Esztergom és Vidéke, 1937
1937-02-14 / 13.szám
A táti-úti Petz-gyár környéke, valamint a levente-sporttér rendezendő. IV. Szenttamás-hegy. A Rózsa-utca betorkolása a Ferenc József-útba valamiképpen megoldandó. Ezzel együtt a csapadékvízcsatorna a Székely ház és Deményház között föld alá süllyesztendő. A Szenttamás hegynek biztosító támfallal való ellátása és a hegyoldal rendezése és növényesítése tárgyában technikusok közreműködésével megfelelő terv készítendő. Ezen tervnél mindennemű Szent István emlékmű bele tervezése mellőzendő, mert a hegy csak nagy költséggel volna olyan állapotba helyezendő, hogy azon még csak kisebb méretű emlékszobor is elhelyezhető legyen, relief szerű Szent István-emlékműnek egy nem művészi, hanem biztonsági célt szolgáló falon való elhelyezése nem méltó a gondolathoz és csak kisebb jelentőségű emlékműveknél alkalmazható. V. Várhegy. A várhegy és környékének megfelelő rendezése fontos idegenforgalmi érdek és igy az a hercegprímás és műemlékek országos bizottságával összhangban volna végrehajtandó. Az állam által esetleg felállítandó Szent István-szobor akár az ásatások környékén, akár a volt víztorony-bástyán volna elhelyezendő. Ezzel kapcsolatosan a jelenleg nagyon íz dísztelen Prohászka tér is kellő formába volna hozandó és a Sötétkapu új útburkolattal és gyalogA háború nyomasztó gazdasági viszonyai miatt az egyetem épületei nélkülöznek minden pompát, fényűzést. A hasznosság és szükségesség irányítja az építkezéseket. Melegebb, komolyságában is ünnepibb hangulatot csak a trapézalakú udvar nyújt hatalmas, még egyszerűségében is lenyűgözően beszédes árkádsoraival. Legnagyobb terme az „Aula Academica". Nagy vitatkozások, ünnepélyek színtere egykor. Ma hangversenyekre, kiállításokra kárhoztatott. A gipsz díszítés, a festmények, az oltár későbbi korok művészeitől: Hagenauer, Zacharias Müller, Adrián Bloemarttól valók. A kis „Stuba Academica" falain a nagy salzburgi érsekfejedelmek portréi Marcus Sitticustól Hieronymus Colloredoig. A régi egyetem főereje a kánonjog művelésében volt elismert. A XVIII. sz. utolsó negyedében híres filozófiai tanárait hallgatta a nagyszámban idesereglő tudományszomjas ifjúság. Orvosi fakultásról csak a választófejedelemség korában lehet beszélni. Az egyetemet a bajor uralom szünteti meg 1810-ben. Ma a büszke múltú épület a szövetségi gimnáziumnak s a tanítóképző-intézetnek ad hajlékot. Déli szárnyán a theologiai fakultás, az egykori egyetem árva maradéka, a megbecsülhetetlen értékű könyvtárral. 120.000 kötetével az egykori dolgozók áldozatáról, munkájáról beszél a hallgatás sokat mondó sze rénységével, 1000 ősnyomtatványa a könyvbarátok áhítatos helyévé avatja. 1160 kézírásos munkájáért gazdag ságát nem kell külön hagsúlyozni. Az épület keleti oldalához kapcso lódik a művészi elgondolásban és megoldásban nemes veretű egyetemi templom, Fischer von Erjach legérettebb salzburgos barokk alkotása. Az 1604-től 1707-ig épülő Istenháza tulajdonképen összekötő kapocs a halhatatlan művész későbbi bécsi remekművei, különösen a Karlsjáróval volna ellátandó. A Scitoszkyút melletti hegyoldal — tekintettel arra, hogy a Bazilikába vezető kocsiút ott húzódik el, valamint azon körülmény, hogy a Kat. Nyári Egyetem előadásai az Őrseki Tanítóképző Intézetben tarttatnak — kertészetileg átalakítandó és padokkal látandó el. VI. Hegyvidék. A közeli hegyiutak megfelelő kiszélesítésekkel, s lejtviszonyok ós vizlevezetések megjavításával, valamint fásítással fokozatosan hegyi sétányokká alakitandók át. A hegyiforrások és kutak környéke kényelmes és pihenést nyújtó kirándulóhelyekké alakitandók át; a terveket és munkaprogrammot a városi mérnök, erdőmérnök, hegymester, kertész, valamint a Szépítő Egyesület és Turista Egyesület kiküldötteiből álló bizottság készítse el. A hegyi utak arra legalkalmasabbja olyképpen képzendő ki, hogy azon jó időben a Vaskapu lófogatú kocsival és autóval megközelíthető legyen. A vaskapui menedékház kör nyéke tetszetősebbé, kultiváltabbá teendő, a Turista Egyesületnek erre a célra segély nyújtandó. Az albizottság szívesen ajánlja fel közreműködését az itt megjelölt munkálatok végrehajtásához, vagy egyes részletmunkák önálló kivitelét is vállalja, feltéve, ha a szükséges szakerők és a költségek rendelkezésre bocsájtatnak. Erre vonatkozólag a központi intéző-bizottság vagy az elnök utasításai szerint kiváa eljárni. kirche között: Nem egy már itt is megkísérelt motívuma ott nyer meg-, teljesedő kivirágzást I A házak közé szorított, adott tér számolásával mesterien oldja meg a homlokzat bámulatosan meleg, két torony közé húzódó előreugró félköríves előcsarnok rendszerét. Magasbatörő kupolája veri könnyedségével a dóm nehézkes, nyolcszögletű kupoláját. A monumentálisan egyszerű templom leg nagyobb ékessége főoltára. Eszmét hozzá az egyetem theologusai adták, a Példabeszédek könyvének következő idézetéből indul ki a művészi alkotás megoldása : A bölcseség házat épített magának, hét oszlopot vágott ki. A főoltár eszméje a Szövetségszekrény és Salamon trónjának együttes elgondolása. Az aranyos tabernákulumot a hét oszlop félkörívben felállított, felül párkánynyal összekötött építménye övezi. A tudományok, a két arkangyal alakjai, a Szentlélek galambja, az isteni erények felülmúlhatatlan egységben oldják meg a nem mindennapi feladatot. A távolálló előtt a művész álma meggyőzően prédikál. Minden művészi kiképzés a tabernákulum egyenes folytatása. Pazar márvány, arany lelke imája láthatóan belefohászkodik, beleolvad a láthatatlan, szinte érezhető végtelenbe. Fischer von Érlach barokk-koronájának egyik mélytüzű drágaköve. A templommal együtt a jellegzetesen salzburgi barokk tavasznak legszebb virága. Az egyetem udvaráról a Hof stallgasse hallgatag utcájába lépünk, mely ^nevét az utca csaknem egész hosszát elfoglaló udvari istállótól nyerte. A két hatalmas portálé fölött Wolf Dietrich címere az 1607-b^n építkező érsekre utal. Az egész óriási, egybefüggő hosszú szárny több intézményt foglal magában. Az érsekfejedelemség korában a 150 paripa számára épített részt Guidobald érsek 1665 ben fejedelmi fényűzéssel rendeztette. Márvány-fülkék, korlátok, szökőkutak az épület díszei. Ma egyik részében az Iparcsarnok, az első emeleten és a földszinten a természetrajzi múzeum helyiségei, azonban csak újabb idő óta, mert az épület 1918-ig kaszárnyául szolgált. Nem közönséges látványosságszámba megy a nyári lovarda. A XVII. sz. elején a Mönchsberg ezen helyéről bányászták a dóm felépítéséhez szükséges kőanyagot. Ennek az idővel üzemen kívül helyezett kőbányának két meredek oldalát lesimították, három árkádsor ülőhelyet vágtak az oldalakból. Innen nézték Salzburg előkelői a lóversenyeket és állatviadalokat. Jelenleg a kőpáholyok ásító öbléből s a nézőtérré alakított lovarda széksoraiból gyönyörködnek a gazdag idegenek az augusztusi ünnepi játékok alkalmával a Max Reinhardt kezdeményezte Goethe— Faust előadásokban. A régi téli lovarda ma a „Festspielhaus" művészeit s játékuk gondtalan szemlélőit látja vendégül. Az udvari istálló nyugatra néző gyönyörű márványportáléján túl a márványkorlátos lóúsztató közepén Michael Bsrnhardt Martdl remekbe öntött bronz lófékezője a háttér meglepően érdekes freskóival a Siegmundsplatz díszére szolgál. Siegmund Christoph Gráf Schrattenbachot örökíti a Neutor 131 m. hosszú, 7 m széles, 12 m magas sziklába vágott alagútja, mely a Möncbsbergen keresztül Salzburgot és Redenburgot kapcsolja egybe. Kora nevezetes mérnöki teljesítménye. A bejárat felett az érsek mellszobra, a szegedi építkezések óta nálunk is meggyökeresedett büszke, vésett mondással; Te saxa loquuntur. A S. Johanns Spital középkori zamatú udvarán egy ép állapotban maradt római fürdő — frigidarium Szeretem a vonaton az utazóközönség beszélgetéseit hallgatni. Míg a vonat szuszogva kapaszkodik Pilisvörösvár felé, elgondolkozva nézek ki az ablakon a hóföldte tájakra, félfülemmel azért hallgatom útitársaim eszmecseréjót, akik bizonyára nem is sejtik, hogy az utazás unalmát űző beszélgetésük cikktSma lesz. Szeretem a vasúti beszélgetéseket, mert a vasú.i fülke találkozóhelye a legkülönbözőbb gondolkodású, világnézetű embereknek, akik aztán itt sokkal őszintébben, sokkal közvetlenebbül beszélgetnek, mint a zöld íróasztalok poros aktatömegi között. Hanem lássuk a két beszélgetést. Mindkettő Esztergomnak két újabb problémájára vonatkozik és sok mindent kifejez abból, amit az átlag emberek éreznek, gondolnak, csak hangosan nem fejeznek ki. Kell-e törvényhatósági jelleg, vagy nem ? Sablonosán indul a diskurzus a két esztergomi úr között, megtárgyalják a napi eseményeket, a mindennapos kis szenzációkat, de beszélgetésük hamarosan érdekes fordulatot vesz. Az egyik: Mit szólsz, kérlekalássan, arról a fejlődő, bontakozó mozgalomról, amely Esztergomnak viszszakivánja szerezni a törvényhatósági jogot ? A másik: Szerény véleményem szerint nagyon helyes a kitűzött cél, csak azt nem tudom megmagyarázni, honnét ered a pálfordulás, amely nemrégiben még a községek közé akarta lesülyeszteni Esztergomot, most pedig egyszerre törvényhatósági jogot kivan." Az egyik: Sajnos, ez nem pálfordulás, nem belátása a jobbnak, hanem még most is meglévő két ellentétes véleményirány, amelyek dacol az idő követ emésztő hatalmával. Az augusztinusok pazar, barokk temploma dús aranyozásával, művészi oltáraival szinte bágyasztja a szemlélőt. A káprázatos barokkcsodák arany felhői vibrálnak, | tündökölnek szemem előtt, letűnt korok szépségbe fulladó álmait £ rögzít ve \a szín-, márványköltemónyben. A Karolina császárnéról elnevezett Museum Carolino Augustenum Salzburg történetének emlékekkel beszélő kincses háza. Szóval alig értékelhető kincsei közül a legősibbek a törtónelemelőtti korszakra vonatkoznak. Figyelmetragadók az ősi só- és rézbányászat szerszámai. A többi kor is gazdag anyaggal képviselt. Az Egyetem-tér virág- és gyümölcshalmazok tarkította festői embercsoportjain, a Ritzerbogenen keresztül a Staatsbrückére lépek. Újra a kanyargó utcák nyüzsgő erdejében, a jobb parton vagyok. Megtárt bejáratán át a Mirabellgarten hív világos tónusú, hatalmas palotájával. Wolf Dietrich vetette meg alapját 1607 ben, Altenaunak, utódja, Marcus Sitticus „Mirabeir-nek nevezte. A sok változáson keresztülment fejedelmi palotán Lucas von Hildebrandt keze is remekelt. Lépcsőháza márványkorlátjának a művószettör ténelem aranylapot szentel. A lépcsők aláereszkedő menetét a korlát kontrapunktikusan gördülő lejtésével — eddig veretlen művészettel — múlhatatlan bájjal oldja meg. Ófrancia modorú parkjának művészi szobrai közül több Donner Rafael mesteri kezének alkotása. Szabad színpadja az élőfák alkotta kulisszákkal az új idők dicséretét is megérdemli. (Vége következik.) egymással sehogysem tudnak megegyezni. Még most is nagyon sokan szeretnék látni Esztergomot a községek között, csak a tisztábban és a világosabban gondolkozók veszik észre azt a mérhetetlen nagy előnyt, ami a törvényhatósági jellegben nyugszik. A másik: Hát bizony ez meglehetősen nagy baj és vájjon, hol lehet ennek a véleményeltérésnek a csirája ? Az egyik: Roppant egyszerű az ok, néhány szóval kifejezhető : a közönség nemtörődömsége a közügyek iránt. Nagy nálunk Esztergomban a politikai iskolázatlanság, sajnos, csak a jogászok között vannak olyanok, akik el tudnak igazodni az autonóm testületek világában és igy csak ők tudják felismerni azokat az előnyöket, vagy hátrányokat, amelyek egyikhez, vagy másikhoz fűződnek. A másik: Hát ez bizony nagyon hátrányos helyzet, mert ha a városi hatóság valami nagyobb dolgot kér, kérése csak akkor bir a kellő súlylyal, lendítő erővel, ha a város közönsége, mint egy falanx áll mögötte és ha a kormányhoz intézett kérelme a közvélemény ellenmondást nem tűrő erejében horgonyzik. Az egyik: Nagyon kár, hogy hiányzik az egységes állásfoglalás, mert van még egy dolog, helyesebben érv, ami eddig a törvényhatósági jogot kérők figyelmét elkerülte és ami az egész mozgalomnak olyan súlyt ad, aminek jelentőségét lekicsinyleni nem lehet. Annakidején, legalább is szerény véleményem szerint, amikor elvettek a várostól az ősi kiváltságot, nem kis szerepet játszott a liberális szellem intrikája, úgyhogy az egész jogfosztásnak inkább politikai íze, mint célszerűségi oka volt. Most volna itt a pillanat, Irta: VÉRTES ZOÁRO VII Két beszélgetés a vonaton