vitéz Szi vós-Waldvogel József (Esztergom), Alapy Gáspár (Komárom), dr. Schmidt Sándor (Dorog), Sziklay Kálmán (Pisz ke), Rüdiger István (Komárom), dr. Marczell Árpád (Esztergom). Pótta­gok : Ivánkay Kálmán (Bana), Mohi (Mayer) Rezső (Tatabánya), Péntek Pál (Ács), Galambos János (Tatató- város), Varjú Pál (Kömlőd), Kosztics Milán (Piszke), Mayer Mihály (Nyer­gesújfalu), Patzenhoffer Herbert (Ács), Kovács Dániel (Dömös), dr. ‘Hart mann Ede (Gyermely), dr. Frank- Kiss Jenő (Komárom), Németh Pál (Ászár), ifj. dr. Paar Lajos (Tatató- város). dr. Jánoskuti József (Eszter- ! gom), Jókuthy Gyula (Lábatlan), Petz H. Lajos (Esztergom). Elfogadta még a kisgyűlésnek a vármegyei erdőőtzési alap 1937. évi számadása, a vármegyei közúti alap 1939. évi pótköltségvetése és a vár­megyei községi alkalmazottak nyug­ellátásáról szóló vármegyei szabály- rendelet módosítása tárgyában elő­terjesztett javaslatait. A közgyűlés dr. Radocsay László főispán éltetésével délelőtt fél 12 órakor ért véget. Tanulj repülni! Felhívás Esztergom város és vármegye ifjúságához! Ember Sándor dr. országgyűlési képviselő kezdeményezésére vitéz lmrédy Béla miniszterelnök meg­valósította a Horthy Miklós nemzeti repülőalapot. A magyar nemzet min­den rétege megértette azt a nemes célt és nemzetnevelő fontosságot, amit ez az alap hivatva van betol teni: a magyar ifjúságnak szárnyat adni. Szinte példátlan az az adakozási készség, ami nap-nap után meg­nyilvánul a magyar társadalom részé­ről. Hivatalok, intézmények, testüle­tek és magánosok sietnek filléreikkel megteremteni annak lehetőségét, hogy az ifjúság szárnyra kelve versenyezzen a nagy nemzetek fiaival és kivegye részét a levegő óceánjá­nak meghódításából. A tehetséges magyar faj, a tengerjárásban is az elsők közé tartozik, bár nem mossa tenger határait, mennyivel inkább megmutathatja rátermettségét a lég- járásban a felette lévő határtalan levegőóceánban. A nemzeti repülőalap megterem­tésével megnyílt a lehetőség, hogy Esztergomban az egyesített vármegye területén egyedül működő Movero Esztergomi Sportrepülő Egyesület kiképezze a repülésben a város és környéke rátermett ifjúságát. Hat év óta működik egyesületünk. Szívós, kitartó nehéz munkával, a társadalom megértő rétegének fillé­reiből felküzdöttük magunkat az ország legelső egyesületeinek sorába. Hét motornélküli repülőgépből álló egységünkkel készen állunk a komoly munkára vállalkozó ifjúság kikáp zésére. Eddig elért eredményeink alapján elnyertük a legszebb elismerést: a Movero Esztergomi Sportrepülő Egyesület hivatalos megbízást kapott a pilótakiképzésre, tehát a motor­nélküli repülés előképzést ad a hiva­tást nyújtó motoros-repülő kiképző tanfolyamokra való felvételre. Felettes hatóságunk, a Magyar Királyi Légügyi Hivatal felhívást intézett a 18—25 éves ifjúsághoz, akik a középiskolát eredményesen elvégezték, de olyanok is, akik csak négy középiskolát (esetleg hat elemit) végeztek és akik testileg és erkölcsi­leg alkalmasak, beléphetnek a fenti alakulat repülőkiképzőtanfolyamaiba. Ezeknek elvégzése az arra érdemesek számára a tisztviselői, vagy altiszt- karba való elhelyezkedést biztosítja. A tanfolyamokra jelentkezni lehet ez év augusztus 15-ig. A kérvények helyes felszerelése és azok felter­jesztése, illetőleg az érdeklődők a gyors elintézés érdekében, fordul­janak egyesületünk vezetőségéhez. Egyesületünk ez óv augusztus hó folyamán és azután folytatólag, motornélküli repülőtanfolyamokat rendez. Kellőszámú jelentkező esetén kéthetes* tanfolyamokat tartunk egyes vizsgák letételére. A felvételhez szükséges a belépési nyilatkozat kitöltése, kiskorúaknál szülői beleegyezés, továbbá orvosi vizsgálat. A tagdíj havi 3 pengő. Movero Esztergomi Sportrepülő Egyesület Nagy érdeklődés előzi meg az esztergomi pedagégiai kiállítást Az esztergomi országos Szent István-ünnepségeknek érdekes ese­ménye lesz az a nagyszabású peda­gógiai kiállítás, amelyet Észtergom város és Komárom Esztergom vár­megye községeinek iskolái rendez­nek az első szent király emlékeze­tére. A kiállítás rendezőségének [eredeti elgondolása szerint a tanintézetek pedagógusai a jubileumi esztendő­ben Szent István király életéből és alkotásaiból, korának eseményeiből vett tanítási anyagot dolgoztattak fel növendékeikkel az előirt tanterv végrehajtása során és ebben a te­kintetben szabad teret adtak a raj zoló, kézimunkázó, dolgozó és játszó gyermekek alkotó- és képzelőtehet­sége érvényesülésének. Ennek következtében nemcsak a módszeres és tanmenetszerű taní­tási és nevelői munka eredményé nek tanulságos gyűjteményei, hanem a diák- és gyermekvilág eredeti, színes és változatos képe tárul a szemlélő elé a bencósgimnázium és a vízivárosi zárdaópület helyiségei­ben megrendezett kiállításon. Szent István király, akinek min dig szomorú, szigorú arcáról olyan kevés és hiányos kép maradt ránk, most megjelenik előttünk a magyar gyermek képzeletében megelevenedve s megszinesedve, sajátságosán karak- terizálva ottkonában, palotáiban, har caiban és munkálkodásai közben — természetesen a gyermek sajátságo­sán primitiv, de sokszor megkapóan találó vonalaiban, sőt á nagyobb középiskolásoknál már szép, művé­sziesen sikerült képekben is. A rendezőség másik elgondolása volt a helyi vonatkozások kidombo- ritása és az egyes vidékek népi sa­játságainak érvényesítése a pedagó­giai munkáknál. Ez — amint az eddig beérkezett és elrendezett anyag mutatja — általában szintén szépen és érdekesen sikerült. Sok jellegze­tes kézimunkát talál itt a szemlélő a falu népi viseletét illusztráló fel­öltöztetett babák és gyermekek ké­szítette ruhadarabok és otthoni tár­gyak mellett, amelyek a fenti szem­pontból igen becsesek. A kiállítás külön érdekessége a vidéki és falusi iskolás gyermek be­Aum* ©-tói — ang. 19-ig * r r mutatkozása, a sok apró őstehetség megnyilatkozása az iskola pedagó­giai munkáján keresztül. A kettős megye egész sor községének isko­lája vonul fel a kiállításra. Nagy érdeklődésre számíthat or­szágos tanügyi és nópkuitúrai körök ben is az a körülmény, hogy az egyik legnagyobb magyar bánya­vidék pedagógiai élete is bemutat­kozik a kiállításon Doroggal, Tokod dal és Tatabányával élén, amelynek sajátságos népélete, külön gyermek- világa, gyermekszociológiája és peda­gógiája van. Értékes rajzokkal, grafikonokkal, szemléltető munkákkal, a modern magyar tanítás-nevelés magasszin- vonalú dokumentumaival vesznek részt az iskolaváros Esztergom kö­zépiskolái, tanító és tanitónőképző- intézetei is a nagyszabású pedagó­giai kiállításon, amelyet augusztus 14 én. vasárnap délután 6 órakor gróf Teleki Pál kultuszminiszter fog ünnepélyesen megnyitni a bencés­gimnázium dísztermében. A kiállítás augusztus 14 tői 22-ig lesz nyitva. A kiállítás látnivalóiról részletesen a rendezés befejezése után, követ­kező számunkban tájékoztatjuk ol­vasóközönségünket. á vitézi ünnepségek sorrendje. Amint közöltük, az esztergom- megyei vitézek augusztus hó 14-én délután fél 5 órakor Esztergomban, a Scitovszky úton zászlót avatnak és ugyanakkor a vármegyei vitézek jelenlétében leplezik le Balassa Bá­lint szobrát is. Az ünnepségek sorrendje a követ­kező : Délután fél 4 órakor a vitézek megkoszorúzzák a hősök szobrát s utána katonazenekar kíséretében az ünnepség színhelyére vonulnak, ahol zászlóavató beszédet mond vitéz Sághy Antal bányafőfelügyelő, vitézi járási hadnagy. Utána vitéz Pongrácz- Bartha Edéné zászlóanya feltűzi a szalagot a zászlóra, majd üdvözlő költeményt mond Sághy Éva. Ezután következik a Balassa-szobor leleplezése. A szobor keletkezését ismerteti dr. Lépőid Antal prelátus- kanonok, a szoborbizottság elnöke. Majd a Kormányzónak, mind a vité­zek főkapitányának képviselője: vitéz szinai Szinay Bila ny. altábornagy, vitézi törzskapitány megadja az en gedélyt a szobor leleplezésére, illetve elmondja szoboravató beszédét. Végül Glatz Gyula polgármester átveszi a szobrot. Utána a vitézek díszmenet­ben vonulnak el az előkelőségek* előtt. Este 9 órakor nagyszabású dísz- hangversenyt rendeznek a vitézek a Kát. Legényegyletben. Közben este 7 órakor zenés tisz­teletadás lesz a bíboros hercegprímás, az állomásparancsnok és a helyőrség, a főispán, alispán és polgármester lakása, illetve a laktanya előtt. á Himnnsz ünnepe lesz Kölcsey Ferenc halálának századik évfordulója. Ez év augusztus 24-én lesz száz éve annak, hogy Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője meghalt. Ez az év­forduló az egész magyarság ünnepe lesz. Nemcsak Kölcsey Ferenc nem halványodó emlékének áldoz ekkor a világ minden részének magyarsága, hanem a Himnusznak is, annak az imának, amellyel ma már több mint száz éve kérjük a Mindenhatót, hogy nyújtson felénk védő kart s hogy hozzon reánk víg esztendőt. A Magyarok Világkongresszusának Állandó Szervezeti Irodája azzal a kéréssel fordul az öt világrész ma­gyarságához, hogy augusztus 24 én a déli harang kondulásakor, mely egyébként is magyar dicsőséget hir­det, énekelje el mindenki a Him­nuszt. DÓI a világ különböző részein különböző időben van. így huszon­négy órán át hangzik a földkerek­ségen a Him nusz hangja és dallama. Az alerdészek vándor­gyűlése Esztergomban Az esztergomi Szent István-ünnep- ségek befejező napján, augusztus 15-én tartja a Magyar Erdészeti és Vadászati Műszaki Segédszemélyzet Országos Egyesülete városunkban, a Fürdő Szálloda nagytermében 12.30 órai kezdettel ezévi vándorgyűlését a következő tárgysorozattal: 1 Elnöki megnyitó. Mondja Brandt Vilmos országos elnök, ny. főispán, országgyűlési képviselő. 2. Ünnepi beszéd. Mondja dr. Jármy István ügyvéd, egyesületi ügyész, m. kir. vadászati tud ósító. 3. Ügyvezető elnöki propaganda szózat. Mondja Daróczy Márton ügyvezető elnök. 4. Titkári beszámoló. Tartja Hu­nyadi József titkár. 5. Esetleges indítványok, viták. Ezen a vándorgyűlésen az ország minden részéből összesereglett al­erdészek és vadászok vesznek részt. A vándorgyűlés résztvevői a folyó évi május hó 8-án szentelt gyönyörű zászlójuk alatt vonulnak ki és vesz­nek részt az e napon tartandó or­szágos ünnepségen. Az alerdészek idei vándorgyűlé­süket első nagy királyunk, Szent Ist­ván tiszteletére rendezik Esztergom­ban, hogy igy is kifejezésre juttas­sák országalapitó Szent Királyunk iránti kegyeletüket és az igaz ke­resztény eszmékhez való törhetetlen hűségüket és ragaszkodásukat. A vándorgyűlés résztvevői a pro- pagand agyűlés befejezése után d. u. 2 órak or a Fürdő-szállóban tartandó ebéden vesznek részt. D. u. 3 órakor az alerdészek tas - tületileg vonulnak fel az ország- zászlóhoz, ahol hazafias ünnepséget tartanak a következő programmal

Next

/
Oldalképek
Tartalom