Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 20. szám

ÖTVENKILENCEDIK ÉVF. 20. SZ.

CSÜTÖRTÖK, 1938. MÁRCIUS 10

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai és társadalmi lap

Megjelenik hetenkint kétszer

Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.

A miniszterelnök beszéde

Zavartan és szinte röstel- kedve hallgatna el az, aki Darányi miniszterelnök győri beszédét a politikai szótárak divatos frázisaival vagy a mun- gók és hízelgők dicshimnuszainak elhasznált kifejezéseivel akarná jellemezni. Éppen az a jellemző tulajdonsága ennek a beszédnek, hogy egyszerű, egyenes, okos és bátor beszéd volt, amely nélkülözte a politikai körmönfontság körmondatait és szakított a liberális politikai és diplomáciai beszédmodor boszorkányos „nesze semmi, fogd meg jól“ megnyilatkozásaival.

Nem politikai sikerre pályázott, hanem egyszerűen az össz- magyarság megértésére, eszére és szivére appellált, — nem pártszempontok vezették, hanem kiérezhetőleg a nemzet egyetemes érdekei, — nem az élő nemzettestől és a küzködő magyar társadalomtól idegen, öncélúpolitikai machinációkkal foglalkozott és nem a „problémák“ megoldásának szükségességére „mutatott rá“ kilencvenkilencszer hallott és megunt módon századikszor, hanem egyszerűen minden magyar emberhez szólva bejelentette, hogy mit tett és mit fog tenni a magyar haza és nemzet megerősítésére és a szegény ember sorsának megjavítására. Ezért nemcsak politikai környezete és pártja ünnepelte a miniszterelnököt, hanem szavai utat találtak és örömet vittek minden magyar házba.

Két nagy bejelentés körül forog a beszéd korszakalkotó jelentősége: az egyik a honvédelem kifejlesztésére, a másik a magyar gazdasági életnek és nemzeti kultúrának a falu és a kisember felsegítésével kapcsolatos fellendítésére vonatkozik. Hányszor céloztak már ezekre eddig is, — hányszor és hányszor beszéltek eddig is a honvédelem kifejlesztésének szükségességéről, — hány politikai beszédet hallottunk és mennyi nemzetgazdasági és nagyhangú társadalompolitikai fejtegetést olvastunk a gazdasági élet fellendítéséről és a magyar falu és a szegénysorsú nép gazdasági és kulturális felemeléséről! Sajnos, — már- már nekiszomorodva délibábos álomnak hittük a nemzet katonás megerősödését, nevezetesen azt, hogy a felfegyverzett szomszédok között az önvédelem dicsőséges fegyverével állhasson helyt hazájáért a magyar a pacifista meghunyász- kodás módszerei helyett.

Unos-untig eleget hallottuk a keresztény politikai jelszavak címén hirdetett elveket és módszereket az igazságos gazdasági és társadalmi helyzet megjavításra vonatkozóan, — a falupolitika, az agrárszocializmus divatos hangoskodói és politikai, közéleti professzionistái szinte naponta feltálalták közönségünknek „nemzetmentő“ eszméiket, — de ki hallgatta már ezeket komolyan és ugyan ki hitt eszméik megvalósulásában. A liberális gazdasági észjárás már-már elhitette a közönség békésebb részével, hogy a körforgás változtathatatlan és a magyar társadalom számára nincs kiút a taposómalomból, mert egyelőre ezt állapítják meg és ezt engedélyezik számára a mindenkitől független, magasabb gazdasági erők és hatalmak.

Mi az oka annak, hogy végre most — Darányi miniszterelnök beszéde után — mégis hiszünk és remélünk ? Egyszerű erre a kérdésre a felelet.

Hiszünk azért, mert a felelős magyar miniszterelnök most bátran ki merte mondani azt, amit a keresztény magyar társadalom hosszú évek óta hiába várt és megjelölte a nemzeti fellendülésnek a mai viszonyok között egyedül lehetséges módját és eszközét: a tehetős rétegek, a nagytőke, a nagyva- gyon, a penzhatalmak megadóztatását.

A miniszterelnök igen szerényen és szelíden ezt mondta: segítse a város a falut, segítse most az erősebb a gyengébb testvért. Mi azonban és velünk együtt a keresztény magyar társadalomnak nemcsak Esztergomban, hanem minden más városban és községben élő tagjai, — akik közül sokan bizonyára rádiójuk mellett is tapsoltak ezeknek a szavaknak — azt mondjuk: igenis teljesítsék végre kötelességüket a nemzet és magyar testvéreik iránt kellő mértékben azok is,

akiknek még ebben a megnyomorított, szegény hazában is

— bőség, pénz, vagyon és jólét jutott osztályrészül.

Egymilliárd a haza oltárára. Tagadhatatlanul nagy áldozat, amelyet a haza gazdagabb fiai ennek az összegnek előteremtésével hoznak. De nagyobb áldozat-e ez az ő rés ükről, mint az az áldozat, amelyet például az egytehénkés falusi ember hoz azzal, hogy rendesen megfizeti adóját, noha ebédre csak krumlilevest eszik és kisfia lyukas csizmában jár,

— avagy az a tisztes kisiparos, aki egy egész élet munkájával szerzett vagyonkájának felét

Dr. Serédi Juszttnián biboros-her- cegprimás a’ nagyböjt alkalmával főpászmri szózatot intézett híveihez amelyet vasárnap a főegyházmegye minden templomában a szószékről felolvastak

A szózat Jézus Krisztus Istenségének hitét eleveníti fel a lelkekben, mint fontos és időszerű igazságot. Fontos igazság ez, — írja a főpásztor — mert ezen nyugszik a keresztény tanítás hitele, az Egyház isteni küldetésének igazolása, egyéni, családi, társadalmi és állami éle ünk boldogulásának szilárdsága: de idő szerű is, mert napjainkban Krisztus istenségét új oldalról támadják a faji elmélet szempontjából, és ennek mértékével akarják róia megállapítani, hogy ő közöttünk csak nemkívánatos idegen.

— Krisztus személyével kapcsolatban feltűnő, — mondja továbbiakban a főpásztori szózat — hogy még ma is, csaknem 2000 évvel halála után egyfelől lángoló szeretettel, másfelől ád*z gyűlölettel veszik őt körül. Miként életében, ezrek és ezrek hagyják el érette ma is szeretetből mindenüket és áldozzák fel életüket és miként akkor, a fellázított tömegek ma is halált kiáltanak rá s mive! őt újra megfeszíteni nem tudják, követőit kínozzák és gyilkolják. E tény nem volna megmagyarázható, ha Jézus csak egy szerű ember volna. Voltak nagy em berek, kiket kortársaik szerettek és gyűlöltek. Mikor azonban meghaltak, a szeretet és gyűlölet érzelmei el simultak körülülötiük. Hogy Jézust még ma is milliók szeretik és milliók gyűlölik, ennek magyarázata az, hogy nem halt meg, hanem él és uralkodik. És mivel nem csupán em bér, hanem egyúttal Isten is: azért részesedik azon örök szeretetben és gyűlöletben, mely csupán Istennek Kiváltsága— Kaifás azért Ítélte halálra Jézust, mert Isten fiának mondotta magát. Ma pedig sokan azért szeretnék száműzni, mert ember és mint ilyen,

hadikölcsönbe adta, a megmaradt fele pedig ma már nem elég a mindennapi kenyérre?!

Amekkora bátorság és böl- cseség volt a miniszterelnök részéről a kezdeményezésben és bejelentésben, akkora odaadást és lelkesedést várunk az egymilliárd összehozásában is az érdekeltek részéről.

Egymilliárd pengő összeadása a magyar honvédségre, a talpraállott nemzet megerősödésére, munkára, kenyérre, kultúrára: ez végre valóban nemzeti, keresztény és szociális cselekedet lesz. Biztos és határozott lépés előre a feltámadás útján !

egy népnek tagja volt. Botránkoznak az ő zsidó voltán és ellenszenvüket, gyűlöletüket a zsidó néppel szemben az ő személyére is átviszik. Feledik, hogy a zsidó népnek nemcsak hibái voltak, hanem nagy szentjei is: a Boídogságos Szűz Mária, Keresztelő Szent János, továbbá az apos- toíok, akik az igazság szolgálatában elhagyták atyjukat, anyjukat, házukat, hazájukat, sőt feláldozták élerüket, Feledik, hogy bár Krisztus test szsrint Dávid király családjából származott, a zsidó nép nyelvét beszélte és annak szokásait gyakorolta, azonban mindm emberi tulajdonságot minden bűntől és esetleges faji gyarlóságtól menten istensége fényében felmagasztosítva ragyogtatok, úgyhogy övének érezheti és érzi is őt minden nép, akár sémi, akár árja, akár fekete, akár sárga, akár magyar, akár francia.

— Makulátlan jelleme mindenkinek eszménykép, tanítása mindenki számára érthető és éltető, jósága mindenkinek szivéhez szól. Szent Pál jellemzően nevezi őt második Ádám- nak I Amint Áiárn nemzeti vagy faji különbség nélkül minden ember ősatyja, hasonlóképen Krisztus a ter- szetfelettí rendben az egész emberiség feje. öc nem lehet megtagadni örök és ideigvaló életünk veszte nélkül. De nemcsak az egyénekre végzetes e hitetlenség, hanem a közületiekre és államokra is. Rájuk nézve is Krisztus az út, az igazság, az élet, a viligosság. Hí az ő tanítását maradék nélkül követnék az emberek, akkor megszűnnének a szociális bajok és már itt a földön is megvalósulna a tökéletes társadalmi rend ós baké és az azzal itt elérhető legnagyobb boldogság.

Végül hálára hívja fel a hercegprímás híveit Isten iránt azért a végtelen nagy jótéteményért, hogy Szent Fiát a földre küldte, hogy az ember feljuthasson az égbe. Bűneinktől soha sem tudnánk szabadulni, ha maga az Isten Fia áldozatos, szép életével, kinszenve Jéssel ós halála,A heroegprimás nagyböjt! főpásztori szózata lázas Erisztasról és a fajelméletről