Esztergom és Vidéke, 1937

1937-12-08 / 97.szám

— A magyar földreforma földhözjutottak forgótőkéjének hiánya miatt nem sikerült — mondotta a hercegprimás. — Amikor a mult évben a felsőházban a telepítés törvényjavaslatát tárgyalták, mogmondottam, hogy hiába adnak a nagybirtokosok földet, ha a mozgó tőke nem siet a földhözjuttatottak segítségére olcsó kölcsönnel. — Tőkének és munkásnak, munkaadónak és munkavállalónak nem egymás ellen, hanem egymás mellett, egymás javára kell dolgozniok — folytatta a hercegprimás. — Ezt az egymásrautaltságot különösen Dorogon lehet megérteni és megszívlelni. Mert igaz ugyan, hogy ha nem volna munkás, hiába volna a tőke és a szén, — viszont az is igaz, hogy ha ennek a társulatnak nem lett volna elegendő tőkéje a kitermelés költségeire, különösen a szénmedencét ért katasztrófák idején, akkor ma nem volna kenyér Dorogon és nem láthatnánk a virágzó életet a munkásotthonokban. A munkásság nevében Pál Endre köszöntötte a vendégeket és kérte a kormány gondosságát a munkásság számára, amely erős támasza akar lenni az egyháznak és a hazának. Végül Chorin Ferenc emlékezett meg a kormányzó névnapjáról és javaslatára a munkásság diszgyűlése hódoló táviratot küldött ebből az alkalomból a Kormányzó Ur Őfőméltóságának. A Himnusz eléneklése zárta be a gyűlést, majd a munkásság hazafias alakulalai diszmenetben vonultak el az előkelőségek előtt. A helyi javadalom részét képező és a mindenkori kezdő fizetésnek bizonyos százalékban kifejezett készpénzjárandóságok az illetménykiegészitő államsegély megállapítása alkalmával 1938. január 1-tŐl a következő: a) elemi iskolai rendes, szerzetesrendi, helyettes- és kisegítő tanítóknál minden egyes százalék után havi 1 P 27 fillérrel, vagyis évi 15 P 24 fillérrel, b) elemi iskolai segédtanítóknál minden egyes százalék után havi 1 P 06 fillérrel, vagyis évi 12 P 72 fillérrel számitandók. Magyarország idegenforgalmának egyik legjelentősebb gócpontja : Kecskemét város idegenforgalmi életében nagy változás állott be. A szóban forgó változás lényege az, hogy az 1933-ban, az IBUSzszal és a Menet jegy irodával kötött, majd magánfelekre átruházott szerződés az utóbbi felek visszalépése folytán visszaszállott Kecskemét városára. A város most az ottani két helybeli pénzintézet, a Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület és Népbank vezetősége részéről ajánlatot kapott arra, hogy a bankok egy korlátolt felelősségű társaság keretében városi ellenőrzés alatt idegenforgalmi vállalatot létesítenek, amely ellátná a propaganda és vendégellátás összes adminisztrációs és technikai feladatait, azonkívül pedig az idegenforgalom érdekében szükséges összes építkezések és beruházások költségeit viselné. A kft. ezzel szemben 30 éves koncessiót kér Kecskemét várostól, amelynek revíziójára 20 év után terminust kötnek ki a szerződő felek. A vállalt kötelezettségekkel szemben Kecskemét a társaság rendelkeÜzletek zárórájának szabályozása a karácsonyi ünnepekkel és újévvel kapcsolatban Esztergomban Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat fűszerszakosztálya értesíti az igen tisztelt vásárló közönséget, hogy üzleteiket a fennti ünnepekkel kapcsolatban a következő időben tartják nyitva : december 19-én (vasárnap) reggel 7 órától este 6 óráig; december 24-én (Karácsony előtti nap) reggel 7 órától este 7 óráig; december 25-én (Karácsony napján) teljés munkaszünet; december 26-án (Karácsony másodnapján) vasárnapi munkaszünet, szakosztályi tagok nem nyitnak ki; január 1 én (Újév napján) reggel 7 órától délután 1 óráig ; január 2 dn (vasárnap) törvényes vasárnapi munkaszünet. Felkérjük az igen tisztelt Vevőinket, hogy vásárlásaikat a fennti időben eszközölni szíveskedjenek, mert későbbi időpontban való kiszolgálást a fennálló törvényes intézkedések szigorúan tiltják. Esztergom, 1937. december 7. Kereskedelmi Társalat Faszerszakosztálya )iiii»iMtmitiiiiiniiiit Meleg ruhanemű hideg napokra ! Habselyem és sveiczi kötött fehérnemű nagy választékban Keménynél. Urak is 1 Jól vásárolhatnak Keménynél : flanel pizsama 650, szép puplén ingek 7'40, tiszta sely. nyakkendő már 3 80. A fenntartó ezeket a készpénzjárandóságokat 1938. évi január hó l-től kezdve változatlanul tartozik a tanerőknek kiszolgáltatni. A helyi javadalom részét képező természetbeni javadalomnak egy-egy értőkegysége az illetménykiegészitő államsegélyek megállapításánál továbbra is havi 1 P 75 fillérrel, vagyis évi 21 P-vel veendők egyenértékűnek A rendelet másolatát megküldöfte a minisztérium tudomásulvétel végett a törvényhatóságoknak és egyházi hatóságoknak is. zésére bocsátja Bugac-puszta egy részét kirándulás céljaira, az összes ottlévő épületek használatával együtt. A kis szállodát viszont magyaros stílusban, a város jóváhagyása után a kft. tovább fejlesztheti. Külön szerződéssel biztosítják a kft. számára a város főterén lévő idegenforgalmi pavillont és Bugacon 50 holdnyi területet baromfitelep és veteményes kert céljaira. Ezzel szemben az összes hivatalos vendéglátó helyiségekben csak a sziklai pince borait és kecskeméti barackpálinkát árulhat az új idegenforgalmi szervezet. Főbb vonásokban ezek a kikötések alkotják a szerződéstervezet gerincét, melynek egyik legérdekesebb pontja az a kötelezettség, hogy a két bank érdekeltségéhez tartozó társaság minden fizető vendége után 10 fillért juttat a városi pénztárnak, ami egy évben pár ezer pengőt jelent, ezenfelül a társaság még külön ezer pengőt fog fizetni a városnak a Schell-pavillonért bér gyanánt. . Nem lehetne-e hasonlókép megoldani az idegenforgalmi kérdést nálunk is ? Mennyi vagyont kezel a Társadalombiztosító A betegrégi általános üzletág tartalékalapja vagyonából ingatlanokba 16,602.000 P, ingóságokba 4,218.000 P, értékpapír és kölcsönökbe 18.000 P van elhelyezve. Az ingatlanok és ingóságok megújítási alapjai a mérlegben 4,996.000 P-vel szerepelnek. Az öregségi biztosítás tartalékalapja vagyonából ingatlan 17.980.000 P, pénzintézeti betét 36.814.000 P, ingó 3000 P, értékpapír 20,503.000 P, kölcsön 21,398.000 P, államkincstár tartozás 23,258.000 P. Az ingatlanok ós ingók megújítási alapja a mérlegben 5,822.000 P-vel szerepel. A baleseti általános üzletág tartalékalapja vagyonából ingatlanba 1,831.000 P, ingóságba 377 000 P van elhelyezve és az ingatlanok és ingók megújítási alapja 530.000 P. A bányaüzletág tartalékalapja ingatlanvagyona 130.000 P, megújítási alapja 17.000 P. A bányanyugbérbiztositás tartalékalapja vagyonából 1,649.000 P ingatlan, 1.936.000 P betét, 5.672.000 P értékpapír. Az ingatlanok megújítási alapja 103.000 pengő. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Harisnya — garancia mellett — [legnagyobb választék Keménynél. A vármegye szociális gazdarendeleteinek országos sikere A m. kir. miniszterelnök, úgyis mint földmivelésügyi miniszter, a Nemzeti Egység Pártjának folyó évi október hó végén megtartott kép. viselői értekezletén a közel jövő kormányzati programmjának ismertetése kapcsán bejelentette, hogy a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894: XII. tc. 25. §-át akként óhajtja módosítani, miszerint a jövőben nem a városoknak és a politikai községeknek, mint erkölcsi testületeknek lesz kötelességük beszerezni a köztenyésztésre szükséges és alkalmas bikákat, hanem a vármegyéknek. Űrömmel olvastuk annak idején a miniszterelnöki nyilatkozatot, mert — mint tudjuk — a mi vármegyénk volt az első s eddig — tudomásunk szerint — az egyedüli, amely a vármegyei bikarendszert 1936 tavaszán már bevezette s amelynek analógiájára kívánja a m. kir. kormány e kérdést törvényhatóságilag rendezni. Vármegyénk tehát úttörő munkát végzett. A tör vény előkészítés céljából a m. kir. bel- és földművelésügyi minisztérium szakreferensei nemrég kiszálltak Észtergomba s itt dr. Radocsay László főispán elnöklete alatt dr. Frey Vilmos alispán és a szakelőadók részvételével értekezlet volt, amelyen Jeziersky Mihály vm. m. kir. gazdasági felügyelő és vitéz dr. Zsiga János vm. II. főjegyző ismertették a vonatkozó vármegyei szabályrendelet rendelkezéseit s annak bevezetése óta szerzett tapasztalataikat. Az értekezlet végén a miniszteriális kiküldöttek köszönetnyilvánítás kapcsán leszögezték a tényt, hogy dr. Radocsay László főispán és dr. Frey Vilmos alispán a vármegyei közigazgatásban az agrárérdekeket nagy szeretettel és ügybuzgalommal karolják fel s eredményes működé süket legjobban igazolja a tény, hogy a vármegyei bikarendszer bevezetését a m. kir. kormány az ország egész területére leendő kiterjesztésre célszerűnek és szükségesnek találta. Az értekezlet után a miniszteriális kiküldöttek a vm. szakelőadók kisé rétében vármegyénk több községébe kiszálltak, hogy megvizsgálják a vármegyei bikákat s a községek vezetőségét, a legeltetési társulatok elnökeit, a tehéntartó gazdákat meghallgatták a vm. bikarendszer elő nyeire és esetleges hátrányaira vo natkozólag, hogy ennek kapcsán összehasonlítást tegyenek az új és a régi rendszer között. Értesülésünk szerint a bizottság a falvakban is a legjobb impressziókat nyerte s megelégedését nyilvánítva fejezte be körútját Tatán. Amidőn mindezekről örömmel és büszkeséggel számolunk be, indokoltnak tartjuk feleleveníteni azon tényt, hogy a mezőgazdasági cselédek költő zködési idejének humánus rendezése terén is a mi vármegyénk volt az első és úttörő. Esztergom vármegye volt az, amely a január 1-i terminust a gazdatársadalom megértő, emberbaráti kezdeményezésére áttette április l-re. Vármegyéink közigazgatásának egyesítése után az új törvényhatósági bizottság a komárommegyei birtokosokkal egyetértésben kiterjesztette ezt Komárom vármegyére is s vármegyénk kezdeményezésére több más vármegye is áttért erre s ugyancsak vármegyénk felirata alapján, a kormány javaslatára a gazdasági cselédek szolgálati idejéről szóló 1935 : II. tc. országosan kötelezővé tette az április 1-i terminust. A mezőgazdasági cselédek bérleveleinek kötelezővé tótele, a vármegye állategészségügyi szakszolgálat intenzivebbé tétele és kiegészítése, a közlegeiők karbantartása, a birtokhatárok megjelölése, a ló-, szarvasmarha-, sertés- és juhtenyész^ tés rendezése, a gabonaüszög elleni védekezés s a mult évben a faiskolákról és fásításokról s a gyümölcsfák és növények kártékony állati elleni védekezésről szóló vármegyei szabályrendeletek megalkotása s a nagy szakértelemmel és megértéssel, de ha kellett — a köz érdekében — kellő eréllyel történő végrahajtása nagyon is igazolja a miniszteriális urak azon megállapításának és nyilatkozatának helyességét, hogy a mi vármegyénk agrár közigazgatása modern és nivós. Újra szabályozták a nem állami elemi iskolai taniék illetményeit A kultuszminiszter rendeletet adott ki a nem állami elemi iskolai tanítók illetményeinek újabb szabályozása tárgyában. A rendelet szerint a nem állami elemi iskolai tanítók 1938. évi január hó l-től kedve jogosultak az újonnan megállapított fizetésre. Pl. a Xí. 3. fizetési osztályban az 1., 2, 3 évben 126 P 50 f fizetés jár, a Vll.-ben dedig 336 pengő. Az illetménykiegészitő államsegélyben részesülő nem állami elemi iskolai tanítók részére a fenntartók által biztosított helyi javadalmat a most megállapított fizetés és a különben járó családi pódákok összegeinek erejéig kell államsegéllyel kiegészíteni. Kecskeméti bankok közös idegenforgalmi vállalkozása