Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 5. szám
ÖTVENKILENCEDIK ÉVF. 5. SZ. VASÁRNAP, 1938. JANUÁR 16 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai éS társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Vármegye és munkaközvetítés bizony meglehetősen távol állottak egymástól az úgynevezett régi jó békevilágban. Nyugodt előkelőségben élte a maga zárkózottnak látszó, úri életét a tekintetes vármegye. Patinás, tradiciós szellemiségében legfőbb gondjának és hivatásának hosszú évtizeken keresztül a szinte a való elet fölé emelkedő nemzeti eszmék soha meg nem alkuvó szolgálatát tekintette, amelynek során nem egyszer a hatalommal is szembeszállóit. Az autonom jogait féltve őrző vármegyei törvényhatóság úri-magyar parlamentje azonban az élet praktikus, üzleti oldalával, a megélhetési kérdésekkel csak másodsorban törődött, a tőke és munkás egymásrautaltságából származó kérdések hidegen hagyták a hazafias gondjaikba merült, szép beszédeket mondó és az ősi vármegye falai között ünnepi érzésekkel járó-kelő bizottsági tagok érdeklődését, — a tisztes, címeres termekbe alig hallatszottak be a századeleji modern életfejlődéssel mind lázasabbá váló gazdasági és társadalmi élet hangjai, — és noha közismert volt a vármegye nemessége minden emberbaráti, jótékony és szép ügy iránt, — ugyan hányszor tárgyaltak és határoztak ott szociális kérdésekről és munkásügyekről! ? így volt ez — kivételes esetektől eltekintve — régen a vármegyeházán, — de mit látunk most? Az idők változásával kapcsolatosan óriási változást a vármegyei életben is ! Komárom-Esztergom vármegye közgyűlési és kisgyűlési tárgy-' sorozatában csaknem minden alkalommal szociális érdekű ügyet is találunk és az ilyen ügyekben mindenkor szociális szellemű, a kisemberek javának megfelelő határozatot hoznak. Nem felejtjük el a gazdasági cselédek sorsát enyhíteni akaró lelkes vármegyei akciót — még a gazdasági munkásbiztosítás törvényjavaslatának megszületése előtt. Most pedig nézzük csak a munkaközvetítés kérdését — a vármegyeházán! A legutóbbi kisgyűlés olyan határozatot hozott, hogy a törvényhatóság forduljon kérelemmel a kormányhoz a munka- közvetítés államosítása érdekében. Azt kívánja és azt kéri a vármegye, hogy a kormány sürgősen, még a jelen parlamenti ciklusban olyan törvény- javaslatot nyújtson be, amely a munkaközvetítést állami feladattá nyilvánítja és ennek értelmében a városokban és községekben intézményesen biztosítja a munkaközvetítést. Az új magyar idők szelleme érezhető ebből a javaslatból és a kisgyűlési határozat azt bizonyítja, hogy a vármegye ősi intézménye nem érzéketlen a mai élettel szemben és a modern viszonyok között is meg van a maga hivatása. A nemrégen még bizonyos részről sokszor maradiasnak, paragrafusrágónak, száraz, érzéketlen szabályrendeletgyártónak bélyegzett vármegyei körökben sem szükséges ma már egyetlen közéleti férfiút sem meggyőzni arról, hogy a szociális és munkáskérdéseket erőszakkal és a dolgok magukra- hagyásával megoldani nem lehet, hanem csakis szeretettel, megértéssel, munkával és intézményes gondoskodással. A kisgyűlési tagok mindany- nyian helyeselték azt a módszert, amely szerint a munka- közvetítést állami feladattá téve ezt a fontos, életbevágó szociális ténykedést kiveszik a a szociáldemokrácia köréből, amely ezzel elveszíti veszedelmes nemzet- és társadalomellenes befolyását ésa magyar munkások is megszabadulnak a szociáldemokráciának magyarországi fajtájától, amely a csendőrszuronyok kiprovokálásával és egyebekkel annyiszor keverte bajba őket. A tisztes megélhetést kereső munkás pártfogásában a vármegye maga mellett találja nemcsak ennek a városnak, hanem az egész országnak helyeslő közvéleményét. á kisgyűlés utasította Tata és Tóváros községeket az egyesítési szabályrendelet elkészítésére Folyó hó 11-én, kedden tartották ez évben első rendes havi ülésüket a vármegyei kisgyűlés és a közigaz gatási bizottság, valamint ennek albizottságai a vármegyeház kistermében dr. Radocsay László főispán elnöklete alatt. A kisgyűlés tárgysorozata 55 pont ból állott, melyek közül említésre méltó a TESz azon megkeresése, hogy a vármegye közönsége felira- tilag kérje a kormánytói, miszerint még a jelenlegi parlamenti ülésszak folyamán oly törvényjavaslatot nyújtson be az országgyűléshez, amely a munkaközvetítést állami feladattá nyilvánítja, erre a célra a törvényhatósági városokban állami hivatalokat létesít, a vármegyei törvényhatósági városokban pedig a munkaközvetítést kizárólag a vármegyei autonómiára bízza és ezzel a marxista alapon álló munkásszervezetek elvesztik veszedelmes politikai befolyásúkat a munkásságra nézve. A vármegyei kisgyűlés magáévá tette a TESz megkeresését és javasolni fogja a törvényhatósági bizottságnak, hogy legközelebbi közgyűléséből a fenti szellemben írjon fel a kormányhoz. A kisgyűlés elhatározta, hogy a közel két évtizedes mocsai járási faiskolát kibővíti. Eddig 10 magyar holdból állott a kiváló faiskola, most a bíboros hercegprímás előzékenysége folytán lehetővé vált a 15 holdra való megnagyobbítás, amely területen törzsgyümölcsös létesítésé re is hely lesz. A különböző községi képviselőtestületi határozatok közül, amelye k a kisgyűlés elé kerültek, a közérdeklődés szempontjából legfontosabb Tata és Tóváros községek közigazgatásának egyesítése voit. Mint köztudomású, az egyesítést kimondó és elrendelő miniszteri leirat folytán a két község képviselőtestülete közös ülésen köteles megalkotni az egyesült község szervezési szabályrendeletét. A két község képviselőtestülete ezzel kapcsolatban múlt év december 27-én akként határozott.: minthogy Tata és Tóváros községek egyesítése a községek kifejezett akarata ellenére történt ás a kepviselőtestület legjobb meggyőző dése szerint annak keresztülvitele a legelkeseredettebb harcokra vezet, megállapodást pedig nem szül, a képviselőtestületi gyűlés az egyesítés előkészítésére bizottság kiküldését mellőzi és amennyiben a belügyminiszter a rendelet végrehajtá ához ragaszkodik, kéri, hogy részleteiben is saját hatáskörében hajtsa végre. A képviselőtestület ezen határozatát küldöttségileg is bejelenti a belügyminiszternek. Ezen határozat ellen azonban fellebbezést jelentettek be. Minthogy a községekről szóló törvény szerint a kormány rendeletéit a község vita tárgyává nem teheti és feltétlenül végrehajtani köteles, a kisgyűlés a képviselőtestületi határozatot megsemmisítette és utasította a képviselőtestületet, hogy 30 napon belül alkossa meg az új szervezési szabályrendeletet, annyival is inkább, mert ellenkező esetben a kisgyűlés hivatalból fogja azt megalkotni. Dr. Závody Albin, vitéz dr. Zsiga János, Vizváry Viktor, dr. Cséfalvay János vármegyei tisztviselők által ismertetett előadói javaslatokat a kisgyűlés hozzászólás nélkül egyhangúlag elfogadta. A kisgyűlés után a vármegyei köz- igazgatási bizottság ülésezett. A főispán meleg szavakkal üdvözölte vitéz Szívós-Waldvogel József ny. tábornokot, mint aki első ízben vesz részt a bizottság ülésén. Az alispáni havi jelentés beszámolt az egyesitett vármegye nevezetesebb eseményeiről, majd a kir. tanfelügyelő részletes statisztikai adatokat sorolt fel havi jelentésében a tankötelesek létszámáról és az isko- lánkivüli népművelésről. Az államépítészeti hivatal jelentette, hogy elkészült az Esztergom- Dorog közötti kiskőburkolat 200 méter hiányával, valamint az Esztergom—budai törvényhatósági útból 11 kiiométer. A hatratévő 7 ki- iométer út a tavaszi idő beálltával a májusvégi ünnepségekig elkészül. Folyamaiban volt az Esztergom—dobogókői és a Felsőgalla—tarjáni vicinális utakon a föld- és szikia- munka. A komáromi és a budapestvidóki pénzügyigazgatóságok jeleniése szerint az adókivetéseket a pénzügyminisztérium által megállapított terv szerint az összes adónemekre befejezték. A behajtási eredmények elég kedvezőek voltak. Megnyugvással hallotta a bizo tság, hogy az adóbehajtás körüli mulasztásért a korábban kimondott felelősség alkalmazására a felelős közegek terhére sor nem került. A törvényhatósági állatorvos jelentése szerint a vármegye területén összeiratott 9418 eb, ebből beolta- tott 8634, kiírtatott 755, más vármegye területére elszá líttatott 26, oltatlanul maradt 3 szopós kutya. Lépfene uralkodott 1, rühösség 3 és sertéspestis 4 községben. Áüatki- vitelünk volt Ausztriába 10 vágómarha, 326 vágósertés, 50 vágójuh, Franciaorszagba 110 vágójuh és Svájcba 10 vágómarha. A közigazgatási bizottság titkos szavazással megválasztotta még erre az évre albizottságainak tagjait is, amelyek a következőkép alakultak meg : Fegyelmi választmány: Rendes tagok : dr. Fehér Gyula, Ghyczy Elemér, Jánossy Károly, Ujszászy Imre, Póttagok : dr. Schmidt Sándor, vitéz Szabó István. Gyámügyi fellebbviteli küldöttség: Rendes tagok: gróf Esterházy Móric, dr. Schmidt Sándor. Póttag : vitéz Szívós-Waldvogel József. Gazdasági albizottság : Bartus József, Ghyczy Eemér, Meszes Ferenc, Körmendy Károly, dr. Drahos János, Riedl Gvuia. Adóügyi bizottság : Rendes tagok : Kolozsvary Kálmán, gróf Esterházy Móric, F. Péntek Pál, Réhling Kon- rád. Póttagok : Ghyczy Elemér, vitéz Szívós Waldvogel József. Népoktatási albizottság : gróf Esterházy Móric, Lőke Károly, Drahos János dr.
