Esztergom és Vidéke, 1937

1937-02-04 / 10.szám

fogástalan jó hangulatban és disz­tingváltan finom tónusban szórakoz­tak a nemzetes asszonyok és urak kedves vendégeikkel együtt. Ha befejezésül összegezni akarom a részleteket és a fenti ecset von á soknak megadni az utolsó simításo­kat, úgy érzem, hogy ma a báli éjt követő vasárnap délutánján abban a hangulatban lehetnek a bálozok, mint amilyen inspirálta Strauss Józsefeta boldog békeidők egyik legszebb és legnépszerűbb walzerének megírásá­ra, amelynek közismert, régi szép bálok emlékét felelevenítő refrainje igy zárult:... a bál után. v. Zs J. A kereskedelmi miniszter leirata a cég­táblákról A kereskedelem- és közlekedés­ügyi miniszter leiratot küldött vala­mennyi kereskedelmi- és iparkama­rának, amelyben közli, hogy az egyik kereskedelmi- és iparkamara panasz tárgyává tette, hogy egyes rendőri büntetőbirák marasztaló Ítéletet hoz­nak olyan iparosok és kereskedők ellen, akik a cégtáblájukon az ipar­jogosítványuk alapján folytatott ipart nem, vagy csak hiányosan jelölik meg. Azt a kérelmet terjesztette elő az érdekelt kamara, hogy mondja ki a miniszter elvi jelentőségű határozat­ban, hogy az iparost vagy kereske­dőt azért, mert cégtábláján kivül más cégtoldatot nem használ, büntetni nem lehet. £ panasz tárgyában az alábbiak­ban értesítette a miniszter a kama­rákat : „Olyan esetben, amikor különleges jogszabályok az üzlettulajdonost, az általa gyakorolt iparnak, illetve ke­reskedésnek cégtábláin vagy az üzlet­helyiség külső részén elhelyezett külön táblán való megjelölésére nem kötelezik, ellene a szóbanforgó meg­jelölés alkalmazásának elmulasztása miatt — jogalap hiányában — ki­hágási eljárás nem indítható és ma­rasztaló ítélet nem hozható." Ujabb hivatalos lépés az álláshalmozások ellen A belügyminiszter rendeletet inté­zett a törvényhatóságok vezetőihez az aktív közszolgálatot ellátó nyug­dijasok összeírása tárgyában. A ren­delet a következőképpen hangzik: .Szükségessé vált azoknak az ál­lami és velük egy tekintet alá eső törvényhatósági, továbbá az ellátás szempontjából viszonosságban álló intézetek, nyugdíjintézetek, nyugdíj alapok, nyugdíjpénztárak stb. ellá­tást élvező nyugdijasokra vonatkozó adatoknak beszerzése, akik az állam­nál, törvényhatóságoknál, községek­nél, vagy az állammal az ellátás szemponjából viszonosságban álló intézményeknél, továbbá az ezek ál­tal kezelt, vagy fentartott üzemeknél, gazdaságoknál, vállalanál közpén­zekből származó díjazással, illetmény­nyel, általában ellenszolgáltatással egybekötött bármilyen alkalmazás­ban állanak vagy megbízást latnakéi." A rendelet felhívja a törvényható ságok vezetőit, hogy a fentiek sze­rint alkalmazott nyugdijasokról szóló adatokat január 31-ig terjesszék fel a belügyminiszterhez. Felmerült a kárdós, miért van szüksége a belügyminisztériumnak erre a kimutatásra. A válasz Darányi Kálmán miniszterelnöknek a parla­mentben elhangzott azon kijelentésé­ben foglaltatik, amellyel ígéretet tett dr. Hornon ray Tivadar ellenzéki képviselő interpellációjára adott vá­laszában, hogy az állástalan ifjúság elhelyezése érdekében keresztül viszi azt, hogy 1937 ben a közszolgála­tot ellátó nyugdijasok 75 szánalókát elfogja a kormány bocsájtani. Ezért történik most az újra szolgáló nyug­dijasok összeírása. Hogyan lehetne elősegíteni a házak modernizálását Kis riport a cipötalprol Himnuszt kellene írni a cipőtalp­ról ilyenkor télen — a szegény em­ber szájával, vagy a kis iskolás­gyermek szivéből. Olyan becses do­log a jó cipőtalp annak, aki télviz idején nehezen jut hozzá és akinek talpalnia kell a mindennapi kenyér után napról-napra még akkor is, ha kását kér a cipője vagy bakkancsa Hát még az iskolásgyerekek fázós lábacskáin 1 . . . H M El W MZ" M mm mSá ML Az új sajtófőnök kinevezése. Darányi Kálmán dr. Miniszterelnök ^ Mifcecz Ödön dr. államtitkárt a ma­K gyar királyi miniszterelnökség sajtó­osztályának vezetése alól január hó 31-ével felmentette és Rákóczy Imre dr. miniszteri tanácsost bizta meg a sajtóosztály vezetésével. Az új saj­tófőnök 1922-ben került a minisz­terelnökségre, ahol Bethlen alatt előbb ? mint sajtóelőadó, majd 1923-tól a\i vidéki osztály vezetője, 1928 óta Y pedig a sajtóosztály vezetőjének ál­landó helyetteseként működött és ezt '• a beosztását, mint a sajtóosztály ad- v minisztrativ ügyeinek vezetője, mind gróf Károlyi Gyula, mind Gömbös Gyula, majd Darányi Kálmán alatt megtartotta. 1931-ben a kormányzó elismerésével tüntette ki. Évek óta egyik legértékesebb tagja a minisz­terelnökség státusának s ily minő­ségben érte a miniszterelnök meg­tisztelő bizalma. Megbízatását mind a fővárosi, mind a vidéki sajtó nagy rokonszenvvel fogadta. I Kinevezés. Budapest székesfővá­ros polgármestere Zsiga Zsigmond jvolt gyógyszerész ifjabb fiát, Zsiga flmre székesfővárosi tisztviselőt a VII. fiz. osztályba sorozott közélelmezési II. oszt. főfelügyelővé kinevezte. Névmagyarosítás. Singer Elemér kályhagyáros belügyminiszteri enge­déllyel nevét Sötét-re változtatta. Szentségimádás Vízivárosban. Farsang utolsó három napján lesz a hagyományos szentségimádás a vízivárosi plébánia-templomban. Ez a háromnapos szentségimádás engesz­telés jellegével birt a múltban a far­sangi dinom-dánomos, mámoros, ön­feledt tivornyákért és figyelmeztetés a nagyböjt küszöbén : készüljünk a bűnbánatra 1 Készüljünk igazi hús­vétre, allelujás feltámadásra: lelki megújulásra. Mennyivel nagyobb szükségünk van ma bűnbánatra, tisztulásra, feltámadásra. Három na­pig zarándokolni fog Esztergom népe — minden tájáról a városnak, hogy imádja a szentségi Ur Jézust, en­gesztelje és áldását elnyerje. Az en­gesztelő szentségimádás sorrendje a következő: Farsangvasárnapján reg­gel 7 órakor szentségkitétel és szent­mise, délelőtt folyamán 8, 9 és 12 órakor csendes szentmisék, 10 órakor szentbeszéd és nagymise; délután 5 órakor a szentbeszédet mondja dr. Tiefenthaller József pápai kama­rás, a budai Szent Imre Kollégium igazgatója, utána a litániát és szent­ségbetételt dr. Drahos János prelátus­kanonok végzi. -— Hétfőn, 8 án és kedden, 9-én 7, 8, 9, 10, 11 és 12 órakor csendes szentmisék. Hétfőn 5 órakor a szentbeszédet dr. Hóka Imre dorogi bányalelkész mondja, a litániát és szentségbetételt Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonok végzi; ked­den délután 5 órakor a befejező áj­tatosság szónoka dr. Almássy József plébános lesz, a litániát, szentség­betéteit dr. Csárszky István prelátus­kanonok tartja. A háromnapos szent­ségimádás t Te Deum fejezi be. Frontharcosok figyelmébe. Leg­közelebbi tájékoztató összejövetelünk f. hó 7-én vasárnap d. e. 10 órakor lesz a városház nagytermében, ame­lyen a Magyar Front legutóbbi szá­mában megjelent frontharcos törvény tervezetet ismertetjük. Felhívjuk a Bajtársak, a főcsoport tagjainak és esztergomi egyébb hadviselteknek figyelmét arra, hogy saját jól felfo­fogott érdekükben az összejövetelen pontosan jelenjenek meg, mert igy alkalmuk van a minden hadviseltet érdeklő régen várt törvénytervezetet megismerni és esetleges észrevéte­leiket megtenni, kívánságaikat az esztergomi főcsoport vezetősége ut­ján illetékes helyre juttatni. Esztergomban? Űgy Ihisszük, ismerjük az okát annak, hogy az esztergomi házi­gazdák húzódoznak házaik modern átalakításától a tatarozási kölcsön és kedvezmény felkínálása ellenére. Esztergom város speciálisan nehéz gazdasági helyzete és adóalanyainak kevés száma és szegénysége folytán a házakra olyan súlyos közterhek nehezednek, hogy a háztulajdonosok — különösen a kisebb egzisztenciák — teljesen elkedvetlenedve inkább bármi áron túladni szeretnének há­zaikon. Idegenkednek a modernizá­lástól, mert véleményük szerint még igy sem fizeti ki magát a ház. Hogy ez a jelenség mennyire ká­ros a város jövő fejlődése szem­pontjából és hogy mennyire üdvös volna ennek megváltoztatására a vállalkozási kedv felkeltése és a vá­ros egészséges, kielégítő lakásokkal való ellátása céljából, ezt felesleges bizonyítanunk. Javasoljuk ezzel kap­csolatosan egy házépítési ankét meg­szervezését, amely az esztergomi lakások modernizálásának, esetleg új, kedvező családi házépítési akció­nak elősegítését célozna. A meg­szervezés és a kezdeményezés ter mészetesen ebben az ügyben is a város vezetőségének feladata, hiszen ez eminens városfejlesztési kérdés. megalakult a Törvény­hatósági Dalosbizottság Január hó 18-án megalakult Esz­tergomban a Törvényhatósági Dalos­bizottság. Az egybehívott közgyűlé­sen negyvenkét község képviseltette magát és az érdeklődés a dalosok részéről igen élénk volt. Az új alap­szabály tervezetet Wiesenbacher Jó­zsef vármegyei népművelési titkár ismertette, melyet hozzászólás nél­kül elfogadott a közgyűlés. Az előzetes megbeszélések után a közgyűlés vármegyei elnöknek egy­hangúlag megválasztotta dr. Frey Vilmos alispánt, ügyvezető elnök­nek Reviczky István főszolgabírót, társelnökök lettek Glatz Gyula, Alapy Gáspár, Reviczky Elemér és dr. Mi­hályi Géza. Alelnökök Gácser János és Ray Lajos bányafelügyelők. A Dalbizottság igazgatója Wiesenbacher József vármegyei népművelési titkár, állami iskolafelügyelő, ki egyúttal hivatva van a Dalosbizottság és da­losélet irányításáról gondoskodni. A Dalosbizottság karnagya Buchner Antal főszékesegyházi karnagy, társ­karnagyok Ammer József, Kirchner Lajos, Geyer Béla és Bódi József. Titkárnak Lukácsy József, pánztá rosnak Hajnali Kálmán, ügyésznek dr. Both Kornál, gazdának v. Kocsis László lett megválasztva. Ezen választásokon kivül megvá­laszttatott a művészi és rendezőbi­zottság. Wiesenbacher József Dalos­bizottsági igazgató javaslatára elha­tározza a közgyűlés, hogy a f. évben a gesztesi járásban rendez járási da iosünnepélyt és 1938 ban pedig, te­kintettel a Szent István évre nagyobb­szabású dalosünnepséget rendez Esztergomban. Ezek lezajlása után követi a további sorrendet, melyben az első ismét a tatai járás lesz. Ugy kezdődik, hogy a kis Ferkó megáll a tanitó katedrája előtt és átnyújtja a levelet, melyben az ol­vasható, hogy : tessék kérem a Ferkó cipőjét is megtalpaltatni, mert én nem birom még a kenyérre valót sem megkeresni és a cipő már olyan rossz, hogy bemegy rajta a víz ós a gyerek beteg lesz, nem mehet majd iskolába. Mit lehessen tenni, — Ferkó le­veti a cipőjét és (ha még telik a tal­palási fedezetből) viszi a cipész a rossz cipőt. Feri pedig vár a pad­ban cipőre Jancsival, Pistivel, Jóská­val együtt, — boldogan még előadás után is. Sorba hozza a cipész a megtal­palt cipőket. — örülsz a cipőnek! — örülök bizony 1 — mondja Ferkó. —- Másik harisnyát is foltoz bele édesanyám. Ezt azért mondja, mert harisnyá­ján éktelen nagy lyuk mutatkozik a sarkánál. Hát ezt mégis röstelli, — ha ő nem is tehet róla . . . — Nagyon jó segítség ez minden­képpen ! — mondják az iskolaigaz­gatók. — Bárcsak ki lehetne ter­jeszteni, hogy minél több szegény gyermek részesülhetne benne. Nincs szomorúbb jelenség, mint a fázó gyermek, a didergő kis leány vagy kis fiú, vékony lyukas cipőcské­jével. — Nagyobb fedezetet kellene ke­ríteni az iskolai cipőtalpaltatás cél­jaira, hogy egész télen át gyako­rolni lehessen ezt a valóban szociá­lis emberbaráti jótékonyságot. Hány gyermeket védünk meg ezzel a be­tegségtől 1 — És csak természetes, hogy az iskolamulasztások is csökkennek a cipőtalpaitatási akció idején I . . . — A hivatalos város, erejéhez mérten, felkarolta ezt az intézményt, csak az a kár, hogy az anyagiak csekélysége miatt — egyéb hasonló jótékonykodáshoz hasonlóan — ez is kimerül és szünetel, talán éppen akkor, amikor a legnagyobb szük­ség lenne rá . . . * * * Nagyon jól tudom, hogy e sorok­nál is többet használna az, ha vagy tíz bál jó talpbőrt tudnók előterem teni a szegény iskolás gyermekek számára. Mégis megírtam ezt a kis beszámolófélét, — még akkor is, ha csak egy kis cipőtalp válnék be­lőle . . . Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomós, okmá nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel kutat úgy bel- mint külföldön. Aki Istenben hinni és majdan üdvözölni akar, az olvassa el a „Páduai Szent Antal csodái" c. könyvecskét. Kapható a Ferencren­diek templomának sekrestyéjében és minden könyvkereskedésben. Ára 50 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom