Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 35. szám
ÖTVENKILENCEDIK ÉVF. 35. SZ. CSÜTÖRTÖK, 1938. MÁJUS 5 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai és társadalmi iap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Ázt a téves bitet kell kiölni a magyar köztudatból, amely szerint a kisiparos munkáját és foglalkozását alsóbbrendű munkának és hivatásnak tartják, — és azzal az ostoba, bornírt társadalmi felfogással kellene egyszersmin- denkorra végeznünk, amely ezen az alapon értékelve a kisiparosságot abba a társadalmi rétegbe sorolja, amely csak a kisebb intelligenciát és értéket képviselő polgárok szánjára kijáró megbecsülést igényelheti. Szinte furcsának és nevetségesnek tűnik fel a mai világban, amely a munka és az ember megbecsülésének új korszakát készíti elő, hogy még ilyesmiről is írni és beszélni kell és erre is rá kell irányítani a közfigyelmet, — de tény és való, hogy bár az utóbbi időben sok nyilvános beszéd hangzott el ellene, ez a téves és ostoba közhit még él, sőt érvényesül nálunk. Pedig ennek a szégyenletes jelenségnek gyökeres kiirtása szorosan hozzátartozik az úgynevezett „belső feltámadáshoz“, következőleg mi sem szükségesebb és sürgősebb ennél a végleges leszámolásnál. Két feltételnek maradéktalan teljesítése szükséges ehhez. Az egyik a munka lényegében való megbecsülése, és az embernek a munkateljesítmény szerint való megbecsülése a magyar társadalom részéről. A munka- értékelés és emberértékelés mértéke pedig az alkotás. A lelkiismeretes kötelességteljesítés .ugyan minden hasznos munkát megbecsültté tesz, de az alkotás értékének alapulvételével az irnoki munka, az ir- noki állás, a hivatalnoki sereg nagy-nagy részének gépies, unalmas és idegölő (bár szintén becsült és szükséges) munkája nem lesz becsültebb és értékesebb a kisiparos dolgánál és mesterségénél, aki hivatása természeténél fogva az alkotók seregéhez tartozik és akinek munkájához, mint minden alkotáshoz intelligencia, leleményesség és hozzáértés, tanultság szükséges. (Ne tévesszen meg senkit az a körülmény, hogy ma még sok tanulatlan, tehetségtelen és a legnyomorultabb életviszonyokhoz szokott ifjú kerül a kisiparosság közé. Ez a körülmény meg fog változni és itt a dolog lényegéről van szó !) Eljön még az az idő — mert el kell jönnie, —amikor a magyar társadalom egy része rös- telkedve gondol arra, hogy valamikor szinte kalaplevéve és majdnem templomi tisztelettel járkált a hivatali szobákban, az aktagyártás helyiségeiben, amelyek a magyar ifjak vágyainak netovábbjai voltak, — viszont a kisiparosságtól, az alkotás műhelyeitől, amelyekben nem egy magyar zseni kereste a meg nem becsülés miatt hiába érvényesülését, lenézéssel idegenkedett. Bankhivatalnokoknak már jelentkeztek a magyar ifjak ezrei. Az iparos foglalkozások kellő megbecsülésének kell következnie, amely természetesen hozzátartozik a pártfogó, a fölemelő gazdaságpolitikának megvalósítása is a felelős kormányhatalom részéről. Egy pillanatig sem gondolunk olyan iparosságra, hogy valaki azon az alapon, hogy nagyobb iskolai végzettséggel rendelkezik, csak uralkodásra és dolgoztatásra rendezkedjék be az iparban és ezzel kész a a művelt kisiparos ! Szó sincs róla ! Nem erre van szükség, — hanem igenis magának a kisiparnak, mint mesterségnek, tudásnak, hozzáértésnek és intelligens, alkotó foglalkozásnak tökéletesítésére és ennek elsajátítására. Ez teszi a művelt, intelligens kisiparost és ez szorosan hozzátartozik a második feltétel teljesítéséhez. A második feltétel ugyanis a kisiparosság belső reformja, feltámadása. Nincs helyünk itt ennek részletes megtárgyalására, csak annyit jegyzünk meg hangsúlyozottan, hogy a régi jó magyar iparosságnak a műveltséget, a tudást, hozzáértést és zseniálitást illetően nincs mit szégyenkeznie az új és magát modernnek mondott iparossággal szemben, amelynek egyrészéről majdnem azt kell mondanunk, hogy egy idegen gazdasági szellem és a mohó gyáripar gyengévé tette és egzisztenciájában hivatása teljesítésének alaposságban támadta meg. A régi önálló magyar kisiparos — ezt nem kell Esztergomban bővebben magyaráznunk, hiszen jó apáinkról van szó — világlátott, művelt, mesterségében bámulatosan alapos, zseniális és finom, előkelő gondolkozású polgár volt. Az ő emlékezetük és példájuk követése sokat segíthet Az „Esztergomi Széchenyi Kaszinó“ fennállásának 100-ik évfordulóját jubileumi díszközgyűléssel ünnepelte meg. A Széchenyi Kaszinó a város kulturális és társadalmi életének mindig egyik legnagyobb, legértékesebb exponense volt, amelynek 100 éves munkássága kitörölhetetlenül rá- nyomta bélyegét városunk egész életére. Városunk nagyközönsége osztatlan örömmel és szeretettel vette körül a jubiláló Kaszinót és a Kaszinó ünnepe az egész városnak ünnepe volt. A jubileumi ünnepségek lefolyásáról az alábbiakban számolunk be: Szombaton délután a Kaszinó dísztermében nagy és előkelő kö zönség jelenlétében jubileumi dísz- közgyűlés volt. A megjelent közönsoraiban városunk társadalmának vezetőit jóformán teljes számban ott láttuk. Az Érseki Tanitóképző Intézet énekkara a „Magyar Hiszekegyet“ énekelte el, majd dr. Radocsay László főispán, a kaszinó elnöke megnyitotta a jubiieumi díszközgyűlést. Beszédében méltatta a Kaszinó ün- nnepének jelentőségét és hangsúlyozta, hogy a Kaszinó jubileumé nak e Szent István jubiláns év történelmi jelentőségű hátteret ad. A Tanitóképző énekkarának alkalmi énekszáma után dr. Etter Jenő tartotta meg felolvasását a jubiláló Kaszinó 100 éves történelméről. Megállapította, hogy a rendelkezésre álló adatokból kétségtelenül meg lehet állapítani a Kaszinó alapítási évét. — Széchenyi István eszméi iránt — mondotta — mindig, a legelejétől kezdve fogékony volt városunk társadalma. A nagy magyar eszményei városunkban egymásután vájtak valósággá, így többek között az Esztergomi Takarékpénztár, az óvoda és a reáliskola. Dr. Etter Jenő vázolta ezekután a zsendülő kaszinói életnek első küzdelmeit, amelynek színhelye akkoriban a mostani Kamenszky-házban volt. Az első idők történelméről nehéz alapos ismereteket szerezni, mert egy tűzvész alkalmával a Kaszinó irattára leégett. — Az 1848 as évek és az abszolutizmus nem kedveztek a kaszinói életnek, de az alkotmány visszaállítása után ismét élénk kaszinói élet indult meg. — Az 1862. évtől maradtak fenn számadási adatok, amelyekből már megfelelően lehet következtetni a Kaszinó történelmére. a ma iparosságának ügyén is: — az iparosság saját, belső revízióját tekintve. A magyar iparosügy többi része a társadalomra és a kormányhatalomra tartozik. Dr. Etter Jenő felsorolta azokat az elnököket és tagokat, akik a Kaszinó felvirágoztatásán és kiépítésén különösen sokat fáradoztak és dolgoztak: Kovács Ábel, bencés tanár, aki a város életében is igen agilis és értékes munkálkodást fejtett ki, Malina János, aki igazgatói működésével érdemélte ki az utókor hálás tiszteletét és kegyeletét, Krup- lanics Ká'mán, akinek nevéhez fűződik az Esztergomi Kaszinó aranykora és a Kaszinó későbbi elnökei, akiknek működése mar a mai nemzedék előtt folyt le. Az előadás ismertette a Kaszinói életnek mindig nagyobb és nagyobb területen való térhódítását, a Kaszinó társadalmi működését, kulturális munkáját, a más egyesületekkel fenntartott intenzív kapcsolatait s azokat az értékes hatásokat, amelyeket a Kaszinó gyakorolt Esztergom egész társadalmi életére. Dr. Etter Jenő kíterjeszkedett a Kaszinó válságos idejére is és ismertette a Kaszinó támogatóinak hosszú sorát, kiemelte a Takarékpénztár segítségét, amely mindig kimutatta a Kaszinó iránt érzett szeretetét. Dr. Etter Jenő értékes, mindenre kiterjedő előadását dr. Radocsay László főispán köszönte meg. Ezután a jubiláló Kaszinónak a társegyesületek részéről való üdvözlése következett. Dr. Csárszky István prelátus- kanonok: A Katolikus Kör és a Kaszinó között fennálló testvéregyesületi kapcsolat nemcsak udvariasság, hanem teljes mélységben át- érzett valóság. A Kaszinó Széchenyinek, a legnagyobb magyarnak köszöni létét, célja a nemzeti egyesülés és a nemzeti közvélemény kialakítása. Az Esztergomi Széchenyi Kaszinó átvette Széchenyi eszméit és azokhoz minden időben hősiesen ragaszkodott. Dr. Rudolf Béla ny. járásbirósági elnök: A Move Esztergomi Hajósegylet nevében köszönti a jubiláló Kaszinót, amely feladatát két okból is teljesíti nagy örömmel, mert a Kaszinó mindig keresztény és nemzeti alapon állt, másodszor pedig azért, mert 50 éve látja a Kaszinó nemes működését. Dr. Felber Gyula belvárosi plébános : A Kaszinó ünnepében az egész város résztvesz. Széchényi eszméi ma sem avultak el, hanem ma is modernek, a magyarság számára egyedül helyes út Széchenyi eszméinek követése. Ezeket az eszméket kell a gyakorlatban megvalósítani. Dr. Radocsay László elnök megköszönte az üdvözléseket és kérte a Az Esztergomi Széchenyi Kaszinó 100 éves jubileuma
