Esztergom és Vidéke, 1937

1937-11-04 / 87.szám

Halottak estéje a Hősi­szobornál November 1 -én, Mindenszentek ünnepén régi szokás szerint elzarán­dokolunk a temetőkbe elhalt kedve­seink sírjához, magunkkal visszük a hervadó ősz minden szép szines vi­rágát, hogy feldíszítsük velük a nem­rég hantolt, még friss sebeket oko­zott új sírdombokat s a körünkből már régebben eltávozottak korhadó fakeresztjeit. Este pedig mécsest, gyertyát, szines lámpákat gyújtunk a sírok felett, hogy ezzel is aposzt­rofáljuk az örök világosságba vetett hitünket és az elhaltak iránti válto­zatlanul élő és égő szeretetünket. Ez este és a másnap a halottak napja teljesen az övék, a róluk való kegyeletteljes, édesen fájó megem­lékezés, amikor is a robotos hétköz­napok szürke gondjait levetve s a szórakozások zaját messze elkerülve, lelkünk tükrére vetítjük az elhunyt aranyos kisgyermek képét, arcunkon érezzük az édes testvér búcsúcsók­ját s fülünkbe csendül a gondos édesanya aggódó hangja. Városunk sok derék fiának, a vi­lágháború hősi halottainak sírjához nem tud elzarándokolni a jó rokon, az ő sírjaikra nem szórhat virágot és ott nem gyújthat gyertyát, mert hiszen messze-messze, a galíciai sík­ságok, a wolhiniai mocsarak az er­délyi bércek árnyékában vagy Do­berdo fennsíkján jeltelen sírokban alusszák örök álmukat. Pedig e síroknál a rokonok talál­koznának az elhunytak bajtársaival is, akik ugyanazon úton indultak el a világháborúban s velők együtt me­neteltek, de az isteni Gondviselés kifürkészhetetlen rendelése folytán szerencsésen visszajöttek és még ma is élnek. A többszáz esztergomi hősi halott­nak jelképes sírja, a hősi szobor, az évfordulón eddig sem volt,sötét és virágtalan, a jó rokonok gondoskod­tak arról. Jó példával járt elől a Mráz kertészcsalád. De eddig nem adtak látható kifejezést gyászuknak és szeretetüknek, a még élő volt bajtársak. E hiány pótlására a Frontharcos Szövetség esztergomi főcsoportja a város vezetőségének támogatásával halottak estéjén, kivilágította a szob­rot és díszőrséget állított. Szép, fel­hőtlen csillagos ég borult a szobor fölé, amely előtt néma csendben fel­sorakoztak a vitézek népes küldött­sége és a formaruhás frontharcosok, akik látták és részben átélték azt a sok lemondást, nélkülözést, fáradal­mat, megpróbáltatást, fizikai és lelki szenvedést és veszélyt, amely a hősi halottak golgotás útját göröngyökkel szórta tele, amely úton az önzetlen­ség és áldozatkészség szelemétől ve­vérelt hősi halottak a messze ide­genben korhadt fakereszt tövében domboruló, vagy már teljesen jelte len korai sírukig járták rövid földi életükben hűséggel és becsülettel a férfias és heroikus kötelességteljesí­tés útját. Vezetőtisztségemből kifolyólag rám hárult a feladat, hogy a lánggyújtás előtt pár szóval megemlékezzem a kivilágítás és díszőrállitás jelen­tőségéről, a kandelábereket pedig, amelyeket Till temetkezési vállalat bocsájtott rendelkezésünkre, főcso portunk elnöke, Koffler Gyula nyu­galmazott alezredes gyújtotta meg. Az ég felé lobogó lángok oly stílu­sosan és hangulatosan világították be a szobrot és a mellette feszes vigyázzban álló frontharcosokat. A lánggyújtás csak pár percig tartott Este 8 órakor pedig kialudtak a lán­gok, s a diszőrség elvonult. Mi, hadviseltek bizunk abban, hogy elesett hős bajtársaink haza­járó s a jelenkor nagy szomorúsága miatt didergő szellemei a kandelá­berek lángjával aposztrofált bajtársi szeretet tüzénél, jólesően meleged­tek, mint ahogy annak idején, a nyirkos őszi ködökben ós a fagyos téli éjjszakákban gyújtott tábortüzek­nél együtt melengettük fázós tag­jainkat. Mi, vitézek és az összes frontharcosok hiszünk benne, hogy e lángok által aposztrofált rendíthetet­len hitünk megnyugtatta a nemze­tünk és hazánk jövőjéért aggódó hősi halottakat arról, hogy amiért ők küzdöttek, szenvedtek, harcoltak és elvéreztek, az ezeréves Nagy­magyarország, nem veszett el végleg. A gyertyák leégtek, a lángok ki­aludtak, a virágok elhervadtak, a diszőrség lelépett, de ne hagyjuk soha kialudni lelkünkben a tettek­ben megnyilvánuló áldozatkész haza­szeretet ügyét, ne hervadjon el ben­nünk soha a bajtársi együttérzés és a magyar összetartás szép virága, s ne hagyjuk el soha az önzetlen­ségnek hősi halottaink által járt, bár göröngyös, esetleg golgotás útját, akkor bizton nem éri őket és min­ket csalódás, feltámad régi nagysá­gunk, dicsőségünk, gazdaságunk és földi boldogulásunk 1 v. Zs. y. Hl II A magyar rendőr és a magyar csendőr hire példás. Annak, hogy Magyarország ma a rendnek és nyugalomnak békessé­ges szigete, nagy mértékben kiváló rendőrségünk a magyarázata. Egy szociáldemokrata képviselő mégis a parlamentben jónak látta elmondani azt a véleményét, hogy a magyar rendőrbiró és a magyar rendőr nem áll hivatása magas­latán. Széli József belügyminiszter azon­nal megadta a méltó választ a szociáldemokrata állításra és ki* emelte azt, hogy a magyar rend­örlegénység, amely a magyar parasztságnak dísze, virága, köte­lességét a magyar paraszt bölcs, okos józanságával teljesíti és a rendőrtisztikar amely nehéz, sa­nyarú viszonyok között, aránylag csekély illetménnyel is a szükséges erkölcsi magaslaton áll, elisme­rést és dicséretet érdemet. A Népszava régebbi számaiban olvastunk valamikor a rendőr csiz­máról és csendőr szúr onyr ól túlzó hangú cikkeket. Most a parlament­ben bírálják a magyar rendőrt, ismét szociáldemokrata részről. Nincs szüksége arra a kiváló magyar rendőrségnek, hogy a köz­vélemény előtt a Népszaváékkal szemben igazolást keressen. Min­den magyar ember, minden nem zeti és keresztény érzésű magyar ember tudja, mit jelent a nem­zetellenes veszedelmek visszaszorí­tásában, leleplezésében sokszor éle­tét jelentő veszélyben a polgárság békességéért és a rendért dolgozó magyar rendőr. Az a hazafias szellem, az a pártatlanság és fegyelem, amely a rendőrségünk egész lelkét jelenti, amely hírének, becsületének alapja, tisztán áll a keresztény közvéle­mény előtt. Még akkor is, ha egye­sek támadásai céltáblának szemel­ték ki ezt az intézményünket. A héten a Kerschbaummayer gyógyszertár tart éjjeli szolgá­latot. Szent Györgyi, a Nobel-díjas professzor. Vilagdicsőség középpont­jába került egy magyar tudós. Szent­Györgyi Albertet, a szegedi tudomány­egyetem orvostanárát, a Nobel-díjjal tüntették ki. Tudományos búvárko­dása és áldásos vívmánya : a C-vita­min felfedezése az emberiség jótevői közé avatták ezt a kiváló magyart, akinek nevétől úgy hangzik most az egész ország, az egész külföld, mint ahogy egy dicsőséges hadvezért, egy országok és népek sorsát fordító poli­tikust sem szoktak ünnepelni. Szent­Györgyi tanár dicsősége a magyar dicsőség. Ennek a kis nemzetnek dicsősége, amelyet megakartak fojtani, elakartak töiölni a nemzetek sorából. De amint ez a kis halálraítélt nemzet megmutatta vérviharok között élet­erejét, amint kitermelt magából világ­nagyságokat évszázadok során kato­nákból, hadvezérekből, írókból, művé­szekből, ügy termelte ki most elpusz­títhatatlan életerejével, nagy elődeinek nyomdokán a tudomány elismert világbajnokát. A pannonhalmi Szent Mór-ká­polna fölszentelése november 5-én lesz. A hatoltáros kápolnát a herceg­prímás fogja fölszentelni, fényes asz­szisztenciával. Sikeres vizsga. Schalkház Lipót dr. állatorvos az elmúlt héten a buda­pesti József nádor gazdaságtudomány egyetem állatorvosi osztályán a tiszti vizsgát sikeresen latette s igy ható­sági állatorvosi teendőkre is képesitte­tett Az uj képesítés megszerzéséhez mi is gratulálunk. Esküvő. Környey Mády és Kaszás Sándor, Kaszás Dolly ós ifj. v. Kör­nyey László f. hó 6.-án szombaton, d. u. 5 órakor tartják esküvőjüket a belvárosi plébánia templomban, (Min­den külön értesítés helyett.) Kinevezés. A vall. és közoktatás­ügyi miniszter a Vármegyei Nópmű* velési Bizottság előterjesztésére Jász Dénes oki. tanítót a tarkányi cigány­iskolához h. állami tanítónak kine­vezte. Jász Dénes 2 óv óta műkö­dött ezen iskolánál, ő volt ezen iskola első tanítója, kinek nehéz munkakörét a Vármegyei Népművelési Bizottság ezúton honorálta. Isten áldása kisérje további működését. Meghalt Wolek bácsi. Negyven­két év óta járt városunkba Wolek József zongorahangoló megjavítani, felhangolni zongoráinkat. Megbízható, lelkiismeretes munkájáért tisztelték, becsülték őt városunkban megbízói. A jó, öreg Wolek bácsi már nem jön többé hozzánk. Október 25-én szivbénulásban elhunyt Székesfehér­várott, ahol állandóan lakott. Elköl­tözött az örökkévalóságba. Halála hirót megilletődéssel fogadtuk. Wo­lek bácsi tipusa volt a régi, becsü­letes, dolgos embernek. Nyugodjék békében. Az Esztergomi Tanítóképzőben Végzett Iskolatársak Szövetségének e havi találkozója f. há 6 án (szom­baton) d. u. 6 órakor lesz a Fürdő vendéglőben. Tanult Férfiak Kongregációjá­nak vezetősége kéri tagjait, hogy az e héten esedékes rendes gyűlés he­lyett csütörtökön, f. hó 4-ón, d. u. 5 órakor a bencés gimnázium Szent Imre-ünnepélyén szíveskedjenek meg­jelenni. — Vasárnap, f. hó 7. én, d. e. 8 órakor közös szentáldozás. Kultúrest lesz a Szenttamási Vizivá­rosi Olvasókörben vasárnap este 6 órai kezdettel. Eucharisztikus nap Komárom­ban. Az Eucharisztikus Társulat győregyházmegyei tagjai november 18-án Komáromban Eucharisztikus napot rendeznek. 9 órakor dr. Breyer István megyéspüspök szentmisét mond, ünnepi szónok dr. Kerner Ist­ván, az Euch. Társulat orsz. igaz­gatója. Utána eucharisztikus értekez­let. Elnöki megnyitót mond dr. Breyer István megyéspüspök, dr. Nyisztor Zoltán pápai kamarás, dr. Somogyi Antal teol. tanár és dr. Wagner Mihály kanonok, az Euch. Társ. egy­házmegye igazgatója előadásokat tar­tanak. Délután dr. Saly László kano­nok, egy. m. tanár elmélkedő órát tart. áfeg. leanette sHACOOHAlD felsőn j 0 hn EDDy BARRyM0RE eirsie • BROWN II . Róbert Z. Leonan JzjzpságuQji, mMZsikáh art, juyvi- _ , jófákban. ó,} QndkJbefi. foJjilműJJa, CL •^m^~\H. J j t ^> Bemutatja a Kultur Mozgó péntek! szombat és vasárnap hétköznap este fél 7 és 9 órakor, vasárnap 4, fél-7 és 9 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom