Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 17. szám

1988 február 27 S A Városi Zeneiskola második hangversenye A Városi Zeneiskola 1937—38 tanévére hirdetett bérleti hangverse­nyeinek második estje vasárnap volt a Fürdő-szálló színháztermében. Ezen a hangversenyen a budapesti Mefhosz jazz-zenekara működött közre, műsorán bemutatva a leg­újabb jazz-zeneirodalom alkotásait. A jazz-muzsika már nem megy újdonságszámba, legfeljebb csak meg­csodáljuk egyes ritmikai és hangzás­beli érdekességeit, melyek a zene fejlődésében kétségtelenül új irányt jelentenek. A vasárnapi hangverseny egy-egy ízelítőt adott a különböző jazz zenei irányokból: amerikai, angol, német, magyar szerzőkön keresztül. Hosszadalmas volna fesorolni a műsoron szereplő műveket és az itt csak legnagyobb sikert aratóknak címeit közöljük : Ellington : Caravan, Brown : Broadway Rhytm, Berlin: Police gazette, Loeb: Boo Hoo. Maga a zenekar hatalmas techniká­jával, biztos rutinjával biztosan győzte a műsor nem mindennapi nehézsé­geit, amelyben nagy része volt Pa­gonyi László karmesternek is. A Városi Zeneiskola hangverse­nyeinek harmadik estjén az Emeri- kána szimfonikus nagyzenakara mű­ködik közre. Ennek a hangverseny­nek külön eseménye lesz M. Hir Sári, az európai hírű zongoraművész­nőnek előadásában : Liszt: A-dur zongoraversenye. Középlejáratú kölcsönt kapnak a kisiparosok A kisipari és kiskereskedelmi hitel­akción kívül, amely a bankszerű fedezettel nem rendelkező kisembe­reknek apróbb kölcsönökkel való megsegítését célozza, az iparügyi minisztérium az úgynevezett közép­lejáratú kisipari hitelek formájában az ipari kölcsönöknek egy új típusát teremtette meg, amelynek lebonyo­lítását az Iparosok Országos Köz­ponti Szövetkezetére ruházta. Ilyen középlejáratú kölcsönt kap­hat minden kis- és középiparos, aki-' nek megfelelő ingatlanfedezete van. Ezek a kölcsönök csak első helyi bekebelezésre folyósíthatok, de nincs akadálya annak, hogy már a jelzá­logkölcsönnel terhelt ingatlanra az IKOSz az előbbi kölcsön átvállalása mellett középlejáratú hitelt nyújt­hasson. A kölcsön biztosítására az iparos váltót is köteles adni, amelyet az esetleges cégtársak és az ingatlan társtulajdonosai is aláírnak. Ezek a váltók fedezeti váltók lesznek és eze­ket nem kell megújítani. A kölcsön után a Magyar Nem­zeti Bank mindenkori visszleszámol- tatási kamatlábát 2 százalékot meg­haladó kamatot kell fizetni. Ezenkí­vül a bekebelezéssel járó telekkönyvi eljárás és okiratok szerkesztéséért egyszer s mindenkorra 1 százalékot kell fizetni. A kölcsönök 5 esztendő alatt fizetendők vissza. A törlesztési összegek negyedévenként és féléven­ként a mindenkor esedékes kamatok kiegyenlítése mellett fizetendők be. A középlejáratú kölcsönök igénybe­vételére vonatkozó mindennemű rész­letes felvilágosításért az Iparosok Or­szágos Központi Szövetségéhez (Bu­dapest, IV. Piarista-u. 6.) kell fordulni ntmiiiHHiiMniitmin Okos háziasszonyok már régen tudják, hogy törökszentmiklósi liszt­ből lehet szép farsangi fánkot, iz letes tésztát és jó kenyeret sütni. Kérje mindenütt. Főraktár: Vörös József cégnél. Adakozzunk a belvárosi plé­bánia-templom festésére. ESZTERGOM és VIDÉKE FÉRFI és NÖi EGÉSZ FINOM GYAPJÚSZÖVETEK óriási választékban legjntányosabb árban kaphatók WEISZ MÓR POSZTÓÁBUHÁZÁBAN esztebgom, SZÉCHEIYI TÉB 15. SZÍNHÁZ Szalay Károly színigazgató mű­vésztársulata ezúton is értesíti a vá­ros közönségét, hogy miután csak igen csekély mennyiségű bérletet tu­dott elhelyezni, helyárait olyképen állapította meg, hogy minden esti előadást ketten egy jeggyel játsszák. A bérlet minden előadásra érvényes 40 fillér ráfizetéssel. A kiváló művésztársulat március hó 3-án, csütörtökön este tartja be­mutató előadását a Fürdő Szálloda színháztermében. Színre kerül Buda­pest szenzációja, a legnagyobb ope­rettsláger, tele nagyszerű táncokkal, humorral és kacagással: Sárgapity- kés közlegény. A hely árak 30, 60, 80, 120 és 160 fillérben állapíttattak meg. A pénztár reggel 10 órától fél 1 óráig, délután 4—5-ig és este 7 órától van nyitva. A bérlők helyeit délig fenn­tartják. Filléres előadásokon a szel­vények nem érvényesek. A művésztársulat egyben kéri a közönséget, hogy kiadható bútorozott lakásaikat a Fürdő Szálloda portásá­nál bejelenteni szíveskedjenek. Gazdasági tanácsadó Rovatvezető; Bartossik Béla gazd. tanár A burgonya termesztése A burgonyatermesztés sikere a vetőgumón fordul meg. Igaz, nagyon sok függ a talajtól is, de még ennél is fontosabb, hogy a vetőgumó he­lyesen legyen megválasztva és meg­válogatva. Bármilyen fajtát is ter­meljünk, vetőgumónak mindig a kö­rülbelül tyúktojás nagyságú gumókat kell használni. Az apróbb gumón kevesebb a szem, ami rajta van, az is rendesen fejletlen és nem tudja kellően kifejleszteni a csírázó növény­két. Ezen még az sem segít, ha egy fészekbe több apró gumót teszünk. A nagyobb gumók ültetése nem baj, csak pazarlás. Hogyha azonban nincsen elegendő a tyúktojásnyi gu mókból, inkább ültessünk nagyobbat, mint kisebbet. Helytelen dolog a nagy gumókat elvágni. A fél gumó­kon kevesebb a szem, a vágás felü­letén pedig könnyebben behatolhatnak a betegség okozó csirák, mint az egészséges és ép krumplinak a hé­ján. Mindenféle sérülés nyitott kapu a betegségek számára, a krumpli­nak pedig, mint mindenki tudja, ren geteg betegsége lehet. Ezért hát arra kell törekedni, hogy vetőgumónak csakis a teljesen ép, sértetlen gumó­kat használjuk. Ne bízzon senki abban, hogy más­kor már esetleg sikerült a vágott, rágott, sérült gumók után is egész­séges termést nyerni. Sikerülhetett, mert a fertőzés sohasem biztos, de mindig valószínű. És jobb a való­színűség ellen már a vetéskor véde­kezni, mint utólag bánni meg az el­mulasztott elővigyázatlanságot. Szed jünk ki tehát a vetőgumóból min den sérültet, akármi okozta is a sé­rülést. Szedjük ki továbbá a bete­geket még akkor is, ha a betegség csak a legkisebb folton mutatkozik csak meg. Ügyis marad még min­dig közte elég olyan, amelyik ma gában hordja a betegséget, csakhát kívülről nem látszik meg rajta. Le­gyen tehát szabály, hogy vetésre csakis a teljesen kifogástalanul ép és egészséges gumókat használjuk. Az ősszel megszántott és tavasz- szal elfogások földön sorhúzóval megjelöljük a sorokat egymástól 70 centiméterre. A sorokban aztán min­den kis lépésnyire, tehát körülbelül 40—50 centimé erre kapa után el­rakunk egy egy darab kiválogatott gumót. Ilyen ültetés mellett katasz­teri holdankint mintegy 12 méter­mázsa vetőgumóra van szüség. Lesz­nek, akik ezt nagyon soknak talál­ják, de nem sok. Mert csak ott le­het termés, ahol ültettünk. A vázolt sűrűség mellett a tövek jól elférnek és egyik a másikat nem akadályozza. Az ültetés végeztével a földet köny- nyebb boronával el kell fogasolni simára. Hengerezni azonban nem szabad. Siettethetjük a kelést ős egy-két héttel előbb juthatunk ujkrumplihoz, ha a gumókat előcsiráztatjuk. Erre a célra lapos ládákat vagy tálcákat lehet használni, amelyeken a kiválo­gatott vetőgumót egy, vagy legfel­jebb két sorban helyezzük el. A tál­cát azután meleg és világos helyen tartjuk. Világos helyen, hogy zömök, erős, sötétzöld színű csirát kapjunk. Azért is nem szabad két sornál töb­bet rakni egy ládába, mert az alsók sötétben maradnának s akkor vé­kony, halavány, úgynevezett cérna- csirát növelnének. Az előcsiráztatást jó mielőbb, már most megkezdeni, hogy az ültetés idejére a gumók jól meginduljanak. Az előcsiráztatott bur­gonyát persze óvatosan kell a fé­szekbe helyezni, nehogy a csira le­törjön. A további ápolási munkák ugyanazok, mint a nem csirázta- totté. Ahol piac van közelben, ott érdemes nagyobb mennyiséget is elő- csiráztatni, mert az újburgonyának, mikor még kevés van belőle, meg­lehetősen nagy ára van. HIKDK Hamvazó Megfürödtünk a muzsikában s a ránkpihéző konfettiben egy ki­csit szédülten elhajolt talpunk alatt a föld s azt mondtuk maganyug­tató vigasztalással : farsang van. És holnap már nincsen biztatásos szó. A konfetti mocskos papir- ronsjy, a hangszer pedig nem ri­kolt a fülünkbe kánkános meló­diákat. Hamvazó van és befelé kell nézni. Rátalálni a lélekre, ame lyik riadtan remeg még mindig az agyonhajszolt szív dobogásától. A hamu nem szimbólum, égő éle­tünk pernyéje, amely hull-hull az agyra és szívre, idegre és vérre, a húsunkra hull és iszap lesz iz­gága talpunk alatt, mikor éppen azt hinnénk, hogy el tudjuk rúgni magunk alól a földet, Az Egyház hamujának rítusa Isten védtelen bölcsessége. Amivel ránk hajol szertelenekre, emberek­re. És ki meri nyitottszemű ar­cát föltartani a hamueső elé ? Lehajtjuk áldó hullása alá fejűn­ket mélyen, poroz ránk a csilla­pító békességhamu és ahogy el­szürkül fejünk, a szavunk is el­halkul. Lármás nyelvekre paran­csol szünetel és békét a Hamvazó. A héten a Schwarcz gyógyszer- tár (Víziváros) tart éjjeli szol­gálatot. A hercegprímás beszéde az eucharisztikus kongresszus jelen­tőségéről. KarafiáthJenŐ főpolgár­mester kezdeményezésére szerdán este a budapesti új vá rosháza köz­gyűlési termében dr. Se rédi Jusztinián hercegprímás elnöklésé vei a főváros törvényhatóságának katolikus tagjai és főtisztviselő részvételével az eu­charisztikus kongresszusra való elő­készítésül diszülést tartottak. A her­cegprímás fölszólalásában hangoztatta, hogy büszkeséggel jött ebbe a te­rembe, melyben olyan elhatározás lesz, mely párját ritkítja. Én mint magyar ember is büszke vagyok rá — mond­ta —, hogy a főváros törvényható­sága és tisztikara ebben a tekintetben nemcsak az országnak, hanem az egész világnak példát adott. Ezután az eucharisztikus kongresszus fon­tosságát fejtegette. A kongresszus fontosságát abban is látjuk, hogy eljönnek hozzánk az idegenek és itt a helyszínen megismerhetnek bennün­ket. Nekünk az volt a legnagyobb bajunk, hogy nem ismertek minket, valósággal félreismertek bennünket. Azt kívánom, hogy magán- és családi életünkben soha se hatá­rozzuk magunkat olyasmire, ami ellenkezik Istennel és főképen nyil­vános életünkben a törvényhozás helyén és a közigazgatásban sohase hozzunk olyan határozatot, mely ellenkezik az Istentől rendelt Íratlan N.»i u nk se: Veiőmag-vásáriásnái bizalommal keressen fel, mert csak elsőrendű szavatoltan fajtiszta magvakat tartok EEBTÉSZ LAJOS vas és magkereskedése Esztergom Kossuth Lajos utca 52.

Next

/
Oldalképek
Tartalom