Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 46. szám
ÖTVENKILENCEDIK ÉVF. 46. SZ. CSOTÖRTÖK, 1938. JUNIUS 16 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 SereSZÍ8Hf politikai ÓS társadalmi lap Előfizetési ár I hóra: 1 Dengő 20 fillér Megjelenik hetenldnt kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Többet árt, mint használ az ügynek a túlbuzgóság, amely bizony — sajnos — előttünk sem ismeretlen közéleti nyavalya. A nemtörődöm-embereken kívül nagyon jól ismerjük az aktuális ügyek túlbuzgó akarnokait, akik pá- pábbak akarnak lenni a pápánál, akik szándékaikban és cselekedeteikben mindig készek a túlzásokra, mindig túl akarnak tenni a többin, mindig eggyel többet tesznek, mint a rendelet előírása, mindig eggyel tovább lépnek, mint az illetékes végrehajtó hivatalos szerv, — és ha végeredményben érvényesülni tudnak, akkor ezek azok, akik kezében minden jó ügy elsikkad és akik a fürdővízzel együtt a gyereket is a homokra öntik. Miért tesznek így, — gyávaságból, félelemből, hízelgésből, jófiúságból, korlátoltságból, tudatlanságból, gerinctelenségből, önzésből, kicsinyességből, vagy embertársaik iránti kíméletlenségből, esetleg kárörvendezés- ből-e ? — ez nem annyira lényeges és káros a közérdek és köznyugalom szempotjából, mint az a tény, hogy egyáltalán közöttünk élnek, megvannak és minden kicsi és nagy ügynél, amelynek a legcsekélyebb mértékben is demonstráció jellege van, felütik a fejüket, működnek és kárt tesznek. Nem annyira ezek a fontoskodó, okoskodó, mindenkit szinte fenyegetően kioktatni akaró, lényegében azonban igen jelentéktelen, tartalmatlan egyéniségek érdekekelnek bennünket, — ilyenek mindig voltak és mindig lesznek, ha talán nem is olyan nagy számmal, mint manapság. Inkább ténykedéseik és gondolkozásmódjuk közéleti érvényesülésének erélyes megakadályozására és a józanul, nyugodtan és helyes megítélésekkel gondolkozó embertársaikkal szemben való agresszivitásuk és feletteseik iránti hizel- kedéseik kellő értékére szállításának szükségessére gondolunk. Legyenek boldogok és örvendezők ők magukban, de ne keserítsék embertársaikat, ne idegesítsenek másokat és ha használni nem tudnak, — mert hiszen az ő túlzásaik ugyan senkinek és semminek javára nem válnak —, legalább ne ártsanak a jobb sorsra érdemes ügyeknek. A sok között ilyen közérdekű ügy legújabban a köztisztviselők egyesületi tagságának ügye. Olyan egyszerű, világos és természetes dolog az, hogy a belügyminiszter eltiltja a köztisztviselők hivatalban való politizálását és ezzel kapcsolatban megköveteli a számukra tilos politikai és társadalmi egyesületekből való kilépésüket. Érthető és minden józanul gondolkozó polgár által feltétlenül helyeselhető intézkedés az, amely eltiltja a köztiszviselő- nek a politizáló egyesületek működésében való részvételt. Csak természetes, hogy az államhatalom, amely éppen a rend és biztonság, a társadalom és a kultúra rendjének biztosítása céljából tartja és fizeti alkalmazottait, tisztán akar látni és nyilatkozatot követel minden egyes köztisztviselőtől abban a tekintetben, hogy az állam politikai és társadalmi rendjével össze nem egyeztethető párt vagy jóváhagyott alapszabály nélkül működő és különleges Esztergom közönsége már régen szeretetébe fogadta a turistákat, nemcsak a Magyar Turista Egylet Esztergomi Osztályán keresztül, hanem azokon a magános turistákon ke resztül is, aki« vasárnaponkint túrájuk befejezéseképen meglátogatják városunkat. A Magyar Turista Szövetség fennállásának 25 éves fordulójára s a magyar jubileumi szenté1; emlékére Szent István-íúrát rendezett. Ez a tűraút keresztülszelte az egész csonkaországot. A túra maga két részből állott: keleti és nyugati részből. A keleti túrautat 24 nap alatt be nyolították le és azon 1586 turista vett részt, a nyugati 21 napos vándorláson ezzel szemben 1450 volt a résztvevők száma. A keleti és nyugati Szent István-túraút pontosan 500 km. volt. Átlag 65—70 résztvevője volt minden túraszakasznak. Énnek az impozáns túraútnak volt a befejezője a vasárnapi esztergomi ünnepség. A szövetség tagjait, kik két csoportban érkeztek vonaton, az esztergomi turisták fogadták dr. Brenner Antal elnökkel az élükön, ki meleg szavakkal üdvözölte a mint- tégy 200 főnyi turista sereget. Az üdvözlést dr. Zsembery Gyula szövetségi társelnök köszönte meg. Az üdvözlés után menetbe alakultak, elől dr. Zsembery Gyula és eskü kivételét követelő egyesület kötelékéből — ha eddig netalán benne volt — kilépett. Mindez érthető, világos, természetes és egyszerű dolog, — mégis micsoda vésztjósló szemforgatással magyarázták ezt egyesek. Annak dacára, hogy például Esztergomban talán két tisztviselő, vagy közalkalmazott sincs, aki ilyen tiltott egyesületben benne lett volna, szóval tulajdonképpen személyileg alig jelentett mást ez a rendelet egy-egy nyilatkozat pár szavas kitöltésénél. Mekkorára fújták mégis a túlbuzgók ezt az ügyet! Uram bocsá’!, — még az eucharisztikus jelvényt, de még talán a líliomos cserkészjelvényt vagy a frontharcos jelvényt is tűzbe akarták haji- gáltatni, — nem is szólva arról, hogy milyen vallásos és jótékony egyesületek neveit emlegették irtózattal! Mást akar a miniszter, mást mond a rendelet, — de hát azért vannak a túlbuzgó szemforgatók, hogy belemagyarázzák azt, ami kicsinyes egyéniségük lényege. Ez az, amiből nem kérünk. Vörös Tihamér szövetségi társelnökökkel, kik a Széni István-íúra két telvirágozott vándorbotját vitték. A menet a leventezenekar vezetésével a Hősök-szobrához vonult, hol Papp Dénes, a Szövetség ügyv. elnöke szép, hazafias beszéd kíséretében koszorút helyezett el. A menet ezután a zenekar hangjai mellett a bazilikába vonult szentmisére, mig a másvallásúak saját templomaikban veitek részt az istentiszteleten, melyek után megtekintették a bazilika nevezetességeit és az ásatásokat. Fél 12 órakor a Városház dísztermében vándorgyűlésre jöttek ösz- sze, melyen dr. Zsitvay Tibor titkos tanácsos, ny. igazságügyminiszter, a Turista Szövetség védnök-elnöke elnökölt. A gyűlésen városunkból megjelentek : dr. Radocsay László főispán, dr. Frey Vilmos ahspan, Glatz Gyula és felesége, dr. Csárszky István pre- látus-kanonok, vitéz Szívós- Waldvogel József ny. tábornok, dr. Hegedűs Zoltán rendőrkapitány, Miké Ernő őrnagy, Mailász Tibor ezredorvos és felesége, Klész Ferenc adóhivatali főnök stb. Ez alkalommal bizonyult be, hogy a Városház nagyterme nem „nagy“, hanem csak „disz'Merem, mert a turisták nagyrésze a foiyosóra szorult. A Turista Dalárda által énekel Magyar Hiszekegy után dr. Zsitvay Tibor dr. magasanszárnyaló stílussal elmondott megnyitója következett, melyben ismertetve a gyűlés célját, kitért a turistákat elsősorban érdeklő erdészeti törvényre is, melynek turista paragrafusának mielőbbi és a turista társadalomra nézve méltányos életbeléptetése elé teljes bizalommal néz, mert a kormányban három férfi is van, kik maguk is aktiv turisták, remélhető tehát, hogy ezt a kérdést végre — minden érdeket figyelembe véve, de mindenkinek egyéni sérelme nélkül — javunkra lehet majd elintézni. Zsitvay Tibor beszéde végén indítványozta, hogy üdvözlő táviratban köszöntsék a hercegprimást, a miniszterelnököt és a kultuszminisztert, aki mint cserkész, igazi természetbarát. Az elnöki megnyitó után Glatz Gyula polgármester üdvözölve a vendégeket, ismertette a várost, annak és környékének természeti és történelmi szépségeit, az idegenforgalomra s természetesen elsősorban a turisztikára nézve kedvező fekvését. Hangsúlyozta, hogy a város és a helybeli turistaosztály vállvetve dolgoznak azon, hogy a város és környéke természetadta előnyeit mindjobban kihasználva állíthassa a kirándulók szolgálatába. Majd Zsembery Gyula, a turisták „Gyula bácsi“-ja ismertette a Szent István turistavándorlás történetét, előzményeit, lefolyását és érdekes volt hallanunk, hogy ennek a gondolata az Alföldön, a Bugaci-pusztán vetődött fel. Kecskamét város polgármestere, dr. Kiss Ernő ajánlotta fel a barackfából készült vándorbotot s ugyancsak ő tette lehetővé, hogy 4 kecskeméti fiatalember a túrán részt vehetett, mely nemes gesztusért a szövetség őt emlékplakettel lepte meg. Ugyancsak emlékpiakettet kaptak dr. Radocsay László főispán, dr. Frey Vilmos alispán és Glatz Gyula polgármester, kik a turistaság őszinte támogatóinak bizonyultak. Zsitvay Tibor elnök ezután szétosztotta a túrán résztveiteknek kijáró arany, ezüst, illetve bronz em- lékjelvényeket legalább 20, 10, illetve 5 túra után. A gyűlés a Himnusz hangjaival zárult. Utána a Magyar Királyban társasebéd volt, melyen Zsitvay Tibor a kormányzóra mondott pohár- köszöntőt. Ebéd után a társaság széjjelosz- lott a városban, ki a strandfürdőbe, ki a Vaskapuhoz ment. A turisták egy szép nap emlékeivel gazdagon este a fél 8 órai vonattal tértek visz- sza a fővárosba. Az esztergomi turistáknak ünnepük volt ez a nap és éppen azért szomorúan könyveljük el a közönségnek azt a közönyösségét, melyet újabban a turisztika iránt tanúsít. Köziünk is vannak — éppen úgy, mint a fővárosiak közt — fáradt emberek, kik a heti robot után a természetbe vágynak, viszont ott is vannak számottevő egyének, kik nemcsak meleg érdeklődéssel vanVasárnap volt a Szent István-túraút ünnepélyes befejezője a Városházán
