Esztergom és Vidéke, 1937

1937-04-18 / 31.szám

1987. április 18 3 A kórház és az OTI építkezéssel foglalkozott a városfejlejlesztési bizottság Csütörtökön délután a városfejlesztési bizottság Glatz Gyula polgármester elnöklete alatt gyűlést tartott. A polgármester elnöki megnyitójában üdvözölte a megjelent bizottsági tagokat és kifejtette azokat az alapelveket, amelyek szerint a bizottság tárgyalásait folytatni fogja. Ezek között az alapelvek között szerepelnek a szociális kérdések minden társadalmi osztályra kiterjedően ; a városrendezési program összhangban az új városrendezési törvénnyel (csatornázások, hegyiutak, Zsalazson rendezése); idegenforgalmi problémák, szállodaépítés, gyáralapitás, fásítás, szépítés; a piac állandó berendezése, az autóbusz-forgalom, a repülőtér kérdése, amelynek megoldása egyelőre csak provizórikus lehetne, a vasútközlekedés. Vitéz Szivós-Waldvogel József szerint a vasúti közlekedésben nem mutatkozik javulás. A menetidő sem gyorsult, új vonatok sem állíttattak be. Szükség volna Budapestről egy reggeli órákban induló autóbuszra. Büchler Mór megállapítja, hogy a vasút gyorsasága technikailag nem biztositható. Kevés az esztergomi utas és nehéz a pálya. A megoldásra csak egy mód volna, Esztergom átmenő állomásra rendezkednék be egy új bécsi vonallal kapcsolatban. Vitéz Szivós-Waldvogel József kifejti, hogy a szociális kérdésben nem történik semmi. Nincsenek új munkaalkalmak. A kórházkérdés nem halad előre, pedig ez még egészségügyi szempontból is fontos volna. Az OTI építkezéssel sincs semmi, miért ez a huza-vona, mikor a város már a szóbanforgó lakásokat is felmondta. Ezeket az ügyeket minden tényezőnek komolyan kell tárgyalni. Valamilyen okból kifolyólag mostohagyermekként kezelnek minket a felsőbb fórumok. Eddig mindent a saját erőnkből csináltunk meg. A város iparosítása csak az állam segítségével mehet, itt is érezheztő a mostohagyermek-sors. A felszólaló ezután konkrét kérdéseket említett fel, nevezetesen a Nem, nem, soha út rendezését, a dunaparti unesztétikus részek eltüntetését, a cigánykérdést, a Porgavendéglő melletti hidfő megjavítását. Dr. Gróh József felszólalásában többek között a következőket mon dotta: Mátéffy Viktor a maga nagy aktivitásával ki tudott sok mindent harcolni a városnak. Amióta Matéffy elment, valahogyan megakadtak az ügyek. Úgy érzi, hogy a dolgoknak felsőbb hatóságoknál való kisürgetéseaz országgyűlési képviselő feladata lenne. A mi képviselőnk nem jár eí és nincs is reményünk arra, hogy olyan hangot fog használni, amely előnyére válnék városunknak. Dr. Zwillinger Ferenc Komárom példáját emliti fel, amely oly sok mindent köszönhet a képviselő agilitásának. Dr. Brenner Antal adja meg a kérdésekre a felvilágosító szavakat és kijelenti, hogy a kórház- és az OTI-épitkezés ügye is a közeli megvalósulás stádiumába jutott. tMiMMiMirlMMillMMIMiM^^ gyobb mértékű megvalósítását he lyezte kilátásba, ha az adományok nagyobb fokban — mint reméljük megindulnak. Végül dr. Drahos János elnök megemlékezett Makray Rózsiról, a Stefánia Egyesület védőnőjéről, ki éveken át a legnagyobb buzgalommal segítette az Egyesületet fontos munkájában, tisztán emberbaráti szempontból, mint könyezettanulmányozó. Hála illeti őt, meri fontos munkaköre mellett igen értékes szolgálatott teljesített egyesületünkben fáradhatatlan és megbízható munkásságával. Dr. Drahos János elnök záróbeszédében statisztikai adatokkal mutatta ki, hogy még sokan nem jönnek az Egyesület segítségére, hogy fontos megbízatását .teljesíthesse. Ezeket is felkéri, hogy az egyesületet támogassák munkájában. Mint fájó sebet megemlítette a kolduskérdést, melyről sokan nem vesznek tudomást és még most is segítik a hivatásos koldusokat. Csak úgy fog az Egyesület hivatásának megfelelni, ha a közönség nem a hivatásos koldusokat, hanem a szegénygondozást végző Szent Antal Szegénygondozó Egyesületet támogatja adományaival. Hálás köszönetének kifejezése mellett Isten áldását kívánva az egyesület minden tagjára, elnök a közgyűlést bezárta. Páduai Szent Antal közgyűlése. A Páduai Szent Antal Egyesület 1937 március 14-én tartotta meg nagyszámú közönség érdeklődése mellett évi közgyűlését, melyen az egyesület vezetősége beszámolt az 1936 ik évi munkásságáról. A bevezető beszédben dr. Drahos János prelátus-kanonok, elnök szép tanulmány keretében ismertette a szegénygondozás kiindulását az ősegyházban és sürgette ily mederben a szegénygondozás vezetését a mai korban is, mikor oly nagy mértékben szükséges a krisztusi elgondolás szerinti szegénygondozás. Majd az egyesületi igazgató és titkár terjesztették elő részletes jelentésüket az 1936-i munkaévről. Prommer Ferenc főszámvevő, egye sületi számvizsgáló-bizottsági elnök pedig számvizsgálói előterjesztésében ajánlotta a kifogástalan számadások elfogadását. Az előterjesztett beszámolók után dr. Brenner Antal városi főjegyző kért szót s ajánlotta, hogy a meglévő egyházközségek karitász-szervei álljanak munkába a szegénygondozás érdekében és segítsék az egyesületet, főképp a környezettanulmányozásban és az igazán segélyre szorulók felkutatásában. Igy az egyesület munkája hönnyebb és alaposabb lesz. Ugyancsak dr. Brenner Antal főjegyző ajánlatára — tekintettel arra, hogy az egyesület vezetősége buzgón munkálkodott — a közgyűlés újból a régi vezetőséget választotta meg, Az igazgató előterjesztése alapján a választmány új tagjai lettek: dr. Almássy József esztergom-vízivárosi plébános, Reicher József Máv. állomásfőnök, Brutsy Jenő szeszgyáros. Ezután Gérecz Géza városi közgyám, az egyesület titkára előterjesztette az 1937-ik év költségelőirányzatát, mely a segélyezés naFogkomentes alig 8 hónap alatt! KALODONT Kalodont hazánkban azegyetlen fogkrém, mely Dr. Braunlich-féle Sulforizin Oleatot tartalmaz. Ezen nyugszik egyedülálló hatása a fogkö ellen. F 0 G KÖ EL LE N gatott összeállításban volt kénytelen kiállani ezen fontos mérkőzésre és a játékosok teljes erőbedobására volt szükség, hogy sikerrel abszol váljak a mérkőzést. Előreláthatólag ezen tavaszi szezon lesz Esztergom futballsportjának erőpróbája, mert egyrészt a sok sérült megfelelő pótlása az, amely a vezetőséget meglehetős nehéz helyzet elé állítja, más részt pedig az anyagiak azok, amelyek számottevő nehézségeket okoznak az idény végigküzdósóben. A bajnoki mérkőzéseket a Szent Ferenc-rend szives áldozatkészségéből azoknak szigeti sporttelepén játssza az egyesület, azonban a bevételek csak minimálisak lehetnek, ha figyelembe vesszük, hogy a kerítés nem alkalmas arra, hogy a sportot szerető fiatalságot a belépőjegyek megváltására kötelezze, akkor midőn kívülről is nyugodtan végignézhetik azt. Más anyagi forrása az egyesületnek nincsen, mint a mérkőzések tiszta jövedelme, mely csak az esetben lehet kielégítő, ha Esztergom sporttársadalma teljes számmal vesz részt a mérkőzéseken és nem is kérünk mást Esztergom futoallsportja érdekében, csak azt, hogy a mérkőzéseken minél nagyobb számban jelenjen meg Esztergom közönsége. A Move Egyesület tagjai, tekintet nélkül arra, hogy mely szakosztálynak pártolói és az ifjúság — a fillérekért megváltható jegyeivel segítse ezen sportszakosztály létfenntartását. Reméljük, hogy ma, vasárnap, lejátszásra kerülő Kisalag—Esztergom mérkőzés bevétele már örvendetes lesz a vezetőségre és egy terhes gondot fog levenni annak vállairól. Ezzel is erőt öntve beléjük azon heroikus küzdelemben, melyet dr. Brenner Antal főjegyzővel az élén folytatnak Esztergom sportja érdekében. A mérkőzés kezdete d. u. fél 4 óra. Néhány szó Esztergom sportjáról A Move Esztergomi Sport Egyesület futballcsapata az elmúlt vasárnap a Fóti S. E. ellen aratott 3:0-ás győzelmével a bajnoki tabella harmadik helyét foglalta el. Nem csekély teljesítmény ez, ha figyelembe vesszük, hogy az egész II. osztály végigjátszása idején nem volt öszszesen annyi sérültje a csapatnak, mint most a kezdet-kezdetén. Esztergom csapata teljesen felforLevél a szerkesztőhöz Vettük az alábbi levelet: „Becses lapjának f. évi április hó 11-i számában „Egy városi határozat elé

u címmel hosszabb cikk jelent meg arról, hogy a Petz Testvérek Rt. elektromos autók gyártására a Táti út mentén megvásárolt Kovács-féle gyári épületek mellett több hold területet kér a várostól, hogy teljesen berendezkedhessek. Elfogadom a cikk megállapításait: munkaalkalmakat kell teremtenünk, gazdasági fellendülést keresni gyáralapításokkal stb., de nem látom be azt, hogy ennek az új gyárnak a város azon részén kell létesülnie, amerre a város terjed, fejlődik. A városnak a volt puskaporos torony és Esztergomtábor között óriási kiterjedésű legelője van, miért nem itt kér a Petz Testvérek Rt. területet gyáralapitásra ? Esztergomban a szél rendszerint a Dunától a Vaskapu felé fúj, úgy a város külső területe és az eléggé elhanyagolt villarész is állandóan füstöt és kormot kap majd az autógyár felől, míg az említett Jegelőn senkit sem bánt majd a füst. Ez talán kicsinyes dolognak látszik, de igen fontos egészségi és idegenforgalmi szempontból. Már most is az Esztergomba vonaton érkező idegen épp az emiitett szélirány miatt füstöt kénytelen nyelni, ami semmiesetre sem kedveltet! meg vele a várost. Mi lesz majd, ha a Petz-gyár is segít a füstgyártásban ? Sok idegentől hallottam már ezt a panaszt. Ezen is könnyen lehetne segíteni a fűtőháznak a töltéshez való kitelepítésével. A Kovács-féle telep mellett tudtommal a leventegyakorlótér van, amelynek mai hiányos állapotba való helyezése 7—8000 pengőbe került a városnak s évenkint költ rá a testnevelési bizottság, hogy használható állapotba helyezze. Vájjon, hol talál a város majd 700—800 leventeköteles fiúnak oly területet, amely a kiképzés céljainak megfelelne ? Tehát a gyárat messze a várostól kell letelepíteni, hogy a város fejlődhessék, levegőjét ne rontsa a füstje, nem pedig nagy áldozatokkal és költséggel elkészített, bár még nagyon primitív állapotban lévő leventegyakorlóteret feláldozni, s menekülésre kényszeríteni a szélirányban lakó polgárokat, mert nem kellemes egész nap a füstöt nvelni s ezért az élvezetért még 90 % pótadót fizetni. Soraim szives közlését hálásan köszönöm. Előfizető. # * * Előfizetőnk levelét leközöltük, bár aggodalmait nem osztjuk. Emiitett cikkünk minden gondolatát és érvét fenntartjuk. Ha ilyen gyáralapitásról van szó, örömmel ragadjuk meg a tervet, nehogy más város jusson munkaalkalmakat biztosító gyártelepekhez. Sajnos, a múltból sokat tanulhatunk. Más városok hatalmas fejlődésüket éppen azon gyárak telepedósének köszönhetik, amelyek előbb nálunk kopogtattak . . . Munka, kenyér kell ide sok tétlenkedő munkáskéznek és főleg jövedelemforrás, adóalanynövekedés a teherviseléshez, a tehermegosztáshoz. Az új Petzgyár még nem füstöl. Nem is fog. Ugy tudjuk, villamoserővel tervezik. Csak hadd jöjjön nem egy, de sok gyár. Akkor majd a megfelelőbb leventegyakorlótór létesítése sem lesz olyan gond és teher, mint ma. Iliiről adott birt az „Esztergom és Vidéke" hnsz év előtt ? 1917. április hó. A király Lepold Antal dr. hercegprlmási irodaigazgatói esztergomi kanonokká nevezte ki. — Kottler László adóhivatali főellenőrt a király hadi szolgálatainak elismeréséül a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. —• Lőrinczy József városi katonai nyilvántartó 62 éves korában elhunyt. — A tyúktojás szokásos húsvéti megfestését az Orsz. Közélelmezési Hivatal eltiltotta. — Éttér Gyula primasi intézá 51, Pongrácz Kázmér h. aiispán 48 éves korában elhunyt. — Gróf Széchenyi Emil lemondásával árván maradt esztergomi országgyűlési képviselői mandátumra mint egyetlen jelölt dr. Hndy Zoltánt választottak meg Esztergom város polgárai. — Maszlaghy Ferenc esztergomi prelátus-kanonok a neves író és műesztétikus 78 éves korában meghalt. — Egy komoly úr cikket