Esztergom és Vidéke, 1937

1937-11-14 / 90.szám

Kapjanak-e az idén a városi tisztviselők karácsonyi segélyt Karácsony közeledtével egyre borúsabb lesz a szülők arca. Akármilyen szerényen, néhány pengővel mégis csak több lesz a kiadás, már pedig a fokozódó drágaság és az emelkedő árak az eddigi súlyos helyzetet még súlyosabbá, még kilátástalanabbá teszik. A régebbi esztendőkben legalább volt valami kis segély úgy karácsony táján, de néhány év óta ez is elmaradt. Nincs fedezet rá, ezzel nyer a kérdés rövid elintézést, hogy aztán sok-sok tisztviselőcsalád életében okozzon komoly aggodalmakat és gondokat. Azt is felhozták már kifogásnak, hogy a kérdés előkészítéséhez idő kell. Nos, most azért volna jó idejekorán hozzáfogni, hogy hátha mégis csak lehetne belőle csinálni valamit. Mert fontos dolog ez nemcsak a tisztviselőcsaládoknak, hanem fontos a helybeli kereskedőknek, sőt több iparágnak is, mivel a tisztviselő az, aki a kapott pénzt hamarosan visszabocsájtja a gazdasági forgalomba, igy igazán élénkíti a gazdasági vérkeringést. Bár tudná jobban élénkíteni... A város vezetőségében megvan a jóakarat; még a főszámvevő is, aki pedig hivatalból rajta keli, hogy tartsa a kezét a város zsebén és lehetőleg semmit ne engedjen onnan kivenni, még ő is lázas igyekezettel keresi a módot a nehéz kérdés megoldására. Ezzel kapcsolatban merült fel egy megoldási lehetőség, amit talán meg lehetne fontolni. Pénze nincs a városnak, hogy abból karácsonyi segélyt adhasson, ezt mindenki tudja. Adjon tehát abból, amije van, adjon fát. Igaz, hogy az is ott szerepel a bevételi tételben és onnan hiányozni fog, de ezt is enyhíti egy körülmény: a költségvetés egybeállításakor még alacsonyabbak voltak az árak, igy a fáé is. A drágulással kapcsolatban a város is emelte a fa árát, igy ebből előreláthatóan nagyobb bevételi tétel fog előállni. Vagy másként véve a dolgot, az előirányzott összeget kevesebb fa árából be lehet venni, igy a költségvetés egyensúlyán nem esik csorba. A különbözetet pedig szét lehet osztani a tisztviselők között. Ha ez nem fedezné teljesen a szükségletet, legalább annyira csökkenti, hogy a különbözet már nem okoz túlságos gondot, avagy felborulást a költségvetésben, Megmarad a káposzta, illetve a költségvetési egyensúly, a városnak nem kell készpénzt kifizetnie abból, amije úgy sincsen, meg a kecske is jóllakik, akarom mondani, a tisztviselőcsaládok asztalára is jut valami a karácsony szent ünnepe alkalmából Mert bizony nem kell külön hangsúlyozni, mekkora segítséget jelentene, hogy a nőtlenek például úgy egy kocsi fához, a családosok pedig ugy legalább két kocsi fához jutnának és annak árát tudnák a karácsonyi beszerzésre fordítani. Ha több jutna, persze annál nagyobb volna a segít ség. A Nemzeti Egység helybeli pártszervezetének vezetősége teljes meg értéssel karolja fel az ügyet, városi képviselői teljes erővel igyekezni fog nak azon, hogy a kérdés pénzügyi előkészítésekor a vezetőségnek segít ségére siessenek s vele karöltve talál janak megoldást a költségvetés labi rintusában. A helybeli Kereskedelmi Társulatot pedig felkéri, hogy mint azt a múltban tette, ezidén is mutasson rá a kereskedőtársadalom érdekeire a karácsonyi segélyek kiosz tásában. Most még van idő a kérdés jóaka ratú tanulmányozására, a jóakarat is megvan minden illetékes tényezőben, bizony nagy szükség is lenne arra a kis karácsonyi segélyre — reméljük, hogy lesz is majd belőle valami. dr. M. Á. Hol épüljön a Vitézek Székháza Az Országos Vitézi Szék elhatározta, hogy a tűzharcosok elitjének, a vitézzé avatott volt katonáknak megyei székházat épít. Az Esztergom-Komárom megyei Vitézi Szék e célra az országos alapból 40.000, az egyesített vármegyék közönségétől 9.000, összesen tehát közel 50.000 pengőt kapott. A Székház építkezése talán már megindult volna, ha a telekkérdést épp oly nemes és egyszerű gesztussal intézte volna el Esztergom város képviselőtestülete, mint amily nemes és egyszerű gesztussal a Megyei Vitézi Szék részére az építési költség megadatott. Szüksége van-e Esztergomnak a Vármegyei Vitézi Székházra? Igen! A Vitézek Székháza nem épülhet másutt, csak Esztergomban, Hazánk e régi és mai végvárában. Esztergomnak minden köve nagy múltról, nagy eseményekről, sok-sok vitézi tettről regei. Géza fejedelem gyepül övezték annak idején Esztergom környékét és a hadnagyok vitézei ide rándultak egy kis érvágásra, egy kis virtuskodásra, egy-egy baráti mórkő zésre. A törökdúiás idején Esztergomból rándultak ki végvári vitézeink egy kis kopjatörésre, egy kis fejbeverősdíre, bajnoki mérkőzésekre, törökpusztíiásra. A kuruc hadnagyok innen vették útjokat, és ide tértek meg dulásaikból, hoi jókedvűen megrakodva, hol bekötött kobakkal, véres mentében és mindez csak virtus volt. És Esztergomból mentek a nagy világégést végigküzdeni sokan, kik nem tértek meg többé, kiknek emlékét a Hősök Emléke és tűzharcos vitézi bajtársaik hirdetik és ápolják, és ezek a hazatértek most Otthont akarnak építeni maguknak. — Esztergomnak, ennek a mai végvárnak szüksége van a vitézi székházra. Szüksége van, hogy a vármegye vitézei, a vármegye tűzharcosai egy Otthonnal rendelkezzenek, hogy a felnőtteket oktassák és erényeikben megtartsák, hogy a várományosokat hazaszeretetre, hősi küzdelemre, haláltmegveíő tusákra neveljék, hogy leventéinknek, hazánk jövő reménységeinek Otthont nyújtsanak, példát mutassanak. A városnak a Kath. Legényegylet nagytermén kívül nincs még egy olyan helyisége, hol kulturelőadásokat, megbeszéléseket, felolvasásokat, zártkörű összejöveteleket stb. lehetne tartani. A Vitézi Székház nagyterme kevés költséggel a reáliskola tornaterméül szolgálhatna, a különböző meglevő és megalakítható Torna Egyletek fedett tornacsarnokhoz jutnának. Itt nyerhetne helyet a Vármegyei Vitézi Székkapiíányság, a tűzharcosok szervezete. De hogy mindez megvalósuljon, a székházat nem az állomás közeiében, nem a város egyik végére szabad felépíteni, hanem bent a város szivében. Erre a célra kell a város közönségének áldozatot hoznia. Kétféle megoldást látunk. Az egyik a Deák Ferenc-utcai volt Lieb-ház, melynek jövedelmezősége a legmini málisabb, a másik a Saskert telke, mely semmi jövedelmet nem hoz a városnak. Mindkét hely a legideálisabb volna a megyei Vitézi Székház épitésénes céljára. Benn vannak a város szivében és minden oldalról könnyen megközelíthetők. Égy belvárosi telek vagy épület felajánlásán ne múljon a Vármegyei Vitézi Székház építése. Az építési költség tekintélyes öszszeg 1 50.000 pengő l Ezen összeg legnagyobb része itt marad a város vérkeringésében, az építési anyag itt szereztetnék be és esztergomi munkáskezek jutnának munkához és keresethez. Minden városát szerető polgárnak kötelessége a Vitézek Szókházának felépítését lehetővé tenni és minden befolyását latba vetni, hogy a székház a város belterületén, vagy a Lieb-ház helyén, vagy a Saskert telkén felépüljön. Mint már fentebb emiitettük, a városi reáliskolának szégyenszemre tornaterme nincs, a tanulók minden alkalommal a városi elemi iskola tornatermébe menetelnek, holott, ha a Vitézi Székház nagyterme modern tornaszerekkel felszereltetnék, úgy azt tanulóink, bármelyik telken épülne is fel a Székház, a legrövidebb idő alatt elérnék. Erkölcsi és anyagi okok sürgetik a fenti telkek melletti állásfoglalást és a székház építési munkáinak mielőbbi megindítását. Elsőnek az, hogy azok, kik a vérzivataros hosszú háborút becsülettel kiáltották, azok, kik megrokkantán, betegen húzzák életük igáját, azok, kiket a forgandós háborús szerencse magasra, a többi tűzharcos fölé emelt azáltal, hogy vitézzé avattattak ós valamennyien, kik a háborút az első vonalban végigküzdötték, kik az otthonmaradottak békés napi munkáját, üzletét, iparát, sőt önös érdekeiknek érvényesülését lehetővé tették, a háborút követő huszonegyedik évben egy olyan otthonhoz jussanak, mely azoké a vitézeké és tűzharcosoké, akik a nagy háborúfegyverrel és az ellenféllel szemtől szembe nézve, azt sokszor megrohamozva, sebeket kapva és adva, emberfeletti módon küzdve, fagyban, esőben, sárban, homokban, sziklák tetején, irdatlan magas hegyek ormán, epesztő forróságban, vízen, vízben és levegőben végigverekedték. Másodiknak, hogy a megyei Vitézi Székházért vetélkednek a vármegye másik városa és több nagy községe. Ezreket érő telkeket, parkokat, felszerelést, hozzájárulást kínálnak, kérnek, kilincselnek a székházért, mert életet, forgalmat és munkalehetőséget jelent. Harmadiknak, hogy mindenkinek, minden egyes faktornak elsőrendű erkölcsi és bajtársi kötelessége, hogy önmagával szemben és bajtársai érdekében ez esetben — önző legyen. A vármegyei Vitézi Szókháznak oly telekre van szüksége, amely nem esik ki a város szivéből, amely nem a külső perifériákra szorul ki, amelyet nem eldugni, de mutatni akarunk, igazolni akarjuk, hogy a bajtársi érzést, a bajtársi szeretetet és együvétartozást az elmúlt huszonegy év nem törölhette ki belőlünk. Az itthon maradottak is tudjanak együttérezni a tűzharcosokkal, ne tartózkodjanak a kedvező véleménynyilvánítástól, ne maradjanak semleges, csendes szemlélők, mert kívánhatjuk tőlük is azt a bajtársi együttérzést, amely a künnlévöket áthatotta. Ezt az érzést csak azok ismerik, kik évekig egymásra voltak utalva, akik évekig életüket bajtársaikra bízni merték, mert a háború harcai, rohamai, kézi tusai összeforrasztották őket, tekintet nélkül arra, hogy az egyiknek aranybojt függött oldalán, a másik pedig egyszerű, dísztelen bajonettet hordott. Az itthon maradottak hadikölcsönjegyzései nem jogosítanak semmire. A tűzharcosok nagy része nemcsak hadikölcsönt jegyzett, de megtakarított pénzén, vagy keresetéaek egy részén felül életét ós testi épségét is oltárra tette. Az esztergomi iparosság érdekében és nevében is kérjük a képviselőtestületet, ne zárkózzék el a Liebház vagy Saskert felajánlásától, mert egyrészt azonnali munkaalkalmat teremt az iparosságnak és munkásságnak, másrészt hazafias és katonái iránti kötelességének és tartozása egy részének tesz eleget. Ezzel mutatunk példát a jövő nemzedéknek, azzal nevelünk új tettre kész, fiatal végvári vitézeket, ha hősi multunkat és annak katonáit megbecsüljük ós ha nagy ritkán segitsSgükfte lehetünk, azt szívvel-lélekkel és sok-sok szeretettel meg is tesszük. Munkát .adhatunk, munkaalkalmat teremthetünk, mert keresetet sürget a közeledő tél, a gyermekek ruhátlansága, a kenyér, a tüzelő hiánya és munkát vár ezernyi ölhetett, munkátlanságra itéit munkáskéz. K. Farkas Denső Idegenforgalmi alapot létesít a polgármester Uj vezetőt kap az Idegenforgalmi Hivatal Esztergom város idegenforgalmi bizottsága f. hó 9-én, szerdán délután nagy érdeklődés mellett, a tagok teljes számú részvételével gyű lést tartott a városházán, amelyen egész sor érdekes és aktuális idegenforgalmi és városfejlesztési kérdés került tárgyalásra. Az elnöklő Glatz Gyula polgármester megnyitó szavai után dr. Kőhalmi László a múlt gyűlés jegyzőkönyvét olvasta fel. Ezzel kapcsolatosan elhatározta a bizottság a Budapest- Esztergom- Visegrád- Budapest körforgalom létesítésének megsürgetését és öttagú bizottságot küldött ki a város szépségeit és érdekességeit propagáló képsorozat ügyében. Vita keletkezett arról, hogy egyes tanintézetek igazgatósága nem engedi meg növendékeinek a vendéglőkben való étkezést és így a látogató szülők gyermekeikkel való vasárnapi egyűttartózkodása nehézségekbe ütközik a helyi vendéglősipar kárára. A bizottság tudomásul vette erre vonatkozóan a polgármester megnyugtató válaszát. Etter Ödön bejelentésére, hogy tudomása szerint az OTI hajlandó volna Esztergomban üdülőt építeni, a polgármester megígérte az intézet megkeresését. A Pilis Vértes Szövetség felújításáról, a fűtőház visszahozataláról is szó került, amely utóbbira vonatkozóan azonban a polgármester bejelentette, hogy az ügy reménytelen, sőt még a komáromi fűtőház elviteléről is beszélnek. Az új vasúti menetrendösszeállítással kapcsolatosan a bizottság kérni fogja a vasárnap Budapestről fél 8-kor induló és ötnegyed óra alatt Esztergomba érkező járat beállítását. Ennek utasai elérnék a primási misét. A rendes tárgysorozat keretében a polgármester mult évi idegenforgalmi jelentése került sorra, amely beszámolt az utasforgalom növekedéséről. Csaknem 14.000 diák látogatta meg ez év folyamán Esztergomot. Általában mintegy 80.000 idegen járt a városban vasúton, hajón, autóbuszon, autón érkezve. Az idegenjárás nagy tanulsága az, hogy az elhelyezési nehézségek elhárítása a legfontosabb szükségesség és emellett igen sürgős a jólkópzett idegenvezetők beállítása. Vitéz Szívós~ Waldvogel József hozzászólásában sürgette az Országos Idegenforgalmi Tanács megkeresését és meggyőzését abban az irányban, hogy az igen szerény anyagi eszközökkel rendelkező Esztergomot segítse vendéglátói gondjaiban, dr.