Esztergom és Vidéke, 1937

1937-11-07 / 88.szám

ESZTIRMWJMKE ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 88 SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer VASÁRNAP, 1937. NOVEMBER 7 Keresztény politikai és társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 miéi Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Az öregtemplom megfiatalodott és megszépült, új ünneplőbe öltözött a jubi­leumi esztendőre, kivül belül új szineket kaptak a vén falak, fenn aranyosan ragyog a ke­reszt a tornyon, benn pompás freskókból tekintenek alá az angyalok és a szentek, az egy­ház hősei, vértanúi és evangé­listái, egy gombnyomásra fény­árban úszik szentély és hajó : a hivők és a kegyúri város áldo­zatkészségéből valóban szépet és nagyot művelt itt az ember Isten dicsőségére, — azonban mindez nem elég az üdvös­ségre. Az első és legszükségesebb kell még ide, — az, ami egy­értékűvé és egyformán ked­vessé teszi az Úristen szemé­ben az egyszerű Ízléssel be­rendezett fatornyos templomocs­kákat a művészet remekeivel ékesített, gigászi dómokkal és bazilikákkal, hogy megteljen a templom ájtatos hívekkel, Krisz­tus országának lelkes polgárai­val, Jézus elveit és tanításait követőkkel, azaz tele legyen a templom jó emberekkel. Nem olyanokkal azonban, akik csak hiszik magukról és a világgal akarják elhitetni magukról a jóságot és akik csak a temp­lomban akarnak jóknak, ájta­tosaknak, báránykáknak, ke­gyeseknek, szelídeknek, testvé­rieseknek, jószivűeknek, igaz­ságosaknak, emberszeretőknek, szegénygyámolítóknak, hitbuz­góknak és Krisztushivőknek lát­szani, a lépcsőkön túl azonban minderről megfeledkezve az ön­zés, kíméletlenség, kapzsiság, kegyetlenség és gyűlölködés ör­dögeivel cimborálnak. Nem azt akarjuk ezzel mon­dani, hogy csupa emberbőrben járó angyal térdeljen az oltá­rok előtt és hogy csak ilyeneké az Isten háza a földön, — hi­szen alig van ember bűn és gyarlóság nélkül, az Üdvözítő pedig éppen az élet elesettjei és a bűnösök íelé tárja ki Szi­vét, hogy megvigasztalódjanak és megtérve üdvözüljenek. Jó ember az, akiben él a jószán­dék önmagával és másokkal szemben, aki nem gyűlöletből és kevélységből cselekszik, ha­nem akinek lelkét melegíti a szeretet és szivét megaranyozza az alázatosság. A jó ember a családjában is jó ember, a tár­sadalomban, hivatalában, mun­kakörében, embertársaival szem­ben is ugyanaz és a politiká­ban is jó ember. A jó ember nem változtatja szinét, arcát, szándékait, nem cserélgeti job­bik vagy rosszabbik énjét temp­lomban, közéletben és magán­életben, — végül pedig a jó ember nem cselekszi az élet­ben éppen az ellenkezőjét an­nak, amit a templomban han­gos szóval, vagy a kereszt és az Oltáriszentség előtt való né­ma lebomlással megfogadott. Az embersereg sohasem lesz angyalsereg — még a civili­záció legkifinomultabb keretei­ber, az állami és társadalmi élet legtökéletesebb viszonyai és a kultúra leggyönyörűbb ki­virágzásai között sem. Ezzel még a templomajtónál is szá­molnunk kell, — viszont Isten mentsen a kétszinűek, álszen­tek és képmutatók elszaporo­dásától. A jó emberek töltsék meg tehát a templomot, amelynek különben egyik legszebb hiva­tása a jó emberek összegyűj­tése és a jó emberek társadal­mának kiépítése Krisztus or­szágában, Krisztus életelvei és igazságai szerint a csodálatos mennyei kapocs segítségével, amely összeköti a földet az ég­gel, az embert az Istennel. Ál­dás, kegyelem, üdvösség árad­jon így erre a városra és kö­zönségére a régi jó Öregtemp­lomból, amely az új élniakaró Esztergommal együtt most ime szintén megújhodott. 38.300 pengőbe került a belvárosi plébánia-templom restaurálása Vasárnap igen szép ünnepet ül Esztergom közönsége. — A város kegyúri temploma, a belvárosi plé­bániatemplom új köntösbe öltözve, ősi művészi szépségéhez méltóan restaurálva fogadja magába az esz­tergomi hívőket, akik e napon majd először gyűlnek össze a restaurált templom első főpapi miséjén. A nagy nap jelentőségét vezér­cikkünk méltatja, itt csak a restaurált templom szépségeit akarjuk bemu­tatni olvasóközönségünknek megkí­sérelve a szavakon keresztül érzé­keltetni Esztergom eme megújult művészi alkotásának szépségeit. Mielőtt azonban magáról a meg­újult templomról szólunk, szükséges­nek látszik, hogy néhány szóval ösz­szefoglaljuk a belvárosi templom stílusának, a barokstílusnak jellem­zőbb vonásait, mert a restauráció nehéz, felelősségteljes munkáját csak igy lehet módunkban teljes egészé­ben átértékelni. „A bárok slííus a XVI. sz. végén született meg, mint a reneszánsz egyik kihajtása. Az elnevezés a ba rocco szóból ered, amely a portu gáloknál szabálytalan gyöngyöt je­lent. A bárok ékítményes formanyelvét a szabad lendület, a mozgalmasság felé való törekvés, az erősen kifor­duló formák, csigavonalas hajlatok kedvelése jellemzi, általában véve az egyenessel szemben a kanyargó vo­nal iránt mutatott előszeretet. Hazánk építő és festő művészetét a XVII. sz.-tól kezdve jellemzi a barok-szellem elhatalmasodása, fő­ként az egyházi művészetekben. Mária Terézia uralkodása idején a sok új templom mellett sok régit is modernizáltak bárokra. A templom egész belső kiképzését a festőmű­vészet kapta feladatául s a színek, a formák mindent betöltő szimfó piájában a képíró volt a karmester. Igy keletkeztek a nagyméretű falké­pek a kupolák mennyezetén, az ol­tárfülkékben. Szinte ellepték az épí­tész művét és merészen áttörték a mennyezet falát, hogy helyébe eget varázsoljanak. A bárok világa a szent szenve­délyé, a hatalmas pátoszé, a meny­nyei örömé, az üdvözülés elragadta­tásáé. A templom egyetlen színdús ví­zióvá alakul a bárokban. Elhagyta a röneszánsz tagoló, részekre bontó rendszerét, elhagyta a fal sík jellegét s díszítésben folytatja az építészeti formákat. A boltozat képein a perspektíva mesterfogásai érvényesülnek, az át­metszések, alálátások bonyolult rend­szerei, figyelemmel arra, hogy a szemlélő alulról veti tekintetét reá. A falképek, alfresco készültek részletekben nedves vakolatra festve, teljes technikai felkészültséggel, a mesterség minden raffinementjét ki­aknázó tudással." A bárok stílusnak e rövid, tömör, összefoglaló jellemzése mindenkinek eszébe ötlik, vagy tudatosan vagy tudat alatt, aki csak a restaurált bel­városi templomba először belép. Valahogyan lenyűgözi, meghatja, a magasságokba emeli az ember lel­HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Uj alapokra fektetik a magyar' olasz külkereskedelmet. — Német­ország csak lőtt nyulat vesz át Ma­gyarországtól. — Százezer mázsa magyar búzát vásárol Németország. — A pénzügyminiszter bejelentette a közalkalmazottak fizetésj a vitását. — A reformátusok is megünnep­lik ezentúl Szent István király ün­nepét. — Meghalt Miklóssy István hajdúdorogi görögkatolikus püspök. — Darányi, Kánya és Rőder né­met kitüntetést kaptak. — Négy. száz állást töltenek be a fővárosnál. — December elején nappali légvé­delmi gyakorlat lesz Budapesten. — Szolnok közgyűlési termében kifüg­gesztették a keresztet. — A kor­mányzó 48 személyes herendi por­cellán evőkészletet ajándékozott Hit­lernek. — A magyar gyáripar 360 ezer munkást foglalkoztatott 80 mil­lió munkanappal. — Az idei bor­termést három ós fél millió hektoli­terre becsülik. — Darányi és Ká­nya Berlinbe utaznak. — Hóman miniszter orbáncban megbetegedett. — A főváros 624 ideiglenes tiszt­viselőt véglegesít. — Kommunista szerveskedés miatt őrizetbe vettek 36 embert Budapesten. — Eugénia görög hercegnő Sopronban tartózko­dik. — A kormányzó Barcsay Ákost Bihar-, Vajay Károlyt pedig Szabolcs­ós Ungmegye főispánjává nevezte ki. KÜLFÖLD Anglia megegyezést keres Fran­co tábornokkal. — Kun Bélát láza­dással vádolja a szovjet. — Marok­kóban véres lázadások vannak az angolok ellen. —Németország nem tárgyal, mig gyarmatait nem kapja vissza. — Újból La Guardia lett Newyork polgármestere. — Meg­nyitották a berlini vadászkiállitást. — Németország Danzig bekebele­zésére készül. — Béketornyot épí­tenek az Egyesült Államok és Ka­nada határán. — Károly román ki­rály és a trónörökös Csehországban vadásznak. — A windsori herceg Amerikába utazott. — Ólompótló anyagot találtak fel a németek. — Japán 50 centiméteres ágyúkkal sze­reli fel új csatahajóit. — Francia' országban óriási árvizek pusztíta­nak. — Légvédelmi okokból meg­szüntetik Bécsben az utcai gázvilá­gítást. — Mussolini felavatta a pon­tini mocsarak helyén épült Apriliát. — Jeruzsálemben újra ostromálla­potot hirdettek. — A csehek beve­zetik Ruszinszkóban az orosznyelvű tanítást. — Sztrájkba léptek a ke­reskedők Belgrádban. — A futbal­listák Csehszlovákiában számot kap­nak. — Románia szabaddá tette a tengerikivitelt. — Földet kapnak a határ mellett a román frontharcosok. — Több mint egymillió unciával emelkedett a világ arany termelése. minden jóérzésű esztergomi lépjen be az Esztergomi Sétahelyszépítő Egyesületbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom