Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 44. szám

ÖTVENKILENCEDIK ÉVF. 44 SZ. CSÜTÖRTÖK, 1938. JUNIUS 9 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai és társadalmi lap Előfizetési ár í hóra: 1 oengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Keresztények a kereskedelemben A képviselőház költségvetési vitája élénken demonstrálta, hogy lehet a kereskedelem problémájáról jelszavaktól men­tesen, komolyan és tárgyilago­san is beszélni. Mert szabad­kereskedelem és irányított ke­reskedelem, magántevékenység és szövetkezetek szembeállítá­sa és egymás ellen való kiját­szása ma már valóban csak azok előtt lehetséges, akik el­méletből ismerik a kereskede­lem munkáját világviszonylat­ban is, belföldön is. Az élet átlépett a jelszava­kon és elméleteken s a gazda­sági élet nem tehet mást, mint hogy szükségszerűen alkalmaz­kodik az adott helyzet köve­telményeihez. Csak helyeselhető, ha ebben maga a kormány, a ke­reskedelmi politikának legtöbb irányítója jár elől. És hogy az a kereskedelmi politika, amit a kormány folytatott, helyes volt, pozitív eredményekben tárta az ország elé Imrédy Béla minisz­terelnök, mint megbízott keres­kedelemügyi miniszter beszéde. őszinte megnyugvással tölt­hetnek el mindenkit azok az eredmények, amelyek külke­reskedelmi mérlegünk és ide­genforgalmunk állandó, erőtel­jes javulásáról számolnak be. Az elmúlt évben 113 millió pengő kiviteli többletünk volt, ami kétségkívül nemcsak a ma­gyar mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem nagyszerű telje­sítménye, hanem bizonysága annak a helyes kereskedelem­politikának, ami az elzárkózá­sok és önellátások korszakában is utat tört és piacot talált a magyar termékek számára. Különösen megnyugtató a miniszterelnöknek az a bejelen­tése, amely szerint kivitelünk ausztriai kontingensét sikerült biztosítani a német piacon is. Az osztrák-német egyesülés után merültek íel ezen a téren aggodalmak. íme, koraiak vol­tak. A német birodalom és Olasz­ország 'iránti baráti kapcsola­taink, Anglia és a tengerentúli államok télé örvendetesen fej­lődő exportunk továbbra is biz­tos piacot adnak a magyar ter­mékeknek. A becsületes munka, a szí­vós kitartás, a céltudatos poli­tika eredménye ez, amelyben természetesen nagy része van termékeink kiválóságának és a kereskedői etikának. Világvi­szonylatban valóban nem lehet a csupán egy alkalommal vá­sárló üzletfelekre alapítani, de tudnunk kell azt is, hogy a jó árú és becsületes kiszolgálás a világkereskedelem nagy verse­nyében elengedhetetlen feltétel. Ápolnunk és fejlesztenünk kell tehát a kereskedői etikát, s ezt várjuk attól a program­tól is, amely a keresztény ele­meknek kereskedelemben való térfoglalását minden eszközzel elősegíteni kívánja. A minisz­terelnök azt mondotta, hogy en­Pünkösd vasárnapján dr. Serédi Jusztinján bíboros hercegprímás ün­nepi nagymisét pontifikáit a bazili­kában, majd utána szentbeszédet mondott. Az evangélium pünkösddel kapcso­latos részére utalt beszéde elején a bíboros főpásztor, amely szerint Krisztus megígérte az apostoloknak a Vigasztaló eljövetelét és amikor leszállott az Igazság lelke, külön­böző nyelveken szóltak az aposto­lok és hirdették az igazságot. Az el­jövetel pillanatától kezdve bátran hirdették az igazságot, amelyet Krisz­tus az egyházra bízott. — Terjesztették a kereszténysé­get, de nem azt a kereszténységet, amelyet az ember gondol ki és ter­vez, hanem azt, amit Krisztus ren­delt, a második isteni személy. — 1900 esztendő múlt el azóta és az Igazság Lelke azóta szüntelen vele van az Egyházzal, hogy meg­tanítsa az emberiséget mindarra, amit Krisztus hirdetett és ezekkel megnyugtassa ez embert, mert az értelmes ember nem tud másban megnyugodni, mint az igazságban. — Krisztus egyháza ez alatt az 1900 év alatt soha egy hajszálnyira sem tért el Krisztus igazságától. Aki ismeri az Egyház történetét, az tudja, hogy minden zsinat és minden pápa ugyanazt hirdette, amit Krisztus ta­nított és amit az Egyház ma is ta­nít. — Hirdette, tanította és megval­lotta az Egyház az igazságot akkor is, amikor ennek megtagadása világi szemmel nézve talán előnyös lett volna reá, hirdette és hirdeti olyan he­lyeken is, ahol az igazság megval- lásáért üldöztetés jár. — Az emberiség történetének hosszú évszázadain keresztül talán soha nem volt olyan nagy szükség az igazság megvallására és hirdeté­sére, mint ma, amikor sokan elsza­kadtak az Igazság Leikétől, — foly­tatta a hercegprímás. — Mióta a világ áll, nem volt nek érdekében anyagi áldoza­tot is kész hozni a kormány, mert nagyszámú és életerős ke­resztény kereskedői réteg nél­kül az ország gazdasági élete és társadalmi rétegeződése nem állhat egészséges alapokon. A nemzeti közvélemény meg­nyugvással veszi e kijelentése­ket éppúgy, mint a cselekedete­ket, melyek máris éreztetik ha­tásukat. Az új keresztény ke­reskedőréteg bel- és külkeres­kedelemben egyaránt kemény harcosa lesz a gazdasági erők fokozásának s ezen keresztül a nemzeti erők megsokszorozásá­nak is. annyi hazugság a földön, mint nap­jainkban. Az ember egyéni, családi társadalmi, nemzeti és nemzetközi élete hazugsággal fertőzött. Igen sok embernek és sajtóterméknek manap­ság már egy szavát sem lehet elhin­ni. Hiszen manapság bevett szokás a politikában mások megtévesztése, — a nemzetközi életben pedig minden­féle farizeuskodással iparkodnak az erősebbek akaratát érvényesíteni. — Nem csoda, ha általában le­vertség és nemtörődömség lesz úrrá az emberek között. Az emberek nem hisznek egymásnak. — Á bizalom és önbizalom csak akkor fog visszatérni, ha megmutat­juk az igazság erejét az egész vo­nalon, ha az Igazság Lelkét befo­gadva bátran megvalljuk az igazsá­got. — Vigyázzunk, hogy az az ün­nepélyes hitvallás, amit a budapesti eucharisztikus kongresszuson tettünk, ne legyen megtévesztése önmagunk­nak és másoknak. — Akkor ünnepeljük igazán a Szentlélek eljövetelét, ha valóban be fogadjuk és megvalljuk az igazsá­got, a nemzeti életben és rajta le­szünk, hogy megvallják az igazsá­got a nemzetközi életben is, — ha nem cselekszünk mást, mint amit gondolunk és nem gondolunk mást, mint amit cselekszünk. A magyar feisűednevelök diszgyűláse Esztergomban Az Országos Kisdednevelők Egye­sülete f. hó 5-én, vasárnap ünnepi díszközgyűlés során áldozott Szent István király emlékének. Ebből az alkalomból mintegy 150 óvónő és a kisdedóvás ügye iránt érdeklődő érkezett Esztergomba. Előzőén szombaton délután gya­korlati bemutató volt a Kát. Legény- egylet nagytermében, amelyet ismer­kedési est követett. Pünkösdvasárnap reggel az óvó­nők régi templomában, a Sz. Anna templomban szent misén vettek rész a kartársak, amelyet Divéky Egyed mondott. Utána 9 órakor a Hősök- szobrához vonultak. Itt dr. Kóhalmy László városi aljegyző lelkes szava­lata után Benkő Anna, a pestmegyei óvónők einöke szép beszéd kísére­tében megkoszorúzta a hősi emléket. Délelőtt 11 órakor a gimnázium dísztermében kezdődött a díszköz­gyűlés, amelyen az óvónőkön kívül többek között dr. Bruck Ferenc miniszteri tanácsos, dr. Zokker Ernő egri tiszti főorvos, az esztergomiak közül dr. Brenner Antal h. polgár- mester, városi főjegyző, dr. Balogh Albin bencésgimnáziumi igazgató, a tanfelügyelőság részéről Borz Lajos kir. segédtanfelügyelő, több tisztvi­selő, tanár és tanító jelent meg. Végh József elnöki megnyitója és a vendégek Üdvözlése után dr. Lé­pőid Antal prelátus kanonok mon­dotta el nagyhatású ünnepi beszédét Szent István gyermekkoráról és ne­velési eszményeiről. Utána dr. Sto- ckinger János tiszti főorvos tartotta meg érdekes előadását a magyar bisdednevelés népegészségügyi szem­pontból való megszervezéséről. A díszközgyűlésről az elnök ja­vaslatára táviratilag üdvözölték vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­nisztert, dr. Johann államtitkárt és a kisdedóvás ügyével foglalkozó több miniszteri főtisztviselőt. A Himnusz eléneklése után 69-ik évi rendes közgyűlését tartotta a Kisdednevelők Országos Egyesülete. Városunkban végzett tanitók Szent István diszgyűlése Az Esztergomi Érseki Tanítóképző« ben Végzett Iskolatársak Szövetsége f. hó 6-án, pünkösdhétfőn diszgyű- lésen ünnepelte Szent István király emlékezetét az első szent király szü­lővárosában, Esztergomban. Délelőtt Í0 órakor az érseki ta­nítóképző dísztermében kezdődött a díszközgyűlés, amelyek főként a fő­városban, Esztergomban és a köz­vetlen környéken működő tanítók közül jelentek meg szép számmal, A régi tanárok közül Eitner Elemér Ákos és Nemesszeghy István vett részt a gyűlésen. Nagy lelkesedés­sel köszöntötték Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi igazgatót, aki eze­lőtt 59 évvel volt az intézet tanára. A megjelentek között volt Drozdy Gyula, a Néptanítók Lapja főszer­kesztője, Borz Lajos segédtanfelü­gyelő és az intézet tanári karának több tagja is. A tanítóképző énekkara Dohnányi Hiszekegyét adta elő Geyer Károly zenetanár vezénylésével, majd Bár­dos József ny. iparostanonciskolai igazgató mondotta el elnöki megnyi­tóját, utalva a Szent István jubi­leumra és az eucharisztikus ünnep­ségekre. Pécsi Sebestyén szép orgo­najátéka után Ölveczky Pál diszel- nök szép ünnepi beszéde követke­zett. Mint nagy nemzetnevelőről szó­dr. Az igazság bátor vallását sürgette pünkösdi szentbeszédében a hercegprimás

Next

/
Oldalképek
Tartalom