Esztergom és Vidéke, 1937

1937-02-28 / 17.szám

ráeső részt kiadja a város obiigójára. Nem szabad elhalasztani a jövőre az alkotást. A képviselőtestület ezután a gyűlés végén még a munkálatokkal kapcsolatos kérdéseket vitatta meg, majd pedig a templom restaurálása és a festés szükségessége mellett foglalt állást. Az egyházközség új vezetősége a következőkép alakult meg: Egyházi elnök: dr. Felber Gyula. Világi elnök : Etter Ödön. Gondnok : vitéz Zsámbéky Pál. Jegyző: Ammer József. Pénztáros: Tátus János. Ellenőrök: Farkas L

Jenő, Kovács Mihály. Névjegyzék előkészítő bizottság: dr. Kamenszky Gyula, Mészáros János, Meszéna Jolán. Felszólamiási bizottság: dr. Serényi Róbert, Bekő János, dr. Marczell Árpád, Meszes Ferenc. Számvizsgáló bizottság: Harangozó Mátyás, Schönbeck Mihály.,; Igazoló bizottság: dr. Horeczky Géza, Pifkó József, Schweitzer Vilmos. Esperesi kerületi tanács tagjai: dr. Felber Gyula, Éttér Ödön, dr. Darvas Géza. Tanácstagok. Hivatalból : dr. Felber Gyula, Éttér Ödön, dr. Balogh Albin, P. Horváth Péter, Kutasi Károly, Merva László, Ammer József. Kinevezett tagok: Burány Ferenc, dr. Frey Vilmos, Gábriel István, dr. Gróh József. Rendes tagok: dr. Berónyi Róbert, Baják János, dr. Darvas Géza, Farkas Jenő, Faragó JóA nemrégiben még némi rezignációval olvastam Esztergom egyik régi képviselőjelöltjének kortesigére tét, ami szerint, ha őt választják be a parlamentbe, akkor Esztergomban nem fogjuk egymást látni a gyárké menyek füstjétől. Azóta sok viz folyt le a Dunán, sőt még a Kis-Dunán is, de bizony a gyárkémények ko romjának tisztítására eddig még nem igen kellett külön kéményseprőt be állítani . . . Most végre megindult valami, ami nek horderejét egyenlőre nem is tudjuk kellőképen megbecsülni, de ami még a legpesszimisztikusabban számitókat is felvillanyozza. De kezdjük a dolgokat időrendi sorrendben 1 A mult héten érdekes vendégei voltak Esztergomnak közöttük: H. De Mártis az alábbi angol üzemeknek a vezérigazgatója: Associated Elec tric Vehicle Manfrs. Ltd. London, A. E. Morrison Sons Ltd. Leicester, Elertricas L*d. Birmingham, The Joung Accumulator Co. London. Az angol ipari világ előkelősége a Petzfóle gyártelepet látogatta meg egy roppant nagyszabású üzlet lebonyolítása és megkötése előtt. Az angol iparmágnásnak rendkívül megtetszettek az esztergomi viszonyok és lehetőségek, annyira, hogy a gyárlátogatás azonnal üzleti megbeszélésekbe folytatódott. Magyar részről a tárgyalásokban Petz H. Lajos vezérigazgató és Petz Béla kereskedelmi igazgató vettek részt. Miután az ügylettel felmerült összes kérdéseket alaposan megbeszélték, megállapodtál! abban, hogy a szerződések parafálása és megkö tése céljából Petz H Lajos és Petz BéJa sürgősen Londonba utaznak (Mint értesülünk, máris elutaztak és kedden érkeznek Londonba.) Mi már most a lényege a nagyszabású üzletnek, amely — mint mondottuk — Esztergom gazdasági fejlődésére is döntő hatással lesz ? A fent említett üzemnek egy nagy szabású, elektromos erővel hajtott zsef, Horváth Sarolta, Jó-Dobronya János, dr. Kamenszky Gyula, Kővár, esek Jenő, Kerschbaummayer Károly, Kovács Mihály, dr. Kőmives László, Kubovics Ferenc, dr. Matytyasóvszky Bála, Mészáros János, v. Szabó István. Póttagok: Iharosi Sán dor, Jakus János, Vojtek József, v. Zsámbéky Pál. Képviselőtestületi tagok. Hivatalból : dr. Felber Gyula, Glatz Gyula, dr. Balogh Albin, P. Horváth Péter. Kinevezett tagok: Burány Ferenc, Draxler Alajosné, dr. Frey Vilmos, Glatz Gyuláné, Gruman László, dr. Gróh József, Guttray Gyula, Gábriel István, dr. Kamenszky Gyula, Lindtner Kélmánné, Mészáros László, Meszéna Jolán, Ormándi Ferenc, dr. Rudolf Béla, Sinka Ferenc, v. Szabó István, Vezér Mária. Választott tagok: dr. Berényi Róbert, Baják Já nos, Bekő János, Borz Lajos, Csákváry Mihály, dr. Darvas Gáza, Etter Ödön, Faragó Béla, Farkas Jenő, Giegler Ferenc, Holop Mihály, dr. Horeczky Géza, Harangozó Mátyás, Horváth Sarolta, Iharosi Sándor, Jakus János, Jó-Dobronya János, Kiss Rezső, Kerschbaummayer Károly, Kicsindy Géza, Kiffer Ferenc, Kovács Mihály, Kovancsek Jenő, dr. Kőmives László, Kubovics Ferenc, Kubovics Mihály, Laiszky Kázmér, dr. Marczell Árpád, dr. Mattyasóvszky Béla, Mattyasóvszky Béláné, Meszes József, Mészáros János, Pifkó Jó zsef, Schweiczer Vilmos, Schönbeck Mihály, Tátus János, Tóth Pál Ferenc, Újvári Ferenc, Vojtek József, vitéz Zsámbéky Pál. automobil szabadalma van. Az eddigi ilyen villanyautók azért nem arattak minden előny ellenére sem döntő sikert a világpiacon, mert az akció radiusuk mindössze 42—45 km volt (azaz egy töltéssel csupán ennyi utat tudtak megtenni), Az angol szabadalom a teljesítőképességet 120 km-re emelte fel, aminek azután döntő hatása lesz az új autó elterjedése szempontjából. Ez a nagy hatás kezd a közlekedésen már most erősen érezhetővé válni. Az a kérdés már most, hogy mi az előnye ennek az elektromos erő vei hajtott járműnek a benzinmotorral szemben. Nagyon sok ilyen előnyt lehetne felsorolni, mi laikus szemmel csak néhányat említünk fel: az üzemköltség rendkívüli módon való lecsökkenése (a benzimotoros jármű üzemköltségének egyharmada, a lóvontatásos jármű költségeinek fele), a ha'almás üzembiztonság, zajtalan járás (gondoljunk csak fővárosunknak a zaj ellen való ádáz küzdel mére), a benzinbűz elkerülése. De ezek az általános előnyök mellett ott vannak még a speciálisan magyar vonatkozások is. Áramfejlesztő üzemeink éjjel is kénytelenek lévén járatni gépeiket (tehát mikor már nincs fogyasztás), hatalmas elektromos energiákat pocsékolnak el. Ha erre vonatkozóan számadatokat akarnánk közölni, akkor ez kellő jellemzéssel csak csil lagászati számokkal sikerülne. Ha már m'.st meg lesz az akkumulátorok energiájával hajtott jármű, akkor ezt a nagy veszteséget könnyen el lehet kerülni az akkumulátoroknak éjjel való töltésével. Hogy ez azuUn az energiagazdálkodás szempontjából milyen nagy jelentőségű lesz, azt úgy hisszük, felesleges külön is hangsúlyozni a szakértők előtt. A másik nagy előny, ami mellett szintén nem lehet szó nélkül elmenni, Magyarország export mérlegével van kapcsolatban. A magyar importnak igen jelentékeny részét a benzin-behozatal teszi ki. Hogy ennek a révén milyen hatalmas összegű valuta vándorol ki az országból, azt az újságolvasó közönség számára szintén egész felesleges hangsúlyozni. Azután itt van még egy dolog, ami bennünket esztergomiakat érdekel erősen. Ha a Petz Testvérek Rt. megkapja az angol szabadalomnak Magyarországra való gyakorlási és vezérképviseleti jogát, akkor Esztergom lesz az a város, amely ennek előnyeiből legközvetlenebb módon részesülni fog. Gondoljunk csak a távolabbi jövőre, amikor az elektromos járművek ezA legutóbbi városi közgyűlésen egy felszólalás keretében kijelentés hangzott el városunk szállodaügyeiről, mely azt mondta, hogy az idegenforgalom fellendítése érdekében az esztergomi szállodák fejlesztésére ós kibővítésére okvetlenül szükség van. Ezzel kapcsolatban olyan vélemények szólaltak meg, hogy Esztergomnak a szállodák jelenlegi férőhelyiségei teljesen elegendők, még azok sincsenek kellőkép kihasználva, igy új bővítés nem szükséges ós az nem is fizetődik ki. Felvilágosításért megkérdeztük a heh/Deli vendéglős szakosztály elnökét, Sörös Edét, hogy mi a véleménye az esztergomi szállodákról. Kell-e bővítés és van-e kilátás arra, hogy az majd kifizetődik. — Esztergomnak és idegenforgalmának igenis szüksége van arra, hogy szállodáit fejlessze, bővítse, modernizálja s erős meggyőződésem, hogy az ki is fizetődik — hangzott a határozott válasz. — Hogy azonban a kérdést jobban megérthessük, kissé szélesebb körű megvilágítása szükséges. — A mig nem propagáltuk Esztergomot, nem törekedtünk idegenforgalma fellendítésére, ezen a téren nem volt itt tulajdonképpen semmi baj. Az akkori kis forgalomra egy szálló is elég volt. Idegenforgalmi törekvéseinkkei kapcsolatban azonban most már nemcsak azzal kell törődnünk, hogy városunkat többen látogassák, hanem hogy a látogatók ellátásáról és elhelyezéséről is megfelelő módon tudjunk gondoskodni, legalább is a tavaszról őszig terjedő időszakban. Ehhez pedig megfelelő szálloda kell, mivel köztudomású, hogy a közönség ma megkívánja a hid^g meleg vízszolgáltatást és a külön fürdőszobát. — A diáklátogatásokat nyáron még meg lehet oldani az internátusokkal kapcsolatban, egyébként azonban már kétszáz kiránduló elhelyezése is gondot okoz; pedig az iskolák már májusban jdentkeanek kirándulási terveikkel. — Ha Budapestet nézzük, a statisztika szerint csupán 50 % ban elfoglaltak szobái, mégis bővítésre gondolnak. Nálunk most 30 °/o os a szobafoglalás, de ha emeljük, könynyen elérhetjük a 60 %-ot, s ez már jövedelmező. Más városok példája is ezt mutatja. Sopron évről-évre gyarapszik, a Balaton mellett s Gyöngyöstől a Kékes felé szintén állandóan növekszik a forgalom, mivel a közönség tudja, hogy van lehetőség a megszállásra s ezt megszokja. — Esztergomnak természetesen más a helyzete, mint a felsoroltaké. A Bécs felől jövő autósok elsősorban Győrben szálínak meg, de ha itt nem kapnak szobát, városunkban pihennének meg egy éjszakára. A tapasztalat szerint az autósok rendszertelenül mennek ugyan, de mindig úgy, hogy nappal érjenek be Budapestre s ott nappal választhassák ki a megfelelő szállást. Erre a rei fognak Magyarországon szaladgálni — ez pedig okvetlenül be fog következni —, akkor Esztergomban lesz. Magyarországnak legnagyobb járműakkumulátor gyára. Pangó, hervadó, gazdasági életünk új életelixirt fog kapni és egy titkos álmunk „Esztergom gyárváros* a realitások közé fog belépni. Hogy ez be is következhessek, nekünk esztergomiaknak is össze kell fogni és úgy a hivatalos városnak, mint a város közönségének a legteljesebb mértékben és vonatkozásban támogatni kell a nagyszabású koncepciót, amelynek jövője ma meg szinte beláthatatlan. vendégfogadásra szállodáink jelenleg nem alkalmasak. — Fokózza a nehézséget az is, hogy ha a szállodának kisebb szobaszám mellett kell az egész szálloda költségvetését kalkulálnia, ez természetesen magával hozza az egyes szobák aránylag nagyobb árát. — A magánlakások nem felelnek meg az idegenforgalom ezen részének lebonyolítására — a lakásbeosztás, berendezés, kiszolgálás miatt —, rövidebb időre megálló, igényesebb vendégeket, társadalmi egyesületeket, idegenforgalmi csoportokat nem lehet ott elhelyezni. Pedig már most is érkeznek Ausztriából harmincas csoportos megkeresések — a Balaton mellé sok ily csoport rándul ki, ezek nagyrésze ide is elhozható lenne — de itt nem tudjuk őket megfelelően elhelyezni, mivel a jelenlegi viszonyok nem alkalmasak reá. A szállodák fejlesztésére tehát igenis szükség van 1 — Igaz-e, hogy nem fizetődnék ki a kibővítés? — Dehogyisnem! Csak nem szabad túlmagas árakat szabni, a minőségben pedig versenyképesnek kell lennünk. Nézzük csak Balatonmentének legtöbb szállodáját. Ott három hónap bevétele szól egész évre. Természetesen ott az üzemi költségek az év többi részében nem nagyok, de Esztergomban is meg lehetne lenni azt, hogy szállodái a főszezonon kivül csökkentett üzemmel dolgoznának. A nagyobb szobaszám pedig lehetővé teszi a szobák árának aránylagos leszállítását. — A mérsékelt forgalom mellett elég a mostani méret, fokozottabb idegenforgalom mellett azonban — amire városunk minden erejével törekszik — okvetlenül kell a szállodák fejlesztése. Kényszerítő erővel mu-atja ezt az a körülmény, hogy szombatonkint tele vannak a szállodák, sőt többeket el kell utasítani a szobahiány miatt, ezek azután más városba mennek. A propaganda ós a fejlesztés okvetlenül meghozza a megnövekedett forgalmat, különösen az autósok köréből. Jellemző példa a fejlesztésre a Margit-sziget idegenforgalma. Amig ott nem modernizáltak, nem volt számottevő forgalom, most pedig 500 szobás látogatottsággal dolgozik és annak teljes hasznával. — A helyes befektetés, a fokozott gropaganda és a megfelelő üzleti szellem, meggyőződésem szerint, nálunk is meghozná a szép eredményt — fejezte be Sörös Ede a fejtegetést. (m.) „Százhu3zas tempó." c. vígjátékot megismétli a Kat. Legényegylet műkedvelő gárdája február 28-án, vasárnap délután 5 órai kezdettel. Belépődíj 80 és 50 fillér. Számozott jegyek elővételben kaphatók az Egyletben. Esztergom „a gyárváros" megvalósulás felé Esztergom szállodaügyeiről