Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 22. szám

1938 március 17 3 HIHEK E héten a Rochlitz-gyógyszer- tár (Rákóczi-tér) tart éjjeli szol­gálatot Gyászhir. Petényi Árpád, a her- cegprimási uradalmak ny. főszám­vevője, f. hó 12-én, életének 77-ik évében, hosszú szenvedés után el­hunyt. Temetése f. hó lá-én délután 4 órakor volt a belvárosi temető kápolnájából. Bányászaink lelkigyakorlata. A dorogi szénmedence érdekeltségé­hez tartozó 13 Munkás Otthonban, — mint az elmúlt években — az idén is megindultak a nagybőjti lelki- gyakorlatos elmélkedések. Áz elő­adásokat egyházmegyénk legkiválóbb szónokai tartják a bányásztársadalom nagy érdeklődésétől kisérve. Leg­utóbb dr. Koch Róbert „A katholiciz- mus és hitlerizmus“ címmel tartott igen értékes és nagy figyelmet keltő értekezést az annavölgyieknek. Széles látókörről tanúskodó, meggyőző ér­veit, amerikai missiós élményeinek és tapasztalatainak közbeszövésével tette megkapóan hatásossá. Képkiállitás. Polónyi Jolán és Dvo­rak Oszkár festőművészek, március 24-től április 6-ig képkiállitást ren­deznek Esztergomban, az Egységes Párt helyiségében (Szt. Lőrinc-utca). Két évvel ezelőtt volt bemutatkozá­suk, amikor is osztatlan tetszést arat­tak rendkívüli művészi érzékről ta­núskodó képeikkel. Főbb tárgyuk a tájkép és csendélet festés. A kiállí­tást kedves olvasóink nb. figyelmébe ajánljuk. Halálozás. Özv. nemes dr. Burián Jánosné szül. Hoffmann Iréné f. hó 10 én, rövid szenvedés után Buda­pesten elhunyt. Holttestét Eszter­gomba szállították és itt helyezték örök nyugalomra f. hó 12-én délután 4 órakor, meleg részvét mellett a bel­városi temetőben lévő családi sír­boltban. Az elhunyt úrinő néhai dr. Burián János esztergomi ügyvédnek volt özvegye. Férjének halála után elköltözött városunkból — de meg­pihenni visszajött férje mellé, akivel a régi boldog béke idején társadalmi életünknek köztiszteletben és szere- tetben álló tagjai voltak. Nyugodjék békében 1 Sikerült böjti kulturest volt va­sárnap a Szenttamás Vízivárosi Kát. Körben, melynek műsorát a Szent Margit Leánykor tagjai nyújtották. Dr. Erdős Mátyás vízivárosi segéd lelkész bevezető szavai után pompás megrendezésben következtek szava latok, önálló beszédek, tréfás jelene­tek. Előadók : Holdampf Mária, Fa­zekas Margit és Varga Anna, to vábbá a szereplők : Holdampf Juci, Béták Manci, Szepesi Julia, Torma Mária, Hercz Anni, Sinkovics Juci, Neumann Gizi, Balogh Erzsébet és Markó Rózsi, mind derekasan meg- állták helyüket. Első szereplésük sikere a legjobb reményt nyújtja következő fellépéseikhez. Március 15-i ünnepély Szent- györgymezön. Vasárnap este folyt le a Szentgyörgymezői Kát. Olvasó­kör szépen sikerült szabadságünne- pólye. A műsort a köri dalárda nyi tóttá meg a Hymnus-sal, majd a Nemzeti dalt hallottuk Füvesi Ká roly V. é. tanítójelölt mélyen átér- zett előadásában. Az ünnepi beszé det dr. Kőhalmy László városi al­jegyző mondotta, mély gondolatok­kal telítve, lelkes hangulattal, meleg benső átérzéssel, hallgatóit magával ragadva. Móczik Lajos Kozma An dór: Karthágói harangok c. köké­nyét szavalta el kitűnő hanghordo­zással, Tóth Pál V. é. t. j. pedig Ábrányi Emil: Március 15. c. kö- teményét szavalta benső átéléstől, hazafias hévtől fűtött előadásban. ESZTERG A dalárda által előadott: Kossuth apánkhoz c. ének után Kozma Endre ; Március 15. c. ünnepi 2 felvonásos színművét adta elő finom kidolgo­zásban a kör kipróbált műkedvelő gárdája. Minden dicséretet megér demlő szereplők voltak : Erős Bözsi, Petróczy József, Bartus Gyuri, Far kas Ferenc és Móczik Sándor. A Szózat eléneklésével a dalárda fe­jezte be a szépen sikerült ünnepélyt, amely Nyári József kántortanitónak, az énekkar buzgó vezetőjének és Vicze Béla tanitónak, a színdarab ügyes rendezőjének és betanítójának érdeme. Árajánlat hídfestésre. Az esz­tergomi m. kir. államépitészeti hivatal az esztergomi Mária Valéria Dunahid magyar területre eső részének újra­mázolására vonatkozóan nyilvános versenytárgyalást hirdetett. A munka megkezdésének ideje: 1938. május hó 1.-én. A munka befejezési határ­ideje: 1938. szeptember hó 30. án. Az ajánlatot a versenytárgyalást hirdető m. kir. államépitészet hivatal­hoz cimezve, Esztergom, Baross Gábor-út 3. sz. 1938. évi március hó 28. ának d. e. 11 órájáig szemé­lyesen vagy posta útján kell benyúj tani. Ugyaneezen a napon a meg­rendelő hivatalos helyiségében d. e. fél 12 órakor fogják az ajánlatokat felbontani. Előadás a nyúltenyészíésről. A legutóbbi népművelési előadáson Annavölgybányán az „Oltáriszentség a magyar nép életében“ címen Cser Simon tanitó értekezett. Ruiszei József tanár az angóranyúltenyésztést ismer­tette. Kedvesen szavaltak Szalay Lajos levente, Bórdkai Mária. Egy színdarab és a levente zenekar számai egészítették ki a tartalmas és szép műsort. Hasznos tanács. — Nagy a bánatotok kedves leányos mamák, hogy a hosszú farsang elmúlt és leányaitoknak mégsem sikerült főkötő alá kerülni? No, de ne búsuljatok azért olyan nagyon, mert még min­den jóra fordul, ha eljöttöké hó 27- én a Szt. Margit községi elemi leány­iskola előadására a Kath. Legény- egyletbe, hol megláthatjátok, hogy a mai drága világban hogyan lehet egyszerre akár hat leányt is férjhez adni. Szívesen megtanít rá „sz okos cicamama“. Népművelési előadás Bajóíon. Bajóton a népművelési előadás kere­tében Szentirmai József kántortanitó a gyümölcs zacskózásárói tartott igen értékes előadást, Szentirmai Jozsefné pedig „Gyümölcs és egész­ség“ cimű előadásával oktatta hall­gatóit. Muzslai László, Motúz István, Varga Mária és Szabó Katalin ügye­sen és szépen szavaltak. Az előadás keretében a közönség két szép dalt tanult be és nagy lelkesedéssel éne­kelte azokat. A Belv. Kát. Olvasókör az elmúlt vasárnap tartotta ezidei utolsó kultur estjét és nemzeti ünnepélyét, melynek műsora a következő volt: Etter Jenő dr. városi főügyész tartalmas előadást tartott „Esztergom a magyar történelemben“ címmel. Ezután Mé­száros László közs. tanitó, a kuliur estek faradhatatlan rendezője beszá molt az elmúlt estek előadásai-, műsorszámai- és szereplőiről, amit követett Felber Gyula dr. plébános, Olvasókör elnökének kulturesteket záró beszéde, melyben az Olvasókör nevében hálás köszönetét fejezte ki Mészáros László tanitó fáradozásáért és mindazoknak megértő munkássá­gáért, akik az elmúlt kulturesteken az embereknek eme szellemi gazda­gításában barmikép résztvettek. Ez­után következett az Olvasókör máic. 15.-i nemzeti ünnepélye, melyen Búzás Kálmánnak a „Talpra magyar“ szavalata után az ünnepi beszédet Szövényi Lux Géza gimn. tanár mondotta emelkedett, tartalmas szó­noklatával. Ezt követte ifj. Szkalka OM és VIDÉKE Néhány tudós nyilatkozata a sok közül: „ . . . SZÍV, CUKOR ÉS A LÉGKÜLÖNBÖZŐBB SZERVI ÉS IDEGBAJOSOKON végzett gyó­gyító kísérleteim a radioszciilá tor segítségével messze felülmúl ták legvérmesebb reményeimet. (G. Puppins, New Medical R wiew) Számtalan a legkülönbö­zőbb fajtájú, de közöttük is el­sősorban MIO MÁS, PROSTATA, GYOMORFEKÉLYES és súlyos RÁ KOS betegeket sikerült minden műtéti beavatkozás nélkül az oszcillátor segítségével meggyó gyiíanom“. (Kivonat SORDELLO ATTlLIJ-nak a római egyetemi rádiumkórsáz igazgató tanárának a Kir. Tud. Akadémián tartott előadásából 1937. május 28) „... A legkülönbözőbb stádium­Lajos élvezetes tárogatójátéka Mészá­ros László zongorakiséretével, majd pedig „Mi a haza?“ c. melodráma, melyet Augusztin János tanitó adott elő mély drámai átérzéssel, zongorán kisérte Mészáros László tanitó. Az ünnepélyt a Szent la,re fiúiskola V. és VI. oszt. tanulóinak szavalatai és énekszámai tették változatossá, befejezésül pedig Cserép J., TóthB., Kovács R., Burány T., Koller A., Lovas B. l ányoknak és Kovács K., Tóth F., Szentgáli J., Vörös Gy., Bartal F. fiúknak mutatós szép ma­gyar tánca következett, melyet Zachey Ilus és Strubel Vali tánctanarnők voltak szívesek betanítani. A nagy­számban megjelent közönség a nem­zeti Himnusz hangjai után távozott az ünnepélyről. Egyházközségeink sajtóesíje. A belvárosi, vízivárosi és szentannai egyházközségek rendezésében márc. 27-én vasárnap este 6 órakor a bencésgimnázium nagytermében saj­tóest lesz a Központi Sajtóvállalat kiküldötteinek közreműködésével. Az est szónokai Hamvas Endre prelátus- kan jnok, báró Kray István és Ver­seghy Nagy Károly lesznek. Szere­pelnek még Lakatos Margit opera­énekesnő, kit zongorán Incze Aurél kisér és Gáspár Jenő költő, a Kis faludy társaság titkára. Az egyház- községek vezetősége ezen nagystílű sajtóestre felhívja társadalmunk min den rétegének figyelmét és reméli, hogy mindenki ott lesz, ki a magyar sajtónak h>ve„ Molnár Ferenc Olympia cimű víg­játékénak március 20 íki előadása iránt máris igen nagy érdeklődés nyil­vánul meg a közönség körében. — Azok számára, akik a műkedvelő színpadok munkáját érdeklődéssel és figyelemmel kísérik, az izr. Kulíur- alosztály küszöbön álló előadása igazi csemegének ígérkezik. — Bauer Imréné, dr. Kardos Miklósné és Stei­ner F. Jenőné a női szerepben, Bauer Imre Jelűnek Lipót, dr. Kardos Mik­lós és Vermes Pál a férfiszerepben csodálatos tehetséggel szólaltatják meg ennek a nagyon érdekes témájú darabnak remekbeszabott alakjait és a boldog békevilág spleenes, főúri, de emberi indulatoktól forró levegő jét varázsolják a közönség elé. A március hó 20 iki előadás dél után 4 órakor kezdődik az izr. hit­község dísztermében. Jegyek 80 és 60 filléres árban kaphatók, Kemény Lajos cégnél, Mü ler Izidor könyv­kereskedésében és Scheiber Rezső és Tarsa cégnél. Március 15 i ünnepély a Vízi­városi Körben. A negyvennyolcas szabadságharc nagy hősei emlékének áldozva, az Esztergom-Szenttamás- Vízivárosi Kát. Polgári Kör vasárnap, f. hó 20-án, délután 5 órai kezdet­tel hazafias emlék-ünnepélyt rendez a kör helyiségében, melyre a kör t. tagjait .és a városrész polgárait haza­fias szeretettel meghívja és elvárja a Vezetőség. bán levő MÁJ-, EPE- és VESE- bajosonkon végzett ellenőrző kí­sérleteim folyamán a teljes gyó­gyultak száma 83 °/o, változatlan 11 %, és csak 6% bán nem si­került javulást észlelnem. És ugyanekkor nem egy már operativ stádiumon túl levő rákos beteget sikerült a lánc segítségével meg­gyógyítanom, vagy legalábbis fajdalmait enyhítenem. (Dr. Ch. Perincu, a párisi klinika igazgató tanára). A „RADIÓSZCILLATOR* egy radiumos telítettségű vékony lánc, amelyet állandóan nyakon keli vi­selni. Ára: 18 pengő. Kapható a legtöbb orvosi műszer­tárban. Főlerakat: Vadász Miklós orvosi műszert ira, Budapest, Vilnos csaszár-út 28. Telefon : 120—070. Szőke kisértet a szezon legötle­tesebb és legszellemesebb vigjátéka, egy vidám házaspár autóbalesete után mint szellemek játsszák tovább szerepüket. Határozottan remek ötlet szellemeket szerepeltetni, az ötlet azonban olyan finoman és szelleme­sen van megoldva és elejétől végig friss, szellemes és könnyekig kacag­tató. Rendezése a Metrótól megszo­kott tökéletes és pazar. Főszerepeit Constance Bennet és Gary Grant alakítják. — Marlene Dietrich leg­újabb filmszenzációja, a „Mártír asszonyhatalmas orosz tárgyú dráma szombat-vasárnapi műsora a Kultur Mozgónak. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmá­nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön SZÍNHÁZ Tavaszi mámor. Szalay Károly szintársuiat egyik szimpatikus tagjá­nak, Horváth Gyulának operettjét mutatta be a színház szombaton és vasárnap. Az ügyes kis operett szel­lemes meséjével, bájos énekbetétjei­vel nagy sikert aratott. A szereplők a kiforrott, zökkenésmentes előadás­ért sok meleg tapsot kaptak. Szökik az asszony. Ez a bájos, for­dulatos kis színdarab már kedves is­merőse az esztergomiaknak. A per- dületes friss előadásnak nagy sikere volt. Nótáskapitány. Március 15-én a színház díszelőadást tartott. A Him­nusz után Kormos József szavalt őszinte tűzzel és lelkesedéssel. Majd Farkas Imre örökszép operettje a Nótáskapi'ány került színre. A régi szép melódiákat, az operett szivünk­höz közel nőtt alakjait, a régi idők boldog emlékezetét szívesen és igaz örömmel hallottuk és láttuk. Radnay Irén, Komáromi Piri, Levitzky Andor, Szalay Gyula és Kormos Ferenc ját­szottak a főszerepeket sok kedvvel és közvetlenséggel. Fővárosi Gyermekszinház kacag­tató vendégjátéka meglepő szenzáció­ként fog hatni a színházban, ahol március 22 én, kedden délután fél 3 és 5 órakor két remek előadásban elevenedik meg Grimm világhírű cso­daszép meséjének a „Hamupipőké“- nek színpadi változata. Főszereplők : Budapest legtehetségesebb és legbá- bajosabb gyermekművészei lesznek. Minden felnőtt, minden gyermek, aki szépet és bájosát akar látni és hal­lani, aki egy felejthetetlen élménnyel akar gazdagabb lenni, ne mulassza el a Gyermekszinház előadásait meg­tekinteni 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom