Esztergom és Vidéke, 1937

1937-02-21 / 15.szám

tét világítását teszi szóvá. Vannak utcák, ahol egyáltalán nincsenek lámpák. Dr. Brenner Antal szerint a dupla fogyasztásnak valószínűen a rossz vezeték az oka. Ahol eddig nem vol­tak lámpák, oda most fognak sze­relni, mert már van rá némi fe­dezet. Bejelenti az elnök a plakáípályá­zat eredményét. (Már közöltük la­punkban.) Dr. Zwillinger Ferenc szerint a döntés nem volt mindenben igazsá­gos. A pályázók nem kaptak helyes utasítást, mert a városházán azt mondták, hogy a terven a Baziliká­nak rajta kell lenni. Végeredmény­ben elfogadott munkán a Bazilika nincs rajta. Mind az öt pályázót szűkebb körű újabb pályázatra kel­lett volna felszólítani.; Dex Ferenc, aki a megrendelést kapta, még a pályázat előtt látta a beérkezett mű­veket, ami nagyon méltánytalan volt a többire nézve. Kéri felszóla­lását jegyzőkönyvben megörökíte­ni. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a belügyminiszter Schalkház Idegenforgalmi bizottságunk, mint e lap mult heti számában megjelent tudósításából olvastuk, Ülést tartott. Az egész ülés a varos idegenfor­galma növelésének jegyében folyt le. Ki is tudnánk hatalmas méretekben fejleszteni idegenforgalmunkat, mint életszükségletünket, ha minden tö­rekvésünk nem szenvedne hajótö­rést két nagy kemény, merev jéghe­gyen. Az egyik a város nagy sze­génysége, aminek egyenes következ­ménye, hogy nevetséges, semmivel egyenértékű összeget tudnánk csak beállítani költségvetésünkbe idegen­forgalmi célokra. A másik — amin már talán könnyebben tudnánk se­gíteni — piacunk nagy, indokolatlan drágasága. Ennek pedig az a kö­vetkezménye, hogy hosszabb vagy éppen végleges letelepülésre nem tu­dunk közönséget kapni. No de nem a bajok fejtegetése célja jelen so raimnak. Ezen törjék fejüket azok, akik hivatva vannak rá. Elvitathatatlan tény, hogy váro­sunk fekvése és közvetlen környéke oly természeti szépségekkel rendel kezik, aminőkkel nagyon kevés ma­gyar város dicsekedhetik. Minden idegen irigyli. Ezen adott-águnk azon­ban idegenforgalmi szempontból egy általán kihasználva nincs. Közvetlen városunk felett fekszik Vaskapu, mely ritka panorámát tár a szemlélő elé. A MTE Esztergomi Osztálya turistamenedékházat létesí­tett a Vaskapu fokán. Ez a párat­lan szépségű hely néhány év óta pang. A pangásnak kell, hogy okai legyenek, melyekből csak egyet kí­vánok itt a nyilvánosság elé tárni, mint olyant, melyen a város van hi­vatva segíteni. Évek során át hallunk illetéke­sektől beszélni a hegyi utak rendé' zéséről. Nos, kérem alázatosan, a Vaskapuhoz vezető 2—3 út rende­zése nem lukszus, hanem idegenfor­galmi szempontból eminens szükség­let. És mégis mit látunk ? Néhány útjelzésen kívül, amit az egyesület festett, egy csákányvágásnyi sem történt a kiránduló közönség ér de kében. A felvezető utak olyan álla­potban vannak, hogy azok nem hogy vonzanák az idegent, hanem elriaszt ják. Évekkel ezelőtt nagy garral be­széltünk egy vikendtelepről. Remény ségeink az égig emelkedtek. Ki is jelöltünk egy helyet, melyet néhány száz görbe fűzfa borit, kisebb ára­Ferenc szolgálati szerződését tudo­másul vette. Megállapította a képviselőtestület a nyugalomba vonuló Bálint Lajos­nak nyugdiját, jegyzőkönyvi köszö­netet szavazott önzetlen, odaadó, becsületes munkájáért. Dr. Gróh József teljes mértékben elfogadja az elóadói javaslatot. Bá­lint Lajos olyan tagja volt a városi tisztviselői karnak, akit mindenki szeretett. Az ő példájának ott kell lebegni minden közhivatalnok előtt, mert az ő példájából csak tanulni lehet. A képviselőtestület a javaslatot egyhangú lelkesedéssel fogadta és hosszas tapssal ünnepelte a nyu­galomba vonuló kiváló tisztviselőt. A közgyűlés dr. Kőhalmy László aljegyzőt közigazgatási továbbképző tanfolyamra küldte ki, dr. Sebők Pal fogalmazót helyettesítés céljából, rendőri büntető birói teendőkkel bizta meg. Tudomásul vette a köz gyűlés, hogy a polgármester közig, gyakornokká dr. Klinda Tibort ne­vezte ki. A közgyűlés este negyed hét óra­kor ért véget. dásnál is elönt a viz és a szúnyo­gok milliárdjai lepnek el. Bocsánat nem állandóan, csak nyáron. Hogy van egy gyönyörű szélmentes, erdő­övezte Búbánati-völgyünk kilométe. res homokos dunaparttal, azt elfe­lejtettük. Minket meg elfelejtenek a vikendezők és az egész reménysé­günk, illetve vikend-telepünkből nem maradt más mint a sok görbe fűz­fa, a rengeteg szúnyog és hát négy­zetméteres nyári cukrászda. A most épülő dobogókői útttsl kapcsolatban felvetődött egy új, sze­rény menedékház építésének esz­méje. Mielőtt érdemlegesen foglal­koznánk a menedékház építésével, engedtessék meg nekem, hogy bő­vebben foglalkozzam a dobogókői út leendő és biztosra vehető forgal mával. Két év előtt épüit ki egy remek műút Pilisszentkereszt és Dobo­gókő között. Az út megnyitása óta Dobogókő forgalma percentek­ben alig kifejezhető módon megnö­vekedett. Reánk nézve azonban nem ez a fontos, hanem az, hogy a mű­út a Kétbükkfa-nyeregnól kanyaro­dik fel Dobogókőre és a mi dobo­gói utunk e nyeregben kapcsolódik bele s remek kilátásokat nyújtó ka­nyarokkal ereszkedik le a pilisszent­léleki völgyön Esztergomba. Pilisszentléleki völgy egy fogalom. Az elvesztett, hires Sztracena-vö'gy méltó párja, melynek alsó nyílása szép dióerdőben végződik. Az egész szük völgyet hangulatossá teszi a szentléleki patak csobogása és a két oldalt emelkedő több száz méteres meredek, erdős hegyek, melyekből itt-ott szép sziklaormok kandikálnak ki. Ámbár ez is hozzátartozott a do­log érdeméhez, de nem ez a célom, hane annak a bizonyításra nem szo­ruló ténynek a leszögezése, hogy Budapest—Pomáz— Pilisszentkereszt —Kétbükkfanyereg és piliszentléleki völgyön át Esztergomon keresztül Visegrádnak páratlan szépségű kör­utat nyerünk Budapesttel, melynek egyik fontos állomása városunk lesz. Ezeket előrebocsájtva, most kívá­nok érdemlegesen foglalkozni a szal­mahidi menedékház remélhető fon tosságával. A fővárosi kirándulók tömegesen érkeznek autóbuszokon a Kétbükkfa­nyeregbe. Itt leszállanak és pompás hegyi úton, csaknem teljesen fenn­síkon átsétálnak a Feketekőre, mely remek kilátást nyújt, azonban ez nem elégíti ki őket, hanem tovább haladva Fekete-hegyre sétálnak, ahol terraszos kis menedékház várja őket olyan kilátással, amilyent az egész Pilishegyvidék többet nyújtani nem tud. Ez alatt a remek kilátó alatt kanyarog a dobogókői út és itt van tervbe véve az új menedékház, mely egyelőre elegendő volna, ha csak hol­mi kis deszka alkotmány lenne is, néhány paddal és frissítő italokkal. Ha már most a dobogókői úton lé­tesül egy autóbuszjárat, ezek a bu­dapesti kirándulók szívesen keresik fel mind a feketehegyi kilátót, mind a szalmahidi kis menedékházat, mert kényelmesen kapcsolódhatnak be a Kótbükkfa-nyeregben a budapesti autóbuszjáratba, de könnyen jutnak be Esztergomba is egy egy üdítő fürdésre. Ez az elgondolás vezethette a vá­ros vezetőségét, amikor felvetette a szalmahidi menedékház eszméjét és helyesen, mert minden adottságun­kat ki kell használnunk, hogy nö­veljük idegenforgalmunkat. Ha már szerény viszonyaink miatt nem birunk benn a városban a meg­levőkön kívül valami nagy, vonzó­erővel biró idegenforgalmi tényező­ket létesíteni, legalább hasznosítsuk környékünk szépségeit és ne hanya­goljuk el az ott lótesitetteket. Mert bizony elhanyagoljuk ezeket. Ott van pl. a feketehegyi menedékház. Még a mult tavaszkor tenyérnyi nagyságú 47 lyukat vágott a jég a palatetőn. Még ma is lyukas a tető és Vaskapuhoz most is olyanok az utak, mint voltak 100 év előtt. V. I. A park előtt Kaspar Gras ágas­kodó bronzba öntött Pegasusa ké­nyeskedik. Megragadó ékessége az óriás, szökőkutas parknak, ahol a nyári ünnepi játékok idején kedd és csütörtök este a színek tarka pompá­jában megvilágított, magasba szökő, majd muzsikálva visszaomló vastag vizkévék zuhatagának közelében a katonazenekar játszi keringői s mél­tóságosan komoly klasszikus zene­számai a boldog békeidők vissza­vonhatatlanul napsugaras levegőjébe ringatják a sétáló hallgatók önfeledt százait. A park mellett a Mirabell­Casino. Játszó termei és asztalai nyugtalan vérű, az élet háborgó iz­galmait kereső gazdagok duzzadt pénztárcáinak érvágására éhesek. Kertjében esténkint magyar cigányok húzzak a hol mélabús, hol veszett kedvű magyar jajgatást, magyar vi­gadástl Játékuk szebb, mint huszá­ros atillájuk, sapkájuk E Hiába, ez csak hetyke, pompás vágású magyar huszárfiúkra illik I Nem Pheidias vé­sőjére alkalmas izmaik megadó sze­líden alszanak, szerénykednek a nem nekik tervezett katonás ruhában 1 Muzsikájukat nagy tömeg hallgatja 1 Legtöbbjük arcéról lerí a tőlük ide­gen lélek zenéjének meg nem értése. Valami szikra csak akkor pattan a szemekből, mikor mindannyiunk kö zös sorsa, a síró szenvedés zokog fel a szomorú, talán még a bánatá­ban is testvértelen, zokogó magyar szárazfán! A palota közelében a Mozarteum csinos épülete, a Mozart kultusz ápo­lására épült 1000 embert befogadó hatalmas hangversenytermével. Kü­lön terem jutott az értékes Mozart­könyvtárnak. A Dolfuss-platz szerény köntösű, alázatos pillantású, szelíd, polgári mosolygású, öregedett életéért szinte bocsánatot kérő „Mozarts Wohn­haus'-ában a halhatatlan muzsikus Gazdaelőadások a bel­városi és szentgyörgy­mezői olvasókörben F. hó 17 én, szerdán este 7 óra­kor agrárpolitikai előadás volt mind a belvárosi, mind pedig a szent­györgymezői olvasókörben a gazdák nagy érdeklődése mellett. A belvárosi olvasókörben dr. Ur­bányi Jenő kisérletügyi adjunktus tartott élvezetes és értékes előadást a szőlő kártevőiről és azok elleni védekezésről, míg a szentgyörgy ­mezői olvasókörben dr. Szabó Mik­lós tanársegéd a borértékesítés pro­blémája, különös tekintettel a szö­vetkezeti szervezkedésre címmel tar­tott igen érdekes ós értékes elő­adást. A szentgyörgymezői olvasókörben az előadáson megjelent dr. Ernszt Sándor m. kir. titkos tanácsos, vá­rosunk országgyűlési képviselője és dr. Czettler Jenő m. kir. titkos taná­csos, az agrárpolitika egyetemi ta­nára. A vendégek az előadás után a belvárosi olvasókörbe mentek, ahol Szölgyémy Gyula ny. igazgató-tanitó üdvözölte a kiváló vendégeket és megköszönte, hogy lehetővé tették az esztergomi gazdák részére az ér­tékes előadások megtartását. A következő előadások február 24-én, szerdán este 7 (hét) órakor lesznek mind a belvárosi, mind pedig a szentgyörgy mezői olvasókörben. Horn János kertészeti tanintézeti ta­nár a gyümölcstermelésről fog elő­adni a belvárosi olvasókörben; dr. Soliy Ernő egyetemi tanársegéd a gyümölcsértékesítésről tart előadást a szentgyörgy mezői olvasókörben. édesapja lakott családjával 1774-től 1787 május 5 ón ráköszöntő halá­láig. Vele szemben a bécsi „Volks­theater" kora bizánci stílusában emelt Stadttheater ad kellemes, ne­mes vonalú külsőt a meggyilkolt szövetségi kancellárról elnevezett ker­tes, virágágyas térnek. Elhaladok Fischer von Erlach barokk remekműve, a Dreifaltigkeit­Kirche mellett. Külső homlokzata fordított megoldásban az egyetemi templomra emlékeztet. Meghitt me­iegsógű, lágyan beszélő ovális kupo­láján keresztül Stief freskóira zuhog a besugárzó napfény 1 A méltóságos tartású egyetemi templomhoz képest a kis testvér melegségével arany ­szöszke viruló kedvességben öleli szívére az imádkozót. Megbámulom az óriási arányú Lodron-palotát s betérek a nyüzs­gőn forgalmas Linzergasseba. Meg­ejtő szépségével az új renaissance­köntösbe öltözött St. Sebastians­Kirche tárja hívogatóan felül a szent mellszobrával ékesített márvány­remekbe faragott portáléját. Előcsar­nokában a XVI. sz. nagy természet­tudósának, a korától Faustként ke­zelt Theophratus Paracelsusnak sír­emléke. A templom festményei a salzburgi Sattler művészi almai. A főoltár mögött díszes sírkő hirdeti, hogy a fal hűs ölén a Stuartok fe­jedelmi véréből sarjadt Patrícius nevű pap várja a feltámadást.. A templomhoz csatlakozik Sz. Sebestyén temetője. Árkádos fülkéi­ben ősi salzburgi patríciusok csont­jai porladnak. E temetőben nyug­szik Mozart édesapja, a zenetitán felesége, aki férje halála után Níssen dán államtanácsoshoz másodszor is férjhez ment. A temető jelenlegi for­májának gondolata Wolf Dietrich érsektől ered, aki e temetővel az itáliai „campi santi" eszméjét akarta megvalósítani, ö maga is itt nyug­Esztergom gyönyörű fekvése nincs kihasználva Irta: VÉRTES ZOÁRD VIII.

Next

/
Oldalképek
Tartalom