Esztergom és Vidéke, 1937

1937-11-21 / 92.szám

kőtörőgépek gyártásával óhajtja ki bővíteni. Petz Testvérek Rt. tehát, hogy a folytonos fejlődés miatt szűkké vált táti-úti gyártelepét a szükséghez mérten kibővithesse, ez év április hó 6-án kérvényt adott be a városhoz, hogy a gyártelep melletti városi legelőterületből, mely afféle vadvizes, gödrös területnek látszik, engedjen át a város a gyár fejlesztése céljaira cca 8 holdnyi területet. A beadvány idején a gyár 17 tiszviselőt és 135 munkást foglalkoztatott, ez a létszám azonban az azóta eltelt 7 hónap alatt máris 214 főre szaporodott, de a gyár további fejlesztése esetén cca 300 munkást tudna foglalkoztatni. A gyár A. t£. Morrison et Sons Ltd. Leicester-i (angol) elektromos energiával hajtott autóinak magyarországi gyártását akarja cca negyedmillió pengő kezdőtőkével bevezetni egyéb gyártási ágazatai mellett. E célból volna szüksége a kért városi területre. A gyár kérelmét a városi képviselőtestület még nem tárgyalta le, ami bizonyára indokolt is, mert az ilyen nagyobb ügy előkészítéséhez s kidolgozásához sok idő kell. Az ügy azonban már a komoly előkészítés stádiumában van s minden remény megvan arra, hogy döntő tárgyalásra mihamarabb a város képviselőtestülete elé kerül. A gyár kérelmének kedvező elintézése mellett sok és alapos érv szól. Ugyanis a fenn felsorolt gyártási cikkekből mintegy 150.000 pengő értékű van állandó gyártás alatt, a gyár munkásainak létszáma állán dóan szaporodik, a vállalatnak 1939-ig előre biztosítva van a munkája, s az utóbbi évben a gyár vagyona mintegy 70 ezer pengő értékű beruházással gyarapodott. A gyár máris expor tál Angliába, Csehszlovákiába, Palesztinába, Ciprusz szigetére stb. Az elmúlt tizennyolc év alatt a Petz Testvérek Rt. Esztergom váio sának kétségtelen előnyt jelentett a munkanélküliség leküzdésében s így nagyon megszívlelendő volna e cél ból is a vállalat kérelmének akadály talán teljesítése. kanélküli nincsen és tudom, hogy minden újabb letelepülés tisztviselőés munkáscsaládok beszivárgását jelenti, ami a város jöveáelmét emeli. Egyébként szeretettel várom a jelentkezőket" — fejezte be az iparbarát polgármester érdekes nyilatkozatát. * « « Mihez kezdjünk hát? Fejlesszük tovább városunk fürdő és iskolavárosi jellegét, meg idegenforgalmunkat, meri ezen a réven az iparosok és a kereskedői* jutnak bevételhez, de nyissunk utat minden olyan új településnek és munkaal kálómnak, melynek révén a földmíves és munkásosztály biztosíthatja mindennapi szűkös kenyerét. Úgy tudjuk, hogy városunk polgármestere is már régebben tett kezdeményező lépéseket, mikor a Gyáriparosok Orsz. Szövetségének figyelmét felhívta az Esztergomban kínálkozó gyártelepítési lehetőségekre. Ne feledjük azonban, hogy a város legmesszebbmenő éráekeinek megóvása s biztosítása is a város vezetőinek elsőrendű feladata, amit ők semmi körülmények közt nem téveszthetnek szem elől. Bizonyára ezeknek az érdekek nek körültekintő mérlegelése és megfontolása teszi a Petz féle ügy elintézését is bosszadalmasabbá, amit be kell látnia az érdekelteknek is. S most leközöljük még Vác város polgármesterének nyilatkozatát, melyet e hó első napjaiban adott a „Pesti Tőzsde" munkatársának. „Tudom — mondotta dr. Inczédy Meiszner János, a két hónap előtt megválasztott új polgármester, — hogy Vác városa a vidéki városok sorrendjében talán a 3. helyen áll ipari szempontból. Gondolom, csak Győrnek és Szegednek van nagyobb ipara, mint Vácnak, ahol a Duna, a vasút és a fővárosba vezető kitűnő út, meg Budapesthez való közelsége teremtették meg a város tekintélyes iparát. Érdekes véletlen, hogy a Salzmannféle új fonógyár építkezéséhez az első kapavágást éppen ma tették és hogy a Horganyhengermű többszázezerpengős üzembővítési munkálatai is hamarosan megkezdődnek. Városunkban a nagyüzemek mellett, mint az angol érdekeltségű Kodak-gyár, a Váci Fonógyár, a Horganyhengermű, a Bélésárúgyár, a Budinszkyféle Radiátorgyár, a Hirmann Ferenc Szerszámárúgyár, a Váci Kötőszövő és a tavaszra elkészülő és többszáz munkást foglalkoztató Salzmann-féle Fonógyár, egy sereg kisebb üzem is dolgozik, igy pl. a Glóbus „kötőszövőgyár, a Hermann Harisnyagyár, a Schwartz Henrik Textilgyár ós vagy 700, segédmunkaerővel dolgozó önál ló iparos egészíti ki Vác város ipari jellegét. Nálam — mondotta továbbá a polgármester — minden ipari letelepülés a legmesszebbmenő támogatásban fog részesülni, mert értékelni tuáom azt az irigyelésreméltó állapotot, hogy városunkban munkaképes mun Fényesen sikerűit a Stefánia Szövetség jótékony célú teaestje Az idén a Stefánia Szövetség helybeli szervezete kissé korábban rendezte meg az évek óta szokásos Mikulási és Karácsonyi Vásárt. A vásárt fényes és előkelő közönség jelenlétében, ünnepélyes külsőségek között szombaton délután nyitotta meg dr. Csárszky István prelátus-kanonok, a helybeli szervezet elnöke. Megnyitó beszédében utalt az anyák nagy és nemes hivatására. — Lehetnek — mondotta dr. Csárszky István — a férfinemben olyan zsenik, akikhez hasonlókat a nők között nem találhatunk, de minden zseninek nő volt az édesanyja. — Mióta ember van a földön, a nőnek legszentebb s legnagyobb hivatása az anyaság, ez a hivatás emeli mindig a legnagyobb piedesztálra a nőket. Dr. Csárszky István beszédének további részén megköszönte a fárad ságos s önzetlen közreműködést a hölgybizottság elnökének, dr. Radocsay Lászlónénak, a hölgybizottság tagjainak, a közreműködő szereplőknek és azoknak, akik a Stefánia Szövetség céljaira bármit is áldoztak. Beszédének befejezéséül pedig különös köszönetet mondott az Esztergomban és Táborban állomásozó zászlóaljak tisztiasszonyainak, a kik áldozatos munkájukkal szintén igen sokat fáradoztak a vásár érdekében. A nagyhatású megnyitóbeszéd után Kricsfálvy Viktorné remekül kulturált szép hangján egy áriát a Cigánybáróból s két műdalt énekelt nagy sikerrel. A kis Csiby Viola ének- és táncszáma nagy meglepetése volt a műsornak. A kis gyermeksztár remekül kidolgozott táncszámában a klasszikus ballett minden szépségéből kaptunk ízelítőt. Minden mozdulatában annyi báj, annyi szépség, annyi kidolgozottság volt, amilyent csak a legnagyobb gyermek-világsztároknál láthatunk. A táncszám, amelyet a hatalmas tapsviharra meg is ismételt, mindenkit a legnagyobb reménnyel s örömmel töltött el a jövőre nézve, A műsor után jól sikerült tombola volt, majd Bangó Jani tánczenéjére késő éjjeli órákig szórakozott a meg jelent közönség. Vasárnap egész nap nyitva volt a vásár, majd délután a Legényegylet gárdája előadta a „Helyet az ifjú ságnak" cimű pompás, fordulatos vígjátékot. A gördülő, kitűnő előadás rendezése Merényi Gyula érdeme. Az előadás ismét új sikert hozott a Legényegylet kiváló műkedvelői gárdájának. A szereplők mindegyikéről csak a legnagyobb dicsérettel és elismeréssel emlékezhetünk meg. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő rn. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmá nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel kutat, úgy bel- mint kilfőliön. Népművelési bizottsági ülés Komárom - Esztergom Vármegye Törvényhatósági Népművelési Bizottsága f. hó 11-én tartotta évi közgyűlését a vármegyeház kistermében, dr. Frey Vilmos alispán elnöklete alatt. Megjelent az értekezleten dr. Radocsay László főispán, vitéz dr. Zsiga János vármegyei másodfői egyző, dr. Brenner Antal városi főjegyző dr. Drahos János érseki általános helytartó, Jeszenszky Kálmán prelátuskanonok, dr. Balogh Albin bencésgimnáziumi, Blaskovits Piacid leánygimnáziumi,, Bar tál Alajos tanítóképző-intézeti igazgatók, vitéz Szabó István kir. tanfelügyelő, Serényi Gyula vármegyei számvevőségi főnök és még kb. harminc igazgatósági tag. Az előadói tisztet Wiesenbacher József vármegyei népművelési titkár, állami iskolafelügyelő töltötte be és beszámolt azon munkásságról, amely a vármegye területén a különféle ismeretterjesztő előadások és tanfolyamok keretében az év folyamán lezajlott. Megemlékezett a vármegye lelkészeinek, tanárainak, orvosainak és tanítóinak gondos népnevelő munkásságáról, amelyhez a községi jegyzők népnevelő munkássága is csatlakozik. Mint egy szines film, úgy rajzolódott a bizottság tagjai elé a vármegye minden községének és pusztájának iskolánkivüli munkája, amely kiterjed az ismeretterjesztő előadásokra, a műsoros estékre, az analfabéta-tanfolyamokra, a történelmi és honismereti tanfolyamokra, a szá moló-, mérő-, fogalmazó-, helyesíró tanfolyamokra, az ének- és zene tanfolyamokra, a gyakorlati főző-, háztartási és otthongondozó tanfolyamodra, műkedvelő előadásokra, a népies irodalmi ismertetésre és a levente ismeretterjesztő előadásokra. A bizottság tagjai nagy figyelemmel hallgatták az előadó bejelentését és nagy megnyugvást keltett azon bejelentés is, hogy a vármegye valamennyi községe, amely villanyhálózattal van ellátva, már vetítőgéppel is rendelkezik. Ezzel kapcsolatban elhatározta a bizottság, hogy a jövőben a villanyárammal nem rendelkező községeket fogja ellátni vetítőgépekkel. Nagy megnyugvást keltett a bizott| ságban a tarkányi cigányiskolának