Esztergom és Vidéke, 1937

1937-12-02 / 95.szám

A belügyminiszter elrendelte Tata és Tóváros egyesítését Reviczky István, a tatai járás fő­szolgabírója két évvel ezelőtt felve­tette Tata és Tóváros közigazgatási egyesítésének gondolatát. A két köz­ség ellenezte az egyesítést. A tatai gazdakör annyira ment az ellenállás­ban, hogy határozatban kimondta: ha a két községet egyesitik, a gazda­negyed elszakad Tatától és drót­sövénnyel zárja el a negyedet a köz­ségtől. Halmos Antal tóvárosi fő­jegyző, akit a főszolgabíró jelentés­tételre szólított fel az ellenállás miatt, jelentésében hangoztatta: „a tóvá­rosi önérzetes polgár a község auto­nómiájáról nem mond le." Éz év tavaszán Komárom és Esz­tergom megye közgyűlése elrendelte az egyesítést. Csetey János nyugal­mazott ezredes és társai fellebbez­tek s a két községben úgy tudták, hogy a minisztérium elveti az egye­sítés gondolatát. Ezek után szomba­ton nagy meglepetést keltett Tatán és Tóvároson a belügyminisztérium rendelete, mellyel 1938 június 1-ére elrendeli Tata és Tóváros közigaz­gatási egyesítését. A nagyközség ne­vét a belügyminiszter Tata-Tóváros­ban állapította meg. Az egyesítés érthető feltűnést kel­tett Tatán és Tóvároson. Különösen a községi tisztviselők nyugtalanok, attól félnek, hogy elvesztik állásukat. Ebben a tekintetben megnyugtatóan hangzik Reviczky István főszolgabíró nyilatkozata, hogy egyetlen tisztvi­selőt sem bocsátanak el s a község közönsége egy-két éven belül áldani fogja az egyesítés. Jegyzetek a Bajor-Bayer képkiállitásról A művészi alkotások hatása asze­rint is váltakozik, hogy milyen össze tételben kerülnek elénk. Vitéz Bajor-Bayer Ágost festőművész vasárnap, nagy érdeklődés mellett megnyílt kiállítása élénk például szol­gál erre. Szorgalmas, termékeny munkássága legújabb termései jól elrendezett együttest alkotnak. Képei frissek, meggondoltan fiatalosak anél­kül, hogy keresné a korszerűséget. Hű marad önmagához, önmaga sa­játos, mólyen átélt művészetéhez, mely sokat váltogatott tanyázásai dacára mégis csak az esztergomi Duna vize mellett bontakozott ki. Motívumait az itt közvetlen környező életből meríti, erős szálakkal kapcso­lódva a tárgyi valósághoz. Mindben valami otthonos meghittség, polgári egyszerűség és férfias Őszinteség van. Előadásmódja rokonszenvesen lendült, színskálája felderült, meg világosodott, amellett realizmusa szi­lárd alapokon épült és színskálája új árnyalatokkal juttatja érvényre a fények festőiségben villózó játékát. Természetlátását egészséges irány­ban tovább folytatta. Festői techni­kája nagyot fejlődött, anélkül hogy külsőséges lenne. Színfoltjaival messzi távlatot ápit, kedvelt tárgy­kőre a felhős ég, a víz és annak tükröződése. Teli zengésű, nedvdús szinei sokszor a borongó líra hang­ján szóinak. Kiállítása változatos anyagú, bár főeleg mint táj- és arcképfestő kivánt ezúttal bemutatkozni. Olajfestményei mellett egész gyűjteményét sorakoz­tatta fel rézkarcainak és vizfestmé­nyeinek. Tárgyköre szigeti, dunai részletek, város- és faluképek, cso­korba kötött virágok, arcképek, és főleg bájos gyermekképek. A művész közvetlen festő, egy­egy képe őszinte vallomás földhöz­kötöttsógéről. Virágcsendéletei a festői könnyed­ségnek és az összhangzó szinakkkord­nak megnyerő alkotásai. Itt szaba­don állithatja össze színeit, olyan virágokat, olyan színfoltokat rak egymás mellé, melyek szinvágyainak éppen megfelelnek. Külön élvezhet­jük faktúrájuk tisztaságát és köny­nyedségét. Bayer művészete ma már szinte esztergomi norma, itt élvezhető és érthető leginkább, mert velünk — a szemlélővel együtt — egyazonos ta lajból nőtt sudárfává és az szinte városi szellemi tulajdon. Az ő Bazilikái nemcsak propagandát szolgálják vi­déken, de hogy itt is mennyire vonzó a naponkint látható téma, azt az is bizonyítja, hogy összes bazilikás képei a megnyitás órájában rendre elkeltek. Művészileg fogékony kö­zönségünknek ő mutatta be igazá­ban e hatalmas alkotást, a szerény város pompás koronáját. Ein ca inger Ferenc. Az üzletek zárórájának szabályozása a karácso­nyi ünnepekkel és újévvel kapcsolatosan A kereskedelmi miniszter rendele­tet adott ki a nyílt árusítású üzletek zárórájának és munkaszünetónek szabályozásáról, a karácsonyi ünne­pekkel és január elsejével kapcso­latban. December 5-én, vasárnap Az 1937. december 5-óre eső va­sárnapon élelmiszerek és italneműek a kizárólag, vagy túlnyomóan ezek árusítására berendezett üzletekből reggel hét órától este 8 óráig, cu­korka, csokoládé és száraz cukrász­sütemény kizárólag, vagy túlnyo­móan ezek árusítására berendezett üzletekből reggel hét órától este 11 óráig árusíthatók. A virágüzletek reggel 8 órától este 8 óráig tarthat­nak nyitva. Gyermekjátékárúk a ki­zárólag, vagy túlnyomóan ezek áru­sítására berendezett üzletekből reg gel hét órától délután két óráig áru­síthatók. Az áruházakat a december 5-ére eső vasárnap egész napon át zárva kell tartani. December 11—23 ig A rendelet értelmében azoknak a városoknak és községeknek a terű léten, ahol az üzleti zárórát minisz­teri rendelet, vagy szabályrendelet állapítja meg, azokat a nyílt árusítási üdéteket, amelyeket egyébként hét­köznapon este hét óra előtt kell be zárni, december 1 l-től december 23 ig bezárólag, valamint 31-én este hét óráig, a kizárólag, vagy túlnyomó­részt élelmiszer és állami egyedárú sági cikkeket árusító üzleteket pedig este nyolc óráig szabad nyitva tar­tani. Ez a rendelkezés nem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyek az említett napokon, vagy azok kö zül egyes napokon későbbi zárórát állapítanak meg. December 19-én December 19 én a kizárólag, vagy túlnyomóan cukorka, csokoládé és száraz cukrászsütemény árusítására berendezett üzletek reggel hét órától este tiz óráig tarthatók nyitva. A mé­száros- és hentesüzletek vasárnapi munkaszünetét szabályozó általános rendelkezések a december 19-óre eső vasárnapon is irányadók. Az egyéb nyilt árusítású üzleteket reggel hét órától délután hat óráig szabad nyitva tartani. Az itt megállapított nyitvatartási idő alatt kizárólag zárt edényekben és csak az üzleti helyi­ségeken kivül való fogyasztásra ége­tett szeszes italok is árusíthatók. December 24 én December 24-én a nyilt árusítási üzleteket este hét óra után nyitva tartani nem szabad. Azok a rendel­kezések, melyek későbbi zárórát álla­pítanak meg, december 24-én nem alkalmazhatók. Karácsony első finnepén Karácsony első ünnepnapján, de­cember hó 25-én az alkalmazottak pótpihenőse céljából a nyilt árusítási üzleteket az alább megállapított ki vételektől eltekintve, zárva kell tar­tani. A kizárólag, vagy túlnyomóan cukorka, csokoládé és száraz cuk­rászsütemény árusítására berendezett üzletek reggel hét órától este nyolc óráig, virágüzletek pedig délelőtt tiz órától délután két óráig nyitva tart­hatók. Az élelmiszerek árusítására berendezett üzletekből reggel hét órától délelőtt nyolc óráig, a tejcsar­nokokból reggel hét órától délelőtt tiz óráig, az üzletnek egyébként zárva tartása mellett, tej kiszolgál­tatható. Karácsony második finnepén Karácsony második ünnepnapján, a december 26-ára eső vasárnapon, a mészáros- és hentesüzletek reggel hét órától délelőtt tiz óráig nyitva tarthatók, egyébként ezen a napon a vasárnapi munkaszünetre vonat­kozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni. január elsején Január elsején, az alkalmazottak pótpihenőben részesítése céljából az alábbi rendelkezések irányadók: Élelmiszer — ideértve a cukorkát, csokoládét és száraz teasüteményt —, továbbá italnemű — ideértve az ége­tett szeszesitalokat —, kizárólag, vagy túlnyomóan ezek árusítására berendezett üzletekből reggel hét órá­tól délután egy óráig árusítható. A mészáros- és hentesüzletek reggel hét órától azokban a városokban, ahol ezeket az üzleteket január 2-ára eső vasárnapon egész napon át zárva kell tartani, délután 1 óráig, az ország egyéb területén délelőtt tiz óráig tarthatók nyitva. A virág­üzleteket délelőtt tiz órától délután két óráig szabad nyitva tartani. á Vörös-Kereszt választ­mányi ülése A Magyar Vörös-Kereszt Egylet Ko­márom Esztírgom vármegyei és Esz­tergom városi fiókegyesületének vá­lasztmánya november hó 30 -án dél­után 5 órakor nagy érdeklődós mel­lett tartotta meg alakuló ülését a Városháza nagytermében, melyen a tagok csaknem teljes számban megjelentek. Dr. Radocsay László főispán, a vármegyei szervezet elnöke megnyitó beszédében azon kérésének adott ki­fejezést, hogy a választmány, melyre az egyesület munkájának legnagyobb része hárul, a Vörös-Kereszt szelle­mében: a szeretet szellemében, min­den merevség és bürokratizmus ki­küszöbölésével működjék. Teljes bi­zalmat és buzgóságot kér az Egylet ügyei iránt. Ezúttal nem távoli szé­les program, hanem a legközelebb megvalósítható ügyek megbeszélése képezné az ülés tárgyát, melynek első pontja a .választmány formális megalakulása, melynek megtörténtét az elnöklő főispán enunciálja. László István városi tanácsnok, ügyvezető alelnök tolmácsolja a Köz­pont üdvözletét, bejelenti, hogy a tanintézetek vezetőitől nyert értesítés szerint a városban már 9 ifjúsági csoport működik. Előterjeszti a vá­lasztmány legközelebbi programjá­nak, a február, illetve március hó­ban a városban nők részére tartandó házi betegápolási tanfolyam meg­szervezésének ügyét, melyet részben a választmány hölgytagjainak buz­dító közreműködése, részben film­propaganda, részben a helyi sajtó népszerűsítő cikkei útján tart meg­valósíthatónak. A helybeli tanítónő­képző IV. évfolyamú hallgatói s a leánygimnázium VII. osztályú nö­vendékei részére ez a tanfolyam már február hóban megnyílik. Kívánatos volna a nőegyletek, leánykörök, női kongregációk körében is a propa­ganda. A párhuzamosan tartandó két tanfolyamra csupán 40—40 hallga­tót vesznek fel. Az elnöklő főispán megjegyzi hogy nem specifikus, se­bészeti, illetve kórházi ápolás, hanem csupán a házi betegápolás ismere­teinek elsajátítása lesz a tanfolyam célja. 1 A tanfolyam rendezésének ügyé­hez Nádler István tanítónőképző in­tézeti igazgató, vitéz Pongrátz-Bartka Ede ny. tábornok, dr. Divéky István vármegyei főügyész, Meszéna Jolán tanítónő ós Eggenhofer Béla dr. kórházigazgató főorvos szóltak hozzá. Kimodotta még a választmány a taggyűjtés megindítását, melynek esz­közlésére a választmány tagjai kész­ségesen vállalkoztak. HIBEK Ki — Be Két egyszerű igekötő. Mégis so­kat jelent. A kereskedelemben ki­vitel és behozatal fogalma. Az or­szág iizletvilágának mértéke. Sok ember előtt érthetetlen a rádió folytonos vízállás jelentése. Épp ilyen jeleslegesnek látszik a külkereskedelmi jorgalom állandó leadása. Pedig lázmérést jelent. Jaj, ha magasra szökkent a be­hozatal és alacsonyra szökkent a kivitel. Gazdagodást vagy szegé­nyedést mutat. A Statisztikai Hivatal dolga az orvosi ellátás: figyelés és jelentés. Jelenleg Örvendetes a véleménye : javul a beteg. Hiszen 1937. Ív Ma csütörtök este disznótoros vacsora a Eis Pipában!

Next

/
Oldalképek
Tartalom