Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 4. szám

2 ESZTERGOM gs VIDÉKÉ 1038 január 13 Fényes erkölcsi és anyagi siker volt az idei Erzsébet-bálon Szombaton este a Fürdő Szálló nagytermében jótékonycélú íeadél- utánt rendezett a Szent Erzsébet Nő­egylet. A szépen sikerült teadélutá­non a város társadalmának vezetői szinte teljes számban megjelentek. A műsort Jeszenszky Kálmán pre- látus kanonok, egyesületi elnök be­széde nyitotta meg. Az illusztris szónok beszédében hangsúlyozta a Szent Erzsébet Nőegylet munkássá­gának jelentőségét, majd megkö­szönte mindazoknak a fáradságát és áldozatkészségét, akik a teadél­után sikeréhez hozzájárultak. Az ünnepi beszéd után a „Két Piero“ cimű táncjelenet következett. A szinpompa, bájos táncjelenetet Ro- stand Regénye után, Frifz Kresler zenéjére Dukony Margareta állította össze, ugyancsak ő végezte a beta­nítás fáradságos és nehéz munkáját is. A nagysikerű táncjelenet szerep­lői voltak; vig Pieró : Mike Mária, szomorú Pieró: Jezierszky Baba, Columbina Kornháber Magda ; a kar : Divéky Katalin, Csics Gabriella, Sinka Erzsébet és Kottra Magda. A táncjelenet előtt a prológust Jezi­erszky Baba mondotta el bájosan és kedvesen. A következő műsorszámkónt Scholt Etelka operaénekesnő operaáriakat és dalokat énekelt Kiinda Károly zongorakiséretévei. A ritka szépen és finoman előadott énekszámok után a közönség lelkesen ünnepelte a művésznőt. Dr. Dukony Mária és Dukony Margareta Libelius: „Valse triste“ zenéjére, gyönyörű, álomszerűén szép táncjeleneíet mutattak be Bá- gyoni Géza zongorakiséretévei Kiasz szikus művészetük felejthetetlen em­léket hagyott a megjelentek körében. Lipthai Imre : „Vészkijárat“ cimű egyfelvonásos vigjáféka szerepelt a műsor további során. A fordulato­sán lepergő színdarab szereplői: Varjas Rudolfné, Heincz Eva, Fuchs Emmy, Szatzlauer Gyula, Kotra Ferenc és Toldezsán István voltak. A műsor utolsó számaként a „Régi és mai táncok“ címmel kis táncos revü szerepeit. Az egyes tán cok előtt a bevezetőt Divéky Katinka mondotta el sok-sok bájjal és ked­vességgel. A régi táncokat: Fuchs Emmi és Toldezsán István, az újakat Mike Mária és Szatzlauer Gyula ad ták elő szépen és kidolgozottan. A táncbemutatót Csonka Gábor és ci­gányzenekara kisérte. A szépen sikerült műsor után Csonka Gábor cigányzenéjére meg­kezdődött az általános tánc, amely a legjobb hangulatban a késő éjjeli órákig tartott. Az est rendezése körül Varjas Rudoifnó buzgólkodott fáradságot nem ismerő agilitásával, a szép si­ker az ő munkájának koronája. Az idegenvezetők kérdése és a jubileumi ünnepségek Az ezévi ünnepségek sikerének egyik tagadhatatlanul nagyfontosságú tényezője: a városunkban megfor­duló idegenek tömegének megfelelő kalauzolása, vezetése. Nagy töme­gekre számítunk nemcsak az eszter- gemi ünnepségek alkalmából, hanem a fővárosi eseményekkel kapcsolat­ban az egész év folyamán, a kalauzo­lás, vérosunh nevezetességeinek meg­mutatása pedig nemcsak tájékozott, kiképzett, hanem nagyobbszámú ide- genvezetőiesoport ot les szükségessé. Lesznek napok, amikor sok ezerre rúgó tömeg órák alatt akarja váro­sunk nevezetességeit megismerni s talán étkezni, szórakozni is. Ennek lebonyolítása nagyobb, megfelelő apparátust kíván. Ennek előkészítésére ült össze egy bizottság a múlt héten dr. Lépőid Antal prelátus kanonok elnöklete alatt, hogy meghallgassa az Idegen- forgalmi hiviatal új vezetőjének, Deseő Győzőnek előterjesztését és abban állást foglaljon. A javaslat és az azt követő vita nyomán az a vélemény alakult ki, hogy tulajdonképpen két csoportot kell szervezni. Az állandó vezetők, a professzionista csoport legyen az egyik, akik megfelelő díjazás mellett látják el az idegenek kalauzolását. Számukra idegenvezetői tanfolyamot fognak tartani, amelynek sikeres el­végzése után mint állandó, profesz- szionista idegenvezetőket foglalkoz­tatják őket. Ezúton is felhívjuk az állástalan diplomás ifjúságot, férfia­kat és nőket egyaránt, továbbá mind­azokat, akik idegenvezetésre jelent­kezni óhajtanak, jelentkezzenek mi­előbb az idegenforgalmi hivatalban a városházán. A másik csoport az alkalmi ve­zetők csoportja, őket ekkor kéri fel az ünnepség rendezőbizottsága, ha nagyszámú külföldi vendégsereg ér­kezik. Az idegenvezetőket képző tanfo­lyam megszervezése hamarosan meg­történik, előadókul városunk szak­férfiúit kérik fel, hogy a hallgatók­kal megismertessék az ásatások, a bazilika, kincstár, képtár, múzeum, könyvtár értékeit és városunk neve­zetességeit, valamint a környék szép­ségeit. Ezen a tanfolyamon az ér- d.klődő közönséget is szívesen látja a rendezőség. Remélhető, hogy ily módon váro­sunk jól megszervezett idegenfor­galmi vezeíőgárdára tesz szert s ez is lényegesen hozzájárul majd ide­genforgalmunk fellendítéséhez. Hova kerül a Balassa-szobor ? Ismeretes a helybeli vitézi széknek az a dicséretes mozgalma, amely a magyar múlt kiváló alakjának, az esztergomi vár ostroménál halálosan megsebesült Balassa Bálintnak alak­ját és emlékét szoborban kivánja megörökíteni. A vitézek gyűjtése az összes érdekelt tényezők nemeslelkű adományai folytán szép eredmény­nyel járt, ennek nyomán már a pá­lyázatot is meghirdették a szobor elkészítésére. A Balassa-Társaság művészeti szakosztálya dr. Lépőid Antal pre- látus-kanonok elnöklete alatt a múlt pénteken ülést tartott, hogy a szo­bor elhelyezésének kérdését meg beszélje. A szóbajövő helyek közül a vár környékén a legalkalmasabb­nak a Várhegynek azon parkrészlete kínálkozik, amely a Ferenc JJózsef- útrcl a bazilika felé kanyarodva kü­lön parcellaként, rögtön balkéz felé esik. Ez a hely forgalmas útvonal mellett van, még bent van a város­ban, a vár közelében fekszik és aránylag távolabbi pontokról — Ferenc József-út, így Balassa-, Vár­ót, Batthyány Lajos-utca — is jól latszik, A szobor környékét megfelelő kis térré kell kiképezni, a lejtőt kis ter- raszokkal emelni, a jelenlegi érték­telen és dísztelen fák helyett cser­jékkel és virágágyakkal megfelelően díszíteni, hogy a szobornak méltó kerete lehessen. Ez a hely azért is alkalmas, mert a barok-stilben ké­szülő szobornak olyan elhelyezke­dést nyújt, hogy az több oldalról előnyösen látható legyen. A szobor felavatása, illetve átadása az esztergomi ünnepségek egyik szép fénypontjának készül. Nagyszerű mulatságnak ígérkezik a szombatesti sportbál Az idei sportbál megrendezése kö­rül olyannyira százszázalékos mun kát végzett a báli rendezőség, hogy az semmi kiegészítésre nem szorul, azonban a rendezőség még mindig teljes erővel dolgozik, hogy az eset­leges látszólagos hibábat kiküszö­bölve, szombaton este fél kilenc óra­kor egy mindenkit kielégítő műsorral egybekötött táncmúlatságban része sítse sportbarátait, azok hozzátarto­zóit és Esztergom sportjának azon kedves fővárosi és vidéki sportbará­tait, akik bejelentették részvételüket az idei mulatságra. A jelek azt mutatják, hogy az idei bál felül fog múlni minden eddig rendezett sportmulatságot erkölcsileg, de remélni merjük azt is, hogy Esz tergom sportközönsége biztosítani fogja a bál anyagi sikerét is minden tekintetben. Akkor, midőn megemlé­keztünk Venesz János vendéglős ál­dozatkészségéről, nem mulaszthatjuk el megemlíteni a bálra lekötött jazz­Esztergom sz. kir. város ezévi virilis képviselői Esztergom szab. kir. megyei város legtöbb adót fizető (virilis) képvise­lői az 1938 évre a közetkezők : Rendes tagok: Dr. Serédi Jusztinián* 22.252 P Dr. Boronkay Dénes* 8540 „ Schwach Sándor 6462 „ Dr. Csik József* 2657 „ vitéz Malus Gyula* 2634 „ Dr. Török Mihály* 2623 „ Dr. Szokolay Anta* 2623 „ Dr. Fehér Gyula* 2623 „ Dr. Csárszky István* 2623 „ Dr. Krammer György* 2623 „ Dr. Drahos János* 2623 „ Kerschbaummayer Károly * 2424 „ Dr. Lépőid Antal* 2283 „ Dr. Hamvas Endre* 2283 „ Büch'er Mór* 2110 „ Schalkház Ferenc* 2074 „ Bakos János* 1942 „ Csakvári Mihály 1873 „ Dr. Gróh József* 1870 „ özv. Brutsy Jánosné 1859 „ Dr. Kamenszky Gyu’a* 1779 „ Dr. Tóth Kálmán* 1772 „ Kókay Kálmán 1767 „ Einczinger Sándor 1739 „ Takács István* 1736 „ Putz Lajos 1730 „ Dr. Frey Vilmos* 1617 „ Nádler Rezső 1591 „ Schwarz Vilmos 1548 „ Marosi József 1377 „ Póttagok: özv. Leitgeb Janosné 1370 „ Scheiber Zoltán 1370 „ Dangelmayer Rafaella 1388 „ dr. Mike Lajos* 1346 „ Pufz Eza 1321 „ Dr. Weisz Sándor* 1299 „ Szatzlauer Gyula 1288 „ Toldy János 1286 „ Krakker Ferencnó 1278 „ özv. Hirsch Izidorné 1268 „ A csillaggal jelzettek adója két­szeresen van számítva. Urak is! Jól vásárolhatnak Kemény­nél : flanel pizsama 6'50, szép puplén ingek 7’40, tiszta sely. nyakkendő már 3*80. zenekar áldozatkészségét sem, mert a sportszeretetnek legszebb tanujelét adta a zenekar akkor, amikor lemon­dott a szokásos tányérozásról az esztergomi sportegyesület felszere­lése javára. A vezetőség lekötelező hálával fo­gadta a zenekar ezen nemes gesz­tusát, mert bizony élénk emlékeze­tünkben él az elmúlt évad, amidőn összeszorult szívvel láttuk, hogy kö lyökcsapatunk hiányos öltözékekben áldoz sporszereíetének. A rendező bizottság a nem tán­coló bálozó közönség szórakoztatá­sáról is gondoskodott, amennyiben az éttermekben a rádióból közismert Bangó Jancsi zenekara muzsikál. Nincs módunk, hogy itt, e helyen soroljuk fel mindazon meglepetése­ket, melyekben a közönségnek része lesz, azonban meg vagyunk győződve róla, hogy a jövő hát beszédtémája a sportbál lesz. HIHGK A hatalomgyakorlás — szolgálat Ne gondolja senki, — nem el­méleti megállapítás ez, hanem igenis gyakorlati intelem, a mai életből vett szó. a mai társada­lomhoz, a mai emberekhez inté­zett eleven beszéd, mai prédikáció és első hir, amely bizony — saj­nos — tele van aktualitással. A prédikáció igaz, hogy csak prédikáció, de a jó prédikáció — amilyeneket szívesen hallgat a mo derű ember is, — több ennél. Az ilyenből életrekél valami, megma­rad elevennek és belép az embe­rek világába, — hogy a feltá: maszlott lelkiismeretet ne hagyja el­aludni többé. Így maradt meg frissen az a pár szó, — amely­nek igazságát most a betűk is to­vábbkiáltják a kultúrember fűiébe — dr. Lépőid Antal vasárnapi rádiós szentbeszédéböl. Tehát: a hatalomgyakorlás szol­gálat embertársaink javára és üd­vösségére. Mondottak már ilyesfé­lét másutt is, más alkalommal is, ha éppen erről volt szó, vagy ün- iinnepélyes, hivatalos megnyilatko­zásokkor ilyesmire volt szükség„ De nagyon jól esett most ezt ilyen határozottan és szépen hallani a templomi szószékről, ahonnan az Isién igéjét és az emberi boldogu­lás és igazság alapelveit hirdetik. Tudjuk, hogy az erkölcs és a jog alapján álló hatalom hozzá­tartozik az élet rendjéhez, az ál­lami és társadalmi lét modern formáihoz. Van egyházi, állami, katonai hatalom, amely mind szük­séges és amelyről a továbbiakban nem is szólunk. Inkább a hatal­mak mai kisebb elágazódásaira, szinte elaprózódásaira gondolunk, amelyek szintén szükségesek lehet­nek, de amelyek képviselőinek kü­lönösen meg kell jegyezniök, hogy a hatalomgyakorlás szolgálat és pedig embertársaink javára és üdvösségére. Érdekes ugyanis, hogy nem az igazán nagyok, hanem a törpe ha­talmasságok feledkeznek meg sók*

Next

/
Oldalképek
Tartalom