Esztergom és Vidéke, 1937

1937-10-10 / 80.szám

eddig mindössze 5000 pengőt sza­vazott meg a jubileumi ünnepsé­gekre. Micsoda elérhetetlen távolság­ban van itt a gazdag Székesfehérvár ? 1 Pedig pénz nélkül csak föllengző lég­várakat lehet építeni. Ha valaki jobb és bőségesebb, reális programm kidolgozására és megvalósítására képes, álljon az ün­nepségrendező bizottság élére és intézze a dolgokat. Amig azonban ez be nem követ­kezik, az elől emiitett cikk kitételei kiválóan alkalmasak arra, hogy el­vegyék a kedvét a munkától azok­nak a néhányaknak is, akik a város érdekében semmiféle elismerést nem várva önzetlenül dolgoznak. Ha el­lenben ezeket is elkedvetlenítik és félreállásra kényszerítik, akkor iga­zán nem fog történni semmi és ezért a felelősség a gáncsoskodókra és kritizálókra fog háramolni. Remélhető, hogy a város társa­dalma kellő értéke szerint mérlegeli az ünnepélyrendező bizottság mun­káját és megfelelő színvonalra szál­lítja le a gáncsvetéseket. vitéz Szabó István kir. tanfelügyelő, a Szent István év előkészítő bizottság tagja. Október 17-én futják a Névtelen Hősök stafétáját Esztergom sz. "kir. megyei város Testnevelési Bizottsága f. hó 17-én, vasárnap d. e. 11 órai kezdetlel dr. Radocsay László főispán védnöksége alatt rendezi meg a városon keresz­tül a Névtelen Hősök XI. stafétáját. A verseny távja 3250 méter, mely a Hősök-szobrától a Kossuth Lajos­utca, Rákóczi-tér, Ferenc József-út, Primás-tór, Csernoch János-út, gróf Apponyi-utcán át (Árok-sor) át a Hősök-szobráig van kijelölve. A váltóhelyek és a távolságok be­osztása a következő: Szerb templom 200 m, Laktanya kiskapuja 200 „ „Kis Pipa" vendéglő 200 „ Rochlitz-patika 200 „ Schrank-gyár 200 „ Régi vizivárosi gyógyszertár 200 „ Bibliotéka sarka 100 „ Szent János-utca sarka 150 „ Priraási palota 200 „ Honvédemlékmű a topekán 200 „ Megyei bérház 200 „ Csendőrlaktanya 100 „ Tűzőrség 400 „ Bekő-ház 200 „ Romberg-Művek 100^ „ Jókai-utca sarka 200 „ Hősök-szobráig 200 „ A versenyben résztvesznek a m. kir. honvédség csapatai, a helybeli középiskolák, a leventék csapatai korcsoportok szerint, a helybeli és vidéki sportegyesületek, erdészeti szakiskola. Négy dijat osztanak ki a győzte­seknek. 1. vitéz Szivós-Waldvogel József nyug. tábornok örökös várdordíja, 2. Mátéffy Viktor prépost-plébá­nos örökös vándordíja, 3. Esztergom szab. kir. város ván­dordíja, 4. a m. kir. honvéd helyőrség tisz­tikarának örökös vándordíja, 5. néhai Marosi Ferenc kereske­delmi tanácsos örökös vándordíja. A verseny befejezése után d. e. fél 11 órakor, az utolsó futó célhoz érkezése után ünnepély lesz a Hő sök szobra előtt az alábbi sorrend­del: 1. Himnusz. Előadja a levente zenekar. 2. Ünnepi beszéd. Mondja Divéky István dr. vármegyei főügyész. 3. Versenyeredmények kihirdetése. 4. A díjak kiosztása. 5. Himnusz. 6. Elvonulás a Hősök-szobra és a megjelent előkelőségek előtt. Szép eredményeket hozott a postások lóversenye A Postás Sport Egyesület eszter­gomi csoportja mult vasárnap az Esztergomi Move Szent István Lö­vészcsapat lőterén meghívásos nyilt lőversenyt rendezett, mely igen szép eredményekkel végződött. A versenyen résztvett az Orszá­gos Postás Sport Egyesület, Esz­tergomi Move Lövészcsapat, Eszter­gomi Levente Egyesület, Dorogi Le­vente Egyesület, Esztergomi Postás Sport Egyesület, Vak Bottyán Le­vente Egyesület, Tatai Postás Sport Egyesület, Dorog-Auguszta Levente Egyesület, Komáromi Postás Sport Egyesület és a Tokod-Üveggyári Le­vente Egyesület 90 versenyzővel ós 20 gyorslövővel. A versenyeredmények a követke­zők: Csapatversenyben: Lesöpört: 1. Orsz. Postás Sport Egyesület 1395, 2. Esztergomi Move 1348 pont. II. csoport: 1. Esztergomi Le­vente Egyesület 1284, 2. Dorogi Le­vente Egyesület 1266,3. Esztergomi Postás Sport Egyesület 1241, 4. Vak Boityán Levente Egyesület 1239, 5. Tatai Postás Sport Egyesület 1206, 6. Dorogi-Auguszta Levente Egye­sület 1154, 7. Komáromi Postás Sport Egyesület 1145, 8. Tokodi Üveggyári Levente Egyesület 1126 pont. Egyéni versenyben: /. osztály: 1. Marosújvári Gyula PSE 282, 2. Sinkó István PSE 280, 3. Dr. Kulcsár József PSE 279, 4. Fekete Ferenc PSE 278, 5. Török István PSE 276, 6. Tölgyessy Sán­dor E. Möve 275 pont. //. osztály: 1. Kuglits Imre 272, 2. Formanek Jenő 267, 3. Ajtay Já nos 265 pont. osztály: 1. Lahucsky Mihály 269, 2. Ágotái László 264, 3. Szent péteri Kálmán 264 pont. IV. osztály: 1. Kovács K. Tata 262, 2. Roth János Dorog 261, 3. Bátori J. Vak Bottyán 260, 3. Bonkő Komárom 254, 5. Németh László Vak Bottyán 253, 6. Molnár Gyula Tata 251, 7. Lugosi Lajos Move 220, 8. Szabó F. Levente 250, 9. Kárpát Ferenc Auguszta 248, 10. Bodó József Vak Bcttyán 247, 11. Pécsi László Levente 245. 12. Zo lanyik J. Tokod 242, 13. Pető János Tata 241, 14 Sturz Antal Dorog 240 pont. Esztergomi PSE tisztviselői: 1. Magass Mihály 248, 2. Németh Ferenc 241, 3. Csűri István 220, 4. Marosi Géza 213 pont. Esztergomi PSE altisztjei: 1. Pálmai Gyula 257, 2. Salek J 256, 3. Hajnali Gyula 239, 4. vitéz Farkas 211 pont. Gyorslővészetben: 1. Formanek Jenő 142, 2. Tóth Imre 141, 3. Lahucsky Mihály 140 4. Nagy Sándorné 138 pont. A szép dijakat dr. Csűri Istvánné postafőnökné osztotta ki a győzte seknek. kapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. Időszerű jegyzetek A Szent István-óv és a döntő ered­ményekkel járt esztergomi királyi vár feltárása az Árpádok korának művé­szetét vonta az érdeklődés körébe. Nemcsak a tudományos világ, de a művelt nagyközönség érdeklődése fordult méltán a sátorlakó magyar­ság művészetének első korszakára. Azelőtt csak történelmi emlékeket láttak nevezetes, megmaradt emlé­keinkben s nem méltatták művészi értékeiket. A röneszánsz tündöklé­sében .barbárnak minősítették a ro­mán és gót művészetet. Ez az oka annak, hogy sok ide vonatkozó em­lékünk elhallódott, mert nem nagy gondot fordítottak azok méltó meg­őrzésére. Az esztergomi ásatás olyan kő­faragványt is tárt fel, melyek erede­tét egyelőre megállapítani nem lehet. Sok freskómaradvány is van, melye­ket eredeti helyére visszahelyezni nem tudnak. Ilyen emlékek megőr­zéséről külön fog gondoskodni az ásatások intézősége. Igy lesz a dunántúli művészettörténeti em­lékek egyik érdekes gyűjtőállo­mása Esztergom és idegenforgalmi szempontból értékes vonzerővel fog szaporodni. * * * Á Műemlékek Országos Bizottsága ugyanis dr. Lepold Antal prelátus­kanonok javaslata alapján elhatá­rozta, hogy Esztergomban, az ása­tási munkálatok befejezése után az el nem helyezhető napfényre került kőszobrász anyagot lapidáriumban gyűjti össze. Az esztergomi régi vár feltárt helyiségei kiválóan alkalmasak kőmúzeum létesítésére, hol a Ke­resztény Múzeumnak és a Régészeti Múzeumnak eddig a bazilika terra­szán elhelyezett kőanyaga is kiállí­tásra kerülhet. Igy tehát a székes­fehérvári kőmúzeummal egyidőben két értékes intézmény fog a művé­szettörténeti kutatás rendelkezésére állani. * * * Az Országos Magyar Iparművé­szeti Társulat elhatározta, hogy az Eucharisztikus Világkongresszus al­kalmából országszerte is, nevezete­sen Székesfehérváron, Veszprémben és Esztergomban, kiállításokat fog rendezni. A Társulat esztergomi kiál­lítását a Szent István jubileumi bi­zottság fölkelésére Hellebrand Béla ny. rajztanár és ismert ötvösművész készíti elő. Az ő előterjesztése foly­tán a Társulat képviseletében Szablya Frischauf Ferenc főiskolai tanár járt városunkban, hogy a kiállításra vo natkozóan tárgyalásokat folytasson. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat „Esztergom Évlapjai" folyóiratának 1925. évi jubileumi számában „Szent Tamás­hagy nevezetessége" cimű értekezé­semben felhívtam^az érdeklődők figyel­mét a várhegyről 1823-ban átszállí­tott szenttamási Kálvária szobor­csoportjára. Művészettörténészek és művészek egybehangzó véleménye támogatta azon megállapításomat, hogy ez alkotások városunk összes plasztikai nyilvános műtárgyai elé helyezve, , komoly muzeális értékUk alapján az első helyen állnak. A Szenttamás-hegyen álló Jordánszky­kápolna előterében elhelyezett Gol­gotha-csoport a XVIII. század karak­terét viselő jellegzetes bárok alko­tás. A stílus jellemző mozgalmas­sága, szenvedélye és lendülete, a kereszt Jézus alakján, Mária, Mag­dolna és János evangélista szobrain jut nagyszerűen kifejezésre. Ezek a szobrászati alkotások azon­ban napjainkban már nem a bárok jelleget, hanem inkább a csöndes el­múlás hangulatát tükrözik vissza. A szobrok hajdani színezése már jó­részben megsemmisült, sőt anyaguk, a mészkő sem tud már sokáig a nap heve. és a fagy támadásának ellentállni. Legfőbb ideje volna, hogy ez értékes emlékek alapos védelem­ben részesüljenek. A Szenttamás­hegy rendezése és a Szent István­emlékmű elhelyezése során ezeket is érdemes volna kellő szaktudással helyreállíttatni. Eincainger Ferenc Gazdasági előadások a vármegyében A Vértes hegyes-völgyes láncola­tának völgykatlanaiban csendesen húzódik meg Komárom megyének két kis községe: Gyermely és Szo­mor, mint a török-tatár puszitások, a harmincéves háborúk | idejéből ide­menekült lakosságnak biztos mene­dékhelyei. A két községre jellemző, hogy alig akad az egyesitett vármegyében még helység, amely oly távol esne a köz­igazgatástól, mint Gyermely és Szo­mor, mert mig az egyik 31, a 33 kilométerre fekszik a \i helyétől. Az idegenre a hetetlen messzeség benyomhat kel­tik, mert annakelőtte, mig jó utakat, hetenkint kétszeri autóbusz-közleke­dést nem kaptak a beékelt községek, őszintén szólva, rájuk illett a meg­állapítás, hogy arra még a madár sem jár. Pedig a két község méltó a felkarolásra. Békés, munkás lakó­ságát nem érdeklik a politika szöve­vényes fejleményei, nem vernek hul­lámokat a felekezeti egyetlenkedések, csak egy közös szellem hatja át mindnyájukat: a szorgalom, a munka utáni vágyódás. A villanyvilágítást még nem isme­rik, s egy-két A ladin-lámpától elte­kintve, mindenütt a petróleum és olajmécs pislogó sugara töri át az őszi esték és éjszakák sötét homá­lyát, azonban a haladó falvak jel­képei, mint a Hangya és a Hitel­szövetkezet, a OMTK keretében mű­ködő tejszövetkezet, ezeknek a köz­ségeknek a homlokára is ráütötték szimboikus bélyegzőiket. Ez afgaz­dasági fellendülés a közigazgatási és egyházi vezetőség érdeme, mert ez az ízig-vérig magyar szellemben mű­ködő helyi hatóság és a két feleke­zet egyházi tisztviselőkara a megértő lakosságnak hathatós támasza. Még mindig ritka eset a községek történetében, hogy a falu lakossága MEGBÍZHATÓ FIÚT JÓ CSALÁDBÓL TANULÓNAK FELVESZÜNK VIRÁGA SZÁNTÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom