Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 36. szám
OTVENKILENCEDIK EVF. 36 SZ. VASÁRNAP, 1938. MÁJUS 8 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai és társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra : l Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A NTDEOSz hódolata Szent István emlékének A Nyugállományú Katonatisztek Országos Szövetsége Országos Elnöki Választmánya hétfőn délelőtt hódolt városunkban Szent István emlékének. Az illusztris testület esztergomi ünnepsége kiemelkedő eseménye volt városunk jubileumi évének s egyik legszebb, legbensőségesebb napja volt — amint azt Glatz Gyula polgár- mester üdvözlőbeszédében kifejtette. A Nyukosz esztergomi napjának főmozzanata a bencés gimnázium dísztermében tartott diszgyűlés volt, amelyen dr. Serédi Jusztinián biboros, hercegprímás is résztvett. A diszgyű lés előtt az illusztris vendégsereg megkoszorúzta a Hősök emlékművét. A díszközgyűlésen megjelent előkelő vendégek nevei közül a következőket sikerült feljegyeznünk : báró Lukacsich Géza, ny. altábornagy, országos elnök, vitéz Tólhváry-Asbóth István ny. altábornagy, országos al- elnök, vitéz ölbői Eölbey-Shyll Sándor ny. tábornok, országos alelnök, Barthos István ny. szv. főtisztviselő, vitéz Bokor Béla szkv. őrnagy, Go- reczky Gyula ny. ezredes, Hazay Ödön ny. vezérhadbiztos, Pfalz Rudolf ny. tábornok^ nemes Suhay Imre ny. altábornagy, Czeyda- Pommersheim ny. vezérhadbiztos, vitéz Rétvay Imre ny. tábornok, Szilágyi István ny. tábornok, Flohr János ny. altábornagy, Schwartz Jenő ny. tábornok, Unger-Lllmann Élek ny. százados, Lenszky Aladár ny. ezredes hadbíró, Tauscher Béla ny. ezredes stb, az esztergonr'ak közül ott láttuk a hatóságok, katonaság, hivatalok képviselőit igen nagy számban. A gyűlés előtt br. Lukachich Géza országos elnök mondott igen hatásos megnyitó beszédet, amelyből a következőket idézzük: — A Nyugállományú Katonatisz tek Országos Szövetsége örömmel fogadta el az esztergomi Szent István- év előkészítő bizottságának Esztergomba szóló meghívását, mert ma gyár hazafias egyesület keresve sem találhat jobb alkalmat, jobb időpontot ünnepi ülés megtartására, mint a magyar kettős szentévet. — Az ünnepi ülés megtartásának helyéül sem találhattunk volna alkalmasabb helyet, mint Esztergo mot, a magyar történelem ősrégi és legöregebb keresztény magyar városát. — A Nyukosz fennállásának 19-ik évét éli. Céljai közismeretesek. A nyugállományú katonatisztek, kato nai hivatalnokok, ilyenek özvegyei és árvái közös érdekeinek képviselete és megvédése, az egyesek ügyeinek erkölcsi támogatása és ányagi megsegítése azoknak, akik erre rászorulnak. — Idejövetelünk egyedüli célja az, hogy ezen ünnepi ülésen kifejezést adjunk hazafias érzelmeinknek, hitet tegyünk a szentistváni apostoli királyság intézménye és a magyar Szent Korona fenséges gondolata mellett, kifejezésre jutíassut a szentistváni királysághoz és a Szent Ko rónához való hűségünket és törhetetlen ragaszkodásunkat. — Legyen a mai ünnepi ülésünk minden tekintetben valódi ünnep, a kegyelet és hálás megemlékezés ünnepe. Azt az órát, amelyet itt töltünk, szenteljük egyedül és kizárólag első magyar királyunk, Szent István király áldásos emlékének. A nemesveretű megnyitóbeszéd után nemes Suhay Imre ny. altábornagy tartott előadást Szent István királyról, mint országalapitóról és katonáról. A mindenre kiterjedő, széles látókörrel és mély bölcsességgel megtartott előadásért a megjelent közönség hosszasan ünnepelte az illusztris előadót. Az előadásért br. Lukachich Géza mondott köszönetét, megköszönte a megjelenteknek a Nyukosz munkája iránti érdeklődését, dr. Balogh Albin bencésgimnáziumi igazgatónak, amiért az intézet dísztermét az ünnepi ülés céljaira átengedte. Befejező beszédét a következő mondattal zárta be: „A mindenható Isten áldását kérem Magyarországra, Esztergom városára és annak közönségére.“ Az ünnepi ülés után a diszülésen megjelentek városunk országzászlójához vonultak, ahol az ünnepi beszédet vitéz Eölbey-Shyll Sándor ny. tábornok mondotta. A nagyhatású beszédből a következőket ismertetjük: — Szive volt valamikor ez a város egy hatalmasságnak s ma ez a hely puskalövésnyire esik az ellenséges határtól. — A trianoni békénél állítólagos bűnünkül ró ták fel, hogy a világ háborúban híven kitartottunk német szövetségeseink mellett. — Más ürügyet keresve sem találok, mert régi határaink között egyforma jogokat élveztek az itt talált és jóval később idemenekült különféle nemzetiségiek. — Vallom és hirdetem, hogy a trianoni Írásból nem lett volna okirat, ha a döntésnél a hadseregnek szerep jut. — A nemzetek életében nélkülözhetetlen a hadsereg Szent István is kardjához nyúlt, amikor a Koppá- nyok jelentkeztek. — Itt állunk kemény akarattal s s kérjük a Mindenhatót, engedje, hogy tovább is közreműködhessünk a nemzetmentés magasztos munkájában s engedje megérnünk az igazság diadalát, Magyarország feltámadását. A bensőséges országzászlói ünnepség után a Nyukosz tagjai és a megjelent vendégek a Fürdő-szállóba mentek, ahol társasebéden vettek részt. tmttMHftlMIMmtlMH» A Beviczky-család találkozója Budapestéit A Reviczky-család budapesti talál» kozója f. hó 5 én, csütörtökön zajlott le Budapesten az Egyetem-téri „Kárpátia“ vendéglő külön termében, amelyet ezalkalommal zsúfolásig megtöltötték a szélrózsa minden irányából beérkezett és részben Budapesten lakó rokonok. Ünnepi beszed londotta dr. Frey Vilmos alispán a városi reál-gimnazinm hangversenyén Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim ! Kedves Tanuló Ifjúság 1 Ha a Kárpátok övezte Duname- dencében a magyarok honfoglalásának ténye Árpád nevéhez fűződik is, a honalapítás érdeme kétségtelenül első nagv királyunké, Szent Istváné. Az ő isteni ihletettségéből származó és táplálkozó uralkodói bölcsessége vetette meg alapját azoknak a tartós nemzeti és állami életformáknak, melyek megmentették a magyarságot a Dunamedencében előttük élt és pusztulásra Ítélt pogány nomád népek szomorú sorsától. A szentistváni állameszme volt 900 éven át az az éltető erő, mely any- nyi dicsőséget szerzett e maroknyi népnek s mely annyi megpróbáltatás közepette is mindenkor képessé tette az élethez való szent jogának kivívására. Hogy mily nagy jelentőségű volt Szent Istvánnak a nyugati kereszténységhez való csatlakozása, az ő hittérítői működése, a magyarság állami berendezkedésének megszervezése, az ő jogalkotásai és ma is élő alkotmányunk alapjainak lefektetése, ezek mind olyan kérdések, melyeket nálam hivatottabbak, tudósok és történetbúvárok tanulmányai és előadásai alapján volt és lesz módunk ezen ünnepi évvel kapcsolatban hallani vagy olvasni. Engedjék meg te hát nekem, hogy a mai ifjúsági ünnepen inkább azokkal a tanulságokkal foglalkozzam, melyek ifjúságunkat kell, hogy eltöltsék, ha az egyedüli biztos alapon: a szentistváni szellemben akarják szolgálni és mily módon boldogabbá és nagyobbá tenni szeretett hazánkat. Kedves Fiatal barátaim! A nemzet nagy és halhatatlaa ér demeket szerzett fiainak emlékét nem elég csak avval tisztelni, hogy egyes ünnepélyes alkalmakkor ernlékbeszé dekben méltatjuk érdemeiket és ismertetjük a nemzet összességének javára irányuló törekvéseiket és munkásságukat, hanem akkor becsüljük meg igazán és eredményesen emléküket, ha nemes példájukat követjük, ha hasznos kezdeményezéseiket folytatjuk és ha hazafias cóikitűzé seiket határozott, férfias és megal kuvást nem ismerő tettekkel megvalósítani vagy a már megvalósultakat a folyton fejlődő élettel összhangba hozni és korszerűen átidomítani igyekszünk. Ha tehát Szent Istvánnak, Magyarország apostolának és államai kotó fejedelmének emlékét nagy tetteihez méltóan akarjuk ünnepelni, akkor nem elég ezt külsőségekkel és szavakkal tenni, hanem lelkűnkbe és szivünkbe kell fogadni és követni azokat az alapelveket, melyekre felépítette országunkat, melyekkel annak életképességét, fennmaradását és fejlődését 900 éven át biztosította és melyek egyedül alkalmasak ma is a nagy szentistváni magyar birodalom visszaállítására és megerősödésének, felvirágozásanak további évezredekre való biztosítására. Ezért keli, hogy a szentistváni szellem ébrentartása, fejlesztése és tettekkel való kimunkálása megingathatatlan törekvése legyen minden hazáját szerető és féltő magyarnak. De főleg át kell, hogy hassa e szellem ezen intézet minden egyes növendékét, egyrészt, mert az államalkotó Szent Király szülővárosát és királyi székhelyét ma is varázslatos erővel telítő történelmi légkörben van alkalmuk nevelkedni, tanulmányaikat végezni, lelkűket ápolni, szivüket nemesíteni és gondolkodásukat emelkedetté tenni, másrészt mert a Szent Király egyetlen fiát, a magyar ifjúság soha el nem homályo- suló, tündöklő példaképét, Sz. Imre herceget tisztelik védőszentjüknek. Szent Imre herceg pedig azért lett és marad mindenkorra a magyar ifjúság ragyogó és csodálatos példa képe, mert nevelése Szent István „Intelmei“-nek irányelvei szerint történt. Ezekből az Intelmekből nemcsak a nagy uralkodó nemzetéi féltő és jövőjét biztosítani akaró bölcsessége, hanem az egyetlen fiú, a Szent Korona örököse iránti aggódó apai szeretet sugárzik felénk. Bár ezen intelmek azon kor életszínvonalának megfelelően — egy leendő uralkodónak voltak szánva, mégis meggyőződésem, hogy a mai tanult ifjak, kiknek életcélja és hivatása, hogy — ha nem is egy egész országnak, — de kisebb-nagyobb közül leknek és társadalmi rétegeknek, országos vagy helyi intézményeknek legyenek vezetői és irányítói, nem nélkülözhetik annak irányelveit, ha a saját és majdan a felelősségükre bízott intézmények hazafias és eredményes működését és boldogulását komolyan akarják biztosítani. Ha csak azt a mélységes Istenben ben való hitet nézzük, amely vezérfonalként vonul át Szent István „Intelmei“-^ állíthatja-e bárki, hogy annak államalkotó és társadalombiztosító erejére kevésbé van szükség a mai időkben, amikor a modern pogányság sokkal tökéletesebb és sokkal kíméletlenebb lelki és testi fegyverekkel küzd a keresztény erkölcsi világrend ellen, mely egyedül képes gátat vetni erkölcstelen, bűnös és romboló úralmának. De szükség van a hitre azért is, mert hit nélkül üres a lélek. Az üres lélek pedig nem tud hinni a nemzetek történelmi és az emberek társa* dalmi magasabbrendű elhivatottságában sem. Aki pedig nem érzi, vagy nem akarja érezni isteni rendeltetését és életét csak egyéni anyagi érdekeinek szempontjából rendezi be, abban nem lehet érzék az áldozat-