Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 50. szám
2 ESZTERGOM 8s VIDÉKÉ 1938. június 29 jár az alkalmazottnak és a felmondási idő is betudható szabadságnak. Minden munkaadónak alkalmazottairól nyilvántartást kell vezetnie, ebben benne kell hogy legyenek a személyi adatok, szolgálatbalépés napja, beosztása, fizetéses szabadság kezdetének és végének napját és a szabadságidőre kifizetett illetményeket, illetve bért. A nyilvántartást az ellenőrző hatósági közegnek fel kell mutatni. A rendelet 1938. február hó 1-ón lépett életbe. Gazdasági tanácsadó Rovatvezető: Bartossik Béla gazd. tanár A gabonafélék érése, aratása. Itt van Péter-Pál, az aratás megkezdésének hagyományos ideje. Persze ezt csak általánosságban kell érteni. Nem úgy, hogy pontosan a két szent apostol napján kell okvetlenül hozzákezdeni az aratáshoz, junius 29.-én, hanem ekörül a nap körül. Lehet hogy előbb, lehet hogy utóbb, amint azt a gabona érése megkívánja. Az érés azonban nem olyan egyik napról a másikra beálló valami, hanem több napon keresztül tartó folyamat. Az érésnek az ideje az időjárás szerint váltakozik. Meleg, száraz időben az érés gyors, hűvösebb, nedvesebb időben 2 hétig is eltart. A gabonafélék érése azzal kezdődik, hogy a növény abbahagyja a tápanyagfelvételt és alulról felfelé lassacskán sárgulni kezd. Ilyenkor a mag már teljesen duzzadt, de ha szétnyomjuk, sűrű tejfelhez hasonló fehér anyag nyomódik ki belőle. Ha ebben az állapotban learatjuk, csirá- zóképes magot nyerünk, de a termés kevés és töppedtszemű lesz. Ilyenkor a szalmán, kalászon, polyvaleveleken még zöld foltokat is lehet találni, az érésnek ezt a fokozatát ezért zöld, vagy tejesérésnek nevezik Később az apró zöld foltok mindinkább eltűnnek, itt ott maradnak csak kisebb nyomai, a mag belseje viszont sűrűsödik, keményedik annyira, hogy most már egybeálló, keményes anyaggá válik, amelyet azonban körömmel még jól el lehet vágni, akár a viaszt. Ezt az érési fokozatot sárga vagy viaszérésnek nevezik. A viaszérésben aratott gabona a keresztekben jól utánérik, a minősége nagyon jó lesz, sem a mennyiségéből nem vészit, sem össze nem töpped. Legjobb tehát ebben az állapotban megkezdeni az aratást. Ha még tovább várunk az aratással, a szalma már nem nagyon változik, csak valamennyi vizet vészit, ugyanúgy a mag is és ezáltat annyira megkeményedik, hogy körömmel már nem lehet elvágni. Ilyenkor van a gabona teljesen megérve, úgy is hívják ezt az érési fokozatot, hogy teljes érés. A teljes érésben vágott gabonaféle minőségre és mennyiségre körülbelül megegyezik a viaszérésben aratottal, de annál nem jobb. A teljes érésben lévő gabonát sietve le kell aratni, mert — különösen száraz, meleg, napos időben —, csakhamár átmegy a túlérósbe. Tulérés alatt azt a fokozatot értjük, amikor a polyvalevelek szétnyílnak, a mag szabaddá válik és a poly vák közül könnyen kipereg. Ilyenkor rendesen a minősége is romlik és például a túlérésben aratott búzának nem szokott olyan jó minőségi lisztje lenni, mint a vissz vagy teljesérósben aratottnak. A pergés is igen nagy veszteséget okozhat. Ha bármi okból túlérett a gabona, csak harmattal szabad aratni, amikor a szem a kissé nedves polyvák közül mégsem tud olyan könnyen kiperegni, no meg a kalász sem törik olyan hamar. Az érési fokozatokat nem lehet egymástól élesen elkülömböztetni, különösen pedig nem lehet egyik vagy másik fokozatnak az idejét pontosan megállapítani. Mint említettem, a gabonaféle megfelelő időben pár nap alatt átmehet a viaszérésből a túlérésbe is. Nem szabad tehát késlekedni az aratással, hanem a viaszérésben okvetlen neki kell kezdeni az aratásnak, hogyha az időjárás megengedi. Mert az aratás úgyis elhúzódik pár napig legalább s ez alatt az idő alatt a gabona átmegy a viaszérésből a teljes érésbe. Hogyha azonban csak teljesérésben kezdjük meg az aratást, akkor megtörténhetik, hogy a felében sem járunk még a munkának, mikorra a gabona túlérósbe kerül, ez pedig kalásztöréssel, pergéssel, szóval nagy veszteséggel jár. A viaszérésben aratott gabonaféle minden tekintetben kifogástalan. Jól utánérik, nem szorul meg nem pereg, nem törik, könnyen csépelhető, a belőle készült liszt kiváló. No, meg az az egy-két napi időnyereség is nagy előny. Nyáron akármikor változhat az időjárás, hatalmas zivatar, jég is jöhet. Ezek ellen pedig biztosabb helyen van a keresztekbe rakott gabona, mint a lábonálló. Tapasztalatok, kísérleti eredmények igazolják, hogy a legmegfelelőbb aratási idő akkor van, amikor viaszérésben van a gabona. És pedig nemcsak a búza, de a rozs, árpa meg a zab i s. HÍREK Dr. Badocsay László főispán névnapja már évek óta ünneppé avatja kettős vármegyénk közönsége előtt junius 27-ikét. Nincs fényes ünnepség, nincs külső dísz, nincs szónoklat ezen a napon, mert főispánunk névnapja a lelkek, a szivek ünnepe, amelyből résztvesz vármegyénk minden lakosa. Egészen bizonyosak vagyunk abban, hogy amikor lapunk hasábjairól Felé száll köszöntő szavunk, az egész vármegye közönsége velünk érez s velünk lelkesedik, mert dr. Rado- csay László nemcsak a hivatalban első ember a vármegyében, hanem a szivek mélyén is ezt az első helyet foglalja el. Éltesse őt az Isten sokáig, hogy az Ő egyéniségének bölcs kezét még sokáig láthassuk vármegyénk kormányrúdjánál mindnyájunk örömére, vármegyénk javára és boldogulására. Péter és Pál Az alföldi nép szinte hagyó- mányként: az aratás megkezdését erre a napra teszi. A sárga kalászok Péter-Pál körül terülnek rendbe a búzamezőkön. A kasza suhintása orgonái ahhoz a szertartáshoz, amit a magyar szántóvető a Természet, a Munka templomának papja végez. Leborul a kalász az anyaföldre, amelynek áldott rögéből előhozta az Isten éltető napja. Csomókba, keresztekbe, osztagokba gyűlik az „áldás“, a „kenyér“. Úgy ám: a Kenyér... Most nézzetek a rongyos parasztra, a napbarnított, verejtékes magyarra, hogy becsülni tudjátok 1 Most vágja a rendet, most aratja a „mindennapit11, amiért milliók ajka esd buzgó imádságot. A város küzködó lakossága most még melegebben ölelje keblére a szóta- lan, kemény markú magyart és széttéphetetlen testvári érzéssel vele együtt mondjon hálát a kenyér Teremtőjének. Péter-Pál van: aratnak. E héten a Rochlitz-gyógyszer- tár (Rákóczi-tér) tart éjjeli szolgálatot Ernszt Sándor dr. látogatása városunkban. Városunk országgyűlési képviselője, dr. Ernszt Sándor m. kir. titkos tanácsos, ny. miniszter f. hó 29.-én, szerdán látogat el városunkba, amikor is délután 6 órakor a Vizivárosi-Szenttamási Kath. Kör helyiségeiben az Egyesült Keresztény Párt helyi szervezete nagy választmányi ülése keretében fogja tájékoztatni választópolgárait az ak tuális kérdésekről. Egyházi kinevezések. Dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás dr. Vargyas Tivadar budapest-józsefvá- rosi plébánost és Jandik József hittanárt érseki tanácsosokká nevezte ki. Az Esztergomi Tanítóképzőben Végzett Iskolatársak Szövetsége július havi összejövetelét szombaton este 7 órai kezdettel tartja a Fürdő vendéglőben, melyre a szünidejüket Esztergomban töltő kartársakat szeretettel várja az Elnökség. A Tanult Férfiak Kongregációja július havi közös szentáldozását vasárnap d. e. 8 órakor tartja a szentferencrendiek templomában. Miniszteri elismerések. A kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök Hermann Annának és Kováts Antalnak, az Esztergomi Takarékpénztárnál több évtizedet meghaladó hűséges szolgálatukért, az iparügyi miniszter pedig a MÁK tatabányai bányászatánál Baumgartner Mihály és Fehér József motorőröknek, Grosch János aknásznak, Hetz- mann János napszámosnak, Locker József mázsamesternek, Rácz Lajos felvigyázónak, Scholl Ferenc motorőrnek, Stein János vájárnak, Szám Jakab iszapmesternek és Szkakala János lőmesternek, továbbá ugyané vállalat tokodi bányászatánál Jászai András vájárnak és Soós János havidíjas felvigyázónak négy évtizedet meghaladó eredményes bányászati tevékenységükért elismerését fejezte ki. A 211 „Sirály“ cserkészcsapat idei tábora a Börzsönyben lesz, Ir- táspusztán. Vadregényes őserdők, remek sziklaalakulatok, nagy rétek bővizű patakok közvetlen szomszédságában, ahol a mindennapi fürdésre is van bőven lehetőség. Táborba indulás julius hó 8-án, hazaérkezés 28—30 táján. Költség: 25 P, melynek befizetési határideje július 3. d. e. 11 óra. Eddig az időpontig újak is jelentkezhetnek. Érdeklődőknek felvilágosítások : julius hó 3 án d. e. 8—11-ig a közs. gimn. (reáliskola) III. o.-ban. Országzászlóavatás SUttőn. A süttői orszőgzászlót felemelően szép ünnepség keretében avatták fel az elmúlt vasárnap. Klein Endre plébános által mondott szentmise meghallgatása után a dorogi leventezenekar pompás játéka, pattogó indulói mellett az Országzászlóhoz vonult a megjelent előkelőségekkel együtt a község népe, ahol is Varga*Győső községi jegyző hazafias megnyitó beszéde után Reviczky Elemér főszolgabíró és dr. Nagy Iván volt országgyűlési képviselő mondottak nagy tetszést arató beszédeket, a süttői dalkör szép énekszámokat adott elő, Javorek Sándor és Tóth Károly leventék szavaltak s Czechner János községi bíró vette át az országzászlót. A leventék, tűzoltók s Pozsonyi Miklósné urinő vezetése alatt álló leánykör csapatának diszfelvonulása után Schenkengel Ferenc vendéglőjében bankett fejezte be az ünnepélyt, amely a legjobb hangulatban estig tartott. Az országzászló létrehozásában Vargha Győző főjegyző agilis munkája érvényesült, kinek közbenjárására a süttői polgárság a legnagyobb áldozatkészséggel bocsáj- tóttá rendelkezésre a szükséges fa- ragottkő-anyagot, annak felfűrésze- lési és kőfaragó munkáját, elhelyezését, fuvarjait stb. Anyaggal és áldozatos munkával mindenki hozzájárult az alkotáshoz, melynek tervezője Gáthy Zoltán mérnök Dorog, munkavezetője Áprily Rezső kőfaragómester, aki Eggenhofer Dezső gépészmérnök és Müller Ernő kormányfőtanácsossal egyetemben az országzászló kőanyagához is hozzájárult. Az ünnepély rendezése Ki- csindy Kálmán fáradozását dicséri. Az emlékmű s a felavató ünnepély méltó Süttő községhez s dísze és öröme a vármegyének is. Országos atlétikai bajnokságok Esztergomban. A MOVE Országos Elnöksége a Szent István jubileumi évben és a MOVE 20 éves fennállásának jubileuma alkalmából első szent királyunk emlékének akar hódolni s ezért az 1938. évi országos atlétikai bajnokságokat, az országos hadipuska bajnokságokat és a MOVE I. kerületi céllövő bajnokságokat Szent István királyunk szülővárosában, Esztergomban rendezi. A bajnoki viadal megrendezésével az országos elnökség a MOVE Esztergomi Sport Egyesületet bízta meg. Az országos atlétikai bajnokságok Esztergomban, a szentferencrendiek szigeti sporttelepén július hó 9-én, szombaton fél 5 órai, 10-én vasárnap délelőtt fél 10 és délután fél 4 órai kezdettel, az országos hadipuska bajnokságokat az esztergomtábori elemi lőtéren augusztus 21-én reggel 8 órai kezdettel rendezik. Az I. kerületi lövészbajnokságok julius hó 23 án (kispuska számok) a MOVE Esztergomi Sport esztergomi lőterén reggel 8 órai és 24 én (hadipuska számok) az esztergomtábori hadipuska lőtéren reggel 8 órai kezdettel kerülnek lebonyolításra. A Légoltalmi Liga megalakulása Süttőn. F. hó 26.-án, vasárnap alakult meg Eggenhofer Dezső oki. gépészmérnök, az esztergomi járás légoltalmi irányítójának agilis munkája révén a Légoltalmi Liga süttői helyi csoportja. A község nagy megértéssel csatlakozott a mozgalomhoz. Az alakuló gyűlésen ott láttuk a község valamennyi vezető férfiát a közigazgatás, az ipar, kereskedelem, munkaadók és munkavállalók részéről, de a környező falvak is nagy érdeklődést tanúsítottak a mozgalom iránt, s minden remény megvan arra, hogy Süttő példáját rövidesen Piszke és Nyergesújfalu is követi. Vargha Győző főjegyző vállalta az elnökséget s igy egy kézben van a hatósági és a polgári légoltalom vezetése, ami már eleve biztosítja a sikert. Alelnök : Eggenhofer Dezső oki. gépészmérnök, tiszteletbeli csoport elnökök: Müller Ernő kormányfőtanácsos, Klein Énre esperes-plébános, dr. Tulasay József körorvos, Pfaff Károly gyárigazgató Piszke, Krizsanovits János gyárigazgató Eternit-művek, Kosztics Milán föld- birtokos. Az Országos Légoltalmi Parancsnokság részéről iLaczházy Jenő főhadnagy vett részt az alakuló gyűlésen. Adomány a Balassa szoborra. Dr. Breitwieser fogorvos 2 P-t adományozott Balassa Bálint szobrára. A vitézek társasága köszönettel nyugtázza.
