Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 30. szám

2 ESZTERGOM is VIDÉKÉ 1938 április 17 zonyos, hogy a feltámadás le­vegőjében élünk. A valóság, az események, a cselekvés és a rohanó idő barátai lehetünk, azaz kiemelkedtünk a termé­ketlen hangoskodás és a mel- letverő feltámadás-jelszavas, de- rüre-borura szavaló és mindent ezzel befejező megnyilatkozá­sok inkább lehangoló mint lel­kesítő atmoszférájából. Ezért, amikor ez a husvét a Szent István-jubileum és az Eucharisztia évében a munka és a készülődés lázában találja az új színekkel és értékekkel gazdagodó Esztergomot, ami­kor kövekkel megrakott kocsi­jaikon egyik a másik után kö­vetkezve víg fütyürészéssel hajt­ják lovaikat az esztergomi legé­nyek, mert lesz pénz a hús­véti sonkára és rózsavízre, s mikor végre friss kedvvel kö­rülnézhetünk ’a Duna tölötti szenthegyről, nem szavalunk, nem beszélünk róla, csak hi­szünk, hiszünk benne .. . Bátran és híven Irta: MIHALOVICS ZSIGMOND m. kir.^kormányfőtanácsos, tb. kanonok, az Actio Catholica orsz. igazgatója Mint a torkolatához siető folyam, úgy szélesedik számtalan ágú dél- tába az Eucharisztikus Vilagkong resszust előkészítő munka. Színes és hangos filmként pereg előttem a két- százat meghaladó és beláthatatlan számú külső munkatárs becsületes, buzgó iparkodása. Pedig mindez még csak az elő­készület. Arra való, hogy a kong­resszus hetében egész Budapest és egész Magyarország átalakuljon és egy szívvel és egy lélekkel szolgálja a körünkben világtrónusára emelt Eucharisztikus Királyt. Krisztus sziklája leszünk, mint ahogy voltunk is — 900 év óta. Amióta az áldott Szent Jobb a ke­reszténység gránitkövére helyezte nemzetünk alapjait, azóta szakadat­lanul morajlik és csapkod körülötte a Krisztus-ellenes tábor hullámzá­sa. Kilencszáz évig voltunk a keresz­ténység kulcsa és vára. Mi voltunk az eddig és ne tovább! Belénk üt­között a pogányság és megtörött. Szikla voltunk. A Szentatya akarja, hogy a harcos istentel enséggel szemben, a sátáni Krisztus-gyűlölettel szemben — szikla legyünk 1 Rólunk akarja néhány hét múlva az újppogánysággal viaskodó világ fölé emelni a Titokzatos Jelen­étet. 1 ____________________________ ____ A z agg Kormányos jól tudta, hogy miért bízta épen Szent István népére az utóbbi évek során annyi hitta­gadással megcsúfolt és gyűlölet su gallta szentségtöréssel meggyalázott Oltáriszentség kiengesztelését. Négyszázmilió hittestvér tekinteté­nek kereszttüzében állunk. Egy egész világ figyelő szeme mirajtunk. Mi pedig állunk elébe! Minden reményünk megvan, hogy becsülettel helytállunk ezúttal is 1 A magyar falu legényeinek keménykö­tésű ezredei lélekben megújulva, csil­logó szemmel készítik a rézfokost és árvalányhajat, a magyar erő és éiniakarás jelképeit. Falusi leányszer­vezeteink Krisztus hűsége, áldozatos hite és összefogása örömkönnyeket csal a vezetők szemébe. Áz ország­szerte megtartott eucharisztikus tri- duumokon ott láttuk az egész kato­likus társadalmat, kezdve a törvény­hozóktól és a legfelsőbb kormány- hivatalok tisztviselőitől a magyar ér­telmiség mindegyik csoportjáig ép úgy, mint az iparosság és gyári mun­kásság százait és ezreit. Hála Szent Istvánnak, ma sem vált vízzé az ősi vér 1 Amikor egy új világ vajúdik, helytállunk Krisztus és Egyháza mellett. Mert minden lépés, amely Krisz­tustól elvezet, vesztébe viszi a ma­gyar szabadságot is ! A Nemzeti Egység pártjának elnöke a felelőtlen politikai kalandokról és a kormány nagyszabású bernbázási programjáról Tasnádi Nagy András, a Nemzeti Egység Pártja országos elnöke a pártszervezetekhez intézett április havi körlevelében részletesebben fog lalkozik nemzetünk nagyjelentőségű közjogi és gazdasági kérdéseivel. Különösen kiemelkedők a körlevél azon részei, amelyek a politikai kalandokról és a kormány egymil­liárdos beruházási programjáról tesz­nek elvi vonatkozású kijelentéseket. Tasnádi Nagy András megemlíti körlevelében, hogy amikor a kormány és a Nemzeti Egység Pártja teljes erejének megfeszítésével a nemzet sorsának és elsősorban a nemzeti társadalom támogatására leginkább rászoruló rétegek helyzetének javí­tásán fáradozik, belső megerősödé­sünket és súlyunkat kifelé igyekszik szolgálni, mindenkinek kötelessége, hogy arra a helyre álljon, ahova a bizalom szólította. Körlevelének további részében rész­letesen ismerteti a tervbevett program jelentőségét, majd rámutat a nemzeti munka újabb fokozott jelentőségére. Eszmeáramlatok korát éljük — írja körlevelében. — Érthető tehát, hogy most, amikor a keresztény népmilliók gazdasági és szociális fel­emeléséről van szó, ezek a hatalmas társadalmi rétegek könnyen félre- vezethetők. A Nemzeti Egység tábo­rának tehát, amely komolyan meg­alapozott, meg nem alkuvó, keresz­tény, jobboldali politikai program alapján áll, kötelessége elsősorban kellő felvilágosító munkával meg­óvni és megvédeni ezeket a tömege két attól, hogy komolytalan politikai kísérleteknek és kalandoknak áldoza­tává essenek. Ezért szervezetünk mun­kájának a pártpolitikai célokon jóval túlemelkedő, nemzeti értéke van. Ezután az ország bel- és külpoli­tikai, valamint gazdasági helyzetével kapcsolatban kiemeli Tasnádi Nagy András a miniszterelnök március 5.-i győri beszédének országos jelentő­ségét, rész'etesen foglalkozik a beszéd­ben érintett nagyhorderejű kérdések­kel, különösen a bejelentett egymil­liárdos beruházási programmal. A kormány minden eddiginél nagyobbszabású beruházási terve a maga mély, szociális irányelveivel letagadhatatlan bizonyítéka ann ak, hogy a kormány és a Nemzeti E gy- ség Pártja féltő, aggódó szeretettel és gondoskodással harcol a nép millióinak boldogulásáért és jobb jövőjéért. Lehetetlen, hogy azok a milliók, akiknek érdekeit szolgálja ez a harc, szívvel lélekkel ne csat­lakozzanak a Nemzeti Egység moz­galmához, amelynek nemes céljai közül is messze kiemelkedik az a szándék, hogy az országban minél több gazdaságilag alátámasztott, szo­ciálisan istápolt és ezért megelégedett ember legyen. A Magyar Földtani Társulat vándorgyűlése Esztergomban A Szent István jubileumi év alkal­mából a Magyarhoni Földtani Tár­sulat vasárnap Esztergomban tar tóttá vándorgyűlését. Harminchat év óta ez az ünnepélyes alkalom volt az első, hogy a társulat hivatalosan elhagyva székhelyét, testületileg je­lent meg vidéken. A vándorgyűlést előkészítő bizottság dr. Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsos sál és Gácsér János bányaigazgató­val élén nagyvonalú, lelkes mun­kája, a kiváló előadók és az eszter­gomi közönzég lelkes érdeklődése biztosította a nemes vállalkozás si­kerét. A vándorgyűlés résztvevői reggel 9 órakor érkeztek Esztergomba. Hi­vatalos fogadtatás után a várhegyre vonultak fel, ahol dr. Lepotd Antal prelátus-kanonok és Várnai Rezső épitész-mérnök kalauzolásával meg­Megnyugtató sorok És miért mondod, hogy szomorú vagyok, vagy azt hiszed, hogy fáj a közönyöd, mellyel fojtogatni akarsz, mint éretlen füzet a hajnali köd. Már nincs miért keseregnem, az a néhány árnyék-ember elment, mint szomszéd házáról a hó, tavasz készül. Most hajnalonként Villon verseit olvasom, vagy álmos szemmel nézem, hogy megindul az utca, ahogy bizsereg az élei és mosolygok. Úgy vélem, nem láttad még a sápadt márciusi napot ahogy esetlenül mosolyog, vagy az egy ügy ü virágoslányt a piacon Minden piheg, miért hiszed hát, hogy gyenge vagyok és nem bírom el még mezítelen állal se ezt a porszemnyi boldogságot.. . Saávai Gyula A bécsi halálfejes esztergomi tanárról irta; O’svátb Andor. A férfikornak különböző szakai vannak. A felserdült ifjú, különösen az egyetemi polgár, feltétlenül be­hódol a jelszavaknak és nyughatat­lan vére mindig abba a táborba hajtja, amely hadat üzen a mérsé­kelt gondolkodásnak, a lehiggadt po­litikai irány vezetésnek, szóval izig- vérig ellenzéki és igy derékhada azoknak a politikusoknak, akik a rendszer, vagy a kormány ellen har­colnak. így volt ez valamikor ez egész vonalon s amint bekövetkezett egy- egy forradalmi megmozdulás, az if­júság elsőnek építette a barrikádokat, e sők között járt az ostromok idején és elsőnek hullatta vérét. Sok-sok jobb jövőnek indult ifjú pusztult el hatalom fegyvereitől és se szeri se száma azoknak, akik az eszméért vértarmsorsban részesültek. A múlt század negyvenes éveinek elején kirobbant második francia for- sadalom híre különben nemcsak Eu­rópa ifjúságát hozta lázba, hanem a nemzetek lelkét Is felizgatta. Volt is ok erre elég. Magában véve az a tény, hogy a nyugati államok hatal­masságai elnyomták a véleménynyil­vánítás szabadságát, semmibe vették a nópjogokat és jobbágysorban tar­tották a nemzetfenntartó elemet, már forralta a közelégedetlenséget s mert úgy Ausztriában, mint nálunk, hiány­zott az alkotmányos élet, a francia forradalom gyújtószikrája mindkét- helyen lángralobbant. Így tört ki a bécsi forradalom és utána a magyar ellenállás. A bécsi forradalom éltető eleme a fiatalság volt és a március 15 i ma gyár feilángolás vezérei is a fiata lókból kerültek ki. A bécsi forrada­lom idején halálfejes légió is alakult. Csupa diákból. A halálfejes diákok­nak egy része a leveretés után a már forradalmi lázban égő Magyar- országnak ajánlotta fel szolgálatait s közülük számosán végleg is itt ma­radtak. Ezek közé tartozott egy ké sőbb igen tekintélyes esztergomi úr is. Névszerint lovag Kaan János, ani az esztergmi reáliskolában nyert ta­nári széket. Ausztriai tanulmányai közben a festészetre adta magat s mint kiváló festő érvényesült is. Akkoriban Esztergomban a nagy takarék, a ma is fennálló Esz'ergomi Takarékpénztár volt az egyedüli pénzintézet. Kaan János egy bencés tanár barátjával egyszer csak elha­tározta, hogy egy piculás bankot alapítanak és az elhatározásuk ve fette meg az alapját a ma is virágzó Esztergomi Kereskedelmi és Ipar banknak, amelynek Kaan János egész haláláig igazgatója volt. Szívesen említem fel őt esztergomi emlékeim között nemcsak azért, mert magas korában barátságával meg tisz'elf, hanem azért is, mert Esz­tergom közgazdasági életének az Ő kezdeményezése nagy előnyére vált. De eltekintve mindezektől, megnyerő egyénisége, puritánsága, nemes gon­dolkodása és emberszeretete magasra emelte őt polgártársai felett. A ki­rályi kegy sugara is rámosolygott. A tanügy és a közgazdasági élet fej­lesztése terén elért érdemei elisme­réséül a Ferenc József lovagrenddel diszíttetett. Lovag Kaan János az ő mindvé " gig hűséges élete párjával, az áldott lelkű Teréz mamával olyan Phyle- mon és Baucis féle megértő életet élt. Gyermekeik is voltak. Két fia : János és Géza és egyetlen leányuk Etelka. A családban úgy szólították, nogv papa, ő pedig úgy beszólt a családjához: Gyerekek !: A papa ezt, a papa azt akarja A papázás lassanként az egész város megszólítása lett, Te papa I Szólították barátai. Nagyságos papa ! Tisztelte az ügyes bajos földműves ember. Magas kort ért el mindenki szeretetóben az egykori halálfejes forradalmár, a teljesen magyarrá vált bécsi egyetemista. Hogy mennyire magyarrá vált, bizonyítja egy rebilis esete. Kitűnő arcképfestő volt. S abban az időben, amikor a Bach-korszak utolsó éveinek egyikében arra szólították fel, hogy gr. Forgách megyefőnök portréját készítse el, az elől, az ak­kor kiváló kegy elől kitért. Szeren­cséjére gyorsan bekövetkezett a ki­egyezés és így baj nélkül megúszta ezt a históriát. Ott nyugszik Kaan papa a belvá­rosi árnyas temetőben, közel néhai Bellovits Ferenc tanártársához, ahhoz a lelkes dal- és zenebaráthoz, aki elsőnek szervezte meg a vala­mikor országos hírű Esztergomi Dal- és Zenekedvelő Egyesületet. Legyen áldott emlékezetei

Next

/
Oldalképek
Tartalom