Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 29. szám
2 ESZTERGOM £8 VIDÉKÉ 1938 április 14 Felhívás a Frontharcosokhoz! Az Országos Fronthárcos Szövetség, mint az ezeresztendős határokért vérzett és szenvedett világháborús katonák hivatalos társadalmi szervezete, történelmi kötelességét teljesiti, amikor célkitűzéseinek megfelelően kiáltvánnyal fordul a világháború magyar katonáihoz, a magyar tűzharcos baj társakhoz, ezek hozzátartozóihoz, és rajtuk keresztül mindazokhoz, akik magyar hittel és öntudattal bíznak a nemzeti függetlenségünkben és az elkövetkezendő boldogabb magyar jövőben. Bajtársak 1 Magyar Testvéreink 1 A történelem igazságszolgáltató eseményeiben egymásután omlanak össze szemeink előtt a Páris körüli békeparancsok. Megítélésünk szerint közel az idő, amikor a magyar igazság diadalaként újjáépülhet mindaz, amit a trianoni rosszakarat, tájéko zatlanság és tudatlanság rombadön- tött. Ezt a régenvárt történelmi igazságszolgáltatást, nekünk, magyar frontkatonáknak kell elsősorban kimunkálni, és pedig az ősi magyar katonás szellemnek, valamint a mai időknek megfelelő törvényes intézkedések kisürgetásével. A magyar frontharcosok harcos munkásai voltak a múltban s lesznek a jövőben is minden olyan célkitűzésnek, elgondolásnak, amelyek a nemzet életében előforduló súrlódásokat, ellentéteket kiküszöbölni akarják. Társadalmi és szociális igazságért harcoltunk és harcolunk tudatában annak, hogy csakis egy új, kiegyensúlyozott, magyar társadalomra építhetjük fel a nemzet hatóképes, fegyveres és lelki honvédelmét. Éppen ezért elvárjuk, hogy ebben a hazában mindenki úgy teljesítse a mostani sorsdöntő napokban hazájával szemben fennálló kötelességét, mint ahogy a világháborúban a frontharcosok teljesítették. Gazdasági életünk mai intézményei mutassák meg, hogy komoly áldozatokat is tudnak hozni az egye temes magyarság érdekében. Azokkal szemben, akiket nem ez az érzés fűt és hevít és nem ezek szellemében élnek és tevékenykednek, azokat hazaárulóknak tartjuk, akikkel szemben ne legyen könyörület. Ezeknek az alapigazságoknak a nyomatékos kihangsúiyozssa után mi, az úgynevezett „világpolgári gondolat“ által annyiszor lekicsinyelt, militarista magyar tűzharcosok kérjük és várjuk: 1. A nemzet összes gazdasági, társadalmi és kulturális erőtényezőinek a fegyveres és lelki honvédelem szolgálatába való állítását, tudatában annak, hogy csak erős, fegyelmezett, öntudatos nemzetnek vannak és lehetnek külpolitikai vonatkozásban is barátai és csak ily nemzet jelenthet tekintélyt barát- és ellenség előtt egyaránt. 2. A gazdasági aránytalanság, szociális igazságtalanság haladéktalan kiküszöbölését, a falu becsületes, dolgozó népének szellemi, közegészségügyi és gazdasági megerősítését és felemelését. 3. Törvényes biztosítását annak, hogy a magyar faj számarányához mérten elfoglalhassa, visszaszerezhesse a magyar élet minden vonalán a megbecsülés, megélhetés, elhelyezkedés, erkölcsi őrhelyeit és becsületes munkája után méltóképen részesedjék a nemzeti jövedelemben. Bajtársaink I Magyar Testvéreink I Világháborús múltúnk, próbatételünk alapján elsősorban mi vagyunk jogosultak hirdetni a fenti igazságokat, amelyeknek megvalósításáért dolgozunk és küzdünk mindhalálig. Ez alkalommal közli az esztergomi Frontharcos Főcsoport Vezetősége a vármegye területén öiő sző vetségi bajtársakkal és az összes többi hadviseltekkel is, hogy az eucharisztikus kongresszussal kapcsolatban folyó év május hó 31-én Esztergomban rendezendő országos ünnepségen a Szent Jobbot vivő kör menetben testületileg veszünk részt, miért is a megyebeli bajtársak csatlakozását kéri és várja az esztergomi Frontharcos Tábor. A közelebbi műsort alkalomadtán a vármegyei sajtón keresztül még közölni fogjuk. Az esztergomi Frontharcos Főcsoport július 3 án vasárnap Esztergom bán a budapesti és a vármegyénkben fronharcosok részére táborozást rendez, amelyre ugyancsak bajtársi szeretettel már most meghívja a vármegyében élő hadviselteket és ez alkalommal kéri a Szövetség helyi alakulatait, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt az esztergomi táborozáson. Az esztergomi Főcsoport gondoskodott arról, hogy a bajtársak részére kedvezményes vasúti utazás, itt Esztergomban kedvezményes szállás és ellátás biztosíttassák. A programm részleteit a közel jövőben ugyancsak sajtó útján közölni fogjuk. Az esztergomi főcsoport vezetősége bizik abban, hogy az esztergomi eucharisztikus körmenetben és az esztergomi nagy táborozásban a vármegyénkben hadviseltek oly nagy számban fognak résztvenni, hogy ezzel is demonstrálják a hadviseltek lelki egységét és a magyar nemzeti és vallásos munkában való részvételi hajlandóságukat 1 Az Evangélikus Nőegylet 10 éves jubileuma Az Evangélikus Nőegylet vasárnap délután fennállásának 10 éves jubileuma alkalmából igen szép és bensőséges ünnepséget rendezett a Kaszinó disztermében. Az ünnepségen nagyszámú és előkelő közönség vett részt dr. Rado- csay László főispánnal és dr. Frey Vilmos alispánnal az élen. Az ünnepély első számaként az egybegyült közönség gyülekezeti köz- óneket énekelt, majd Magyar Géza, a fejér—komáromi evangélikus egyházmegye alesperese mondott emelkedett szellemű imát.. Dr. Kovács Sándor a dunáninneni evangélikus egyházkerület püspöke tartott előadást „Nők Jézus lábainál“ címmel. Az illusztris előadó mély gondolatokban gazdag előadásában, a megjelent előkelőségek és nagyközönség üdvözlése után, először kifejiette, hogy a most kezdődő nagyhéthez a magyar történelemnek igen sok gyászos eseménye fűződik. — A magyarság trianoni tragédiája már húsz esztendő óta gyászt kényszerít a magyarokra, de amint a nagyhét után következik a husvét, úgy a magyarságra nézve is eljön majd a feltámadás. — A nőknek — folytatta az előadó — mindig nagy szerep jutott a történelemben. A Bibliában a keresztyén nőnek számos ideálját találhatjuk meg. Különösen magasztos Jézus anyjának, Máriának az alakja. — A nők tudják leginkább megérteni és megtartani a szeretet parancsát, amely pedig a legnagyobb parancs, amely az embereket egymás testvérévé teszi. — Az Evangélikus Nőegylet fennállásának tízéves jubileumát ünnepli — fejezte be. — Ez a tiz év komoly és értékes munkában folyt le és zálogát adja a további értékes működésnek. Dr. Kovács Sándort előadása végén a közönség hosszasan ünne palte, majd Dullien Klóra hegedű- művésznő remek technikával, színes tónussal hegedűszámokat adott eló igen nagy sikerrel. Szentmiklóssy Vilma egyesületi titkár Szabolcsira Mihály két költeményét szavalta el meleg bensöséggel. Dr. Rieger Tibor, aki a zeneszámokat kísérte zongorán, Beethoven Patetikus szonátáját adta elő nagy muzikalitással. A műsor utolsó számaként Jeney Klára szépen kulturált hangján műdalokat énekelt. Vitéz Bartha-Pongrácz Ede vitézi székkapitány mondott zárszót, megköszönte a szereplők közreműködését, üdvözölte az Evangélikus Nőegylet elnöknőjét, Lang Györgynét, aki már tiz év óta elnöke a Nőegyletnek és fáradhatatlan önzetlenséggel dolgozik az Egylet érdekében. Majd az Isten áldását kérte a Nőegylet további működésére. A bensőséges, szép ünnepség a Hymnus eiéneklésével ért véget. Ipartestületi közlemények Az Ipartestület felhívja mind tagjait, mind az iparosság barátait, hogy az IPOK a Berlinben rendezendő Nemzetközi Kézművesipari Kiállításra társasutazást szervezett. E kézműipari kiállításon az egész világ kézműiparossága résztvesz. Az 5 napra tervezett út (vonatköltség, autócar, I. oszt. ellátás, elszállásolás, belépőjegyek stb.) 131 pengőbe kerül. Kérünk minden iparost, akinek módjában áll a kiállításon résztvenni, jelentkezzék az Ipartestületben és kérünk minden kívülálló érdeklődőt, hogy kapcsolódjék be a berlini kirándulásba, mert a kiállítás anyaga oly rendkívüli, nagy és érdekes, hogy az minden — az ipari termékeket megbecsülő — polgárban maradandó emléket fog hagyni. Az utazásra vonatkozó részletes felvilágosítással az ipartestületi hivatal készséggel szolgál. Az Ipartestület Elnöksége értesíti az összes tagokat, hogy a szombati feltamadási körmeneiben tesiületileg vesz részt az Ipartestület. Gyülekezés fél 7 órakor az Ipartestületben. Gazdasági tanácsadó Rovatvezető ; Bartossik Béla gazd. tanár A kukoricáról. Április közepe után érkezik el a kukoricavetés ideje. Előbb nem érdemes vetni, mert a csírázásához sok meleg kell és ha nincsen különösképpen kedvező meleg idő, úgy csak elfekszik a földben és nem csírázik. Nagy gondot kell fordítani a talajra, a vetőmagra és a vetésre illetve ültetésre egyaránt. Tulajdonképpen megterem minden talajban, mégis jobban szereti a kötöttebbeket, a nehéz agyagot is. A trágyázást talán egy növény sem hálálja meg annyira, mint a kukorica. Legjobb ősi mély szántásba vetni, de ha valaki nem szántotta meg a tengeri alá ősszel a földet, most tavasszal csak sekélyen szántson és azonnal fogasolja el, nehogy a hantok kemény rögökké száradjanak. De ilyenkorra mar az őszi szántás is rende sen megülepedett, összetömődött, esetleg ki is gazosodott annyira, hogy egyszeri fogasolás után a magot nem veszi be. Az ilyen földet ne szántsuk meg. Az utóbbi hetekben amúgy is száraz időjárás uralkodik, kár lenne a földet még a szántással is szárítani. Sokkal jobb szolgálatot tesz a lokápa. Ezzel a földet alaposan át Lhet dolgozni anélkül, hogy meg lenne forgatva s ezzel szárítva. De a forgatás a talaj szárításán kívül azért is káros, mert ezzel a felszíMOST JELENT MEG! ALBERT GERVAIS fr EH EZ OnVOSRRK LERRI KINÄ SAN Albert Gervais, a szecsuáni Franciskánus-kórváz vezető-orvosának világsikert aratott könyve Kínáról. Gervais könyvéből a francia szellem fölényes humora árad. Könnyed és kellemes előadásában csodálatos frissen és elevenen bontakozik ki az olvasó előtt Kina, az örökké érthetetlen, melyet talán Gervais értett meg eddig a legjoabban. Ára 3.60 pengő. Megtekinthető minden könyvesboltban. SINGER ÉS WOLFNER IRODALMI INTÉZET KIADÁSA nen már meginduló talajélet, a talajbaktériumok nagy tömege is alulra kerülnek, márpedig a földnek a beéré- sét,minél jobb termőállapotba hozását ezek a baktériumok végzik. Az idei keményebb fagyok a kukorica csírázóképességében sok helyütt nagy kárt tettek, tanácsos lesz tehát ezt megvizsgálni és aszerint töb - bet vetni. A csírázóképesség megvizsgálása egyszerű. Tányérba he lyezett földbe sorjában elhelyezünk 100 szemet a vetésre előkészített magból, válogatás nélkül. Ezt meleg helyre, kályha vagy tűzhely melló tesszük és állandóan nyirkosán tartjuk. Pár nap alatt kibújnak a csirák az egészséges magból. Ha például 90-nél is kevesebb mag csírázik, akkor a mag nem tökéletes, már valamivel több kell belőle, ha pedig 50 sem kelne ki, akkor több mint kétszeres vetőmag kell. A közepes érésű fajtákat 60—70, a későieket 80 centiméter sortávolságra vetjük. Lehet gépen vetni, de jobb kapa után, négyzetbe. Sorvonalzóval megvonalazzuk a földet hosszában is keresztben is, és a ke- resztezési pontokon kapa után elültetünk 3—4 szemet. A négyzetes művelés előnyéül azt szokták felhozni, hogy ilyenkor hosszában és keresztben is lókapával lehet művelni. Kisgazdaságban, a rendszerint hosszú és keskeny föiddarabokon a keresztben való lókapázást nem lehet eszközölni. De a négyzetes művelésnek nem is ez a legfontosabb előnye, hanem az, hogy minden tengeri tőnek egyforma tenyészterület jut, mindegyik egyenletesen, egyformán tud fejlődni és ezáltal biztosabb a nagy termés. Nem szabad sajnálni a vonalazással és a kapautáni ültetéssel járó munkatöbbletet, meghozza a hasznát. Már a vetésnél is meghozza, mert míg gépvetésnél pl. lő- fogú tengeriből kell 20—24 kiló, addig négyzetbe ültetésnél ugyanabból a tengeriből elég 10—12 kiló is, A vetőmag előkészítéséhez tartozik a szemnek a csutkáról való le- morzsolása Is. A vetőnek valót sohase morzsoljuk géppel, mert ez sok csírát tönkretesz. A cső végén lévő elformátlanodott szemeket morzsoljuk külön és ne tegyük a vetőmag közé. Ezekben sok a csíraképtelen szem, de amelyik csírázik is, keve- ebb tápanyaggat látja el a fejlődő növónykét, a csírázás ós az első fejlődés tehát nem lesz egyenletes, pedig az egyenletes fejlődés egyik fő feltétele a jó termésnek.
