Esztergom és Vidéke, 1937
1937-11-28 / 94.szám
II órakor nyitja meg a Lőrinc-utcai J takarék-bérpalotéban lévő Nemzeti Egység pártja helyiségében (a Korona-kávéház mellett) Glatz Gyula polgármester s december 8-ig marad nyitva. A TESz felhívása az ünnepségeket rendező egyesületekhez, A közelgő karácsonyi ünnepekkel kapcsolatos és az azt követő farsang folyamán rendezendő társadalmi megmozdulások, ünnepségek és mulatságok összeegyeztetésének ügyében a TESz már korábban is felhívással fordult az esztergomi társadalmi egyesületekhez, hogy rendezési szándékukat a TESz helyi titkáránál: dr. Katona Gábor ügyvédnél (telefon 167. sz.) jelentsék be. Ezen bejelentések segífségével el lehetne kerülni azt, hogy a közönség túlságos megterhelése álljon elő, mely annak anyagi erőit túlságosan igénybe veszi, és ami az egyesületek megmozdulásainak mind erkölcsi, mind anyagi sikerét egyformán megingatja. A TESz helyi elnöksége ismét felkéri az egyesületeket és rendezőségeket, hogy rendezési szándékukat sürgősen jelentsók be, hogy ezek alapján az esetleg szükséges egyeztető tárgyalások még idejében lefolytathatók legyenek. Eddigi bejelentések : december hó 22-re a Kisdedóvó Társulat karácsonyfa-estje. 1938. január 5-ére Turisták műsoros estje, február hó 1 -ére az Öreg Hollók cserkészbálja és február hó 2-ára a Kath. Legényegylet nagy bálja. Nem szabad semmit sem kockáztatnánk - mondotta Ernszt Sándor vasárnapi beszámolóján Vasárnap délután a Szentgyörgymezői Olvasókörben Ernszt Sándor városunk országgyűlési képviselője beszámolóbeszédet mondott. A beszámológyűlésen a szentgyörgymezői gazdák igen nagy számmal vettek részt. Nagy érdeklődéssel hallgatták a képviselő fejtegetéseit s hozzászólásaikban néhány kisebb esztergomi anomáliát tártak fel, amelyeknek orvoslását Ernszt Sándor meg is ígérte. Országgyűlési képviselőnk beszédéből az alábbiakat idézzük: — Ma, amikor a repülőgép, a rádió korában nem számítanak a távolságok, az emberek lélekben távolabb állanak egymástól, mint valaha. A külpolitika helyzete igen súlyos, megjavítása csak igen következetes, lelkiismeretes munka által lehetséges. — A keresztény párt célkitűzése változatlanul ma is az, hogy a földön létrejöjjön az emberileg elképzelhető legnagyobb szociális igazság. — Az Állástalan Diplomások Alapja megkezdte működését. Itt is igen nagy hiba volt az, hogy az alaphoz szükséges összeget a kormány valósággal összekéregette. — A telepítések csigalassúsággal folynak. Az állami költségvetésben erre a célra felvett Összegek igen csekélyek, amíg ezeket fel nem emelik, addig gyorsabb eredményre számítani nem lehet. — A nemzet gerince, az u. n. középosztály, amelynek tagjai a lateinereken kívül a kisgazdák és a kisiparosok, ezt az osztályt erősíteni az összes illetékeseknek legfőbb feladata. — A munkásosztálynak igen nagy nehézségekkel kell megküzdenie. Itt az a nagy baj, hogy a munkások túlságos függőhelyzetben vannak a nagytőkétől. A munkásosztály szempontjából legelső feladat: egyengetni számukra a középosztályhoz vezető útat. Beszéde vége felé hangsúlyozta Ernszt Sándor, hogyha látja, hogy a dolgok nem mennek, akkor le fogja vonni a konzekvenciákat. — Sürgős szükség van az általános gazdanívó emelésére és ennek a gondolatnak a célkitűzéseit szolgálná a felállítandó mezőgazdasági szakiskola. — A nemzet nehéz helyzetben van, politikájában tehát nem szabad semmit sem kockáztatni — mondotta befejezésül Ernszt Sándor. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után néhány hozzászólás következett, majd dr. Czettler Jenő műegyetemi tanár mondott beszédet, amelynek során a gazdák előtt az agrárügy aktuális kérdéseit ismertette. A beszámológyűlés végeztével Ernszt Sándor még sokáig tartózkodott választói között s a gazdákkal hosszasabb eszmecserét folytatott. Nemrégiben a Belvárosi Olvasókörben is volt képviselői beszámoló, szintén ilyen agrárjelleggel, amelyre természetesen ismét a földmives társadalmat invitálták elsősorban. Nem tagadjuk, hogy Esztergomban a földmives társadalomnak döntő súlya lehet a politikai megmozdulásoknál és állásfoglalásoknál és hogy ebben a városban a földmives- és gazdakérdéseknek nagy érdeklődési körük van, viszont el kell ismerni azt is, hogy más társadalmi körök is élnek itt szép számmal és hogy az iparos és az értelmiségi osztályhoz tartozók is joggal érdeklődhet nek az ország és a saját sorsukat érintő politikai és gazdasági kérdések iránt. Ezek számára jó ideje elmaradnak a beszámológyűlések, amelyek helye a város belsejében fekvő valamely középületben lenne, ahol a város polgársága társadalmi és osztálykülönbség nélkül találkozna. Pedig szívesen meghallgatnák mindannyian. Ernszt Sándort, akiről éppen nem lehet elmondani, hogy városával nem törődik, hiszen legutóbb a költ ségvetés pénzügyi bizottsági tárgyalásán is résztvett, hogy a város nehéz anyagi helyzetét megismerve, a segíteni akarók élére álljon. Egyebekben is tapasztaltuk jóakaratú érdeklődését. Nem csoda, hogy a belvárosi és szentgyörgymezői föidmives gazdák után most már a másféle polgárok is kíváncsiak mondanivalóit a. m»»»iiinimimiiiiii8ií-i ian si van a vármegyei monográfia Nagy várakozással tekint a közönség a nagyszabású mű megjelenése elé. A szerkesztőség csengerújfalusi O'sváth Andor történetíró, ny. városi főjegyző vezetésével hatalmas mun kaját már befejezte, a feldolgozott anyag és a beküldött kéziratok nagy része már sajtó alá van rendezve, szedés és nyomás alatt áll. A vármegye minden részéből nap nap után érkező érdeklődésre és kérdezősködésre közöljük, hogy a körülbelül 800 oldalas mű a közeli hetekben jelenik meg és nyomdai munkálatait az „Élet" irdalmi és nyomda rt., a mű bekötési tábláit a vármegye arany dombornyomású címerével ellátva Laiszky János-cég könyvkötészete készíti Fenti mű kimerítően tárgyalja vármegyénk őskorát, a vármegye és a lakosság múltját a honfoglalástól, a megye megalakulását, fejlődésót, megcsonkítását és jelenét napjainkig, A megye történetének és életének jelenségeit a modern kutatás eszközeivel tárja fel élvezetes előadásban. Az egyes részletkérdéseket (egyházi élet, irodalom és művészet, ipar, kereskedelem, közegészségügy, közlekedés, egyesületi ós sportélet, telepítés, agrármozgalmak, állattenyésztés, fásítás stb.) önálló fejezetekben kiváló szaktekintélyek dolgozatai tárgyalják. A mű a hittérítés történetének eddig még nem ismert adatait is tartalmazza, mely a tudós világ csemegéjének ígérkezik. A városok és a községek nevezetességeit számos gyönyörű fényképmelléklet, mint műmelléklet szemlélteti és díszíti. Külön tanulmány ismerteti a vármegye nemesi családjait, a köz- és népoktatás, valamint a szociális és a társadalmi egyesületeket. Különkülön tárgyalja az összes megyei községeket, valamint a községekben működő kulturális egyesületeket, az egyházak és községek keletkezését és működését napjainkig a legújabb hivatalos statisztikai adatokkal. A nagy érdeklődéssel várt mű dísze ós ékessége lesz a könyvtáraknak és kedvelt olvasmánya a vármegyei családoknak. Önkéntes tűzoltóság! Az „Esztergom és Vidéke" november hó 25-iki számában — „Néhány szó a városi tűzoltóparancsnoki állás betöltéséhez" cim alatt megjelent egy cikk, mely nemcsak a tűzoltóság intézményét, s az esztergomi tűzoltókat, hanem a város képviselőtestü letét is teljesen alaptalanul és tendenciózussal bírálja. Mint a városi képviselőtestület elnöke vissza kell, hogy utasítsam cikkírónak azt a beállítását, mintha a képviselőtestület megfontolatlan határozott volna. Ha a névtelen cikkíró fáradtságot vett volna magának és jobban utána néz a dolgoknak, megtudhatta volna, hogy a városi képviselőtestület nem töltötte be a tüzolóparancsnoki állást, mert azt nem is tehette meg, miután az 1896 :X. tc. 1. §a alapján a hivatásos tűzoltóparancsnokot a vármegye főispánja nevezi ki. Ezzel szemben 2 °/o-os újabb pótadó megtakarítása érdekében a tűzoltóparancsnoki állás kötelező betöltésének elodázását kérte oly módon, hogy a város egyik főtisztviselője, László István tanácsnok, aki ezen teendőket minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül, mint önkéntes tűzoltó eddig is kifogástalanul ellátta, s aki három évtizeden át úgy is mint vármegyei tűzrendészed felügyelő, s úgyis mint a Magy.tr Országos Tűzoltó Szövetség elnökségi előadója, országos viszonylatban is elismert szaktudással lelkes és eredményes tűzoltói tevékenységet fejtett ki, továbbra is — minden külön díjazás nélkül — elláthassa ezen munkakört. Mint a tűzoltótestület elnökének vissza kell utasítanom azt a lekicsinylő hangot, azt a férfiatlan vádat is, amivel cikkíró „a tűzoltót" illeti. Az önkéntes tűzoltó talán ma már az egyetlen ember, aki pihenő idejét, testi épségét és sokszor az életét áldozza önzetlenül a közért... mindnyájunkért I A legmagasztosabb front ez, amelyen a tűzoltó küzd, mert ez a front a szeretet, a kötelességtudás, a becsület frontja, ahol egász férfiak küzdenek, akiket ebben a mivoltukban megtámadni — még egyszer hangsúlyozom — nagyon férfiatlan dolog. Városunk derék tűzoltóinak lelkes, önzetlen, munkájáért ezalkalommal is elismerésemet és köszönetemet fejezve ki kérem őket, hogy aki ezt a — hinni akarom nem a köznek feAz Orion 99-es világrádió automatikus állomás behangolója pillanatok alatt hajszálpontosan kapcsolja a kívánt állomásokat Kapható minden Orion rádiókereskedőnél Egyedárusító ; ifj. IUBACSEK FERENC Esztergom, Rákóczi-tér lelősséggel tartozó egyéntől jöt f —támadó cikket olvasták, ne veszítsék el kedvüket, hanem végezzék nehéz munkájukat továbbra is zavartalanul Isten tetszésére, Hazánk dicsőségére és embertársaink javára épp oly buzgalommal, mint idáig végezték 1 Esztergom, 1937. nov. 26-án. Glatz Gyula sk. polgármester, az önkéntes tűzoltó testület elnöke. I H EJ ML A hercegprimás kinevezésének tizedik évfordulója. Jövő kedden november 30 án lesz tiz éve annak, hogy dr. Serédi Jusztinián biborós hercegprímást XI. Pius pápa esztergomi érsekké nevezte ki. A bíboros hercegprímás kifejezetten elhárított minden ünneplést. Teljesen visszavonulva, lelki magányában akarja meghálálni Istennek az elmúlt tiz év alatt nyert kegyelmeket és imádkozik a Gondviselés további támogatásáért. Papjaitól és híveitől is csak azt kéri és meg van győződve, hogy megemlékeznek róla imáikban. Az „Erdészeti Közlöny" elismerő sorai Esztergomról. Az „Erdészeti Közlöny" novemberi száma meleg elismerő sorokat közöl egy szakcikk keretében a Székesfőkáptalan erdőgazdálkodásáról. Kiemeli Riedl Gyula erdőtanácsos érdemeit, aki igen nagy szakértelemmel és szaktudással javíotta fel a kesztölci erdő állományát. Az ő munkája következtében — irja a cikk — olyan tölgyfiatalosokban gyönyörködhetünk, amelyeknél szebbet már kívánni sem lehet. A cikk még a Cséven folytatott homoki erdősítésekről emlékezik meg a legnagyobb elismeréssel. Riedl Gyula erdőtanácsos munkája iránti szakelismerést mi is őszinte örömmel regisztráljuk ós gratulálunk hozzá.