Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 32. szám
ÖTVENKILENCEDIK EVK 32. SZ. VASÁRNAP, 1938. ÁPRILIS 24 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai és társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A Magyar Jogászegylet Esztergomban Vasárnap nagy ünnepre virrad Esztergom közönsége, a jubileumi évnek egyik legkiemelkedőbb eseményére. Az Országos Magyar Jogászegylet, a magyar társadalmi egyesüléseknek egyik legnagyobb értéke, jön városunkba, hogy díszközgyűlés kereteben hódoljon országalapító szent királyunk, Szent István emlékének. A Magyar Jogászegylet az emberiség legnagyobb kincsét s legnagyobb értekét: az igazságot, a jogot irta zászlajára, ennek szolgálatába állította az egyesülés minden erejét s ennek katonáivá hivta meg a magyar jogászokat. Szent István géniuszát, amely 900 év távlatából csodálatos erővel világit a magyarság életének legmélyebb rejtekeire is, a történelmen kivül legjobban, legbensőbben a jogtudomány, a tudományos politika tudja értékelni s a gyakorlati élet számára aprópénzre váltani. Szent István fizikai alkotásait nagyrészben elkoptatta az idő semmit nem kímélő vasfoga, de szellemének nagyszerűsége, államférfid bölcsességének mérhetetlen dimenziója élni fog mindaddig, amig csak magyar él a földön. Ezt a csodálatos államszervező szellemet, jogalkotót ki tudná méltóbban megünnepelni, neki impozánsabb eszmei emléket állítani, mint a Magyar Jogászegylet? Ki tudná Szent István bölcsességének ezernyi erejét hatékonyabban kivetíteni a magyar közvélemény számára s gyakorlati élet közkincsévé tenni, mint ez az illusztris testület. Szent Istvánnak hódol a Magyar Jogászegylet a díszközgyűlés nemesveretű előadásain keresztül s ennek az impozáns hódoló ünnepségnek székhelyévé Esztergomot tette meg. Városunk büszke erre a nagy kitüntetésre s közönsége ott fog állni lélekben és külsőségekben a magyar jogászok előkelő társaságában, hogy áIdőzzék Szent István szellemének, államszervező bölcsességének. Esztergom ősi kövei, a restaurált királyi vár nagyszerű emlékei Szent István soha el nem múló dicsőségét hirdetik. Városunk minden porszeme Szent István megértésére ihleti a gondolkodót. Ebben az ihletett környezetben fakadjanak életté a Magyar Jogászegylet díszközgyűlésén keresztül Szent Istvánnak eszméi s ezeknek az eszméknek világosságánál lássuk meg a magyarság újabb ezerévéhez vezető útat, azt az útat, amelyet a jog, igazság, egyetértés szegélyez és nem árnyékol be a kétszínűség, az erőszak s a pártoskodás. A tanítóképzőintézeti tanárok országos gyűlése Esztergomban l ' A Tanitóképzőintézeti Tanárok Országos Egyesülete folvó hó 19-én, hétfőn tartotta XXVIII. évi rendes közgyűlését Esztergomban széleskörű érdeklődés mellett. Reggel 9 órakor Nádler István pá pai kamarás, tanitónőképzőintézeű igazgató ünnepi szentmisét mondott az intézeti kápolnában, majd 10 óra kor kezdődött a közgyűlés az érseki tanítóképző dísztermében a Magyar Hiszekegy éneklésével. A gyűlésen az ország minden részéből összesereglett tanárokon és tanárnőkön kivül az előkelő vendé gek soréiban Balázs Béla tanügyi főtanácsos a kultuszminisztert, dr Drahos János érseki helytartó a her cegprimást képviselte. Megjelent a gyűlésen dr. Radocsay László főispán, dr. Frey Vilmos alispán, Jeszenszky Kálmán prelátus kanonok, mint az Esztergom főegynázmegyei Katolikus Tanitóegyesület elnöke, továbbá dr. Kemenes Illés tankerületi kir. főigazgató, Dezső Lipót tanügyi főtanácsos, Dtozdy Gyula, a „Néptanítók Lapja“ főszerkesztője, dr. Balogh Albin bencésgimnóziumi igazgató, mint az Országos Katolikus Tanáregyesület képviselője. Tabódy Ida, a cinkotai tanitónőképző igazgatója, vitéz Szabó István kir. tan- felügyelő, a helybeli tanintézetek igazgatói, tanárai stb. Padányi Frank Antal dr. igazgató, egyesületi elnük megnyitó beszédeben a Szent István emlékévvel kapcsolatosan a líceumra felépült tanítóképző akadémia jelentőségéről szólott. — Arra figyelmeztet bennünket a jubileumi év, hogy a jelen kérdéseit Szent István szellemében oldjuk meg, — mondotta. — A magyar nép művelségének fokozására kell törekednünk. Szent István egyetem- legesen akarta emelni népe művelt ségét krisztusi alapon. Kijelentette a továbbiakban, hogy Hóman Bálint kultuszminiszter uj törvényjavaslataival jól fogta meg a szentistváni gondolatot. A nemzet egyetemes, művelődését csakis a jó tanitók képzésével lehet elérni. Szent István a reálitásokkal mindenkor számoló, bölcs király volt intézkedései ben. Őt követte a miniszter is törvényalkotásában. Hóman a hagyományok alapján reformálta a tanítót. A törvény kereteinek kitöltéséről, a nevelői, nemzeti szempontról szólott ezután. Szükséges, hogy lé lek szerint legyünk keresztények és jobban szeressük a hagyományokat, Állítsuk meg a szóáradatot és neveljük cselekvésre a magyart. Hat gsúlyozta, hogy a liceum elnevezéstől eltekintve a törvényben minden benne van, amit a tanitóképzőintézeti tanárok kértek. A mai tanítóság megállotta a helyét. A törvény lehetővé teszi, hogy hivatását még jobban betölthesse. — Történettudósnak kellett jönnie, hogy mint miniszter a nemzeti hagyományoknak megfelelően csele kedjék. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után dr. Drahos János érseki helytartó a bíboros hercegprímás képviseletében intézett meleghangú Üd vözlő beszédet a gyűlésező egyesülethez és tanárokhoz és a hercegprímás főpásztori áldását tolmácsolta. Balázs Béla tanügyi főtanácsos a kultuszminiszter és a minisztérium szeretetteljes érdeklődéséről bizto^i- to ta az országos gyűlést. Nagy átalakulások előtt állunk, — mondotta. Napok kérdése, hogy a törvény ereje kötelezzen mindannyiunkat új csele vésre. Dr. Kemenes Illés tankerületi kir. főigazgató lelkes beszédében buzdi tóttá a tanárságot a szentistváni ha gyományok gyümölcsöztetésére, Nádler István pápai kamarás, tanítónő képzőintézeti igazgató a helybeli két tanilóképzőintézet nevében szép beszéddel köszöntötte, dr. Brenner An tál polgármesterhelyettes Esztergom város, Berkényi Károly, az egyetemes tanitószövetség elnöke pedig a a tanítóság képviseletében üdvözölte a tanáregyesület gyűlését. A kultuszminiszter és Kása államtitkár üdvözlését határozta el a gyűlés, majd Mesterházy Jenő tanár a titkári jelentést olvasta fel, amelyben többek között az egyesület a tanárság számára az V. fizetési osztály megnyitását, a fiatal tanárok sürgős anyagi megsegítését, továbbá a családi pótlék felemelését kéri. Nagy érdeklődéssel hallgatta ezután a közgyűlés közönsége dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok értékes előadását, amelynek cime „Esztergom szerepe a magyar kultúra, az iskolázás és a tanítóképzés terén“ volt. Az illusztris előadó Esztergom három nagy kulturtényezőjét hangsúlyozta : 1. Esztergom az ország fővárosa volt 300 éven keresztül, 2. Szent István itt alapította az első püspökséget és 3. magának a helységnek városias jellege. Ezzel kapcsolatban megismertette a középkori Esztergom kulturális szerepét, Szent István király államalkotó, építő nagyságai, magyarságát és Szent István Esztergomának a feltárt műemlékekből is megállapítható magas művészi és kulturális szinvonalát. A későbbi küzdelmes századok folyamán is megmaradt a mai kor magyarja számára a nagy tanu'ság, hogy a magyar saját eredetisegéből és nemzeti erejéből is képes nagy kulturális cselekedetekre és nem vagyunk idegen eszmeáramlatok utánzására és követésére utalva. Lelkes éljenzéssel és tapssal köszönte meg a hallgatóság az értékes, szép előadást. Szoros egyesületi ügyek letárgya- lása után a Himnusz fejezte be a sikeres közgyűlést, amelynek résztvevői ebéd után a várhegyi ásatásokat tekintették meg. A Levente Egyesület „Néma bál“-ja A Levente Egyesület vezetősége elhatározta, h >gy az idei évben is felkéri Esztergom város polgárságát adakozásra a Levente Zenekar cél jaira. A néma-bál szokatlan formájának alkalmazására a vezetőséget többféle ok vezette. A lezajlott leventemulatságokon azt tapasztalta, hogy az ifjúság rendesen már beborozott állapotban jött oda s igy 10—11 óra tájban már oly féktelenül viselkedett, hogy rendőrrel kellett igen sokat eltávolítani. A fiatalabb leventék ellenőrzése az alkohol fogyasztásában igen nehéz, mert a nagy tömegben a felügyelet szinte lehetetlen. így megesett, hogy 14—15 éves leventék a nagyok példáját követve olyan állapotba kerültek, hogy haza kellett vezetni (őket. Mivel a Levente Egyesület vezető sége ezeket a serdülő fiúkat nemcsak kiképzi, hanem erkölcsi és vallásos nevelésben is részesíti, ilyen mu]atságok tartása ellenkezik céljával s azért tavaly elhatározta, hogy a szomorú tapasztalatok alapján többé táncmulatságot nem rendez. A színdarabok rendezése oly költ- s gekkel jár, hogy a bevétel 50—60 % a elvész az adminisztrációra s a lótékonycélra alig jut pár pengő. Itt sajnosán kell konstatálnunk, hogy a közönség nagy része teljesen részvétlenül viselkedik az ily színdarabok iránt. Csak akkor látogatja, ha utána tánc is van. Ezek az okok kényszerítették tehát a vezetőséget arra, hogy néma bál formájában kéri a nemes város polgárságát, hogy fogadja szívesen a megjelenő leventéket és váltsa meg tőlük az 1 P-ős jegyet a néma-bálra. A zenekart és egy díszszakaszt, egy előkelő állású és magát megnevezni nem akaró úr nagylelkű és önzetlen közbenjárására igen csinos egyenruhával falszerelték. A Szent István-évben valószínűleg sokszor
