Esztergom és Vidéke, 1937
1937-05-09 / 37.szám
CIZTERÖQft li VIDHKS5 A tiszta megelőzés ideálisan csak az egészségesekkel foglalkozik. A védőintézetek feladata a betegek kiválogatása környezetükből, ezeknek gyógyító orvosokhoz, gyógyintézetekhez való utalása. A ma működő egészségvédelmi intézetekkel kapcsolatban megemlékezett az Országos Stefánia Szö vétség anya- és csecsemővédelmet ellátó nemzetmentő munkájáról. Kisebb helységekben a „Zöld Kereszt" intézetek működnek. Feladatuk az anya- és csecsemővádelmen kivül az óvodás és iskolás gyermekek védelme, a fertőző betegségek s agümőkór ellen való küzdelem, betegápolás s a szociális segítés. Harmadik intézmény gyanánt az intézményes iskola-egészségügyi munkáról értekezett. Énnek keretén belül a beteg és betegségre hajlamosak kiválogatását hangsúlyozta. A tüdőbeteggondozó intézetek után a szembeteggondozók s a nemibetegségek leküzdésére tért át s az iskolafogászattal, fontosságának hangoztatásával végezte. Á figyelmet mindvégig lekötő, magasszinvonalú előadás epilógusaként különösen érdeklő dr. Kamenszky István volt Esztergom vármegyei fő orvosról is megemlékezett. Ez az ilyen minőségben 1828—1849-ig működő, a bölcseleti irodalmat is művelő kiváló orvos híres munkájában az elhanyagolt közegészségügyi viszonyok helyes mederbe tereléséről értekezett. Az 1825-ben megjelent: „A népbetegségek megelőzése" c. értekezésében e kérdéssel egészen modern szempontok szerint foglalkozik. Menynyire a reális talajon mozgott s szinte a mát látta ez a világos koponyájú, nagytudású ember, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 100 évvel előbb arról értekezik: országunk főértékét fürdővárosaink s az idegenforgalom fogja megadni. Facta loquntur I A nagy gondossággal, alapos felkészültséggel, áttekintő világossággal, szabatossággal megtartott előadást hatalmas tapsviharral köszönte meg a hálás hallgatóság, örült, hogy a nem mindennapi témakörben a kiváló előadó vezetésével oly könynyen és szívesen tájékozódhatott. A kultur-est zárószámát az Érseki Tanítóképző ének- és zenekara adta. Geyer Béla ének és zenetanár vezénylésével Auber—Geyer: „Pásztó rok karát" énekelték a képzősök zenekaruk kíséretével. Művészi interpretálásukat zúgó tapssal köszönték meg a felemelő művészetben részesültek. Megnyugtató, diadalmas akkordba csendült a sok zengő érctorok, mikor ebbe a kótyagos világba énekelte : Christus Vincit, Christus regnat, Christus imperat. A szép művészi, tartalmas műsor előadóit dicséri. Köszönet értei • •mnmniimtitimut Több mnnkát a kisiparnak I A mai súlyos gazdasági helyzetet á kisiparosság is roppant nyomasztóan érzi. Kisebb a munkaalkalom, a kereseti lehetőség, mint kellene, s ezt a kisiparosság nagyon megérzi. Mindenki takarékoskodik s vagy egyáltalán nem dolgoztat, vagy csak a legkisebb mértékben s az iparosnak csökken, vagy egészen elmarad a keresete, rosszabbodik a megélhetése. Ez vezette a kormányt arra, hogy a költségvetés keretében és a rendelkezésre álló összegek szerint, minél nagyobb részt juttasson a kisiparosságnak, A pénzügyminiszter kijelentette, hogy amit a beruházási munkák közül a kézműiparral el lehet végeztetni, az a kisiparnak fog jutni. Főkép az államvasutak, a posta, a rendőrség, csendőrség és hadsereg ruha- és cipőszükséglete jelent sokat. A megoldást szövetkezeti tömörülés és a munkálatok meghitelezése útján tervezik. Felkarolja a kormány az építkezések ügyét is, mivel az negyvennél több iparágat foglalkoztat. Ezt az adó- s tatarozást kedvezményekkel, továbbá az építkezési hitelekkel segítik elő. Városunkban is nagyon súlyos a helyzete a kisiparosságnak, még Idejében meg kellene tenni a szükséges lépéseket, hogy az állami munkákból kellően részesedhessék. A minőségi termelésé a jövő Amióta államháztartásunk egyensúlyának biztosítására mezőgazda sági csoportunk felhasználására gondoltak, mindjobban előtérbe nyomult a minőségi termelés kérdése. Külföldre nagyobb mennyiséget csak úgy tudunk szállítani, ha az versenyképes mások termelvónyeivel, s ha egynemű áruból nagyobb menynyiség áll rendelkezésre. Jellemző ennek felismerésére, hogy 2 8 millió kat. holdnyi buzavetés területünkből már 2.2 millió holdon már mindenképpen exportképes mi nőségi búzát termel a magyar gazda. A kecskeméti és budaörsi barack szép példája is ezt mutatja. Ezt akarja a földmivelésügyi miniszter még tovább fejleszteni akkor, amikor szőlő vesszőakcióját, gyümölcsfaoltási akcióját kiterjeszti, amikor a hegyközségi törvény és a szesztörvény megalkotására kerül sor s ezt szolgálják a jól bevált téli tanfolyamok, amelyek számát 68 ról 90-re emelik. Országszerte mind| jobban megértik ezeknek a kérdéseknek fontosságát s ahol bele tudnak kapcsolódni, ott mindenütt szép hasznot húznak belőle. Megalakult a Vármegyei Vendégforgalmi Szövetség Az Országos Vendégforgalmi Szövetség ügyvezető igazgatója, Kaffka Károly ny. őrnagy munkálkodása és kérése alapján f. hó 4 én Esztergomban, a vármegyeház kistermében tanácskozásra gyűltek egybe a vármegye mindazon vezető egyéniségei, akik az idegenforgalom és a hazai nyaraltatás tárgyában fáradoznak. Az értekezleten dr. Radocsay László főispán elnökölt, jelen voltak dr. Frey Vilmos alispán, Vizváry Viktor tb. főszolgabíró, Kaffka Károly mint az országos szövetség képviselője, [Reviczky István főszolgabíró, dr. Mihályi Géza, dr. Pékh Gyula tb. főszolgabíró, dr. Stockinger János vármegyei tisztiíőorvos, Wiesenbacher József vármegyei nép művelési titkár, továbbá Pilismarót, Dömös, Kisbér, Tata, Tóváros, Süttő, Dunaalmás, Neszmály, Piszke és Nyergesújfalu főjegyzői. Vizváry Viktor ismertette a szövetség megalakulásának fontosságát és az értekezlet dr. Radocsay László főispánt választotta meg a Vármegyei Vendégforgalmi Szövetség elnökévé. Társelnöke a Szövetségnek dr. Frey Viimos alispán, előadója és osztályigazgatója Vizváry Viktor lett. Kaffka Károly ismertetése után Wiesenbacher József vármegyei nép művelési titkár fejtegette a széles néprétegeknek oly irányú kioktatását, hogy mivel tartozik egy-egy község lakossága a nyaralóközönségnek. Dr. Stockinger János pedig az ezzel kapcsolatos egészségügyi szükségleteket fejtegette. A háziipar fejlesztése A háziipar fejlesztése fontos pontként szerepel a kormány jövő tervei között, ezt a háziipar támogatásával karöltve tervezik. A kisipart gépek és szerszámok adományozásával, mintaműhelyek felállításával, kézműipari kiállítások és vásárok rendezésével, külföldi tanulmányutak segélyezésével kívánja a miniszter továbbfejleszteni. Olyan cikkek kisipari úton való előállítását is fejlesztik, amelyeket eddig külföldről hoztak be. Megszervezik ezenkívül a kisipari exportot ós továbbfejlesztik a kisipari hitelt. A háziipar fejlesztésére felhasználják azokat az alakulatokat, amelyek a háziipar s iparművészet támogatására alakultak és a szociális követelményeknek megfelelő értékesítésében eredményes munkásságot fejtenek ki. Ilyen kiállítások és egyéb propaganda is szerepelnek a tervek között. A továbbképző tanfolyamokra szánt összeget 33.000 pengőről 80.000-re emelték fel, az elmúlt évben pedig több mint 500 háziipari tanfolyam volt, 12.000 hallgatóval. Nem lenne célszerű városunk házi ipara fejlesztésének gondolatával komolyabban foglalkoznunk ? IMIHIHMIMM •••••••••••• Egyesületek, testületek és intézmények figyelmébe! Gyakran megesett már, hogy szórakozásokban, összejövetelekben és közgyűlésekben torlódások történtek. Ugyanarra az időre tűzték ki egymás tudta nélkül a különféle esztergomi egyesületek és szervezetek szórakozásaikat, előadásaikat. Ezt sajnálták a tagok, mert vagy egyik, vagy másikon nem jelenhettek meg. Pedig tudjuk, hogy a testületek minden tagjukra számítanak és a tagok zöme egyugyanazokból kerül ki itt is, ott is. Valami megoldást, valami lehetőséget kellene keresni, hogy ezek a torlódások és összeütközések kikerülhetők legyenek. Erdekében áll ez a testületeknek és a polgárságnak egyaránt. Kérjük meg a város polgármesterét, engedje meg, hogy a városhá~ zán nyilvántartást, előjegyzést vezethessenek. Egyik lelkes tisztviselőnk bizonyára szívesen vállalkozik a köz érdekében, hogy nála minden testűlet feljegyezhesse rendezési tervet, illetőleg terveinek dátumát. A jelentkezés sorrendjét és elsőbbségét bizonyára tiszteletben fogják tartani a később következők. De mindenkor elhárul az eshetősége annak, hogy nem tudnak egymás terveiről ós egymásnak és maguknak a rovására meglepetések keletkezzenek. Ha azután egy egyesület, vagy testület mégis ragaszkodik egy és ugyanazon naphoz, amelyet egy másik már lefoglalt, akkor szemrehányás senkit sem illethet. A nyilvántartás vezetésével nem volna senkinek munkája. A testületek maguk bejegyezhetik azt, ami kor érdeklődnek a határidők nyilvántartása felől és a betekintés lehetőségével nagyon sok bonyadabm békésen, barátságosan és megnyugtatóan elkerülhető lenne. A cigányzenészek jubileumi hangversenye. Helybeli cigányzenészeink, mint minden magyar városban, nálunk is megtartják jubileumi hangversenyüket. Ma, vasárnap, d. u. 4 órakor az Országzászlónál sétahangversenyt rendeznek Bangó Lajos cigányprímás Aezetése alatt, amikor magyar nótákkal szórakoztatják a közönséget. 1M7 május 9 HIREK A héten a Kerschbaummayergyógyszertár tart éjjeli szolgálatot. Halálozás. Peiczmann László, iparostársadalmunk régi tisztes tagja, Áldozócsütörtökön, délután 4 órakor szívszélhűdés következtében elhunyt. Peiczmann László városunk társadalmának igen törekvő embere volt, aki a társadalmi mozgalmakban vevető szerepet töltött be. A Polgári Egyesületben, melynek haláláig alelnöke volt, hosszú éveken keresztül ő szervezte és bonyolította le a szegény gyermekeket felsegítő karácsonyi ruha- és cipőakciókat. Itt bizony fájdalmasan fogják nélkülözni szervezőképességét és tudását. Sok száz szegény gyermek könnye kiséri sírjába Laci bácsit. Régebben virágzó szabóüzlete volt. Szívbetegség támadta meg és hatalmasodott el rajta. Emiatt felhagyott iparával. Majd később papír- és irószerkereskedést nyitott, mely mint ilyen az ő vezetése alatt a „Hangya" tulajdonába ment át, kiegészítve rőfös- és divatárúkkal, sajátkészítésű háziszőttesekkel. A nehéz -gazdasági viszonyok közepette az üzlet nem birt különösebb lendületet nyerni. Ismét visszaszállt Peiczmann tulajdonába. Még egyszer megpróbálkozott a szabósággal. Régi megrendelőkörót azonban visszaszerezni nem tudta, betegsége pedig már erősebb tempót nem engedett meg üzlete újból való felvirágoztatására, a viszonyok is mind nehezebbek lettek, végleg visszavonult az ipartól. Rövid idő előtt egy kis trafikhoz jutott Szentgyörgymezőn. Itt érte el váratlanul a halál életének 64-ik évében. Temetése szombaton délután 5 órakor volt a belvárosi temetőkápolnából meleg részvéttel. Uj kereskedelmi tanácsos. A m. kir. kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter a m. kir. Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság szervezeti szabályzata alapján Lenkei Emilt, a Kereskedelmi Társulat elnökét, mint a Győri Kereskedelmi és Iparkamarának az emiitett bizottságba kijelölt képviselőjét, ebben a minőségben megerősítette. A megerősítés alapján Lenkei Emil a bizottságnak az 1939. év végéig terjedő működési időszaka alatt tagja és a szervszeti szabályrendelet értelmében működésének tartalma alatt a kereskedelmi tanácsosi cim illeti meg. Oitáregyleti szentségimádás. Ma, vasárnap, f. hó 9-én tartja az esztergomi Oltáregyesület szokásos havonkinti Szentségimádasát. Délután a szokott litánia és szentbeszéd a litániával egyidőben lesz. — A hétfői választmlnyi ülés, a májusi ájtatosságra való tekintettel, e hónapban elmarad. A Vak Bottyán zászlóalj lelkes fogadtatása. A Vak Bottyán kerékpáros zászlóalj Áldozócsütörtökön érkezett haza arról a gyönyörű díszfelvonulásról és szemléről, amelyet a magyar honvédség Miklas osztrák köztársasági elnök tiszteletére rendezett Budapesten. A szép és felemelő szereplésről érkező zászlóaljat, nemzeti zászlókkal és zöld lombokkal feldíszített kapu várta a laktanyában, a város közönsége pedig a Kossuth-utcán végig büszke, lelkes örömmel fogadta hosszú, fegyelmezett sorokban bevonuló kerékpáros honvédeket, akiknek élén báró Ungár Károly alezredes, zászlóaljparancsnok haladt tábori autójában. A laktanyában bandori Pajtás Ernő őrnagy üdvözölte a kerékpárosodat, akiknek feltűnően szép felvonulását maga Miklas elnök is külön tapssal honorálta.