Esztergom és Vidéke, 1937

1937-11-07 / 88.szám

ESZTIRMWJMKE ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 88 SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer VASÁRNAP, 1937. NOVEMBER 7 Keresztény politikai és társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 miéi Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Az öregtemplom megfiatalodott és megszépült, új ünneplőbe öltözött a jubileumi esztendőre, kivül belül új szineket kaptak a vén falak, fenn aranyosan ragyog a kereszt a tornyon, benn pompás freskókból tekintenek alá az angyalok és a szentek, az egyház hősei, vértanúi és evangélistái, egy gombnyomásra fényárban úszik szentély és hajó : a hivők és a kegyúri város áldozatkészségéből valóban szépet és nagyot művelt itt az ember Isten dicsőségére, — azonban mindez nem elég az üdvösségre. Az első és legszükségesebb kell még ide, — az, ami egyértékűvé és egyformán kedvessé teszi az Úristen szemében az egyszerű Ízléssel berendezett fatornyos templomocskákat a művészet remekeivel ékesített, gigászi dómokkal és bazilikákkal, hogy megteljen a templom ájtatos hívekkel, Krisztus országának lelkes polgáraival, Jézus elveit és tanításait követőkkel, azaz tele legyen a templom jó emberekkel. Nem olyanokkal azonban, akik csak hiszik magukról és a világgal akarják elhitetni magukról a jóságot és akik csak a templomban akarnak jóknak, ájtatosaknak, báránykáknak, kegyeseknek, szelídeknek, testvérieseknek, jószivűeknek, igazságosaknak, emberszeretőknek, szegénygyámolítóknak, hitbuzgóknak és Krisztushivőknek látszani, a lépcsőkön túl azonban minderről megfeledkezve az önzés, kíméletlenség, kapzsiság, kegyetlenség és gyűlölködés ördögeivel cimborálnak. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy csupa emberbőrben járó angyal térdeljen az oltárok előtt és hogy csak ilyeneké az Isten háza a földön, — hiszen alig van ember bűn és gyarlóság nélkül, az Üdvözítő pedig éppen az élet elesettjei és a bűnösök íelé tárja ki Szivét, hogy megvigasztalódjanak és megtérve üdvözüljenek. Jó ember az, akiben él a jószándék önmagával és másokkal szemben, aki nem gyűlöletből és kevélységből cselekszik, hanem akinek lelkét melegíti a szeretet és szivét megaranyozza az alázatosság. A jó ember a családjában is jó ember, a társadalomban, hivatalában, munkakörében, embertársaival szemben is ugyanaz és a politikában is jó ember. A jó ember nem változtatja szinét, arcát, szándékait, nem cserélgeti jobbik vagy rosszabbik énjét templomban, közéletben és magánéletben, — végül pedig a jó ember nem cselekszi az életben éppen az ellenkezőjét annak, amit a templomban hangos szóval, vagy a kereszt és az Oltáriszentség előtt való néma lebomlással megfogadott. Az embersereg sohasem lesz angyalsereg — még a civilizáció legkifinomultabb kereteiber, az állami és társadalmi élet legtökéletesebb viszonyai és a kultúra leggyönyörűbb kivirágzásai között sem. Ezzel még a templomajtónál is számolnunk kell, — viszont Isten mentsen a kétszinűek, álszentek és képmutatók elszaporodásától. A jó emberek töltsék meg tehát a templomot, amelynek különben egyik legszebb hivatása a jó emberek összegyűjtése és a jó emberek társadalmának kiépítése Krisztus országában, Krisztus életelvei és igazságai szerint a csodálatos mennyei kapocs segítségével, amely összeköti a földet az éggel, az embert az Istennel. Áldás, kegyelem, üdvösség áradjon így erre a városra és közönségére a régi jó Öregtemplomból, amely az új élniakaró Esztergommal együtt most ime szintén megújhodott. 38.300 pengőbe került a belvárosi plébánia-templom restaurálása Vasárnap igen szép ünnepet ül Esztergom közönsége. — A város kegyúri temploma, a belvárosi plébániatemplom új köntösbe öltözve, ősi művészi szépségéhez méltóan restaurálva fogadja magába az esztergomi hívőket, akik e napon majd először gyűlnek össze a restaurált templom első főpapi miséjén. A nagy nap jelentőségét vezércikkünk méltatja, itt csak a restaurált templom szépségeit akarjuk bemutatni olvasóközönségünknek megkísérelve a szavakon keresztül érzékeltetni Esztergom eme megújult művészi alkotásának szépségeit. Mielőtt azonban magáról a megújult templomról szólunk, szükségesnek látszik, hogy néhány szóval öszszefoglaljuk a belvárosi templom stílusának, a barokstílusnak jellemzőbb vonásait, mert a restauráció nehéz, felelősségteljes munkáját csak igy lehet módunkban teljes egészében átértékelni. „A bárok slííus a XVI. sz. végén született meg, mint a reneszánsz egyik kihajtása. Az elnevezés a ba rocco szóból ered, amely a portu gáloknál szabálytalan gyöngyöt jelent. A bárok ékítményes formanyelvét a szabad lendület, a mozgalmasság felé való törekvés, az erősen kiforduló formák, csigavonalas hajlatok kedvelése jellemzi, általában véve az egyenessel szemben a kanyargó vonal iránt mutatott előszeretet. Hazánk építő és festő művészetét a XVII. sz.-tól kezdve jellemzi a barok-szellem elhatalmasodása, főként az egyházi művészetekben. Mária Terézia uralkodása idején a sok új templom mellett sok régit is modernizáltak bárokra. A templom egész belső kiképzését a festőművészet kapta feladatául s a színek, a formák mindent betöltő szimfó piájában a képíró volt a karmester. Igy keletkeztek a nagyméretű falképek a kupolák mennyezetén, az oltárfülkékben. Szinte ellepték az építész művét és merészen áttörték a mennyezet falát, hogy helyébe eget varázsoljanak. A bárok világa a szent szenvedélyé, a hatalmas pátoszé, a menynyei örömé, az üdvözülés elragadtatásáé. A templom egyetlen színdús vízióvá alakul a bárokban. Elhagyta a röneszánsz tagoló, részekre bontó rendszerét, elhagyta a fal sík jellegét s díszítésben folytatja az építészeti formákat. A boltozat képein a perspektíva mesterfogásai érvényesülnek, az átmetszések, alálátások bonyolult rendszerei, figyelemmel arra, hogy a szemlélő alulról veti tekintetét reá. A falképek, alfresco készültek részletekben nedves vakolatra festve, teljes technikai felkészültséggel, a mesterség minden raffinementjét kiaknázó tudással." A bárok stílusnak e rövid, tömör, összefoglaló jellemzése mindenkinek eszébe ötlik, vagy tudatosan vagy tudat alatt, aki csak a restaurált belvárosi templomba először belép. Valahogyan lenyűgözi, meghatja, a magasságokba emeli az ember lelHETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Uj alapokra fektetik a magyar' olasz külkereskedelmet. — Németország csak lőtt nyulat vesz át Magyarországtól. — Százezer mázsa magyar búzát vásárol Németország. — A pénzügyminiszter bejelentette a közalkalmazottak fizetésj a vitását. — A reformátusok is megünneplik ezentúl Szent István király ünnepét. — Meghalt Miklóssy István hajdúdorogi görögkatolikus püspök. — Darányi, Kánya és Rőder német kitüntetést kaptak. — Négy. száz állást töltenek be a fővárosnál. — December elején nappali légvédelmi gyakorlat lesz Budapesten. — Szolnok közgyűlési termében kifüggesztették a keresztet. — A kormányzó 48 személyes herendi porcellán evőkészletet ajándékozott Hitlernek. — A magyar gyáripar 360 ezer munkást foglalkoztatott 80 millió munkanappal. — Az idei bortermést három ós fél millió hektoliterre becsülik. — Darányi és Kánya Berlinbe utaznak. — Hóman miniszter orbáncban megbetegedett. — A főváros 624 ideiglenes tisztviselőt véglegesít. — Kommunista szerveskedés miatt őrizetbe vettek 36 embert Budapesten. — Eugénia görög hercegnő Sopronban tartózkodik. — A kormányzó Barcsay Ákost Bihar-, Vajay Károlyt pedig Szabolcsós Ungmegye főispánjává nevezte ki. KÜLFÖLD Anglia megegyezést keres Franco tábornokkal. — Kun Bélát lázadással vádolja a szovjet. — Marokkóban véres lázadások vannak az angolok ellen. —Németország nem tárgyal, mig gyarmatait nem kapja vissza. — Újból La Guardia lett Newyork polgármestere. — Megnyitották a berlini vadászkiállitást. — Németország Danzig bekebelezésére készül. — Béketornyot építenek az Egyesült Államok és Kanada határán. — Károly román király és a trónörökös Csehországban vadásznak. — A windsori herceg Amerikába utazott. — Ólompótló anyagot találtak fel a németek. — Japán 50 centiméteres ágyúkkal szereli fel új csatahajóit. — Francia' országban óriási árvizek pusztítanak. — Légvédelmi okokból megszüntetik Bécsben az utcai gázvilágítást. — Mussolini felavatta a pontini mocsarak helyén épült Apriliát. — Jeruzsálemben újra ostromállapotot hirdettek. — A csehek bevezetik Ruszinszkóban az orosznyelvű tanítást. — Sztrájkba léptek a kereskedők Belgrádban. — A futballisták Csehszlovákiában számot kapnak. — Románia szabaddá tette a tengerikivitelt. — Földet kapnak a határ mellett a román frontharcosok. — Több mint egymillió unciával emelkedett a világ arany termelése. minden jóérzésű esztergomi lépjen be az Esztergomi Sétahelyszépítő Egyesületbe