Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 61. szám
Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenklnt kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap Előfizetési ár l hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Le kell tűrni az esztergomi drágaságot Komárom város hatásága is megmozdult a drágaság ellen Tele vagyunk panasszal a piac drágasága miatt. Hónapok óta egyetlen közszükségleti cikk ára sem csökkent, ellenben különösen az élelmicikkek áránál még a túlzottaknak tartott árak is emelkedtek. A piacon szinte „félelem és gáncs nélkül“ grasz- szálnak az árak, a gazdasszo- nyok napról-napra keserű tapasztalatokkal térnek haza. A húsárak nem szálltak le a magas színvonalról az olcsóbb állatárak dacára, a drága kenyérárak erősen tartják magukat, noha az idei búzatermés jó és bőséges volt, a gyümölcsárak olyan szédítő magasba szökkentek, hogy azt még a gyenge gyümölcstermés és fagykár sem indokolhatja, a zöldségárak pedig szinte indokolatlanul és szemtelenül magasak. Az esztergomi piac drágasága különösen akkor szembetűnő, ha árait például a budapesti vagy győri piac áraival összehasonlítjuk. Nem értjük, miért drágább a zöldségféle Esztergomban, ahol a lakosság nagy része termelő is, mint Budapesten vagy Győrött. A vendéglői drágaságról is sokat panaszkodnak Esztergomban, a vendéglősök azonban sokszor jogosan hivatkoznak a piac drágaságára. Az esztergomi piac indokolatlan árakkal dolgozik és úgy látszik mintha arra volna beállítva, hogy minél több pénzt csikarhasson ki a vásárló zsebéből és minél több nyereséggel adhasson túl az árún. Annál inkább bátran és nyugodtan tartja és emeli árait a piac, mert noha állandóan panaszkodik a vásárló közönség és mi is több cikket írtunk a drágaság ellen és többször figyelmeztettük hatóságainkat a tarthatatlan helyzetre, a drágaság letörésére mindeddig nem történt semmi. Pedig Esztergomban nemcsak lokális érdek és nemcsak az esztergomi vásárlók érdeke az, hogy normális, elfogadható árak alakuljanak ki, hanem fontos idegen- forgalmi érdek is. Az eladók — úgy látszik — meg tudják védeni érdekeiket. A hentesek és mászárosok a múltkoriban nagyhamar összefogtak a húsárakat enyhíteni akaró akció ellen, amely egyik helybeli iparos és a tisztviselői képviselet részéről indult ki és kartelszerű összefogásukkal sikerült elérniök, hogy nem az árak, hanem az akció tört le. A piacon hihetetlen összetartás tapasztalható az árak tartása tekintetében. Szinte nem a forgalom, hanem a magas árak tartása a fontos. Ha a kora reggeli órákban valamelyik árúsnál az általuk megengedettnél olcsóbb árat tapasztalnak, akkor gyorsan összevásárolják az árút. Ezek miatt a kofái elővásárlások miatt a piacra érkező vásárló közönség már csak a megszabottan drága árút találja és szinte ki van szolgáltatva a piac kénye-kedvének. Még a tejtermelők is megtalálták érdekeik védelmének módját és bizony a múltkoriban felemelték a tej árát. (Igaz, hogy a tejesek régi házaiknál nem igen emeltek és ma általában a 22 filléres ár az irányadó. Ez az ár megfelelőnek látszik.) Nem állítjuk azt, hogy az eladónak nincsenek jogos érdekei. Tudjuk azt, hogy mind az árúsnál, mind az iparosnál és kereskedőnél éppen a munkadíj és a méltányos haszon az, mely a megélhetést biztosítja. Erre pedig neki is szüksége van, sőt még arra is, hogy üzletmenete biztosítását és fejlesztését illetően is megtalálja számítását. Azonban ez a haszon legyen indokolható, arányos és méltányos. Viszont a fogyasztónak és vásárlónak is vannak jogos érdekei és ezeket is figyelembe kell venni. A vásárlónak az érdeke éppen az, hogy ne fizesse túl az árúcikket, amelyre megélhetése szempontjából szüksége van, — mert ha az indokolatlan drágaság miatt túlfizetésre kénytelen, akkor nemcsak saját háztartása válik bizonytalanná, hanem aránytalan, egészségtelen lesz a gazdasági élet is. Esztergomban ebben a tekintetben elérkeztünk ahhoz az időponthoz, ahhoz a huszonnegyedik órához, amikor a drágaságnak kiszolgáltatott vásárló közönség érdekei az egész vonalon hatósági védelemre szorulnak. A hatósági beavatkozásnak a törvényes keretek között halaszthatatlanul meg kell történnie. Komárom város hatósága dr. Alapy Gáspár polgármesterrel élén már megkezdte a harcot az ottani drágaság ellen, amely pedig nem is volt akkora, mint az esztergomi. Komáromban dr. Rátky rendőrtanácsos bevonásával értekezletre hívták össze a húsiparosokat és ennek eredményeként augusztus 1-től kezdve a pörköltnek való marhahúst 1*20 P-ért, a leveshúst l*40-ért adják. A borjúcomb egyelőre 2 P maradt, a nyomtaték nélküli elsőrendű Augusztus 2 án a vármegyeház nagytermében vármegyei kisgyűlés és törvényhatósági bizottsági közgyűlés volt dr. Radöcsay László főispán elnöklete alatt. A tárgysorozat ló pontját vitéz dr. Zsiga János II. főjegyző és Vizváry Viktor aljegyző adták elő. A rendkívüli gyűlések megtartását azon körülmény tette szükségessé, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1938, évi XIX. te. értelmében 60 napon belül meg kellett alakítani az új központi választmányt, viszont a vonatkozó várme gyei szabályrendelet értelmében a törvényhatósági bizottság csak szeptember hó második felében tarthatja meg az előírásos őszi rendes közgyűlését. Az elnöklő főispán a napirend előtt megemlékezett a május 17-iki közgyűlés óta történt nevezetesebb eseményekről, elsősorban a budapesti eucharisztikus világkongresszus lélekemelő, magasztos lefolyásáról — mint mondta — nem azért, hogy erről a talán évszázadokra szóló nagyszerű ünnepségről beszámolót adjon, hanem azért, hogy törvényhatóságunk jegyzőkönyvében is megörökít- tessék ennek az egyéb kongresszusok fölött magasan kiemelkedő világkongresszusnak nagyszerű sikere, mert ez a kongresszus nemcsak a katolikus világegyháznak az ünnepe volt, hanem különösen nagy ünnepe volt a magyar katolicizmusnak és egyszersmind az egész világ előtt újabb elismerést és tiszteletet szerző megnyilatkozása volt az egész magyar nemzetnek is, amely ennek a világkongresszusnak kitűnő megrendezésével s a kongresszus ideje alatt példásan tanúsított egységével és fegyelmezettségével újabb bizonyítékát nyújtotta megcsonkííottságában is hatalmas erkölcsi erejének. Nem lehet kétséges, hogy azok a benyomások és tapasztalatok, amelyek hírét a kongresszus külföldi résztvevői a világ minden tájára magukkal vitték, lényegesen hozzá fognak járulni a sertéshús 1-90, a háj l’i>5, a zsir 1*60 lett. A komáromiak ezzel még nincsenek megelégedve. Az árakat továbbra is ellenőrizni fogják és ezt kiterjesztik a többi élelmicikkre is. Ennek a példának követését Esztergomban is ajánljuk. Az árak szigorú ellenőrzését, a piacon az elővásárlások megszüntetését és szabályozását követeljük. A hatósági húsvágónak és zöldségüzemnek nem vagyunk nagy barátjai, mert szeretjük a független, adófizető egzisztenciákat és vállalkozókat, de ha az indokolatlan árak letörése másként nem sikerülne, még ettől sem szabad visszariadnunk ! magyar nemzet súlyának és tekintélyének öregbítéséhez és igy kétségtelenül hatalmas nemzeti erőgyarapodást jelentenek, aminek pedig valláskülönbség nélkül őszintén örül minden igaz magyar ember. A továbbiakban megemlékezett a főispán a Szent István emlékünnep- ségek során május 31*én Esztergomban és junius 19-ón Komáromban lezajlott felejthetetlenül szép és magas ünnepségekről. Mint rendkívül örvendetes országos eseményt regisztrálta vitéz Im- rédy Béla miniszterelnöknek és Kánya Kálmán külügyminiszternek olaszországi látogatását, amelynek során elhangzott beszédek és a közzétett hivatalos nyilatkozatok éppen úgy, mint az olasz nép széles rétegeinek lelkesen megnyilvánult baráti érzelmei egyaránt bízonságául szolgálnak annak, hogy ez a látogatás is lényegesen hozzájárult a két nemzet közt fennálló régi és üdvös kapcsolatok még erősebb megszilárdításához. , Végül őszinte megilletődéssel és igaz kegyelettel tett említést réthei Prikkel Mihály tb. főszolgabíró elhalálozásáról. A megboldogult közel harminc óv óta állott a vármegye szolgálatában s mindvégig buzgó, lelkiismeretes tisztviselője és odaadó hűséges fia volt a vármegyének. A főispán indítványára emlékét jegyzőkönyvileg örökítették nisg. Ezután a tárgysorozat keretében hódolattal illetve tisztelettel vette tudomásul a törvényhatósági bizottság a kormányzó köszönő leiratát, dr. Darányi Kálmán volt miniszterelnök, dr. Marschall Ferenc volt földmive- lésügyi miniszter búcsúleiratát és vitéz Keresztes-Fischer dr. belügyminiszter és Sztranyavszky Sándor földmivelósügyi miniszter köszönetét kinevezésük alkalmával hozzájuk intézett üdvözlő feliratokért. A közgyűlés megalakította a 16 tagból álló új központi választmányt. Rendes tagok lettek : Csanády László (Tatabánya), dr. Divéky István (EszUjraalakult a vármegyei központi választmány
