Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 56. szám

ÖTVENK1LENCEDÍK ÉVF. 56. SZ. CSÜTÖRTÖK, 1938. JULIUS 21 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai és társadalmi lap Előfizetési ár í hóra: 1 oengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Az új dobogókői út modern tökéletességeivel és ter­mészetadta környezeti szépsé­geivel előreláthatólag augusz­tusban megnyílik az autóforga­lom számára és ezzel Eszter­gom is bekapcsolódott a pilisi hegyvidék legszebb tájait Bu­dapesten és Visegrádon keresz­tül átölelő és összekötő útháló­zatba. Ez az örvendetes körül­mény ismét aktuálissá teszi a jó ideje alvó Pilis-Vértes Szö­vetség feléledését. Itt az alkalom, amikor ez a gyönyörű céllal és eszmekör­rel megindult, de kellő pártfo­gás és tevékenység híján meg­feneklett szövetségi mozgalom most kezébe vegye a Pilis-vidék jövőjének munkálását Eszter­gom— v'isegrád—Dobogókő vo­nalon a főváros és a környék bekapcsolásával és megindítsa ennek a természeti kincsekben és gyönyörűségekben bővelke­dő vidéknek idegenforgalmi, tu­risztikai és gazdaságkultúrai fejlesztését. Szinte sürgetőleg lépnek elénk a feladatok, hogy az üdvös el­gondolások és tervek egész so­rozatát valósítsuk meg ebben az irányban, — hiszen az alap a főfeltétel és a helyzeti előny adva van, itt az út és az összeköt­tetés, most már csak építeni kell erre az alapra és ki kell használni ezeket az előnyöket. Természetesen nem azok a régi agyonbeszélési módszerek, hiúsági akadékoskodások és sült- galambvárások kellenek ide le­hetetlen tervekkel és a végte­lenbe nyúló részletmegoldások­kal, hanem a mai időkhöz illő modern elgondolások, reális tervek szerinti gyors cselekvé­sekre, bátor megindulásokra van szükség, amelyek nem állanak meg az első követelménynél, nem riadnak vissza az első ne­hézségnél és főleg nem tűrik a bürokratikus szinekúrákat, — mindezeken túl pedig nem tűrik el azt, hogy a közérdekű ügy, mondjuk a pilisi vagy vértesi környék idegenforgalmi és gazdasági feltámadásának ügye valamilyen hatalmasság érdekköreihez érve tehetetlenül elhaljon és elcsendesedjék. Szóval az olyan régies, tu­nya és a mai életviszonyokhoz egyáltalán nem illő gyakorlat helyett, amely a „nincs rá pénz“ és a „nem lehet“ kézlegyintő, kényelmes gesztusával intézi el az ügyeket és amely a „kéz­kezet mos“ elve alapján a köz­érdek mielőbbi előbbrevitele he­lyett inkább az egyes kivéte­lesek érdekeit óvja, — az ilyen politika helyett, amely vidék­fejlesztőnek, gazdaságinak és idegenforgalminak éppen nem mondható, újat, becsületeseb­bet, modernebbet és életreva­lóbbat követelünk. Egyszerűen nem hisszük el, hogy a sok­féle természeti szépséggel és gazdagsággal, remek helyzeti A legutóbbi minisztertanácsról szóló kiadvány élénken igazolja, hogy a kor mány a nyári hónapokban sem fog a maga számára pihenést kérni, hanem erősen készül olyan feladatok elvég­zésére, amelyek a mai modern idők­ben valóban követelményeket támasz­tanak. Uj kormányhatósági szerv meg­szervezése előtt állunk, amely nek leg­több irányítása a miniszterelnök ha­táskörébe fog tartozni. Bővülni fog tehát a kormányelnök munkája s ez az új hatáskör olyan tevékenységi utakon mozog, amelyek a lehetőség szerint legközelebb akarják egymás­hoz hozni a közvéleményt és a kor­mányzatot. Arról a közvéleményről van itt szó, amely nélkülözhetetlenül szükséges a modern állami élet fejlődésében. Mindenek fölött és elsősorban nem­zeti érzületűnek kell lennie ennek a közvéleménynek, amelyre mint bá­zisra épü! egész állami létünk. Egy pillanatig sem vonjuk kétségbe, hogy a magyar társadalmat nem tölti el teljes mértékben a hazához való hűséges érzés nemzeti irányú szel­leme. De súlyos példák mutatták államunk legutóbbi évtizedeiben azt, hogy a lelkek megingathatóak, a szi­lárdság és jellemhűség prédája lehet az izgató szellemű agitációnak s az sem volt példa nélkül való, hogy a rosszirányú befolyások nemcsak em bereket, de egész néposztályokat for­gattak ki eredeti mivoltukból. Szervezett egységnek kell tehát megnyilatkoznia a nemzeti közszel­lemben is s a lelki szilárdságot, a nemzeti hagyományokhoz való ra gaszkodást s ezeresztendős törté­nelmünk legnagyobb értékké alakult lelki motívumait oly sziklává kell kialakítani, amelyet semmiféle erő széthúzni nem képes.' Valóban szükséges ez a nemzet nevelő és népfelvilágositó tevékeny­ség, amit nem lehet az államnak kiadni kezéből s nem gyakorolhatja ezt szuverén módon egyetlen párt, osztály, vagy bármiféle más eltago- zódás sem, mert a nemzetnevelés csakis egységes irányelvek alapján történhetik. A közvéleményt nagy megelége­déssel tölti el az a tény, hogy az új kormányhatósági szerv az ország előnyökkel megáldott pilisi vi­déken nem lehetne jólétet, gaz­dasági és idegenforgalmi kul­túrát teremteni. ... És Esztergom, a Pilis és a Duna völgyének ékes koro­nája, amelynek talán a leg­szebb jövőbeni igényei és re­ményei fűződnek a Dunaszög- let modern újjáéledéséhez?! Mi talán ölhetett kézzel várjuk a fejleményeket ? Azt hisszük, hogy ebben a tekintetben a munka- és a felelősségvállalás­nak itt van a legfőbb ideje! legelső felelős tényezőjének, a mi­niszterelnöknek hatáskörébe tartozik, ami nemcsak természetes, hanem fel­tétlenül szüséges is, mert ő az, aki legmélyebben beletekinthet az ország ügyeibe, de ezen túlmenően, ő adja meg a fejlődés irányát, ő ad program- mot a jövőre nézve, ő szolgálja a közcélokat legközvetlenebbül s igy elképzelhető-e más faktor, aki illeté­kesebb volna ez új, de múlhatatla­nul szükséges kormányzati szerv hatáskörének ellátására. Ezt a felfo­gást fejezte ki a minisztertanács is, amely felkérte a miniszterelnököt, hogy a létesítendő intézmény meg­szervezését saját hatáskörében in­dítsa meg. Természetesen az oly széles dimen­ziókban gondolkodó férfiú, mint ami­lyen a miniszterelnök, egymagában nem bírná ellátni mindazt a sok fel­adatot, amit az ilyen tevékenység tőle megkívánna. Hozzáértő és al­kalmas munkatársra volt szüksége s erre alkalmasabb férfiút keresve sem találhatott volna dr. Antal Ist­ván államtitkárnál. Nemcsak társadalmi és politikai körökben, de gazdasági körökben is nagy várakozással tekintenek az új propagandahivatal működése elé, amely nemzeínevelő és nópfelvilágo- si;ó bormányhatósági szerv nagy­arányú munkásságot fog kifejteni az ország életében és igy természet­szerűleg kapcsolata és kihatása lesz a gazdasági életre is. A filmgyártás­nál közelebb akarnak férkőzni a ma­gyar nép leikéhez és úgy a film­gyártáson, mint a rádión keresztül nagy propagandát akarnak kifejteni. Az új hivatal munkakörének lénye­gesebb részeit a következőkben fog­lalják össze informált helyen: A társadalmi béke megteremtése és ápolása. A társadalmi együttműködés haté­kony biztosítása. Az alkotmányos rend tiszteletének hangsúlyozása. A hatóságok tekintélyének erőtel­jesebb elismertetése a társadalomban. Magyarország európai elhelyezke­désének egyöntetű felismertetése a széles néprétegekkel, ezzel kapcso­latban a magyar problémák meg­ismertetése. A különböző társadalmi szerveze­tekkel való erőteljes kapcsolatok fel­vétele és ezeknek a szervezeteknek a nagyszabású nemzeti munkaterv keretébe való beállítása. A lelki válság leküzdése és annak a zűrzavarnak megszüntetése, amely alapvető kérdésekben a társadalom egyes rétegeiben mutatkozik. Egészséges és egységes nemzeti közszellem kialakítása, amelynek ke­retében a politikai pártok felfogása simán elhelyezkedhet. A rádió, a film és a sajtó bekap­csolása ezeknek a feladatoknak sike­res megvalósítása érdekében. A sajtókamara megszervezése, a nagy nemzeti célok szolgálatába való beállítása, azoknak a nemzeti és társadalmi gondolatoknak védelmére, amelyekben minden magyar pártkü­lönbség nélkül egyetért. Minden nemzeti erőnek erőteljes felfokozása, a nemzeti munka és ter­melés növekedése érdekében. Mindezen óriási arányú munkának gyakorlati megvalósítása dr. Antal István államtitkárnak, a hivatal ve­zetőjének a feladata, aki már hozzá is látott hivatalának megszervezésé­hez és a propaganda megindításához. Erősen hisszük, hogy az új szerv működése áldásos lesz a nemzet életére ; a boldog, becsületes, magyar, szentistváni eszmével telített Magyar- ország felépítéséhez vezeti a ma meg­gyötört, idegen eszméktől többszörö­sen félrevezetett s nyugodt életre vágyó magyar népet I Vármegyei jelentések június hóról. A m. kit. államépitészeti hivatal június havi jelentése szerint az állami és törvényhatósági kezelésben lévő közutak forgalomképes állapotban voltak. Az állami munkák közül az esztergomi és komáromi közúti Duna- hid&k szögecsvizsgálási és kicserélési munkái voltak folyamatban, a megyei munkák közül az esztergom—dobo- gókői, a felsőgalla—-tarjáni és a mocsa—naszályi út építése, valamint fenntartási fedanyag szállítása. Meg­kezdték a győr—székesfehérvári köz­út vármegyénk területére eső szaka­szának tervezéséhez szükséges fel­vételeket. A m. kir. gazdasági felügyelő június havi jelentése szerint az idő­járás általában kedvező volt a mező- gazdaságra. Jelentősebb mérvű jég­vagy viharkár nem volt. Befejezték idejében a repce- és őszi árpa aratá­sát jó közepes eredménnyel. A kalá­szosok közül a rozs aratása nagy átlagban megtörtént kataszrális hol- dackénti 71 q közepes eredménnyel, igy valamivel felette állunk az orszá­gos átlagnak. A búza aratása már folyamatban van, az utolsó, igen meleg napok gyorsították az érést. A szemfejlődés kifogástalan, magvas, megyei átlagban jó termésre lesz kilátás, katasztrális holdanként 9*5 q ára, igy az országos átlagot 1 q-val haladjuk meg. Az árpa gyenge közepes termést Ígér, az országos átiagnak megfelelően katasztrális holdanként 8.2 q-á\ Zabból az or­Megkezdi működését az új propagandahivatal

Next

/
Oldalképek
Tartalom