Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 60. szám

FSnTRfiMJffllFKE

ÖTVENKILENCEDíK ÉVF. 60 SZ. CSÜTÖRTÖK, 1938. AUGUSZTUS 4

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 SöffiSStöIlf ßOÜÜkäi 0S tärSäiäliö! läß Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér

Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.

A kétféle felfogás,

a haladásról és a maradiságról szóló kétféle régi nóta jut az eszünkbe, amikor a Szent István jubileumi ünnepségekre készülő új Esztergomot összehasonlítjuk a húsz év előtti Esztergommal.

Húsz esztendő nem olyan nagy idő, még csak nem is egy emberöltő és még itt járunk- kelünk gyönyörködve az újjáépült utcákon és tereken azok, akik még a vasúti hozzájáró utat szidták és a Rudnay-tér tájain nyelték a régi Csillag-utca porát vagy taposták a térdig frecsegő sarat, itt élünk még, akik szenvedtük az Árok-utca régi árkának bűzét és a hév- vizutcai vágóhíd csúfságait, panaszkodtunk a rendezetlen Kisduna-part miatt és akik a régi jó Szenttamás-hegyet az esztergomi panoráma szégyenfoltjának tartva el akartuk tüntetni a térképről, akik a pri- mási palota alatt terjedő Du- napartot haszontalan vadterületnek hittük — és itt járunk még sokan, akik bizony többet szidtuk az elhanyagolt várost és ellenvetés nélkül hallgattuk mások leszólásait róla, mint felemelésére, szépségeinek, értékeinek feltárására, építésére és réndezésére gondoltunk.

Itt járnak még a keramiton, topekán és gránitkockákkal megépített új útainkon és a vízvezeték üdítő vizével öntözött parkjainkban a nem is olyan régi Esztergom polgárai, a nagy átváltozás szemtanúi, akik közül bizony sokan nem is álmodtak a Várhegy feltámadásáról, vagy a Szenttamás-hegy mai formájában való megéle- medéséről.

önként adódik tehát az ösz- szehasonlítás, amely eszünkbe juttatja a kétféle közfelfogást, a haladásról és maradiságról szóló régi nótát, amely mint két ellentétes irányzat élt az esztergomi közéletben — hol a tétlenség és passzivitás hamuja alatt szunynyadozva, hol pedig mint közéleti tevékenykedés idején feltámadt várospolitikai harcok két szembenálló irányelve.]

Érdemes egy kissé elgondolkozni a kétféle ellentétes irányzat harcain, amelyek különösen a háborúutáni esztergomi közéletben voltak élesek, szenvedélyesek, sokszor kíméletlenek és békebontók — annak jeléül, hogy a porbasújtott Esztergom inkább a küzdelmes újrakezdést és felvergődést választotta, mint a dicstelen elhalást.

Hányszor nézett egymással farKasszemet a két ellentétes szélsőség: az „építsünk“ és a „leépítsünk“, az „alkossunk“ és a „takarékoskodjunk“, a „meg kell tenni“ és a „nincs rá fedezett“, — mennyi kardoskodás, személyeskedés, vita és ellenségeskedés keserítette sokszor a közéletet, a hivatalos vezetők és a közférfiak életét, míg végre megtalálták az arany középutat, az eredményekhez vezető helyes módokat és eszközöket, a takarékoskodva alkotás és az előrelátással való fejlesztés módját.

Ma már nincs olyan ostoba ember Esztergomban — (legalább is mindenki műveletlennek és élhetetlennek tartaná) — aki például nem látná be a vízvezeték áldásthozó szükségességét, vagy aki helytelenítené az útépítéseket, a terek rendezését és nem örülne az új iskola- épületeknek, de még olyan sem akadna, aki ne kívánna még több építkezést és még a legegyszerűbb emberek között is csak nehezen találnánk olyat, aki ne lenne büszke a híres várhegyi ásatásokra.

Ma nincs Esztergomban szélsőséges, maradi ember. Ez az esztergomi típus, amely a haladás kerékkötője volt, hála az Istennek, már a múlté, — ma a maradiság elvével az esztergomi közéletben sem lehet érvényesülni, Ki merné ma már komolyságának vagy közéleti tekintélyének veszélye nélkül a begubózást tanácsolni az építés, haladás és fejlődés politikája helyett csak azért, mert Esztergom szegény város?!

Ma már minden gondolkozó ember tudja, hogy a gazdasági élet megállítása és elvértelení- tése s igy a munkanélküliség, az építő- és alkotó foglalkozások pangásának előidézése a túlzott takarékosság címen sokkal nagyobb bajokat idézhet elő, mint a tőke bátor, akár kockázatos vállalkozása a mun- kameginditás, az életszínvonal emelése és az értéktermelés céljából.

Az előbbi sohasem válik az

ember és a közület javára, sőt gazdasági és szociális szempontból erkölcstelennek mondható, — az utóbbi még akkor is érték és becsülésre méltó, ha a vállalkozások valóban kockázatosaknak bizonyultak.

Nem a spekulációra, hanem az emberi munkára és a nemzeti közösség munka- és életérdekeire felépített tőke- és értékgyűjtésre van szükség: erre tanítja az uj életre kelő kisebb nemzeteket a két nagy nemzeti hatalom, Olaszország és Németország példája és ezttaAugusztus 14—15 iki országos ünnepünk végleges műsorát a rendező- bizottság már megállapította, melyet Glatz Gyula polgármester az alábbiakban hozta a nagyközönség tudomására :

Magyar Testvérek 1

Esztergom szab. kir. város közönsége első királyunk Szent István halálának 900 éves fordulója napján, augusztus 15 én, az esztergomi főszékesegyház búcsúünnepén hívő keresztény lélekkel, magyar testvéri szeretettel vár mindnyájatokat ide szeníévi jubileumi zarándoklatra.

Nagyboldogasszony napján, 900 évvel ezelőtt érezte nemzetünk először árvaságát, de mi késő gyermekei — és újra árva magyarok — hívőn hisszük, hogy az ő dicsőséges Szent Jobbja újra elvezet bem nünktt az általa megszerzett régi magyar birodalomba. Itt az esztergomi Várhegyen, a szent király szülőhelyén erősödjék lelkünk a keresztény és magyar erényekben s akkor a magyar nemzet újabb ezerév történelmét Írja a népek nagy könyvébe.

Jöjjetek hozzánk Szent István mai gyermekei s az ezerév dicsőséges itteni múltja ihlessen meg benneteket az új magyar élet kialakításához.

Az esztergomi Szent István jubi» leumi ünnepségek sorrendje :

Augusztus 13-ón:

d. u. 5 órakor az Országos Szent Ge lért Egyesület ünnepélye Szent Geliert utcai székházában;

este 9 órakor a Főszt-kesegyház és Vak Bottyán-palota diszkivilágí tása. Sétahajózás a Dunán.

Augusztus 14-én:

d. e. 9 órakor főpapi szentmise a Főszékeseyyházban ;

d. u. 3‘30 órakor a vármegye: vitézek megkoszorúzzak a Hősök-szobrát ;

d. u. 4'30 órakor a vitézek zászlóavatása a Balassa-szoborn U ;

d. u. 5 órakor Balassa Bálint-szob- rának leleplezése a Várhegy tövé- beu. Vitéz Szinay Béja ny. altábornagy, a Kormányzó Úr Őfőméltósánulja meg küzdelmes tapaszta latszerzés révén a területileg ugyan kicsi, de különféle értékekben annál gazdagabb Esztergom gazdasági és kulturkö- zössége is.

A kétféle felfogást, a haladás és a maradiság szellemét is átjárta az idő és a feltörő élet. Ezek az elvek olyan megvilágításba kerültek az új Esztergom tervei és életküzdelmei közepette, hogy mint régies, kicsinyes ellentétek szinte teljesen elhomályosodtak és elje- lentéktelenedtek.

gának, mint a vitézek főkapitányának képviseletében beszédet mond;

d. u. 6 órakor a Pedagógiai Kiállítást megnyitja gróf Teleki Pál kultuszminiszter ;

este 7 órakor a város közönsége és a vitézek szerenádja a Primás-tó- ren a Hercegprímás Ür őeminenciája

tiszteletére;

este 9 órakor a vitézek ünnepi hangversenye a Kát. Legényegyletben ;

este 9 30 órakor tűzijáték a Várhegy északi bástyáján.

Augusztus 15-én:

reggel 6 órakor a Leventezenekar zenés ébresztője;

d. e. 8 órakor Nagyboldogasz- szony napi ünnepi felvonulás az árpádházi szentek ereklyéivel a Főszékesegyházba ;

d. e. 9'30 órakor jubileumi ünnepi szentmise és szentbeszéd a Fő- székesegyházban. A szentmisét és szentbeszádet dr. Serédi Jusztinián bibornok, órseb, Magyarország hercegprímása mondja;

d. e. 1130 órakor az árpádházi királyi palota és a Szenttamás-hegyi Szent István emlékmű felavatása a Kormányzó Úr Őfőmáltósága jelenlétében. Az avatóbeszédet dr. Kómán Bálint ny. miniszter mondja.

este 8 órakor lampionos csónakfelvonulás a Kisdunán.

Augusztus 20'án:

d. e. 9 órakor jubileumi ünnepi szentmise és szentbeszéd a Főszó- kesegy házban.

Az augusztus 15 iki Nagyboldog- aszonynapi ünnepi felvonulásban résztvesznek a külföldi magyarok világkongresszusának Magyarországon időző tagjai, a tatabányai, dorogi, tokodi bányászok mintegy 2000 főnyi csoportja, a főegyházmegyei zarándokok stb.

A Szent István jubileumi ünnepségünkre, a magyar múlt nagyszerű kultúrájának, dicsőségének ünnepére szeretettel hívunk és várunk minden igaz magyart és jóbarátot.

Esztergomba zarándoklóknak 50 % -os vasúti és hajózási kedvezmény. Felvilágosítást az összes menetjegyirodák és vasúti állomások adnak.

Országos ünnepünk sorrendje;