Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 59. szám
ÖTVENKILENCEDIK ÉVF. 59. SZ. VASÁRNAP, 1938. JULIUS 31 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 keresztény politikai és társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Á vasárnapi mnnkaszünetröl mindenki azt hitte, hogy már régen megvan. Erről az agyoncsépelt és évtizedek óta felszínen tartott, agyontárgyalt és agyonankétezett kérdésről mindenki azt hitte, hogy végre közmegelégedésre megoldatott. Csak éppen az érdekeltek tudták és tudják jól, hogy a mai napig sincs meg a teljes vasárnapi munkaszünet. Mindazok a laikus érdeklődők, akik a füszerkereskedők vasárnapi kongresszusán jelenvoltak, csodálkozva hallották ezt, szinte kételkedve vették tudomásul a vasárnapi munkaszünet ügyének mai állását és szinte elbámulva látták azt az elkeseredett állásfoglalást és heves követelést, amely a vasárnapi teljes munkaszünet megvalósítása érdekében még ma is szükséges. Pedig igy van 1 Ma sincs meg a vasárnapi teljes munkaszünet és az a csend és elhallgatás, amely egy idő óta észlelhető volt szóban és írásban, hivatalos és érdekképviseleti helyeken, sajtóban és összejöveteleken a vasárnapi munkaszünet kérdésével kapcsolatosan, nem a megnyugtató elintézés jele volt, hanem csupán azt jelentette, hogy a hosszas, eredménytelen küzdelemben kifáradtak és elernyedtek az érdekeltek. Csodálatos ! Ugyan mi lehet az oka ennek? Aligha kaphatunk erre elfogadható választ és racionális indokolást. A vasárnapi munkaszünet teljes bevezetése pénzbe nem kerül, a vasárnapi munkaszünetet a keresztény politika alapelvei követelik, a vasárnapi munkaszünet megvalósítása minden keresztény politikus programmjá- nak legtermészetesebb pontja, — sőt minden tekintélyes vezetőember mellette foglalt állást, minden magyar erkölcsi tekintély — élén a katolikus egyházzal — pártfogásába vette a vasárnapi munkaszünet ügyét. Amint a fűszerkereskedők országos elnöke előadta a kongresszuson, — Meszlényi püspök, akinél tisztelgése során elpanaszolta, hogy a kiskereskedőknek még ma is küzdeniük kell a vasárnapi munkaszünetért, csodálkozva csapta össze kezét és a katolikus egyházi férfiak hosszú névsorára hivatkozott, akik évek óta behatóan foglalkoznak a keresztény ember gyakorlati életével szorosan összefüggő gyakorlati kérdéssel, a vasárnapi munkaszünettel. Ha meggondoljuk továbbá, hogy a bíboros hercegprímás is közbenjárt az ügyben és hogy mindenki mindenkor megígérte a kedvező és megnyugtató elintézést, akkor szinte érthetetlennek és rejtélyesnek tűnik fel az előadódott helyzet, hogy a magyar fűszerkereskedők a Szent István jubileum alkalmából Esztergomban tartott kongresszusukon mint legfájóbb sebüket, a vasárnapi munkaszünet hiányát fájlalják A város nyugodtan és nagy magyar nemtörődömséggel pihen a dóm árnyékában, a hegy oldalán serényen folynak az ásatások. A múlt értékeit igyekeznek felszínre hozni dolgos kezek. A múltba merülnek tudós szemek. Nem sokan vannak az országban, akik tudják, hogy Esztergom nemcsak a magyar Haza végvára, hanem a vitorlázó repülés és repülőépítés hazája is. Magyarországon Eszergomban működik a legnagyobb vidéki repülő egyesület, de itt húzódik meg csendben a legnagyobb magyar repüiőgép- épitő műhely is. Nem kis büszkeséggel jegyzi meg Philipp József, az esztergomi Movero elnöke, amig autónk szélsebesen rohan ki az erős szélben a repülőtér felé: Esztergom a vitorlázó repülés hazája, dr. Ember Sándor barátom tavaly, az új teljesítmény-gépünk fel avatásán vetette fel először a Horthy Miklós repülőalap gondolatát. Esztergom az egyetlen város, ahol minden 4000 lakosra jut egy vitorlázó repülőgép és ahol 70 emberünk van képzett vitorlázó repülő. Mint a beszámolóból megtudom, 3 örökös, 67 rendes, 52 sportoló és 128 tagra van az egyesületnek. A gépállomány: 1 Szittya, 1 Vöcsök, 1 Zegel, 1 Horst d’Teufel, 2 Zöhling és 1 Tücsök. Az egyesület évi pénztári forgalma 5600 pengő. Vagyonmérlegében 14 ezer pengő szerepel. A Movero repülőtere egyike a legjobbaknak az egész országban, amit igazol az is, hogy ezévben a szentesi repülők, cserkészek, műegyetemisták, Tudományegyetem, Szolnoki KMAC és a LÜH oktató tanfolyama táborozik itt. és a vasárnapi munkaszünet haladéktalan bevezetését követeljék. Évtizedeken keresztül húzódott tárgyalásokkal, hivatalos és nemhivatalos megbeszélésekkel, tervezetekkel és vélemény- adásokkal, feliratokkal és ügyiratokkal, kongresszusi határozatokkal, küldöttségjárással és egyebekkel nem sikerült megnyugtató eredményhez juttatni ezt az agyonpártfogolt ügyet. Talán éppen a kivénhedt, hosz- szadalmas módszerekben volt a hiba. A határozati javaslatok és a nagyképű vitatkozások voltak a fontosak. Talán az esztergomi kongresszuson beígért erélyes, határozott, követelésszerű, vitanélküli, lelkes fellépés — rövidesen megtermi gyümölcsét. Az elmúlt évben 38 óra 32 perc levegőoen töltött idővel szemben ezévben már 52 órát töltöttek repülői a levegőben. Egy géptől a hét gépig A lankás hegyoldalon éppen gépet vontatnak felfelé, a csúcs irányában. Ahogy megáll az autónk, mintha cövekké merevedne a sok fiatal test, egy vezényszó nélkül vigyázsban áll mindenki s katonás jelentés formájában tudjuk meg, hogy egy gép fent van a csúcson, egyet most húznak fel. Elindulni még nem mertek a kis gyakorló-géppel, mert nagy a szél. Hét géppel rendelkezik az esztergomi Movero. Ezek közül három még terveiben is magyar gép, mig a többit német tervek után, de szintén az esztergomi műhelyben állítottak elő. A vitorlázógépek építése hallatlan lelkiismeretességet, szakértelmet, s még a legkisebb munkásától is több aerodinamikai szakértelmet, ismereteket kíván. Külön regény az, ahogy ez az egyesü'et egy géptől 7 gépig felküzdötte magát. Az esztergomi Movero nem gaz- degon született. Lelkes magyarok hívták éleire, hogy a cseh oldalról sűrűn felröppenő motoros gépekkel szemben valami magyar akaratot mutassanak meg. Az első gépet közadakozásból, a megye és város segítségével szerezte meg az egyesület. Minden kezdet nehéz, különösen a vitorlázásnál. Naponta történt törés gyakorlatozás közben. Sokszor hetekig kellett várni, mig annyi pénz gyűl össze, hogy kijavíthatták Budapesten a sérült gépet. Az egyesület nem bírta anyagiakkal. Akkor fanyalodott rá néhány emberünk, hogy a gépet házilag ja vitsák. Nehezen, de ment a dolog. Az esztergomi házijavitó műhely két munkásának jó hire kerekedett. Már más egyesületek is kölcsönkérték a két szakértőt. Két emberrel megalakult a műhely Az egyesület elnöksége ekkor Philipp József indítványára és hathatós anyagi támogatására vitorlázó repülőgépjavitó-műhelyt rendez be. Két ember az egész műhely. De a két emberben nagy álmok élnek. Üj gépet akarnak építeni. Meg is épül az első Vöcsök nevű gyakorló gép. Hamarosan rendelés is érkezik. A két ember nem bírja a munkát, segédek kerülnek az üzembe, sőt egy fél éven belül modern famegmunkáló gépek, kéz alól természetesen s megindul az üzem. Beszerzik a német, angol vázrajzokat s az esztergomi repülőgépépitő műhely teljes üzemben dolgozik. Hamarosan ez sem elégíti ki a lelkes úttörőket. Bántja szemüket „a német rajz. Magyar mérnököket biztatnak modelltervezésre. És sikerrel. Hamarosan három géptípus elhagyja a műhelyt. A Vöcsök, a Tücsök és a nagyteljesítményekre is képes Szittya, mely cssk percekkel és jelentéktelen kiiométerkülönbségek- kel marad el a világhírű M. 22. típusú gépek mögött. Ma már több mint 50 gépet bocsátott szárnyra a jelenleg 35 emberrel dolgozó modern s minden izében magyar, tehetséges üzem. A Nemzetközi Vásár Repülők iál- litása kapcsán már nemcsak Magyar- ország, hanem a külföld is elismeréssel szemlélte a nagyszerű műhelyt üzemben. Az első magyar női vitorlázó De nemcsak gépeiről, hanem pilótáiról is híres az esztergomi Movero. Elsősorban is Magyarországon először Esztergomban ült nő vitorlázó- gépbe : Adorján Gézáné, aki alig három hónap alatt B. vizsgáig vitte fel, Példáját számosán követték, s mintegy 20 képzett női vitorlázó sportol ma már az egyesületben, köztük az egyesület és a magyar vitorlázórepülés szemefénye, Murányi Iíi, az egyetlen magyar C. vizsgás pilótanő. Egészen fiatal és egészen jókedvű lány a magyar büszkeség. Szőke haját vidáman dobálja a metsző szél, de saját bevallása szerint nem fázik. Hozzászokott a hideghez. Két éve repül. Nem egész egy év alatt tette le a B. vizsgát. — Sajnos, tovább nem tudok fejlődni, mert nem áll megfelelő gép a rendelkezésre. Pedig még fokozni tudnám az eredményt. Az idén 1 óra 18 percet töltöttem iskolagéppel a levegőben egyhuzamban. Megtudom, hogy ez nagy szó, még a férfiaknak sem igen sikerült ilyen iskoíagéppel. De azt is megtudom, hogy Ili nemcsak nagyszerű repülő, hanem minden előképzettség nélkül, szinte ösztönösen nagyszerű tervező, modelező, együtt dolgozik a fiúkkal, javítja a gépeket ha kell és nemcsak > a sze’ek szárnyán, hanem a munka „ És mégis repülünk a szelek szárnyain