Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 31. szám
ÖTVENKILENCEDIK EVf. 31. 6Z. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-a. 20 Megjelenik hetenkint kétszer keresztén? politikai és íársalaint lap CSÜTÖRTÖK. 1938. ÁPRILIS 21 Előfizetési ár 1 hóra : ! Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. áz ifjúságon g sor A magyar élet egyik legégetőbb problémája az értelmiségi munkanélküliség megszüntete- se, A trianoni Magyarország az értelmiségi pályákon nem tudja mind elhelyezni diplomás fiait s ez a kérdés hovatovább igen veszedelmessé fajul. Kormányaink jól látták ennek a problémának veszedelmeit s éppen ezért keresték az utakat es módokat, amelyek segítségével az értelmiségen segíteni lehet. Minden illetékes tényező tisztában volt és van azzal a ténnyel, hogy az értelmiségi munkanélküliségnek milyen komoly és erős társadalombomlasztó hatása van s az elfoglaltság- és keresetnélküli diplomás emberek a dolog természetéből fo- lyóan aránylag könnyen közelíthetők meg mindenféle propaganda számára. Az értelmiségi munkanélküliség tervszerű leküzdésére már a megelőző kormányok bizonyos lépéseket is tettek. Kétségtelenül megállapítható, hogy lepésről-lépesre haladtak ezen a téren s ennek a haladásnak útjelzői a szellemi szükségmunka intézményének rendszeritése, az ÁDOB-akció s a kultuszkormányzat különböző intézkedései, amelyek azt céloztak, hogy a magyar fiatalság gazdasági körökben keresse megélhetését. Igen szép es jelentős eredménnyel dolgozik az Őnállósítási Alap is, amely mintegy alátámasztója a kormányzói szózatnak, amely a nagy nyugati államok fiainak példájára az ipari, kereskedelmi és pénzügyi pályák leié irányította a magyar fiatalság figyelmet. Tagadhatatlan, hogy a magyar fiatalságot bizonyos tradíciók elterelték a gyakorlati pályák felől, de meg kell látni azt is, hogy ma mar e téren örvendetes változás tapasztalható. Ennek a napról-napra erősödő állandó folyamatnak hatalmas lendületet adnak azok a kormányintézkedések, amelyeket az értelmiségi munkanélküliség megszüntetésére most léptetett életbe a kormány. Az értelmiségi munkanélküliség leküzdésére szervezett kormánybiztosság felállítja a gazdasági pályákra való átképző tanfolyamokat. Nem újabb diplomagyárról van szó, nem általános jellegű átképzést adnak ezek a tanfolyamok, hanem a jelentkező munkanélküliek készültségének és érdeklődésének megfelelően különböző csoportokban különleges szakmai ismereteket. Kézenfekvő, hogy a gyakorlati életben a specialistáknak van reménye az előmenetelre, a keresztény fiatalság tehát éppen ezeket a szakismereteket sajátíthatja el az átképző tanfolyamokon, amelyek hivatva vannak arra is, hogy fölvegyék a harcot a mai előítéletre hajló felfogás ellen, hogy a gazdasági életpályák nem adják ugyanazt a társadalmi rangot, mint a tisztviselői hivatás. A Darányi-kormány nacionalista politikájának megértésére és szociális készségére felette jellemző az a tény is, hogy az Húsvét vasárnapján dr. Serédi Jusztinján bíboros-hercegprímás ünnepi nagymisét pontifikáit az esztergomi bazilikában, utána apostoli áldást osztott, majd szentbeszédet mondott Krisztus és az Egyház éle téről, küzdelmeiről, szenvedéseiről és győzelmes megdicsőüléséről. — Az első húsvétvasárnap óta az Egyház Szent Pál apostol szavaival szüntelen hangoztatja, hogy a feltámadás után Krisz'us nem halt meg, a h-Iái nem uralkodott rajta többé. Egyházában él tovább, amely 2000 év óta hívei elé állírj^ Krisztus földi életét, megváltói munkáját és diadalmas feltámadását. Azért teszi ezt, hogy Krisztus áldozatos életet megismerjük, megszeressük és kö vessük. — A mi életünknek is az igazság, szeretet, kegyelem és áldozat életének kell lennie hasonlóan Krisztuséhoz, hogy részünk lehessen dicsőségében is. Ez az értelme az Egyház és a hívek életének. — Krisztus Egyháza az Ür titok- zatos teste — folytatta a bíboros főpásztor —, amely a legszorosabb szerves kapcsolatban van Vele. Az Egyház Krisztus életét éli itt a föl dön a világ végezetéig. — Krisztus bizonyságot tett az igazságról, az Egyház is azért van itt. Isten Fia az Egyházra bízta, hogy megalkuvás nélkül hirdesse tovább az igazságot. Az üldözéssel nem törődve, soha meg nem alkudva Krisztus Egyháza 2000 éven át a rábízott igazságot tisztán megőrizte. — Az Egyház nem alkuszik és nem alkudoit akkor sem, amikor az látszólag szervezetének javára vált volna. Nem alkudott akkor sem, átképzésre jelentkező ifjak a tanulás tartama alatt komoly anyagi segítségben részesülnek. Havi 100 pengőről van szó, olyan összegről tehát, amely meghaladja a hivatalnoki pálya kezdő fokozatának illetményeit. A gazdasági üzletre készülő fiatalság tehát mentesül az anyagi gondok idegőrlő nehézségeitől, biztosítva van ekként a tanfolyamok idejére megélhetésük, nyugodtan készülhetnek tehát új élethivatásukra. Kétségtelen, hogy az állam áldozatot hoz ezen a téren, de olyan áldozatot, amely nyilvánvalóan gyümölcsöző. A kormányzat tehát megtette a magáét, most a magyar ifjúságon a sor, hogy kiérdemelje a beléje vetet bizalmat és azt az áldozatot, amelyet a közösség a jobb magyar jövő érdekében érette meghozott. amikor a különböző eretnekségek egész nemzeteket leszakítottak testé ről, — és nem alkuszik ma sem, amikor a szociális és gazdasági tévtanok annyi embert és társadalmat, sőt országot szembefordítanak vele. — Krisztus azért jött a földre, hogy életével megvalósítsa a töké- létes isteni és emberi szeretetet. Az Egyház 2000 év óta ugyanezt gyakorolja. Krisztus Egyhaza az igazság, szeretet és jog hangoztatásával kimondhatatlan sok jót tett az emberiségnek. Az emberi jog és méltó síg hangoz atásaval felemelte a társadalmi osztályokat, felszabadította a rabszolgákat és ma is követeli a távolkeleti páriák számára az emberi életet. Krisztus egyháza a szociális elnyomatások idején mindig az elnyomottak pártjára állott. XIII. Leó es IX. Pius ;ápa örokériékü encik- likái felrázták a világot a kor tár sadalmi és gazdasági igazságtalanságainak jóvátétele céljából. — Krisztus azért jött a földre, hogy szenvedésével és kereszthalálával lehozza a földre az Isten kegyelmét. Az Egyház is szüntelen osztogatja a kegyelmeket, amelye két Krisztus szerzett. Nincs, nem volt és nem is lesz még egy olyan szervezet a földön, mint az Egyház, amely annyit dolgozott az embernek lelki és földi jólétéért. A .missiók áldásos kultúrmunkáját méltatta ezután a hercegprímás, rnajd a megváltás művéről szólott. — Krisztus azért is jött a földre, hogy kereszthalálával megváltson bennünket. Az Anyaszentegyház szintén hősiesen kiveszi részét az áldó zatokból. A történelem folyamán külső és belső ellenségek sokszor elpusztítással fenyegették az Egyházat, de az Egyháznak mindig megvoltak a maga vértanúi, szentjei, pápái és végül mindig győzedelmeskedett. — Az Egyházat napjainkban is sokan szeretik szembeállítani az emberekkel, társadalmi osztályokkal és nemzetekkel. Ez a szembeállítás a legnagyobb hazugság és igazságtalanság, mert az Anyaszentegyház mást sem tesz, mint az emberek és nemzetek boldogulásáért dolgozik. — Az Egyház életében egvidő- ben láthatjuk Krisztus szenvedését és megdicsőülését. Krisztus úgy intézi egyháza sorsát, hogy amikor egyik oldalon válságokkal küzd és szenved a veszedelmek közepette, ugyanakkor a másik oldalon emelkedik dicsősége. Istenért, édes hazánkért való áldozatos életre hívta fel beszéde végén híveit a bíboros főpásztor. Az igazság, kegyelem, szeretet életét kell élnünk, hogy a dicsőségben is részünk legyen, — mert ebből áll a keresztény katolikus ember élete. Pedagógiai szeminárium Tóvároson Ünnepi színt öltött f. hó 9-én a tóváiosi állami elemi népiskola tornaterme, hol a járás tanítósága csaknem teljes számmal összejött. Borz Lajos s. titkár, elnök nyitotta meg meleg szavakkal a pedagógiai szemináriumot. Örömmel üdvözölte Dezső Lipót tanügyi főtanácsost, a budapest-vidéki tankerület helyettes főigazgatóját, Rauch Ferencet, a győri egyházi főhatóság képviseletében megjelent püspöki titkárt, Reviczky István főszolgabírót és a megjelent többi vendégeket. Az elnök lelkes szavakkal emlékezett meg első szent királyunkról, kinek halála 900 éves évfordulóját ünnepeljük. Ha most a kilenc évszázados álmodozás után — úgymond — honalapító nagy királyunk feltámadna, én azt hiszem, szégyenkezve húzódna vissza, mert nagy alkotasa romjain pártoskodó, egye- netlenkedő, a szélsőségekre hajló magyarokat találna. Ebben a nehéz zavaros helyzetben a tanítónak egy fix pontnak kell lenni, aki az egyházakkal dolgozva iparkodik a szélsőségeket távol tartani az iskolától. Rámutatott továbbá arra, hogy a mai életben milyen fontos az erkölcsi és vallásos nevelés. Buzdító és lelkes szavakkal fordult a tanítósághoz, figyelmeztetve őket nemzetnevelő munkájukra. Ismertette a kir. főigazgatónak a múlt évi iskolalátogatásokra vonatkozó jegyzőkönyvekre tett megjegyzéseit, melyeknek megszívLlését a tanítóság figyelmébe ajánlotta. Majd Dezső Lipót tanügyi főtanácsos emelkedőt szólásra és a tanítóság nsgy örömére és megnyugtatására meleg szavakkal méltatta a tanító nehez munkáját és elhozta Kemenes Illés tankerületi kir. főigazá legnagyobb hazugság és igazságtalanság az emberek és nemzetek szembeállítása az Egyházzal A hercegprímás húsvéti beszéde