Esztergom és Vidéke, 1937

1937-06-24 / 50.szám

2 BBZTERGOBI Is VIPBKB 1987 június 24 átgondolt előadással tettek tanúságot évi haladásukról. Gábris Lujza Hunten Rondinoját, Vig Dóra Chován K. Keringőjét és Giulianti Tarantella ját, Büttner Gyula Giulianti Noctumejét ós Beethoven Ekossiejét, Heinrich Magda Schytte Tarantelláját, Thaller Irón Horváth Lidércfény cimű szerzeményét, Vig Klára Felhívás a keringőre cimű Weber kompozíciót, Vig Ilonka Chopin Walcert, Thaller Irén Brahms Magyar táncaiból, Harangozó Magda Bogsch Magyar Ábrándját adta elő. A műsoron egy négykezes be­mutató is szerepelt. Vig Klára és Vig Ilonka Suppe A költő és paraszt című négykezesét mutatták be. Végezetül őszintén kívánjuk a ki­váló zongorapedagógusnak, hogy ér­tékes munkásságát tovább folytatva, továbbra is vezesse be az eszter­gomi fiatalságot a zene örökszép birodalmába. A hercegprímás megnyitotta az esztergomi Katolikus Nyári Egyetem V. kurzusát Vasárnap délután 5 órakor volt a Katolikus Nyári Egyetem V. kurzu­sának ünnepélyes megnyitása az ér­seki tanítóképző dísztermében nagy­számú, előkelő közönség, az előadó tanárok és hallgatók részvételével. Dr. Hóman Bálint kultuszminisztert dr. Madarász István pápai prelátus, miniszteri tanácsos képviselte. Megjelentek a megnyitó ünnepé­lyen dr. Ernszt Sándor v. miniszter, orsz. képviselő, dr. Zsembery István, dr. Czettler Jenő és dr. Mihalovits Zsigmond az Actio Catholica köz­ponti vezetőségének képviseletében, dr. Radocsay László főispán, Glatz Gyula polgármester, dr. Fehér Gyula nagyprépost és dr. Machovich Gyula érseki helytartóval élükön a székes­főkáptalan tagjai, vitéz báró Ungár Károly alezredes a katonai helyőr­ség parancsnoka, dr. Schmidt Sán­dor bányaügyi főtanácsos, az egye­temi tanárok között dr. Szekjű Gyu­la és dr. Gerevich Tibor, továbbá az esztergomi pedagógusok között vitéz Szabó István kir. tanfelügyelő, a tanintézetek igazgatói és mások. A diszterem zsúfolásig megtelt. A megnyitó beszédet dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás mon­dotta. A mai sorsdöntő, apokalipti­kus időkről beszélt, amidőn az em­beriség szorongó érzésekkel van tele, mert úgy látszik, mintha a gonosz­ság és a hazugság ősatyja szaba­dult volna rá a világra, sőt itt-ott hamis Krisztusok is tűnnek fel. — Valóban úgy hiszem, nem mondok nagyot, amikor azt állítom, hogy a mai modern élet mások meg­tévesztésére van beállítva. Igy azután megrendül az ember egyéni és kollek­tív életének egyik alappillére, a köl­csönös bizalom. — Ezzel szemben a Kat. Nyári Egyetem meg akarja értetni és is­mertetni az intelligens közönséggel az összes igazságok forrását, Istent és ezért centrális témájává Krisztus Egyházát állította. A Kat. Nyári Egyetem azt akarja, hogy a magyar katolikus intelligencia visszatartás­sék a három legnagyobb rossztól: az isientélenségtöl, az erkölcstelenségtől és a tudatlanságtól. Végül az igazság és tudomány Is­stenének, a Szentlélek Istennek ne­vében megnyitotta a bíboros főpász­tor az egyetem idei kurzusát. Dr. Pataky Arnold, a Pázmány Péter Tudományegyetem rector mag­nificusa a vallás, a szentírás és a tudomány viszonyáról tartott mély­értelmű előadást, majd dr. Lepold Antal prelátus-kanonok jellemezte nagyhatású beszédben az egyetem vezérlő gondolatait és az Egyház lé­nyegét és legnagyobb kincsét, az Oltáriszentséget, amelyet 1938. Ál­dozócsütörtökén a magyarságnak kell magasra emelnie a világ előtt. Tizenegy dalárda vett részt a gesztesi járási dalosünnepélyen Nem szabad lövöldözni a város területén Dr. Krecsányi Kálmán rendőrta­nácsos, a helybeli rendőrkapitányság vezetője rendeletet adott ki, melyben az emberi élet, a testi épség, a va­gyon és általában a köznyugalom megóvása érdekében a városban és a város közvetlen közelében való lövöldözést megtiltotta. E rendelkezés egyaránt vonatko­zik mindennemű golyós és sörétes vadászfegyverekkel, katonai és más golyós fegyverekkel, ílaubertekkel, céllövő ós légfegyverekkel, valamint különböző pisztolyokkal, revolverek­kai való lövöldözésre. Ezen tilalom azonban nem terjed ki a levente­intézmény, valamint a lövész és a lövészetet is gyakorló sportegyesü­leteknek a lőtereken tartandó céllö­vészeteire. Ugyancsak megtiltotta a Prímás­szigeten a vadászatnak golyós fegy­verekkel való gyakorlását. Aki ezen tilalmat megszegi, ameny­nyiben cselekménye súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik, kihá­gást követ el és 600 pengőig, aki pedig ezen rendelkezés ellenére a vadászatot a Prímás-szigeten golyós fegyverrel gyakorolja, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető ren­delkezés alá nem esik, 100 pengőig terjedhető pénzbirsággal fogják bün­tetni. E rendeletbe ütköző kihágások fe­lett első fokon a helybeli rendőrka­pitányság vezetője, vagy helyette a belügyminiszter által r. b. bírásko­dással megbízott tisztviselő, másod fokon a vidéki rendőrfőkapitány, harmadfokon pedig a belügyminisz­ter bíráskodik. Ezen rendelet már hatályba lépett és kifejezett megújítás nélkül 1938. évi december hó 31-ig érvényes. Komárom—Esztergom Vármegye Törvényhatósági Dalosbizottsága f. hó 20-án tartotta első dalosünnepé lyét Szőny községben. A dalosün­nepély úgy külsőség, valamint szak­szerűség szempontjából nem várt eredménnyel végződött. Részt vett 11 dalárda, amelyek a róm. kath. iskola udvarán gyülekeztek. Itt volt az összkari próba, a zászlók meg­koszorúzása és 24 csinos szőnyi le­ányka nemzeti öltözetben csatlako zott a felvonuláshoz. A felvonulás az iskolától a nép­házig igen impozáns és fegyelmezett volt. A bevonuló dalosokat kb. 600 hallgató fogadta, kik között ott lát­tuk Alapy Gáspár kormányfőtaná­csost, komáromi polgármestert, dr. Mihályi Géza és Prikkel Mihály fő­szolgabírókat, Szekendy József szőnyi plébánost, Wiesenbacher József vár­megyei népművelési titkár, állami iskolafelügyelőt, a községek elöljá­róit és sok érdeklődőt Komáromból és Szőnyből. A résztvevő dalárdák összkara nyitotta meg az ünnepélyt s dr. Mi­hályi Géza járási főszolgabíró üdvö­zölte az egybegyűlt dalárdákat és a közönséget. Fegyelmezett sorrendben és sorshúzás alapján minden dalárda elénekelte a kötöttkart, másodízben pedig szabadon Választott énekét. Az éneklés sorrendje a következő volt: Szőnyi Református Énekkar Tarczy Zoltán karnagy vezetésével, Nagyigmándi Róm. Kath Énekkar Jnhász Jenő karnagy vezetésével, Komáromi Szent Imre Dalkör Poór István karnagy vezetésével, Kisbéri Dalkör Jakatics Sándor karnagy ve­zetésével, Szőnyi Róm. Kath. Ének­kar Jásper Antal karnagy vezeté­sével, Mocsai Iparos Dalkör Rozgonyi Dénes karnagy vezetéséve 1 , Ácsi Iparos Dalkör Palik Antal karnagy vezetésével, Vérteskethelyi Róm. Kat. Dalkör Püspök Antal karnagy veze­tésével, Nagyigmándi Református Énekkar Zsemlye Gyula karnagy vezetésével, Banai Róm. Kath. Ének kar Czére Zsigmond karnagy veze­tésével, Banai Református Énekkar Szilágyi Gyula karnagy vezetésével. Valamennyi dalárda az önnepély emlékére csinos és értékes emlék­plakettet kapott, amelyet dr. Mihályi Géza járási főszolgabíró osztott ki. Az ünnepély befejezéséül Wiesen­bacher József a vármegyei dalos bizottság igazgatója további lelkes és szakszerű munkára hivta fel a dalkörök figyelmét és kérte, hogy a dalosbizottság további vezetése mel­ett készüljenek az elkövetkező Szent István évre. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivf el ügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmá nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön. A leírhatatlan nagyúr Először úgy jött nesztelen lép­tekkel, mint a macska. Megbújva, szinte alig-alig érezte az ember, hogy jelen van. Itt-ott felszisszent egy hásiasszony. Megmosolyogták. Rémlátás. Aztán nemcsak a házi­asszonyok piachireiből \éreziük, de éreztük cipőn, ruhán, ingen, kalapon, harisnyán és mindenen keresztül, amit venni kellett. Kezdtünk mi, fogyasztók is szi­szegni. De vigasztalódtunk', nem, nem, csak szórványos, átmeneti jelenség. Nem szisztematikus. De nem volt szünet. Minden nap ho­zott valami meglepetést. A texti­liák és a bőr ntán jött a fém­árak tornája, aztán felfuvalkodott a papir, majd a házbér és nyo­mában, de nem utoljára, keserve­sen-szimbolikusan drágább lett a kenyér. Tudjuk, nem tehet róla senki. Minden drágulásnak tizannyi oka, okozója van és nem egyetlen-egy áldozata. Azok vagyunk mindnyá­jan. Akik veszünk drágán és akik eladnak drágábban. Hiszen a ke­reskedő, aki drágán ad ma él, drágábban vásárol holnap. Kör­folyamat, melyben úgylátszik egyel lenegy fix pont van: a fix fizetés, ami megint csodát csinál. Nem szállítják le egy fillérrel sem és mégis napról-napra kevesebb lesz a fix, ami pedig nem változott. Ennek a csökkenésnek nyomában jön ismét a keserű panasz, megint kevesebbet vásárol, fogyaszt a tiszt­viselő. És jellemző az áralakulásra: már nem is a tisztviselő panasz­kodik, hanem az iparos és a ke­reskedő, aki utálja az árakat, mert érzi: olcsón sokat lehetne eladni abból, amit drágán senki nem tud megfizetni. Közben pedig vigan drágul minden. Miért ? Meddig ? Erre vár fe­leletet a fogyasztó, aki szidja a termelőt, a kereskedőt, az iparost. A termelő, a kereskedő, az iparos is erre vár választ és szidja, aki a drágaságot kitalálta. Igy és ezért nagyúr a drágaság. Min­denki gyűlöli, mégis megél. Senki nem birja ki, de ő mindent kibir. A héten a Schwarcz gyógyszer­tár (Víziváros) tart éjjeli szol­gálatot. A Szent Benedek rend gyásza. Súlyos veszteség érte a Szent Bene­dek-rendet. Szombaton délelőtt Ba­latonfüreden meghalt Nóvák Ödön oki. tanár, ravazdi plébános. A meg­boldogult 1900. február 10 én szü­letett Kőszegen. 1925. június 25 én szentelték áldozópappá. Tanár volt Esztergomban ós Pápán. Egy óv óta Ravazdon volt plébános, ahonnét sú­lyos vesebaja miatt május havában költözött Balatonfüredre. A megbol­dogult esztergomi tartózkodása alatt szerkesztője volt a „Katolikus Gyer­mekvédelem" cimű Esztergomban megjelenő lapnak. Kitüntetés. Fodor Ödön várpalo­tai kántortanító a „ Muzsikus" or­szágos irodalmi és zenei pályázatán ezüstoklevelet nyert. A Magyar Irók és Zeneszerzők Országos Tehetség­kutató pályázatán díszoklevelet és a Fővárosi Napló 1937. évi országos magyar nótapályázatán szintén dísz­oklevelet nyert. A Tinódi Lantos Se­bestyén országos pályázatán Tinódi életéről irt tanulmányát kitüntetéssel fogadták s tagjai sorába választot­ták, ahol nemrégen ezüstokleveles dalait fővárosi művészek elő is ad­ták. Fodor Ödönnek, vársunk fiá­nak, aki egyúttal az „Ünnep", „Tün­dérvásár", „Képes Krónika", „Ma­gyar Gondolat" stb. állandó munka­társa, ez már a tizenkettedik kitün­tetése az irodalom és zenei téren, amihez mi is gratulálunk. 35-en tettek érettségit a ben­césgimnáziumban. Az esztergomi bencésgimnáziumban ez évben érett­ségire jelentkezett 30 rendes- és 5 magántanuló. Kitüntetéssel érett 4, jelesen 5, jól 7, elégséges 17, egy tárgyból javít 1, egy év múlva tel­jes érettségit tesz 1 tanuló. Görög­ből kieg. érettségit tett 12 tanuló. Kitüntetéssel érettek: Boa Pál, Hol­dampf Ernő, Mariássy Mihály, Rá­geni László ; jelesen érettek: Apáti Ferenc, Ferenczi Jób, Márkus Pál, Steiner Ferenc, Zsiga László; jól érettek: Babiczky Bela, Bezzeg Jó­zsef, Hollósi Miklós, Jándi Artúr, Nómethy László, Révfalvi Lajos és Valovics József; érettek: Bochkor Károly, Borz Kálmán, Cserhalmi László, Gezlinger Imre, Kárpáti Pé­ter, Kecskés Géza, Kincses János, Kiss Ferenc, Lahocsky István, Plu hár Mihály, Riedl László, Szabados Jenő, Szabó Endre, Szabó Imre, Szenttornyai András, Tamás Gusz­táv, Vlodika Miklós. Primiciák. Domaniczky Dénes f. hó 27-ón, vasárnap d. e. 9 órakor mondja első szentmiséjét a belvárosi plébániatemplomban. — Magas Mik­lós f. hó 27-ón, vasárnap d. e. fél 11 órakor mondja első szentmiséjét a vízivárosi zárda templomban. Eljegyzés. Bangó Kálmán elje­gyezte Balogh Ilonkát. Kinevezések az államvasutak­nál. Vasárnap hozták nyilvánosságra a m. kir. államvasutaknál július 1-i hatállyal történt tisztviselői kineve­zéseket, illetve magasabb fizetési osz­tály elnevezésnek és jellegnek ado­mányozását. A főiskolai tisztviselők

Next

/
Oldalképek
Tartalom