Esztergom és Vidéke, 1937

1937-11-28 / 94.szám

ESZTERCiQH J/DCKE ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 94 SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap VASÁRNAP, ,937. NOVEMBER 28 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Berlinben tartózkodik a magyar kormány feje és a külügyminiszter és a német közvélemény meg a politikai világ a legkitűnőbb rokonszenvvel veszi körül a magyar államférfiakat. Az ünnepségeknek európai jelentőségű eseménye a német külügyminiszter estebédjén elhangzott két pohárköszöntő. Neurath báró félre nem érthető módon adott kifejezést annak, hogy a német és a magyar népet régi és hű barátság kötelékei fűzik össze. A két kormány szilárdan összetart, egymáshoz való megrendíthetetlen bizalmuk biztosítéka politikai jövőjüknek. Darányi Kálmán miniszterelnök különösen azt hangsúlyozta ki, hogy a két első nap alatt is sokat láttak és tapasztaltak. A benyomásaik együtt jártak azzal az őszinte csodálattal, amellyel egy nagy és bilincseitől végre megszabadult nép életütemét szemlélték meg. Végül kiemelte azt, hogy büszkeség és megelégedés tölti el, hogy hazáját a nagy német birodalomhoz régi kipróbált és bevált barátság fűzi. Rendkivül nagy hordereje van annak, hogy a német hivatalos körök és pártszervezetek a magyar államférfiak látogatásával kapcsolatos minden eseménynél a legelőkelőbb tényezőkkel képviseltették magukat. A német sajtóközlemények a két nagyjelentőségű pohárköszöntő méltatása során sűrűn emlegetik Trianont Versailles mellett és arra utalnak, hogy a két nép párhuzamosan halad az élethez és az egyenjogúsághoz való jogok kivívása tekintetében. A német népben ugyanazok a baráti érzelmek nyilatkoztak meg, amelyeket a magyarság táplál irántuk. Ezek az őszinte érzések biztosítják az út eredményességét. Nem diplomáciai manőverekről, hanem a két ország közti barátság ki mélyítéséről van szó és bizonyos, hogy a berlini út e barátságnak jelentős állomása lesz. A nacionalista Németország és a keresztény és nemzeti irányú Magyarország találkozása a mostani berlini tárgyalások során érthető és világos tényekben jelentkezik. A két nép egymásra talált a nemzeti erők megújhodásában és mindnyájan érezzük, hogy ebből az egymásratalálásból olyan realitások származnak, amelyek a magyar nemzet céljai tekintetében sem lehetnek közömbösek. A városi költségvetés Esztergom 1938. évi költségvetéséről általánosságban már szóltunk, ismertettük annak főbb irányelveit; mai cikkünk feladatául maradt a költségvetés részletesebb ismertetése. A tervezet a költségvetést összesen nyolc csoportban tárgyalja, teljesen külön ismerteti a városi vizmű és csatornamű előirányzatát, aminagyon helyes is, mert ezáltal teljesen tiszta képet kapunk a város eme fontos üzemének helyzetéről. Ezzal kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy nagyon jó volna, ha a városi gazdaság költségvetését is külön állítanák össze, mert azt az elterjedt felfogást, hogy a városi gazdaság nem rentábilis, sőt egyenesen deficites, csak úgy lehetne megdönteni, ha a -város maga bizonyítaná be e felfogásnak tarhatatlanságát azzal, hogy a gazdaság költségvetését teljesen önállóan, mindentől függetlenül mutatná be a közönségnek. Visszatérve a költségvetésre, az első csoport az általános igazgatást tárgyalja. Ennek a .személyi járandóságok" fejezet kiadásaiban annyiban mutatkozik kisebb eltérés az idei évi költségvetéstől, hogy a nyugdijterhek a halálozások folytán csökkentek, a személyi járandóságok pedig kisebbnagyobb változásokat mutatnak az évközben történt előlépések stb. miatt. A személyi járandóságokkal kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy kissé túlméretezettnek tartjuk a városi adminisztrációt. Pl. az adóhivatalnál, ahol inkább kevesebb, de véglegesített tisztviselőkkel kellene dolgozni. Igy nemcsak megtakarítás lenne elérhető, hanem még a közbizalom is növekedne az adóhivatal munkája iránt. A személyi járandóságok (a z árójelben az idei adatok) összege : 203 155 P (204.013 P). Ebben az összegben igen súlyos tétel a nyugdijteher, amely 90.653 P (90.920 P)-vel szerepel. Ez a nagy tétel, amely a pótadónak mintegy felét teszi ki, óva inti az illetékeseket, hogy a nyugdíjazások kérdésénél a legóvatosabban s a legkörüitekintőbben járjanak el. Az általános igazgatás dologi kiadásait a költségvetés 222.135 P-ben (222.293 P) jelöli meg. Súlyos terhe a városnak az állam rendőrségi kiadásokhoz való hozzájárulás : 26.000 P. Ennek az összegnek leszállítására a városnak minden erejét igénybe kell vennie, mert a 100%-os pótadóteher előidézésében ennek a tételnek igen nagysze repe van. A mezőrendőrsógi kiadás: 15.700 P. Az általános igazgatás csoportjában még a következő kiadási feje zeteket látjuk : tűzrendészet, gáz- ós légvédelem: 24.010 P (26,282 P), katonaügy: 1769 P (1715 P). adókezelés: 33.032 P (32.398 P), javadalmi hivatal: 7270 P (7610P). Az első csoport általános igazga tás bevételei a következőképen oszlanak meg : közigazgatási bevétel (anyakönyvi dijak, hiv. eljárások stb.) 11.408 P (11.326 P), mezőrendőri dijak : 16.000 pengő (16.000 P), tűzrendészet 6000 P (6000 P), katonaügy: 200 P (200 P). Az első csoportnak, egyben azon ban az egész költségvetésnek legfontosabb bevételi forrásai az adók. Mint már első cikkünkben is jeleztük, a város az adóbevételt a jövő évi költségvetésben az ideinél nagyobb összegben irányozta elő, mert a jövő év ünnepségeivel kapcsolatban, különösen a fogyasztási adóknál többlet bevételt remél elérni. Hogy ez a számítás mennyire válik majd be, azt előre tudni nem igen lehet, reméljük azonban, hogy ezt az optimizmust a zárszámadási eredmény nem fogja megcáfolni. Az adókérdéssel kapcsolatos még a forgalmiadórészesedés is, az előirányozható összeg sajnos igen kicsi. Nem akarunk ismétlésekbe bocsátkozni, de újból kell hangsúlyoznunk, hogy ezen égető probléma fedett nem lehet egyszerűen napirendre térni, hanem a részesedés megemelése érdekében minden a legkisebb reményt nyújtó lehetőséget is meg keli ragadnunk. Az adóelőirányzat egyébként a következő : vigalmi adó: 2400 P (2600 P), borfogyasztási adó : 50 000 pengő, (49 000 P), húsfogyasztási adó : 19.000 pengő, (18.000 P), szeszfogyasztási adópótlék : 3400 P (3300 P), sörfogyasztási adópótlék: 1000 P, (700 P), szik- és ésványvizfogyasztási adó : 2600 P (2350 P), italmérési illeték : 6300 P (6300 P), átruházási illeték: 12 000 pengő (12.000 P), általános kereseti adó: 96.300 P (89.440 P), forgalmiadé részesed és: 36.200 P (36.200 P), késedelmi kamatok: 6000 pengő (6000 P), végrehajtási dijak : 4000 P (4000 P), bírságok: 500 P (500 P). A költségvetés második csoportja a közegészségügyet tárgyalja. Itt a múlthoz képest lényegesebb eltéréseket nem igen találunk. A kiadási oldalt összegezve a ne • vezetesebb tételek : szorosabb értelemben vett közegészségügy (tüdőbeteggondozó intétézet, mentőállomás, temető stb.) 19.906 P (19.620 P), az állategészségügy kiadásai: 11.320 P (11.219 P). A közegészségügy bevételi oldalán a szorosabb értelemben vett közegészségügy bevételei 17.900 pengő (17 950 P), az állategészségügyé pedig 9.650 P (9790 P). A harmadik csoport a közoktatást, a közművelődést és a vallásügyet tárgyalja. Ebben a csoportban a kiadási oldalon már szerepelnek a zsalazsoni új iskola költségei is. A bevételi oldalon emelkedést a reáliskolánál találunk, ahol a tanulók számának növekedése tette lehetővé a magasabb tételnek a beállítását. A kiadási oldalnak a címei a következők : a kisdedóvóda: 1620 P (1620 P), községi elemi népiskolák: 54.062 P (52.651 P), gazdasági ismétlőiskoíák: 3145 P (3010 P). iparos és kereskedő tanonciskolák : 9038 P (8997 P), reáliskola : 53.253 P (52.869 P), egyházközségek által fenntartott iskolák segélye: 3448 P (3448 P), könyvtárgyarapítás : 100 P (100 P), közművelődési és testnevelési egyesületek fenntartása : 9600 P (9600 P), sportpályabérlet: 1000 P (1000 P), kegyúri kiadások : 18 100 pengő (17.956 P), hitfelekezetek támogatása : 4036 P (4036 P). A harmadik csoport bevételei: községi elemi népiskolák: 1.177 P (1.128 P), gazdasági ismétlő iskolák : 550 P (550 P), iparos és kereskedő tanonciskolák : 2800 P (2900 P), reáliskola: 15.169 P (13.510 P), íeventemulasztás: 100 P, sportpálya: 200 P. A költségvetés negyedik csoportja a szegényügyre vonatkozó adatokat tartalmazza. Nevezetesebb tótelek a kiadási oldalon : szegénysegélyezés : 4000 P (2400), szegényház: 14.068 P (14.068 P), szegónybetegek gyógyszere : 2500 P (2500 P). A szegényügy bevétele : 4291 P (4348 P). Ez az összeg adományokból, alapítványok kamataiból, bírságokból stb. tevődik ki. (Folytatjuk). Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomós, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Urak is 1 Jól vásárolhatnak Keménynél : fi anel pizsama 6'50, szép puplén ingek 7*40, tiszta sely. nyakkendő már 380.