Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 37. szám
2 1938. május 12 ESZTERGOM és VIDÉKÉ Az egyesületek működésének fokozottabb ellenőrzése A Budapesti Közlöny április 30 iki 90. száma közölte a m. kir. belügyminiszter 181.000—1937. számú rendeletét az egyesületek működésének fokozottabb felügyelete és ellenőrzése tárgyában. A rendelet szerint a már meglévő egyesületek kötelesek minden olyan közgyűlési határozatukat a belügyminiszter láttamozásának, illetve jóváhagyásának elnyerése végett a közgyűléstől számított 30 napon belül benyújtani, amely határozatok az alapszabályok módosítására, más egyesületekbe való beolvadásra, az egyesület feloszlására, vagy más hasonló fontosabb ténykedésre vonatkoznak, E határozatok a törvényhatóság első tisztviselőjének nyújtandók be. A vezetőség tagjainak személyében beállott, valamint az egyesület hivatalos helyiségére vonatkozó bárminemű változást 15 napon belül kell bejelenteni elsősorban a törvényhatóság első tisztviselőjéhez, azonkívül a megyei városokban a polgármesterhez, községekben a főszolgabíróhoz. Ahol pedig az államrendőrség teljesít szolgálatot, ott a rendőrkapitánysághoz, vagy a kirendeltséghez is be kell jelenteni e változásokat. Ha valamely egyesület működését elfogadható indokból ideiglenesen szüneteltetni kívánja, ezt az illetékes törvényhatóság első tisztviselőjének be kell jelenteni és ennek útján a szüneteltetés engedélyezését kell kérnie a belügyminisztertől. Az az egyesület, amely működését egy éven túl belügyminiszteri engedély nélkül szünetelteti, alap szabályszerinti hivatását és kötelss- ségét nem teljesíti, okot szolgáltat a feloszlatásra. A törvényhatóságok első tisztviselői, ha ilyen nem működő egyesületről tudomást szereznek, annak feloszlatása iránt a belügyminiszterhez haladék nélkül előterjesz tést tenni kötelesek. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a bejelentési és adatszolgáltaBornemissza Géza iparügyi miniszter a városfejlesztési tervek előmunkálatai tárgyában rendeletet küldött a városokhoz, amelyben közli, hogy a városfejlesztési terv megállapításánál mely feladatokat kell figyelembe venni. Elöljáróban megállapítja a miniszter, hogy a városfejlesztési tervnek városoknak a messze jövőben megoldásra váró feladatait is magában kell foglalnia, tehát a terv megalkotásánál a város mai esetleges gazdasági nehézségeit nem szabad irányadónak tekinteni. A rendelet azt is hangsúlyozza, hogy nem lehet a tervet a belátható időn belül meg nem valósítható fejlesztési tervektől függően sem kidolgozni. A miniszter a városokat a városrendezési törvény által rájuk rótt feladatok teljesítésében támogatni kivánja. Fontos a városfejlesztési terv kialakítása szempontjából a város összlakosságának szaporodása vagy csökkenése, foglalkozási ágak kimutatása, a telek nagyságok megoszlása, számlálási területek szerint a lakóházak csoportosítása és egyéb számlálási adatok feltüntetése. Leglényegesebb része azonban a városfejlesztési terv elkészítésének a városok kialakítására szánt terület kijelölése. Kívánatosnak látszik ezzel kapcsolatban a város fejlődésének történelmi feltárása is. tásl kötelezettség elmulasztása, vagy a tényeknek meg nem felelő adatok szolgáltatása kihágást képez és pénz büntetéssel kell büntetni az elnököt, helyettesét, megbízottját, vagy az elnöki hatáskörnek megfelelő tisztséget ellátó vezetőségi tagot, úgyszintén az egyesület részéről eljáró tisztviselőt. Ha az egyesület az e rendeletben megszabott benyújtási, be jelentési, illetőleg adatszolgáltatási kötelességének ismételten sem tesz eleget, a törvényhatóság első tisztviselője köteles erről a szükséges felügyeleti hatósági intézkedések megtétele végett a belügyminiszterhez jelentést tenni. A rendeletben előírt bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek az egyesületek helyi szervezeteire (kerületeire, fiókjaira, helyi csoporjaira) is kiterjednek. A rendelet május 8-án lépett életbe és részletesen szabályozza és újább szigorú rendelkezésekkel kibővíti az ujonan alakuló egyesületekre vonatkozó benyújtási, bejelentési és adatszolgáltatási köteleóettséget. A belügyminiszternek 181.000— 1937. VII.—a. számú külön rendeleté intézkedik az újabb alakításának korlátozása és a felesleges egyesületek megszüntetése tárgyában. Ez a rendelet megállapítja hogy egyes városokban és községékben indokolatlanul több azonos vagy hasonló célú egyesület működik. A meglévő egyesületeket fokozottabb mértékben kell ellenőrizni és azok működéséről jelentést tenni. Ennek az ellenőrzésnek ki kell terjednie annak megállapítására is, hogy az egyesület gazdálkodása az alapszabályokban meghatározott közérdekű cél megvalósítása szempontjából megfelelőnek tekinthető és a kiadások (adminisztrációs stb.) költségek arányban állanak-e az elért eredményekkel, Ha az egyesületek működése kifogás alá esik, vagy működésük indokolatlanul szünetel, azonnal jelentést kell tenni róla a belügyminiszterhez. Az általános rendezési terv megállapításának határidejét 1941. január 31 ben állapította meg a miniszter, de ezt az időpontot a városias kialakításra szánt terület meg határozásának és a felmérésnek is meg kell előznie. A rendeletben felhívja a miniszter a polgármestereket, hogy a városok haladéktalanul foglalkozzanak a felsorolt adatok gyűjtésével és általában a városfejlesztési terv megállapításával. A miniszter egyébként a szüksé ges felvilágosítások megadása végett hajlandó a helyszínre szakértőket küldeni. Megbukott a hivatalos lista Nagymaroson Nagymaroson a múlt héten tartották meg a községi biróválasztást és tisztújítást. A választást vezető szolgabiró a közóhaj és a polgárság nagy többsége kívánságának ellenére a birójelölésnél mellőzte a község egyik legnépszerűbb polgárát: Matus Mihály gazdát és kereskedőt, csu pán a régi birót: Maurer Andrást, Melts Mihály nyug. pénzintézeti tisztviselőt és Holtság Endre gazdát je lölte. A jelöléssel elégedetlen ellenzékiek azonban összefogtak a hivatalos jelölttel, Maurer Andrással szemben és óriási többséggel Melts Mihályra adták le szavazatukat, aki azonban a szavazás eredményének kihirdetésekor azonnal lemondott. De a szolgabiró mégis Maurer Andrást jelentette ki érvényesen megválasztott községi bírónak. Hasonlóan történt a községi tisztikar megválasztása. A hivatalos jelöltekkel szemben a strohmanokra adta le szavazatát a polgárság és igy Trieb József tövénybiróvá, Zeller András pedig közgyámmá választattak óriási szótöbbséggel három évi időtartamra. Kivételt képezett a községi pénztárnoki állás betöltése, melyet egyhangúlag a népszerű Melts Andrással, a község eddigi pénztárnokával töltöttek be. A hat községi esküdti állás betöltésénél a hivatalos listával szemben az óriási többség szintén a strohmanokra szavazott és ezeket választották meg három évi időtartamra. A választás eredménye nagy izgalmakat váltott ki a község békés polgárságában, mi pedig távolról szemlélve az eseményeket, nyűgöd tan elmélkedhetünk arról, vájjon a választójogi törvényen kívül, a községi törvény, különösen annak a választásoknak és az indokolás nélküli kijelölő jogra vonatkozó részei nem szoiulnak-e a legalaposabb revízióra ? Időszerű jegyzetek. Ahogy a hideg szél végiborzongat, összehúzott kabáttal megállók kint a határban s nézem bízók bánatában az elfagyott barackvirágok hidegfoltos szirmait. Korán hittek a tavasznak. Az első melegebb sugárnak kibontották sziromkeblüket s várták — mint máskor — hogy körülzsongják őket a zümmögő méhek s mózizű csókkal udvaroljanak nekik. Egy hátig örültek is az új életnek, de a hűvös esték után fázva húzták össze vékony ruhájukat. Elsápadtak a hidegtői s a bolyhos levelek minden féltése hiábavaló volt, halálfoltok tarkították reggelre gyenge virágtestüket. Most ott hajlítja őket a szél, gúnyos diadallal, ő a természet intri- kusa. Mindenkinek segít és mindenkinek órí. S nevet a naiv bízóhoz. De nem rosszakaratú. Langyos temetést készített a virágoknak, bar- kasiratónak, nyárfasuttogással. Egy vén holló meg aranycső-tintával jegyzi rá a vízpart zöld fűkönyvének lapjaira az 1938-as tavasz virag’nalot- tait, akikből nem lett érett gyümölcs. A magyar ifjúság hűségesen áll a vártán a keresztény Magyarország új, boldogabb jövőjének érdekében. Az elmúlt hét eseményeiből megnyugvással és büszkeséggel is állapíthatjuk meg, hogy a mi ifjúságunk fiatal erejének minden készségével, lelkének izzásával ismerte fel az új magyar sors kiépítése terén kötelességét. A Turul akciói az ország közvéleményének felrézására, az Emeri- cana sziklakemény tíz pontja, valamint a Szent István bajtársi egyesület hitvallása a keresztény, nemzeti eszme mellett, örömteljes bizonyságai a magyar ifjúság nemzeti szellemének. A magyar ifjúság szava azokban a napokban szólal meg így, amikor a parlament plénuma elé került az a törvény, amely a numerus clausus széleskörű bevezetésével a nemzet- mentést szolgálja. Ennek a törvényes rendelkezésnek elkövetkezósét mindenki helyesli, aki a magyar jobboldalon áll. De abban, hogy a keresztény közvélemény ma már egy táborban áll, elvitathatatlan érdeme van a mi ifjúságunknak. A magyar ifjúság lendülete, aktivitása és bátor kiállása egyik leglelkesebb mozgatója volt az új magyar élet megvir- radásának. HIBEK E héten a Schwarcz gyógyszer- tár (Víziváros) tart éjjeli szolgálatot. *♦4' A hercegprímás arcképének leleplezése a vármegyeházán. Az egyesített vármegye f. hó 17-én d. e. 10 órakor rendkívüli díszközgyűlést tart, mely alkalommal leplezik le ünnepélyes formák között Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprímásnak arcképét. Sikeres vizsga. Hübner László m. kir. I. oszt. állampénztári tiszt a helybeli adóhivatalnál, a napokban m. kir. adóhivatali főnöki vizsgát sikerrel letette. Büchner Antal rádiósikere. Ma, csütörtökön délután az L30 órai rádióhangversenyen a Beszkárt zenekar Müller Károly kiváló karnagy vezetésével előadja Büchner Antal: Palotás- és ugrótáncát a Szelisztyei asszonyok daljátékából. Ezt a két hatásos művet itt Esztergomban egy pár évvel ezelőtt a vármegyeház dísztermében Büchner Antal 25 éves karnagyi jubileumára rendezett zeneegyleti hangversenyen az operazenekar játszotta nagy sikerrel a szerző vezénylésével. Esküvő. Kisgeresdi Doktorits Sándor, a Petz gépgyár oki. gépészmérnöke f. hó 8-an tartotta esküvőjét Budapesten Moravetz Angyalka úr- hölgyel. Gyászhir. Binzberger Lajos, a Magyar Turista Egyesületnek hosz- szú évtizedeken keresztül értékesen működő tagja, a budapesti Csütörtöki Turista Asztalnak évtizedeken keresztül elnöke, utóbb diszelnöke, f. hó 10 én rövid szenvedés után elhunyt. A gyászhir mély részvétet keltett az esztergomi turisták között, kik közül sokan ismerték a mindenkihez kedves „Lajos bácsit". Vasárnap még ott volt a Magyar Turista Egyesület jubileumi közgyűlésén és jó egészségben örült esztergomi barátainak. Ugyanekkor kapott az Országos Turista Egyesülettől díszoklevelet, a Turista Szövetségtől és a Testnevelési Tanácstól aranyérmeket. Nyugodjék békében. Orszagzászló avatás Dorogon. Dorog nagyközség ereklyés Országzászlót emelt, melyet május 15-én, vasárnap József főherceg jelenlétében fognak ünnepélyesen leleplezni. A főherceget, ki gépkocsin érkezik, Leányvár község budapesti bejáratánál dr. Radocsay László főispán, dr. Frey Vilmos alispán és Reviczky Elemér főszolgabíró fogadják, mig a dorogi diadalkapunál dr. Ókorin Ferenc, titkos tanácsos, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. elnöke fo;ja üdvözölni. Az ünnepség a Hősök-szobrá- nál tartandó tábori misével kezdődik. A leleplezésre a főherceget Laux Antal főjegyző fogja felkérni, melyet azután Berbericft János községi biró vesz át. Az Országzászló előtti disz- menet fejezi be az ünnepséget. Halálozás. Eckstein Simon, a helybeli Eckstein Lajos és Fia (Simon) cég beltagja Budapesten váratlanul elhunyt. A megboldogult, ki az intelligens kereskedő minden jó tulajdonságával rendelkezett, a régi céget városunk és megyénk határén túl is ismertté és becsültté tette. Szaktudását, rátermettségét országos viszonylatban is értékelték, a Magyar Borkereskedők Országos Egyesületének igazgatósági tagja is volt, A céget egyébként — mint értesülünk — az alapitó Eckstein Lajos irányítása mellett tovább vezetik. MftIiiliiiWiiWiiWMWWWWMiWWnHWHWWIMMWWnfMWIWIM Rendelet a városfejlesztésről