Esztergom és Vidéke, 1937

1937-05-09 / 37.szám

CIZTERÖQft li VIDHKS5 A tiszta megelőzés ideálisan csak az egészségesekkel foglalkozik. A védőintézetek feladata a betegek ki­válogatása környezetükből, ezeknek gyógyító orvosokhoz, gyógyintézetek­hez való utalása. A ma működő egészségvédelmi intézetekkel kapcsolatban megemlé­kezett az Országos Stefánia Szö vétség anya- és csecsemővédelmet ellátó nemzetmentő munkájáról. Ki­sebb helységekben a „Zöld Kereszt" intézetek működnek. Feladatuk az anya- és csecsemővádelmen kivül az óvodás és iskolás gyermekek védel­me, a fertőző betegségek s agümő­kór ellen való küzdelem, betegápo­lás s a szociális segítés. Harmadik intézmény gyanánt az in­tézményes iskola-egészségügyi mun­káról értekezett. Énnek keretén be­lül a beteg és betegségre hajlamo­sak kiválogatását hangsúlyozta. A tüdőbeteggondozó intézetek után a szembeteggondozók s a nemibeteg­ségek leküzdésére tért át s az isko­lafogászattal, fontosságának hangoz­tatásával végezte. Á figyelmet mindvégig lekötő, ma­gasszinvonalú előadás epilógusaként különösen érdeklő dr. Kamenszky István volt Esztergom vármegyei fő orvosról is megemlékezett. Ez az ilyen minőségben 1828—1849-ig mű­ködő, a bölcseleti irodalmat is mű­velő kiváló orvos híres munkájában az elhanyagolt közegészségügyi vi­szonyok helyes mederbe tereléséről értekezett. Az 1825-ben megjelent: „A nép­betegségek megelőzése" c. értekezé­sében e kérdéssel egészen modern szempontok szerint foglalkozik. Meny­nyire a reális talajon mozgott s szin­te a mát látta ez a világos kopo­nyájú, nagytudású ember, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 100 évvel előbb arról értekezik: orszá­gunk főértékét fürdővárosaink s az idegenforgalom fogja megadni. Facta loquntur I A nagy gondossággal, alapos felké­szültséggel, áttekintő világossággal, szabatossággal megtartott előadást hatalmas tapsviharral köszönte meg a hálás hallgatóság, örült, hogy a nem mindennapi témakörben a ki­váló előadó vezetésével oly köny­nyen és szívesen tájékozódhatott. A kultur-est zárószámát az Érseki Tanítóképző ének- és zenekara adta. Geyer Béla ének és zenetanár ve­zénylésével Auber—Geyer: „Pásztó rok karát" énekelték a képzősök zenekaruk kíséretével. Művészi inter­pretálásukat zúgó tapssal köszönték meg a felemelő művészetben részesül­tek. Megnyugtató, diadalmas akkord­ba csendült a sok zengő érctorok, mi­kor ebbe a kótyagos világba éne­kelte : Christus Vincit, Christus regnat, Christus imperat. A szép művészi, tartalmas műsor előadóit dicséri. Köszönet értei • •mnmniimtitimut Több mnnkát a kisiparnak I A mai súlyos gazdasági helyzetet á kisiparosság is roppant nyomasz­tóan érzi. Kisebb a munkaalkalom, a kereseti lehetőség, mint kellene, s ezt a kisiparosság nagyon megérzi. Mindenki takarékoskodik s vagy egyáltalán nem dolgoztat, vagy csak a legkisebb mértékben s az iparos­nak csökken, vagy egészen elma­rad a keresete, rosszabbodik a meg­élhetése. Ez vezette a kormányt arra, hogy a költségvetés keretében és a rendelkezésre álló összegek szerint, minél nagyobb részt juttas­son a kisiparosságnak, A pénzügyminiszter kijelentette, hogy amit a beruházási munkák kö­zül a kézműiparral el lehet végez­tetni, az a kisiparnak fog jutni. Fő­kép az államvasutak, a posta, a rendőrség, csendőrség és hadsereg ruha- és cipőszükséglete jelent so­kat. A megoldást szövetkezeti tömö­rülés és a munkálatok meghitele­zése útján tervezik. Felkarolja a kormány az építke­zések ügyét is, mivel az negyven­nél több iparágat foglalkoztat. Ezt az adó- s tatarozást kedvezmények­kel, továbbá az építkezési hitelekkel segítik elő. Városunkban is nagyon súlyos a helyzete a kisiparosságnak, még Idejében meg kellene tenni a szük­séges lépéseket, hogy az állami mun­kákból kellően részesedhessék. A minőségi termelésé a jövő Amióta államháztartásunk egyen­súlyának biztosítására mezőgazda sági csoportunk felhasználására gon­doltak, mindjobban előtérbe nyomult a minőségi termelés kérdése. Kül­földre nagyobb mennyiséget csak úgy tudunk szállítani, ha az ver­senyképes mások termelvónyeivel, s ha egynemű áruból nagyobb meny­nyiség áll rendelkezésre. Jellemző ennek felismerésére, hogy 2 8 millió kat. holdnyi buzavetés területünkből már 2.2 millió holdon már mindenképpen exportképes mi nőségi búzát termel a magyar gazda. A kecskeméti és budaörsi barack szép példája is ezt mutatja. Ezt akarja a földmivelésügyi mi­niszter még tovább fejleszteni akkor, amikor szőlő vesszőakcióját, gyü­mölcsfaoltási akcióját kiterjeszti, amikor a hegyközségi törvény és a szesztörvény megalkotására kerül sor s ezt szolgálják a jól bevált téli tanfolyamok, amelyek számát 68 ról 90-re emelik. Országszerte mind| jobban megértik ezeknek a kérdé­seknek fontosságát s ahol bele tud­nak kapcsolódni, ott mindenütt szép hasznot húznak belőle. Megalakult a Vármegyei Vendégfor­galmi Szövetség Az Országos Vendégforgalmi Szö­vetség ügyvezető igazgatója, Kaffka Károly ny. őrnagy munkálkodása és kérése alapján f. hó 4 én Esztergom­ban, a vármegyeház kistermében ta­nácskozásra gyűltek egybe a vár­megye mindazon vezető egyéniségei, akik az idegenforgalom és a hazai nyaraltatás tárgyában fáradoznak. Az értekezleten dr. Radocsay László főispán elnökölt, jelen vol­tak dr. Frey Vilmos alispán, Vizváry Viktor tb. főszolgabíró, Kaffka Ká­roly mint az országos szövetség képviselője, [Reviczky István főszolga­bíró, dr. Mihályi Géza, dr. Pékh Gyula tb. főszolgabíró, dr. Stockin­ger János vármegyei tisztiíőorvos, Wiesenbacher József vármegyei nép művelési titkár, továbbá Pilismarót, Dömös, Kisbér, Tata, Tóváros, Süttő, Dunaalmás, Neszmály, Piszke és Nyergesújfalu főjegyzői. Vizváry Viktor ismertette a szö­vetség megalakulásának fontosságát és az értekezlet dr. Radocsay László főispánt választotta meg a Várme­gyei Vendégforgalmi Szövetség elnö­kévé. Társelnöke a Szövetségnek dr. Frey Viimos alispán, előadója és osztályigazgatója Vizváry Viktor lett. Kaffka Károly ismertetése után Wiesenbacher József vármegyei nép művelési titkár fejtegette a széles néprétegeknek oly irányú kioktatását, hogy mivel tartozik egy-egy község lakossága a nyaralóközönségnek. Dr. Stockinger János pedig az ezzel kapcsolatos egészségügyi szükségle­teket fejtegette. A háziipar fejlesztése A háziipar fejlesztése fontos pont­ként szerepel a kormány jövő ter­vei között, ezt a háziipar támoga­tásával karöltve tervezik. A kisipart gépek és szerszámok adományozá­sával, mintaműhelyek felállításával, kézműipari kiállítások és vásárok rendezésével, külföldi tanulmányutak segélyezésével kívánja a miniszter továbbfejleszteni. Olyan cikkek kis­ipari úton való előállítását is fejlesz­tik, amelyeket eddig külföldről hoz­tak be. Megszervezik ezenkívül a kisipari exportot ós továbbfejlesztik a kisipari hitelt. A háziipar fejlesztésére felhasz­nálják azokat az alakulatokat, ame­lyek a háziipar s iparművészet tá­mogatására alakultak és a szociális követelményeknek megfelelő értéke­sítésében eredményes munkásságot fejtenek ki. Ilyen kiállítások és egyéb propaganda is szerepelnek a tervek között. A továbbképző tanfolyamokra szánt összeget 33.000 pengőről 80.000-re emelték fel, az elmúlt év­ben pedig több mint 500 háziipari tanfolyam volt, 12.000 hallgató­val. Nem lenne célszerű városunk házi ipara fejlesztésének gondolatával ko­molyabban foglalkoznunk ? IMIHIHMIMM •••••••••••• Egyesületek, testületek és intézmények figyelmébe! Gyakran megesett már, hogy szó­rakozásokban, összejövetelekben és közgyűlésekben torlódások történtek. Ugyanarra az időre tűzték ki egy­más tudta nélkül a különféle eszter­gomi egyesületek és szervezetek szó­rakozásaikat, előadásaikat. Ezt saj­nálták a tagok, mert vagy egyik, vagy másikon nem jelenhettek meg. Pedig tudjuk, hogy a testületek min­den tagjukra számítanak és a tagok zöme egyugyanazokból kerül ki itt is, ott is. Valami megoldást, valami lehető­séget kellene keresni, hogy ezek a torlódások és összeütközések kike­rülhetők legyenek. Erdekében áll ez a testületeknek és a polgárságnak egyaránt. Kérjük meg a város polgármeste­rét, engedje meg, hogy a városhá~ zán nyilvántartást, előjegyzést vezet­hessenek. Egyik lelkes tisztviselőnk bizonyára szívesen vállalkozik a köz érdekében, hogy nála minden testű­let feljegyezhesse rendezési tervet, illetőleg terveinek dátumát. A jelent­kezés sorrendjét és elsőbbségét bi­zonyára tiszteletben fogják tartani a később következők. De mindenkor elhárul az eshetősége annak, hogy nem tudnak egymás terveiről ós egymásnak és maguknak a rová­sára meglepetések keletkezzenek. Ha azután egy egyesület, vagy testület mégis ragaszkodik egy és ugyan­azon naphoz, amelyet egy másik már lefoglalt, akkor szemrehányás senkit sem illethet. A nyilvántartás vezetésével nem volna senkinek munkája. A testüle­tek maguk bejegyezhetik azt, ami kor érdeklődnek a határidők nyil­vántartása felől és a betekintés le­hetőségével nagyon sok bonyadabm békésen, barátságosan és megnyug­tatóan elkerülhető lenne. A cigányzenészek jubileumi hangversenye. Helybeli cigányzené­szeink, mint minden magyar város­ban, nálunk is megtartják jubileumi hangversenyüket. Ma, vasárnap, d. u. 4 órakor az Országzászlónál séta­hangversenyt rendeznek Bangó Lajos cigányprímás Aezetése alatt, amikor magyar nótákkal szórakoztatják a közönséget. 1M7 május 9 HIREK A héten a Kerschbaummayer­gyógyszertár tart éjjeli szolgá­latot. Halálozás. Peiczmann László, iparostársadalmunk régi tisztes tagja, Áldozócsütörtökön, délután 4 órakor szívszélhűdés következtében elhunyt. Peiczmann László városunk társa­dalmának igen törekvő embere volt, aki a társadalmi mozgalmakban ve­vető szerepet töltött be. A Polgári Egyesületben, melynek haláláig al­elnöke volt, hosszú éveken keresz­tül ő szervezte és bonyolította le a szegény gyermekeket felsegítő kará­csonyi ruha- és cipőakciókat. Itt bi­zony fájdalmasan fogják nélkülözni szervezőképességét és tudását. Sok száz szegény gyermek könnye ki­séri sírjába Laci bácsit. Régebben virágzó szabóüzlete volt. Szívbeteg­ség támadta meg és hatalmasodott el rajta. Emiatt felhagyott iparával. Majd később papír- és irószerkeres­kedést nyitott, mely mint ilyen az ő vezetése alatt a „Hangya" tulajdo­nába ment át, kiegészítve rőfös- és divatárúkkal, sajátkészítésű házi­szőttesekkel. A nehéz -gazdasági vi­szonyok közepette az üzlet nem birt különösebb lendületet nyerni. Ismét visszaszállt Peiczmann tulajdonába. Még egyszer megpróbálkozott a sza­bósággal. Régi megrendelőkörót azon­ban visszaszerezni nem tudta, beteg­sége pedig már erősebb tempót nem engedett meg üzlete újból való fel­virágoztatására, a viszonyok is mind nehezebbek lettek, végleg visszavo­nult az ipartól. Rövid idő előtt egy kis trafikhoz jutott Szentgyörgy­mezőn. Itt érte el váratlanul a halál életének 64-ik évében. Temetése szombaton délután 5 órakor volt a belvárosi temetőkápolnából meleg részvéttel. Uj kereskedelmi tanácsos. A m. kir. kereskedelmi és közlekedés­ügyi miniszter a m. kir. Kereskedel­mi Statisztikai Értékmegállapító Bi­zottság szervezeti szabályzata alap­ján Lenkei Emilt, a Kereskedelmi Társulat elnökét, mint a Győri Ke­reskedelmi és Iparkamarának az em­iitett bizottságba kijelölt képviselőjét, ebben a minőségben megerősítette. A megerősítés alapján Lenkei Emil a bizottságnak az 1939. év végéig terjedő működési időszaka alatt tagja és a szervszeti szabályrendelet értel­mében működésének tartalma alatt a kereskedelmi tanácsosi cim illeti meg. Oitáregyleti szentségimádás. Ma, vasárnap, f. hó 9-én tartja az esz­tergomi Oltáregyesület szokásos ha­vonkinti Szentségimádasát. Délután a szokott litánia és szentbeszéd a litániával egyidőben lesz. — A hét­fői választmlnyi ülés, a májusi áj­tatosságra való tekintettel, e hónap­ban elmarad. A Vak Bottyán zászlóalj lelkes fogadtatása. A Vak Bottyán kerék­páros zászlóalj Áldozócsütörtökön érkezett haza arról a gyönyörű dísz­felvonulásról és szemléről, amelyet a magyar honvédség Miklas osztrák köztársasági elnök tiszteletére ren­dezett Budapesten. A szép és fel­emelő szereplésről érkező zászlóaljat, nemzeti zászlókkal és zöld lombok­kal feldíszített kapu várta a lakta­nyában, a város közönsége pedig a Kossuth-utcán végig büszke, lelkes örömmel fogadta hosszú, fegyelme­zett sorokban bevonuló kerékpáros honvédeket, akiknek élén báró Ungár Károly alezredes, zászlóaljparancsnok haladt tábori autójában. A laktanyá­ban bandori Pajtás Ernő őrnagy üd­vözölte a kerékpárosodat, akiknek feltűnően szép felvonulását maga Miklas elnök is külön tapssal hono­rálta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom