Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 1. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE 1938 január 1 FÉRFI SZÍVETEK NAGY VÁLASZTÉKÉ AjN OLCSÓIT ÜZLETÉBEN SZÉCHENYI TÉR bosszankodására a táncosoknak — a közkedvelt leány. A mamáknak még bizonyára emlékében élő régi időkből átvett és modernizált szokással igyekeznek megoldást keresni arra, hogy maguknak táncosokat biztosítva az ifjúságot is mentesítsék a robot munkától ; de ez csak úgy fog sikerülni, ha az ifjúság is táncolási, nem pedig az azt akadályozó bámészkodási szándékkal indul oda. A szigorúan zártkörű estélyre meg hivó igénylés Czigle Mária (Villary telep-utca 2.) clubelnök címére leadható. Miről adott bírt az „Esztergom és Vidéke“ hnsz év előtt? 1917. novdec. hó A megyegyűlés lelkesedéssel járult hozzá Liptómegyének a hazánk területi épsége elleni cseh ^támadásokat megbélyegző határozatához. — Esztergom város közönsége ezüst diszkürtöt ajándékozott vitéz háziezredének, a 26. gyalogezrednek.— A pénz sohasem volt oiyan bőven, mint most, viszont a pénznek sohasem volt olyan kevés az értéke, mint most — olvassuk lapunk 20 év előtti cikkében. — Károly király tábori parancsában megtiltja a fegyveres erő valamennyi hozzátartozójának a párbajozást és a párb&jo- zásban vUó bármilyen részvéteit. — Kollár Péter Esztergom nyug. árvaszéki elnöke 81 ik életévében elhunyt. — Szecskay Kornél és neje szül. Etter Luiza november 26-án ünnepelték aranymennyegzőjüket. — Dr. Sebők Pál, az esztergomi érseki tanítóképző igazgatója december 5 én Budapesten elhunyt. — Szentgyörgymezőn s a Rudney-tér környékén mulhat'anul szükséges volna fiókpostahivatalok felállítása, — olvassák egyik 20 év előtt megjelent cikkünkben. — Bertalan Vince, az esztergomi érseki tanitóképző intézet tanára életének 61 ik évében Rákospalotaújfalun s Nagy Pál, az Esztergomi Kereskedelmi és Ipar bank tisztviselője 36 éves korában elhunyt. % & turisták karácsonyfaünae- pélye Pilisszeaüélekan Csendesen szitáló hóesésben hátizsákos vándorok hosszú sora ereszkedett le múlt vasárnap Pilis hegység Két bükkfa nyergéből a hegykatlanban meghúzódott, kicsi és nagyon szegény községbe, Pilisszentlé- lekre. Hegyoldalban épített kicsi templomban felbúg az orgona, csendes mise van és a hátizsákos vándorok néma imába merülnek. Hálát adnak a mindenek Urának, hogy mód adatott nekik jót tenni az arra rászorultakkal. Igen, mert a magyar turista nemcsak a természet szépségeiben tud nemes lélekkel gyönyörködni, hanem iparkodik tőle telhetőleg elsimítani a gond ráncait ott, ahol arra szükség van. Az 50 éve fennálló Turista Egyesület minden évben karácsonytáján megjelenik szoros körzetéhez tartozó szegényebb községeiben és kiosztja szeretetadományait az arra rászorultak között. Ez évben Pilisszentlélek került sorra. Az elemi iskola egyik osztályában díszes karácsonyfa állott, alatta 2000 pengő értékű ruha, cipő és egyéb ajándék volt felhalmozva, az ajándékhalom előtt csillogószemű, apró óvódás és elemiiskolás gyermekek voltak felsorakozva. A terem há.ulsó részében mintegy 60—70 turista szorongott. Eihangzott a Himnusz, amikor La- picz János plébános lépett az emelvényre és gyönyörű szívhez szóló szavakkal üdvözölte a M. T. Egyesületet. György Andor az egyesület egyik alelnöke köszönte meg az üdvözlést és hazafias érzésre buzdította a gyermekseieget. Bartos Katalin állami óvónő be- taníiásaban apró ovodások éneke, szavalata tette még kedvesebbé az ünnepélyt, majd Váray Mária kán- torranítónő vonultatta fel gárdáját egy szépen sikerült, kedves tartalmú páros jelenetben és egy megkapóan szép köszcinőbeszédet mondó fiút. A magyar Hiszekeggyel végződött ez ünnepély. Azaz, hogy bizony nem végződött, mert az ünnepély legér tékesebb része csak most kezdődött, mikor minden gyermek ölébe rakták a szereteíadományt. Még az ajtóban is várta a kicsinyeket egy kis meglepetés. Két esztergomi turista min den távozó gyermek markába nyomott vadonatúj kétfilléreseket — arany krajcárokat. Andor György, Papp Dénes és Vörös Tihamér, az egyesület vezetősége és Szigethy Mihály körjegyző a község részéről vettek részt az ünnepségen, amelynek végeztével a szövetkezeti vendéglőben ültek le Ízlésesen elkészített ebédhez a turisták, melynek jó hangulatát csak emelték a szövetkezet kitűnő borai. Alkonyat felé megindult a hátizsákos vándorok hosszú sora a Két bükkfa-nyereg felé, lélekben a jótett megnyugtató érzésével s kisérve a megajándékozottak hálájától. V. I. Egy pályázat margójára Lapunk karácsonyi számában egy rövid kis pályázati hirdetmény jelent meg, címe : „A bolsevizmus veszedelme.“ Nem jelent m g feltűnő helyen, szerényen húzódott meg az utolsó oldal hirdetései között, sokan talán nem is vettek róla tudomást. Az érettségizett, vagy az egyetemre, főisko ára járó, Komárom-Esztergom vármegyék területén illetőséggel biró ifjúsághoz szólott. A pályázat nem támaszt nagy igényeket. Egyszerűen felhívja az érdeklődőket, foglalkozzanak a bolsevizmus lényegével, ismerjék meg sajátságát és azután mondják el róla véleményüket. Ha ebből a szempontból nézzük ezt a pályázatot, mégis roppant nagy jelentőségűnek kell mondanunk. Válságos korunknak egyik legfon tosabb tényezőjére hívja fel a figyelmet. Amikor a letűnt két korszak technikai haladása olyan rohamos léptekkel vitte előre az emberiség kulturfejlődését, hogy annak nyomán sok minden egyébnek megváltoztatása is szükségesnek mutatkozott és amikor a világháború szörnyűségei már halálos súliyal nehezedtek a h rcoló emberiségre, a háború utáni viszonyon: pedig még jobban össze- cibálták a helyzetet: a bolsevizmus volt az egyik olyan tényező, amely rendet, nyugalmat, egyensúlyt, boldogulást hirdetett, új gazdasági és társadalmi rendszert, amelyet jobbnak, igazságosabbnak hirdetett a letűnt kor előző rendszerénél. Azóta rájöttünk, hogy a gyakorlatban egészen mást mutatott a dolog külföldön s itt nálunk is és ma már az elmélet is megállapította a bolsevizmusnak azt az ázsiai életnívóját, amely az európai lélektől teljesen távol áll s gazdasági, társa dalmi, vallási, erkölcsi és kulturális tekintetben egyaránt csak a pusztulást, a halált jelenti számára. De fontos még a pályázat azért is, mert a tanult, intelligens, gondolkodó fiatalsághoz szól. Nem vitatkozik velük, nem akarja őket meggyőzni, hanem egyszerűen felkéri őket: nézd meg a dolgokat, gondolkodj és aztán mondd el, mit vettél észre és mit gondolsz. Attól a rétegtől kérdi ezt a pályázat, amely réteg a jövő társadalom életében irányító szerepet fog játszani és olyan kérdésre hívja fel a figyelmét, amely egyaránt fontos és aktuális. Mindezt pedig a legalaposabb eszközzel teszi: jöjj rá ^sgad arra, amit majd elmondasz. A pályázat nem igér nagy dolgokat csupán két díjat tűz ki, az egyik 100 P, a másik 50 P. Az összeg már egymagában jelentős, de különösen azoknak a fiataloknak, akiknek a pályázat szól. A tárgy azonban maga is annyira érdekes és aktuális, annyira összefüggésben van — minden negativ kapcsolata mellett is — korunkkal, hogy minden anyagi jutalom nélkül is megérdemli a vele való foglalkozást és kutatást. A pályázatot egyesített vármegyénk főispánja hirdette meg. Biztosra vesszük, hogy a határidő lejártával értékes és terjedelmes anyag kerül a bírálóbizottság kezébe. dr. M. Á. »mHíHMHIMtltHllHltl« Ä Magyar Vörös-Kereszt Egylet. Az esztergomi vörös-kereszt választmány, mint azt már közöltük, újjáalakulása alkalmával elhatározta a világháború után megcsappant taglétszámnak visszaállítását, s legközelebb úgy nevezett házi betegápolási tanfolyam rendezését. Bír a megélhetési viszonyok nem a legkedvezőbbek, mégis úgy érezzük, hogy ennek nem szabad kártékonyán érinteni a Vörös-Kereszt nemes emberbaráti működését. Ügy véljük, hogy itt van az ideje annak, hogy a Vörös-Keresztek ráirányítsák a társadalom figyelmét arra a nagyon nagy jelentőségű munkára, amelyet a Vörös-Keresztek szervei betölteni hivatva vannak. Fel kell ébreszteni az emberek lelkiismeretét, hogy ki ki tehetségéhez mérten siessen ezen intézmény meg erősítését, felkészülődését elősegíteni. Abban, hogy a jelen nagy nehézségei közepette megfelelhessen ezen feladatainak, a Vörös-Kereszt igen nagy hasznát fogja látni egy jól megszervezett, állandó és erőteljes propagandának. Ennek a — közvélemény meghódítására irányuló, — mozgalomnak meg kell nyilvánulnia mindig s mindenben : szemléltető formában (képek, képes-lapok, plakátok stb.) szóban és tettben. Ezzel a propagandával állandóan és behatóan foglalkozni kell nemcsak a nemzeti Vörös Kereszt Egyletek vezetőségeinek, de a Vörös-Kereszt minden barátjának is. Ha mindenkivel megismertetjük a Vörös-Kereszt lényegét és tevékenységet, ha leküzdjük vele szemben az emberek közönyét, úgy zászlaja alá gyűjthetünk mindenkit, kiben érző szív van és kt segíteni akar a szenvedő, vivódó emberiségen. Ezen évben a Vörös-Kereszt választmányok nagy erőfeszítésekre készülnek a „Vörös-Kereszt napok“ vagy „Vörös-Kereszt hét“ megszervezése körül. Mindenki tudja hogy ezek csak erőteljes előzetes propaganda útján vezethetnek a kivánt eredményre. Ezeknek a megrendezését hova-tovább több ország illesztette be évi programjába, — szinte már általános szokássá vált az egész világon, hogy pár napon vagy egy héten át a Vörös-Kereszttel kelljen törődnie mindenkinek. A központ irányítása és támogatása mellett a vidski választmányoknak és fiókegyleteknek is teljes erővel részt kell venni ebben a harcban, hogy a tagtoborzás meghozza azt a hatalmas taglétszámot, mely biztosíthatja a Vörös Kereszt gyönyörű munkater- vónek keresztülvitelét. Ha valaha, úgy most áll érdekükben, hogy a minél több önkéntes munkatárs és anyagi támogatás megszerzésére minden lehetőt elkövessenek, hogy igyekezzenek a sajtót megnyerni segítőtársul, hogy ismeretségi körükben felkeltsék a Vörös-Kereszt iránt mindazon egyéneknek és intézményeknek érdeklődését, kik a Vörös-Kereszt munkáját elősegíthetik. Ily módon, jól kitervezett propagandával alátámasztott kitartó, odaadó munkával remélheti a mi Vö- rös-Kersszt választmányunk is, hogy legyőzheti mindazon ak adalyokat, ame - lyek a jelen körülmények között bénitólag hathatnának felvirágozá- sára. Farsangi naptár 1938. jannár hó 5. Turista Dalárda műsoros estje a Magyar Királyban. 6. Álarcos-bál Zachey Ilus tánciskolájában, a Kaszinóban 8. Szent Erzsébet Nőegylet teaestje a Fürdő Szállodában. 8. Önkéntes Tűzoltó Egyesület táncmulatsága a Magyar Királyban 8 Izr Nőegylet műsoros estje. 9. Cigánvbál az Arany Bárányban 9. Izr Nőegylet műsorának megismétlése. 9. Ipartestület műsoros táncestélye a Magyar Királyban 15. Sz. Anna Leányklub bálja a Magyar Királyban 15. Esztergomi Sport Egylet sportbálja a Fürdő Szállóban. 16. Esztergomi Sport Egylet báli műsorának megismétlése ugyanott. 23. Balassa Balint Irodalmi és művészeti Társaság művészestje. 1938. február hó 1. Öregcserkészbál a Fürdő Szállóban. 2. Kát. Legényegylet bálja saját helyiségében. 5. Vitézi bál a Fürdő Szállóban. 5. Levente Egyesület műsoros táncmulatsága a Magyar Királyban 6. Frontharcosok műsoros táncmulatsága a Magyar Királyban 6. Vasutasbal a Fürdő Szálloda összes termeiben 12. Fehérrózsa bál a Fürdő Szállóban. 19. Esztergomi Zeneiskola II. bérleti estje a Fürdő Szállóban. Ne vári felszólítást, hanem lép] be a Sétahelyszépítő Egyesületbe
