Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 34. szám

ÖTVENKILENCEDIK ÉVF. 34 SZ. * VASÁRNAP, 1938. MÁJUS 1 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai és társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Félre a váddal, hogy a kormány forradalmasít! Á társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló törvényja­vaslat általános vitája után szólásra emelkedett Darányi Kálmán miniszterelnök s rend­kívüli nagyhatású beszédben fejtette ki a kormány állás­pontját. Közéletünkben régen volt ta­pasztalható, még a legfelelő- sebb pozíciókban helyet foglaló férfiak megnyilatkozása iránt is, oly nagy érdeklődés, mint ami Darányi Kálmán minisz­terelnöknek a felszólalását ki­sérte. Ez a beszéd rendkívül bölcs, tárgyilagos és határo­zott volt. Minden szavát e ké­nyes kérdésben a sine ira et stúdió jellemezte. De minden mondatából a nemzet vezérlő motívumainak szolgálata csen­dült ki, igy tehát érthető az a különös nagy hatás, amelyet kiváltott. Akik e beszédet hallhatták, még az ellenzéki oldalról is számosán azt a konklúziót von­ták le, hogy a kormányelnök tudatában van annak, hogy a szőnyegen fekvő javaslattal a kormány előállhatott, annak szándékolt céljait el fogja érni s ezzel a közéletünkben és tar- sadalmi életünkben mutatkozó nyugtalanságnak a kormány végérvényesen elejét veszi. Or­szágunkban tehát megingatha­tatlan marad továbbra is a rend, a béke és a nyugalom. Erre pedig soha oly szükség nem volt, mint ma, amikor a nemzet valóban titáni erőfeszí­téseket megtéve indult előre nagy lendülettel célkitűzéseinek megvalósítására. Ehhez a munkához a nem­zet minden erejét igénybe kell venni. Igénybe is vesszük mind szellemi, mind a fizikai és az anyagi erőket is. A békeszer­ződések megalkotása óta eltelt immár elég hosszúra nyúlt idő alatt kitűnt, hogy a trianoni békeszerződés legfőbb célját: a magyar faj gazdasági, szel­lemi és lelki összeroppantását nem érte el. Még a romok alól is felcsendült a magyar élet szava s mennyire inkább zeng­heti a diadalmas élniakarás hangját a magyar nemzet most, amikor hozzákezdett megfelelő anyagi, fizikai és szellemi esz­közök birtokában jövője teljes megalapozásához. Félre innen azzal a váddal, hogy a kormány forradalmasít. Darányi Kálmán az evolúció útján kívánja vezetni az orszá­got. Minden problémához ilyen elvek alapján nyúl. Itt van pl. a földkérdés, a mi legfeltettebb kincsünk, bölcsőnk, kenyerünk és sirunk. Tett-e vájjon a Da­rányi-kormány egy lépést is e téren olyan irányban, amely ne a tökéletes evolúciós politi­kát mutatná. Amikor a telepítés költségei­nek fedezésére a költségvetés­ben biztosított összeget immár háromszorosára emelte fel, nem a legnagyobb stilú evolúciós agrárpolitikának útját szorgal­mazza-e egy gyorsabb ütemű földbirtokpolitikai és szociális cél érdekeben ? Ezt tagadasba venni valóban nem lehet. De rövidesen rendelkezésre fog állni ugyancsak földbirtokpolitikai célra az adó- és illetékhátralé­kokból eredő földek igénybevé­telének lehetősége is. De a nagy beruházási javas­lat szinten lehetővé teszi bizo­nyos esetekben a vagyonadó­nak földben való lerovását. De azt hisszük, még ezeken is messze túlmenő jelentőseget le­het tulajdonítani Darányi Kál­mán ama bejelentésének, hogy igen nagy súlyt helyez a kis haszonbérietek rendszeres ala­kítására. Ez a probléma, amit már oly régóta hallunk emle­getni, de megvalósítására na­gyon kevés történt. Ha a kor­mány keresztül viszi szándé­kát, hogy agrárpolitikáját kis- bérlő-szovetkezetek létesítésével is szolgaija, olyan alátámasz­tást nyújt a népi erők gazda­sági, szociális és kulturális, de legfőbb fokon : a nemzeti erők kibontása érdekében, amellyel csodákat lehet művelni. Amit itt elmondottunk, nem igazolja-e mindazt, hogy a Da- ranyi-kormányt a nemzet sor­sának tervszerű, az időkhöz szabott mértékletes, jól meg­fontolt s minden irányban igaz­ságos politikai irányvezetés jel­lemzi. Minden más lepereg a tiszta palástról. Ne igyekezzenek semmiféle cél érdekében átvinni a köztu­datba azt a kormány elleni vá­dat, hogy ő a zsidókérdés még az ily mérsékelt és igazságos megoldásával is rést ütött vol­na a polgári és politikai jog- egyenlőség és szellemi szabad­ság nagy elvein. Tapsol az egesz nemzet Darányi Kálmán­nak, amikor e problémát tör­vényesen rendezi, mert nincs ebben semmiféle kényes motí­vum, csak legfeljebb belema­gyarázni lehet azt. De legyen bármily kényes is valamely ügy, nyomban elveszíti ezt a jelleg- zetessegét, ha a megoldás men­tes minden haragtól, a gyűlö­lettől és az üldözési szándék­tól. Egyébként is az igazság ott lelhető meg, hogy a nemzeti közösség szempontjából a tör­vényhozásnak jogában van min­Lapunkban már megemlékeztünk a Dobogókő rendezéséről; a Dobogó­kőn építendő szállodáról és a mo­dern autóút épí'éséről, atne y Esz­tergomot a kies fekvésű Dobogókővel összeköti és így Esztergom idegen- forgalmát előre meg nem állapítható örver detes mérvben fei fogj r lendíteni Most újat b és jelemőségében még nagyobb tervről írhatunk, amely már nem is terv tulajdonképpen, hanem megtárgyalt, elhatározott komoly tény, a jövő szempontjából felmérhetetlen értékű városunknak nencsak idegen- forgalmára, hanem még gazdasági fel endülésére is. Sőt nem vagyunk túl vérmesek reményeinkben, ha ki merjük mondani : Esztergom város fejlődése is örvendetes perspektívák előtt áll, ha Dobogókő gyógy- és üdü őhely lesz. Már pedig erről van szó. Dobogókő eddig a turisták által szívesen látogatott hely volt. A fen­séges panoráma, mely innen nyílik, maga a hely s közvetlen környékének csodálatos természeti szépsége, a 750 méter magas hegynek magaslati le­vegője csak újabb és újabb látogató­kat vonzott Dobogókőre — utóbbi időkben már orvosi tanácsra enyhü­lést kereső és találó betegeket is —, csak természetes tehát, ha az illeté­kes körök figyelmét ez a ritka ter­mészeti adottság magára vonta és nagy áldozatok hozatalára serken- teüe. Kedden volt a hivatalos szemle Dobogókőn. Autóbuszok és magán­autók vitték a meghívott előkelősé­geket Dobogókőre. A Fővárosi Köz­munkák Tanácsa dr. Bessenyei Zenó elnök és vitéz Irsay László alel ők vezetésevei és a tanácstagok csak­nem teljes számú részvételével tar tóttá meg a szemlét. Megjelentek Karaffiáth Jenő főpolgármester és Szendy Karoly polgármester, továbbá Kertész K. Róbert ny. államtitká, Hültl Dezső és Wälder Gyula egye temi tanárok, Zsitvay Tibor ny. mi­den olyan problémával foglal­kozni, amelyik ilyen irányban szükséget támaszt és idősze­rűvé vált. A zsidóságot egyéb­ként sem polgári, sem politikai joggyakorlásában semmiféle sé­relem nem éri. De tény, hogy tartalmaz a javaslat olyan tö­rekvést, hogy a gazdasági té­ren mutatkozó egyenlőtlenséget a társadalmi és gazdasági rend biztosítása érdekében normáli­sabb mederbe kívánja terelni. A nemzet abban a reményben él, hogy a kormány eléri cél­ját és a nemzet a jól megala­pozott belső rend, nyugalom es békesség légköreben élve, kifejtheti minden erejét nagy célkitűzéséi megvalósítására. niszter, Foerster Gyula ny. állam­titkár, ;ö b országgyűlési képviselő, dr. Frey Vilmos vármegyénk alis­pánja, az érdekelt ható-ágok kép­viselői, a Magyar Turista Egyesület elnöksége Vörös Tihamér vezeté­sével. Dr. Bessenyei Zénó ismertette a rendezés kérdését, a telekhatárokat, a Dömösről kiinduló, három szivattyú közbeiktatásával működő vizveze é Két, 8mely kb 680 000 pengőbe fog kerülni és egy éven belül már üzem­ben is lesz. Ezen a vonalvezetésen kerül villanyvilágítás is Dobogókőre, Esztergomon keresztül. A jelenvoltak a legnagyobb elis­meréssel adóztak a terv és az intéz­kedések iránt, különösen pedig a Fővárosi Közmunka Tanács áldozat- készségéért. A szemle után ebéd volt a me­nedékházban, majd dr. Frey Vilmos alispán meghívására az Esztergomba levezető új — öt m széles és tizen­két km hosszú új út alapépítmé­nyeit tekintették meg s Esztergomon keresztül, a Visegrád-Szentendrei be­fejezés előtt álló útat is megszem­lélve tértek vissza a fővárosba autó- és autóbuszkaravánjukkal az előkelő­ségek. Értesülésünk szerint a dobogókői területek egy része magánkézben van. Ezt azonban a Közmunkatanács ki tudja sajátítani s a saját költsé­gén — az eddig említett beruházá­sokon kívül — építi meg az üdülő­telep központján a rég tervezett luxusszáilót, amely a dobogókői üdülőtelepet európai színvonalúvá teszi. A területnek legnagyobb része, amely a kincstár tulajdona, díjtala­nul kerül a Közmunkatanács rendel­kezésére — az esetleg kisajátított új területekkel egyetemben. — Az ismertetett terveken kívül a Köz­munkatanács, ha egyéb beruházá­sokra nem is készül, mégis óriási az áldozat, amelyet hoz és Dobogókő Európai színvonalú üdülőtelepet létesítenek Dobogókon

Next

/
Oldalképek
Tartalom