Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 58. szám
ÖTVENKILENCEDIK EVF. 58. SZ. CSÜTÖRTÖK, 1938. JULIUS 28 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Heresstány politikai és társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. |Bébe és igazság Egész Európa feszült figyelemmel kisérte a római eseményeket. A világsajtó méltatta és mérlegelte azokat a kijelentéseket, amelyek a Rómában látogatóban lévő magyar miniszterelnök tiszteletére rendezett lakomán elhangzottak és mérlegelte az ezekhez a kijelentésekhez fűzött kommentárokat. Megszokott jelenség ugyanis az, hogy államférfiaknak külföldi látogatása alkalmával a fehér asztalnál hangzanak el olyan kijelentések, amelyek a látogatás céljára, jelentőségére, a vendéglátó és a vendég nemzet közötti viszo- nyira vetnek élénk világosságot. A világ közvéleménye Imrédy Béla miniszterelnök római látogatása alkalmával arról győződhetik meg, hogy az olasz-magyar barátság a világ békéjét és az abszolút igazság érvényesülését szolgálja. Változatlanul azt a célt, amelynek elérése érdekében esztendőkkel ezelőtt megkötöttük a római egyezményt s ezzel kiemelkedtünk szomorú egye- dülvalóságunkból, abból az elszigeteltségből, amelybe a békekötés után jutottunk. De nemcsak ebből a szempontból értékelendők a római pohárköszöntők. Alkalmasak ezek arra is, hogy eloszlassanak bizonyos tévhitet. Elsősorban pedig azt, mintha a fasciszta birodalom a Duna területéről vissza kívánna vonulni. Mussolini világosan kijelentette pohárköszöntőjében, hogy Olaszország és Magyarország különösképpen a Duna-medencében, amely természetes okok miatt érinti őket, olyan együttműködési polititikában egységes és szövetséges, mely politika nem zárt területen kíván érvényesülni, hanem nyitva áll mindazok számára, akik a rend és az újjáépítés célját tűzték ki maguk elé. Ez a kijelentés és azok a megállapítások, amelyek mindkét pohárköszöntőben a Róma-Berlin tengelyre vonatkoznak, beszédes bizonyítékok és beszédes cáfolatai azoknak a híreszteléseknek is, amelyek szerint az olasz és a német birodalom a Duna-völgye kérdésében egymással versenyezni akar. Megállapítható az elhangzott kijelentésekből, hogy a két hatalom egyáltalában nem riválisa egymásnak a Duna- völgyében és a legteljesebb egyetértéssel a tartós béke érdekeit igyekszik előmozdítani. Az olasz sajtó egyik vezető publicisztájának megállapítása szerint az olasz-magyar barátság szelleménél és a két állam között fennálló megegyezések tartalmánál fogva is teljesen beleilleszkedik a Róma-Berlin tengelybe. Beleilleszkedik ezekbe a keretekbe, amelyeket az Olaszországgal, valamint a Jugoszláviával kötött szerződések szabnak meg. Ha még lerögzítjük azt a tényt, hogy az egész olasz sajtó nagyon bensőséges szavakkal méltatja a római találkozás jelentőségét és a Duce, valamint Imrédy Béla elhangzott beszédeit és megállapítjuk, hogy ezekből a két népet összetartó barátság melegsége sugárzik ki, akkor olasz nézőpontból kellően megvilágítva látjuk a római látogatás jelentőségét és súlyát. Természetesen a magyar közvélemény különösen azzal az olasz megállapítással ért őszintén és örömmel egyet, hogy a két népnek barátsága, ha ez egyáltalában lehetséges, még melegebbé vált, mint amilyen eddig volt. De ugyanezt állapítja meg a német sajtó is, kiemelve azt, hogy az olasz-magyar barátság az erőpróbát már amúgy is fényesen kiállotta és hogy ez a barátság teljesen összhangban áll a Berlin-Róma tengely elgondolásával. Nem mellőzhetjük az események értékelésénél azt az őszinte és meleg hangot, amelyen a Vatikán lapja emlékezik meg miniszterelnökünk és külügyminiszterünk római látogatásáról, de nem mellőzhetjük az angol, francia és a jugoszláv sajtó állásfoglalását sem. Az angol sajtó hangsúlyozta, hogy a látogatás célja nem uj egyezmények kötése, Róma szempontjából azonban igen fontos, a francia sajtó pedig arra következtet, hogy egy Róma-Belgrád- Budapest háromszög van kialakulóban. Meleg hangon irt a találkozóról a belgrádi sajtó is és a félhivatalos lap utalást tesz a jugoszláv-magyar viszony melegebbé tételére is. Minthogy mindkét államférfiú római pohár^öszöntője szerint az olasz-magyar barátság politikailag nem elzárt területen kíván érvényesülni, hanem nyitva áll mindazok számára, akik a világ békéjét és az igazságot kívánják szolgálni, természetes, Vasárnap különvonat, autóbuszok ás magánautók hozták a Fűszerke- reskedők Országos Egyesületének tagjait a városunkban megtartott országos kongresszusra. A kongresszus résztvevői a kora délelőtti órákban érkeztek meg a pályaudvarra, ahol a város nevében dr. Brenner Antal h. polgármester és Kovancsek Jenő, az Esztergomi Kereskedelmi Társulat aleínöke üdvözölte a vendégeket. A különvonat utasai az üdvözlő beszéd elhangzása után zárt menetté fejlődtek fel és a Levente Zenekar indulóinak hangjai mellett a Hősök- szobráboz vonultak, ahol dr. Kö- halmy László városi aljegyző alkalmi költeményt szavalt, majd az országos elnökség megkoszorúzta az emlékművet. Negyed 12 órakor kezdődött a bencés gimnázium dísztermében a kongresszus, amelyen városunkból is igen sokan jelentek meg. Itt láttuk többek között dr. Ra- docsay László főispánt, dr. Brenner Antal h. polgármestert, dr. Závody Albin vármegyei főjegyzőt, dr. Mer- tán János prelátus-kanonokot, dr. Gróh József és Etter Ödön bank- igazgatókat stb . . . A Hiszekegy elmondása után dr. Gróh József az Esztergomi Kereskedelmi Társulat diszelnöke állott fel szólásra. — Eboen az évben — mondotta — sűrűn zarándokolnak Esztergomba az ország minden tájáról, hogy Szent István iránt hódoljanak. Nagy problémák várnak megoldásra a mai kongresszuson. Ehhez a munkához kéri az Isten áldását. Tóth Gábor, a Fűszerkereskedők Országos Egyesületének elnöke üdvözölte a megjelent előkelőségeket, a társegyesüietek kiküldötteit, majd többek között a következőket mondotta : Őszinte hálával tartozik Eszter- gom város polgármesterének, amiért meghívta a kongresszust Esztergomba. Esztergomnál méltóbb helyen nem tudná a kereskedő társadalom hódolatát méltóbban kifejezni Szent István iránt, aki tulajdonképpen megalapította a magyar kereskedelmet is. — Az elmúlt kongresszus óta a magyar gazdasági élet igen nagyot változott. — A kormány nagy beruházási javaslatát támogatni kell, különösen annak a hadseregről szóló részét, amelyért minden á'dozatot meg kell hozni. —- A beruházási programban fontos kulturális és szociális kérdések is szerepelnek, köztük a kereskedelmi alkalmazottak munkaviszonyai és az igazságosabb jövedelemeiosz tás. hogy Jugoszlávia érdeklődése a római események iránt méltán kelt visszhangot az európai sajtóban. y. — Kéri a kormányzatot, hogy a reformjai során gondoljon a kiskereskedelem érdekeire is, mert Magyarország kiskereskedelme igen nehéz helyzetben van. — A legsúlyosabb problémák egyiké a vasárnapi munkaszünet, ennek megvalósítása immár elodázhatatlan. — Kivánatos a keresztény ifjúságnak elhelyezkedése a kereskedelmi pályán, de először meg kell javítani ennek a társadalmi osztálynak életnívóját. — Hiszi, — mondotta befejezésül, — hogy a magyarságra szebb napok várnak, Isten segítségét kéri ehhez. Az elnöki megnyitó után Tóth Gábor indítványozta, hogy a kongresz- szus hódoló táviratot intézzQn\Horthy Miklós kormányzóhoz. Az indítványnál a kongresszus hosszas lelkesedéssel ünnepelte a kormányzót, majd sor került a napirend tárgyalására. A napirend során a következő kérdések szerepeltek: A képesítés kérdése, előadó volt dr. Ratkóczi János, a Debreceni Kereskedelmi Társulat főtitkára. A vasárnapi munkaszünet, előadó Piros Sándor, a Szombathelyi Kereskedelmi Kör fűszerszakosztályának elnöke. Dr. Mértan János pre- látus-kanonok hangsúlyozta ennek a kérdésnek nagy jelentőségét az egyház és a világ szempontjából. A szövetkezetek és a bányavidékek élelemtárai. Előadó Gyöngyösi József, a Fűszerkereskedők Országos Egyesületének aleínöke. Az élelmiszerszakma forgalmiadó alól való mentesítése, előadó : Licht Vilmos, a Székesfehérvári és Fejérmegyei Kiskereskedők Társulatának titkára. Az élelmiszertartozások behajtása. Előadó : Reichardt Károly, a Fűszerkereskedők Országos Egyesülete Kispesti Körzetének elnöke. A kereskedők aggkori biztosítása. Előadó: Illés Béla, az Egri Kereskedők Egyesületének aleínöke. A kereskedelem ezen hatalmas problémáit nagy felkészültséggel világították meg az előadók, majd az ügyben való érdemleges állásfoglalás érdekéből határozati javaslatokat terjesztettek elő, amelyekre lesz még bővebb alkalmunk is kitérni. A kongresszus után a vendégek díszebédre gyülekeztek össze a Fürdő Szálló nagytermében. Az ebéd során dr. Brenner Antal h. polgármester, Lenkei Emil kereskedelmi tanácsos, Tóth Gábor a kongresszus elnöke, Hermann Lajos az Esztergomi Ipartestület elnöke mondottak pohárköszöntőket. Ebéd után a vendégek megtekintették a váro^ nevezetességeit, majd A vasárnapi általános munkaszünetet követelték a fűszerkereskedők vasárnapi kongresszusán
