Esztergom és Vidéke, 1937

1937-07-18 / 57.szám

1957. juüus 15 • IIXERBIIB ll XID1IB 8 Az államépitészeti hivatal főnökének jelentése szerint az állami és törvényhatósági kezelésben lévő közutak forgalomképes állapotban voltak. Az Esztergom—Dorog közötti aszfaltszőnyeg burkolatát kijavították, a Neszmély község előtti felületi bevonású szakaszra, 200 méter hosszban, új burkolatot fektettek, örömmel hallotta a bizottság, hogy a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az Esztergom— Dorog közötti állami útszakasz bazalt-kiskockakővel leendő burkolását 2.272 pengő költséggel engedélyezte, a munkálatokat még a nyár folyamán megkezdik. Ugyancsak megoldotta a miniszter az Esztergom— budai törvényhatósági közút városi kezelésben lévő vámos szakaszának átépítési kérdését is 100 ezer pengő keretében. Ebből 47 ezer pengő államsegély, 40 ezer pengő kamatmentes kölcsön és 13 ezer pengőt visel Esztergom város közönsége. A megyei épitkezések közül folyamatban van az Esztergom—budai th. uton a földmunka és kőszállítás, az Esztergom—dobogókői uton a föld- és sziklamunka, műtárgyépité sek és kőszállitások, ugyanazok a felsőgalla—tarjáni vicinális úton és Ács községben cementmakadám burkolat készítése. A vármegyei kir. tan/elügyelő jelentése szerint a tanév a népoktatás terén valamennyi iskolában befeje zést nyert. A m. kir. vallás- ós köz oktatásügyi miniszter a Szentmihály pusztai állami iskola építésére 7000 pengő államsegélyt utalványozott. A tisztifőorvos jelentése szerint a vármegye agészségügyi állapota ki elégítő volt. Augusztus 2 -14-ig lesz Esztergom összes üzleteiben a nyári alkalmi kiárusítás A győri kereskedelmi- és iparkamara az 1937. évi második alkalmi árusitás időszakát a kamara egész területére és az összes kereskedőkre és iparosokra nézve augusztus 2-ától bezárólag augusztus 14-ig állapította meg. Az alkalmi árusítást az árusítás első napját megelőző ötödik naptól kezdve lehet hirdetni, azonban csak olyan szövegezéssel, amelyből kétséget kizáróan megállapítható legyen, hogy a vásár a valóságban melyik napon kezdődik. Figyelmeztetjük a kereskedőket és iparosokat, hogy az alkalmi árusítás tekintetében kizárólag azokra az idényét vagy divatját mult, kiselejtezett stb. árúkészleteikre vannak korlátozva, amelyek a kiárusítási idő szak kezdetét megelőző idő óta van nak raktáron. Sem az engedélyezett alkalmi árusítás megkezdése előtt, sem annak tartama alatt az áruraktárt az alkalmi árusítás céljait szolgáló árukkal kiegészíteni nem szabad. A hirdetés nyári, idény végi, leltári vagy ezekkel egy tekintet alá eső alkalmi árusításokra vonatkozhatik, de nem utalhat kiárusításra, végeladásra, üzletmegszüntetésre, fölszámolásra, üzletáthelyezésre, vagy hasonló körülményekre, sem pedig az árúnak a rendes Üzleti forgalmon kivül eső eredetére. (Csődtömegből, zálogházból, árverésből megvásárolt üzletből, vagy árúraktárból származó, tűzből mentett stb.) Legkisebb munkabérek a szabóiparbari a győri kamara területén Az iparügyi miniszter megerősítette a férfiszabó és fiúruhakészítő szakmában fizetendő legkisebb munkabérek megállapítására hivatott bizottságnak a győri kereskedelmi és iparkamara területére vonatkozó alábbi határozatát: a kamara területe a rendelésre dolgozó szakmában három területi csoportra oszlik: I. területi csoport: Győr, tj. sz. kir. város és Pápa megyei város. II. területi csoport: Esztergom, Komárom, Veszprém megyei városok, Alsógalla, Bánhida, Dorog, Felsőgalla, Tata, Tatabánya, Tóváros községek. III. területi csoport: a győri kereskedelmi és iparkamara területén lévő többi kis- és nagyközség. A miniszternek ez a határozata a hivatalos lap július 11-i, 155. számában jelent meg, a 35. és 36. oldalon és részletesen felsorolja az egyes szakmákban előírt bérrendszabályokat. Ez a határozat a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba. Iskoláink az értesítők tükrében Az Esztergomi Érseki Róm. Kat. Tanítóképző Intézet 1936—37. tanévi értesítőjét Bartal Alajos igazgató közli. Értékes, terjedelmesebb cikk foglalja le az első lapokat a .Művészeti nevelés a tanítóképzőben" címmel Kocsis Lajos rajztanár tollából, amelyben azt sürgeti, hogy az irodalom és költészet mellett a többi művészeti ágat, a képzőművészetet, a zenét és szépművészetet is állítsák be a nevelés szolgálatába és különösen a képzőművészet nagy nevelő hatását, továbbá a nevelés céljából a tanítóképzőben való felhasználásának módjót tárgyalja részletesen. Az év történetéről és az iskolaév eseményeiről szóló beszámoló után az intézet állapotát ismerjük meg, mely után az érdemjegyek következnek. Szembeötlő az, hogy a mult évben az intézetnek csak 13 elsőéves növendéke volt. Ezek általában közepes tanulók, csak 2 növendék közelíti meg a jelest, de vastagbetűs nincs közöttük. Érdekes, hogy az első négy osztályban egyetlen vastagbetűs tanuló sincs. A II-ban 26, a III. ban 22, a IV-ben 23 növendék volt. Az ötödévesek azonban kiválók voltak: 28 tanuló közül 7 vastagbetűs. Ez utóbbihoz képest azután a tanitóképesitői vizsgálatok eredménye is igen szép. 29 közül 10 jelesen képesítőzött. A jeles oklevéllel rendelkező új tanítók : Bartus Rezső, Cser Sándor, Garamszegi József, Horváth Géza, Orbán Károly, Regős János, Rejtő Károly, Szigeti István, Varsányi Ferenc, Zajtai Antal. Helyes, hogy a kópesitőzöttek között két középiskolai érettségit tett fiatalember is volt. Bár többen lettek volnál Általában — addig is, amig a főiskolai tanítóképzés megvalósul — legalább a középiskola 4 osztályának jó elvégzését kellene feltételül szabni a tanítóképzői felvételhez és nem a polgáriiskoláét. A növendékek szüleinél itt is a kisiparosok vezetnek. Szomorú jelenség ez Magyarországon, ahol — sajnos — a nehéz gazdasági viszonyok vagy inkább a független ipari pályától való idegenkedés és a sok nehéz kisipari sors miatt maga a kisiparos küldi gyermekeit az úgynevezett fixfizetéses pályákra. A tanítói pályán is mutatkozó túlzsúfoltság és állástalanság azonban most már gondolkozóba ejti az embereket, mint a tanítóképző I. osztályának mult évi hirtelen elnéptelenedése mutatja. Külön érdekessége az értesítőnek az, hogy az intézeti szinelőadásokat, az egyes tanulmányi kirándulásokat az ott készült felvételek képei szemléltetik. Az Esztergom-Vízivárosi Irgalmas Nővérek Érseki Boldog Margit Leánygimnáziuma a város egyik legifjabb tanintézete. Most fejezte be a hetedik évfolyamát. Falai között a jövő évben először fognak érettségizni a diákleányok. Blaskovics Piacid igazgató közli értesítőjét az 1936—37. iskolai évről, amelynek címlapját a székhelyéül szolgáló zárdaépület szép képe díszíti. Két első cikke a távozó Benkő M. Szeréna h. tartományi főnöknőtől búcsúzik és Bolgárfalvi M. Alerina új tartományi főnöknőt köszönti szép, lelkes szavakkal. A következő közlemény. külön is értékes olvasmány — dr. késmárki Frey Vilmos alispán előadása az intézetben tartott Boldog Margit ünnepségen. — Dudás Éva II. o. t. tragikus haláláről írt szép kis nekrológ után a hivatalos közlemények következnek. Az iskola belső életében nagy szerepet vitt a Mária Kongregáció, a Rózsafüzér Társulat, a Sövényházi Márta önképzőkör, a Gyorsírókor és az Ifjúsági Sportkör. Az egészségi állapotról szóló beszámoló megállapítja, hogy az intézetben az egészségi állapot a mult évihez képest igen jó volt. Az intézet elég népes. Az I. osztályban 41, a II-ban 42, a III-ban 30, a IV-ben 40, az V-ben 31, a Vl-ban 21, a VH-ben 29 tanuló vizsgázott. Sok a jó tanuló. Vastagbetűsek az I-ben: Ajtay Mária, Bánki Ilona, Belkovics Ilona, Futaky Irén, Gerber Érica, Joanelli Edit, Ertiss Györgyike, Malompataki Ilona, Starkbauer Olga, Tarczal Éva, — a II-ban : Berindán Emília, Csery Klára, Frey Katalin, Grineusz Mária, Jeges Éva, Jóba Ilona, Kovancsek Erzsébet, Márkus Edit, Riedler Elvira, Steiner Ágnes, Vöröss Mariann, Zalán Katalin, Décsi Zsuzsanna, — a III ban : Gerber J.rengard, Reicher Erzsébet, Salamon Mária, Stoiss Crescentia, — IV-ben: Bélai Erzsébet, Halmai Gizella, Starkbauer Gabriella, Turcsányi Éva, — az V-ben : Csúzi Ilona, Einczinger Katalin, Komán Erzsébet, Márkus Gabriella, Molnár Éva, Radó Magdolna, — a Vl-ban: Gamauf Mónika, Gróh Zsuzsanna, — a Vll-ben: Büchler Magdolna, Kovács Cecília, Lugosi Jolán, Muhoray Kornélia, Sághy Ilona, Varga Irén, Varga Katalin, Vidacs Marianna. Az intézethez internátus tartozik, amely az elmúlt évben 94 leánynövendéket gondozott. (Folytatjuk., Kérelem Minthogy az ezelőtt harminc évvel megjelent monográfiában felsorolt Esztergom vármegyei és Esztergom városi nemesi családok már ismeretesek, közöljük, hogy azoknak szerkesztésünkben legközelebb megjelenő kötetünkben való ismertetésükre gondot fogunk fordítani, ellenben — minthogy a lezajlott harminc év alatt a vármegyébe és a városba más nemesi családok is letelepedtek, — felkérjük mindazokat, akik kötetünkbe magukat félvétetni óhajtják, hogy nemességük hiteles történelmi adatait az Esztergom és Vidéke szerkesztőségébe folyó évi július hó végéig okvetlen juttassák el. Az adatok közlését díjmentesen vállaljuk. Az adatszolgáltatásnál a következők tartandók figyelemben : 1. Mely ősnemzetségből származik a család ? 2 Ez az ősnemzetség az ország mely vármegyéjében telepedett és mely vármegyékbe tagozódott el ? 3. Hogyha az ősnemzetség nem mutatható ki, hogy hívták a nemességszerző őst ? 4. Mely uralkodótól és mikor nyerte ez az ős a nemesi oklevelet ? 5. Hogyha a 4 ik kérdés nem tisztázható, mely vármegyétől nyerte a család régi magyar nemességének bizonyítékait, illetve ezek alapján nemessége mely vármegyékben és hány esetben hirdettetett ki ? 6. Az ős vagy ősök érdemei milyenek ? 7. A leszármazás sorrendjében a család férfitagjai közül kik értek el magasabb méltóságokat és tisztségeket ? 8. Mely helyen vagy helyeken volt a családnak ősi vagy szerzett bír toka ? 9. Milyen a család címerének leírása ? Amennyiben a vármegyében vagy városban letelepedett nemesek eredetének hiteles leírása valamely monográfiában már megjelent, úgy annak másolata küldendő be, ha pedig ez nem lehetséges, úgy arról kérünk értesítést, hogy a család története hol és mikor jelent meg ? A Magyar Vármegyék és Városok Múltja és Jelene kiadóvállalatában megjelenő és a közigazgatásilag egyelőre egyesitett Komárom és Esztergom vármegyék, illetve Komárom és Esztergom szab kir. városok múltja- és jelenéről szóló kötet szerkesztősége. Szociális, családvédő irányzat érvényesülése a kinevezéseknél Az alábbi figyelemreméltó levelet kaptuk : Tekintetes Szerkesztő Űri Becses lapja legutóbbi számának vezetőcikkében olvasom, hogy az idei tisztviselői kinevezéseknél sok méltányosságot tapasztalunk különösen abból a szempontból, hogy sok kisfizetésű tisztviselőt és alkalmazottat léptettek elő és igy az államnak erre szánt pénze — ha egy-egy személyre kicsiny anyagi előnyt is jelentett — a legjobb helyre jutott, oda, ahol igazán a legnagyobb szükség van reá. Ez a megnyugtató tény azonban egyebekkel is kapcsolatos. Ugy látjuk, hogy az előléptetéseknél és kinevezéseknél végre bizonyos szociális, család védő irányzat határozott érvényesülése tapasztalható. A keresztény elveknek közel húszesztendős hangos hirdetése után végre talán elérkeztünk ahhoz, hogy pár lépést ezen a téren is haladtunk az elvek megvalósítása felé. Különösen szembetűnő ez a tanítói kinevezéseknél. Ezen a pályán sok a nő és itt különösen azokra gondolunk, akiknek jól kereső férjük mellett — a mai szerény köztisztviselői életviszonyokhoz alkalmazkodva — egyáltalán nincs szükségük arra, hogy a VII. fizetési osztályba kineveztessenek. (Nem a tanitópárokról van szó 1)