Esztergom és Vidéke, 1937

1937-10-31 / 86.szám

Esztergom és a madárvédelem Szorgos megfigyelők megállapítot­ták azon megdöbbentő és különösen szépen fejlődő gyümölcstermésünkre egyenesen katasztrofális jelentőségű lényt, hogy városunk határában a rovarpusztító hasznos madarak száma évről-évre csökken. Teljesen érthe­tetlen, hogy az arra hivatott intéző­köreink ezen jelenség mellett érzék­telenül siklanak el és sem az oko­kat nem kutatják, sem pedig nem teszik meg a baj megszüntetésére alkalmas intézkedéseket. Hatósági beavatkozás nélkül pedig erőtlen ma­rad minden társadalmi akció, ha ilyen egyáltalán megszervezve volna. Mi tehát a legsürgősebb teendő? A baj főoka abban rejlik, hogy a hasznos madarak gondozásáról ete­téséről, védelméről stb. nincsenek ha­tósági intézkedéseink: a madarakat pusztítják a macskák, a szarkák és a madár fogdosó emberek. Amióta a szőlőhegyeken és a szi­geten állandóan emberek Jaknak, azóta a .madarászó macskák" ki­pusztították a madérfiókákat úgy, hogy ma már alig hallani Eszter gom határában fülemilét, pedig az­előtt hangos volt tőlük a sziget ós a hegy. A szarkák meglehetősen el­szaporodtak, de egyúttal elszaporod­tak a fészekszedő és csapdákkal dol­gozó emberek, akik télvíz idején há­borítatlanul, a rendőrség láttára űzik. mesterségüket és kereskednek a piacon hasznos madarakkal. A nagy hide­gekben senki sem gondoskodik bú­vóhelyekről, nyáron pedig fószkelési és költésre alkalmas helyekről. Ujab ban történnek itt-ott bokrosítások, de az elszaporodott macskák miatt azo­kat a szegény madárkák nem hasz­nálhatják. Mindenütt, de főleg gyümölcster­mő vidékeken a hasznos madarak védelme és gondozása hatósági fel­adat. Nekünk meg is van hozzá a megfelelő erdészeti és gazdasági sze­mélyzetünk, a feladat költséget sem igényel, miért nem szervezik meg te­hát a hasznos madarak védelmét ? Ezt a nagyjelentőségű kérdést újabban az Esztergomi Sétahelyszé­pítő Egyesület vonta feladatkörébe; természetesen csak annyiban, ameny­nyiben ezzel társadalmilag foglalkozni lehet. Kétségtelen, hogy ez a munka csak kiegészítője lehet a hatósági intézkedéseknek, azokat nem pótol­hatja. Miután az Országos Állatvédő Egyesület megszűnt és feladatkörét a Cserkész szövetség vette át, az Esztergomi Sétahelyszépítő Egyesü­let felkérésére a helyi cserkészetek fogják intézményesen ellátni a ma­dárgondozást és ezen szolgálat meg szervezését Klinda Károly gimná ziumi tanár és Raymann János a Gyümölcs Termelő Egyesület titkára vállalták magukra. A Szépítő Egyesület gondoskodik etetőkről, fészekodukró', bokrosítá­sokról és az eleséggyűjtésről. Már most felkérünk mindenkit, hogy ola­jos magvakat, mint napraforgó, len, tök és dinnyemag stb. gyűjteni szí­veskedjék. Hasonlóképen kérelemmel fogunk fordulni hús iparosainkhoz, vendéglőseink és kifőzdéinkhez, hogy úgy mint eddig, háj, faggyú és sza­lonnna-maradékok adományozásává; a nemes célt elősegíteni szívesked­jenek. A város vezetőségét pedig nyoma­tékosan felkérjük, hogy a madarvé­delmi intézkedéseket minél előbb szer­vezze meg: ezt a szolgálatot pedig nem szabad privát szívességként ke­zelni, hanem mint hivatalos köte­lességet a legszigorúbban végrehaj tani. Szabályrendeletet kell alkotni, és a szőlőhegyekben, valamint a szí geten a macskatartás! eltiltani, a ra­gadozók (szarkák, vércsék stb.) írta hatóságilag megszervezni. A fészek­szedést, a hasznos madarak lópvesz­szővel és csapdával való befogását pedig legerélyesebben üldözni kell. Valamennyi iskolában előadásokat kell tartani a madárvédelem nemzet­gazdasági fontosságáról, a hasznos és káros madarakról, a hasznos ma­darak gondozásáról. Itt volna már az ideje, hogy felismerjük ennek a min­denkor lekicsinyelt kérdésnek a je­lentőségét és ha már a borunkkal nem vagyunk versenyképesek, leg­alább a gyümölcsünk legyen az. Akkor, amidőn csak a legkiválóbb árúknak van kelendősége, sem sa­vanyú vinkóval, sem pedig kukacos gyümölccsel nem lehet még a helyi piacon sem megjelenni. vitéz SZÍVÓS Waldvogel az Esztergomi Sétahelyszépítő Egyesület elnöke. Az öregtemplom ünnepe A városnak mint kegyúrnak és a hiveknek áldozatkészségéből megújí­tott belvárosi plébánia-templom no­vember 7-én, vasárnap ünnepélyes keretek között lesz átadva magasz­tos hivatásának. November 6-án estefái 7—7 óráig a templom harangjainak zúgása jelzi a következő nap ünnepi jellegét. November 7-én, vasárnap reggel 9 órakor dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprimás főpapi szentmisét pon­tifikál, majd beszédet mond a temp­lomban. A főpásztort a kegyúr kép­viselői kocsikon kisérik fellobogózott utcákon keresztül a templomhoz. A templom közelében a közép- és elemi iskolák ifjúsága sorfalat áll. A templom bejáratának jobb oldalán a város képviselőtestülete, bal oldalán az egyházközségi képviselőtestület várják a bíboros egyházfejedelmet, kit Glatz Gyula polgármester üdvö­zöl. A templomban dr. Felber Gyula kegyúri plébános az asszisztencia élén fogadja a főpásztort, ki az egye­sületek és intézmények zászlóinak sorfala között vonul a szentélybe. Mise alatt a templomi énekkar és zenekar Ammer József belvárosi karnagynak ezen alkalomra készült Szent István miséjét adja elő. A fő­papi mise alatt a plébánia egyesüle­teinek tagjai és a hivek a bíboros hercegprimás kezéből veszik maguk­hoz az Oltáriszentséget. A hiveknek szombat este 6 órától és vasárnap reggel 6 órától bőséges alkalmuk nyilik, hogy gyónásukat elvégezzék. November 7-én délután 4 órakor ünnepi litánia, amellyel kapcsolatos szentbeszéd keretében fényszórók vi­lágítása mellett a hivek felvilágosí­tást nyernek a templom festményei nek tárgyáról. lintagyümölcsösi állíta­nak íel városunkban Á Komárom-Észtergommegyei Gyü­mölcstermelő és Értékesítő Egyesü­let f. hó 27-én tartotta meg közgyű lését a Városháza kistermében dr. Radocsay László főispán elnöklete alatt a tagok élénk érdeklődése mel­lett. Az elnöklő főispán közgyűlést meg­nyitó beszédében összetartásra buz­dította az egyesület tagjait és kérte, hogy támogassák továbbra is az egyesületet, mely évről-évre nagy fejlődést mutat s amely kell, hogy méltó helyet foglaljon el az ország gyümölcstermelő egyesületei között Ezután Rayman János gyümölcs­sát pedig nem jő.ndulalú magánem. | termelésiintéző számolt be az egye berek feladatául meghagyni, han em sülét 1936. évi működéséről. Az egyesület munkássága a vármegye gyümölcsfaállományának egysége­sítése, a szakismeretek terjesztése, tanfolyamok és előadások útján, ked­vezményes gyümölcsfa, védekező, permetező-anyag akció szervezésére és ezek nyomán a gyümölcstermés értékesítésének megkönnyítésére irá­nyult. Az új gyümölcsösök létesíté­sénél nagy szerepe van a Mocsai Faiskolának, amely bár évente 10.000 darab gyümölcsfát ad ki, kicsinek bizonyult és így megnagyobbítása szükségessé vált. A közgyűlés a jelentést tudomá­sul vette és örömmel állapította meg az előző évekhez képest a nagy ha­ladást. Utána a költségvetés került napi­rendre, melyet a közgyűlés 12.000 pengő szükséglettel és 12.000 pengő fedezettel elfogad. Rácz József ny. igazgató egy min­tagyümölcsös felállítását kéri, ahol a tagok gyakorlatilag tanulnák meg a helyes és okszerű munkákat. A terv a tagok nagy tetszésével találkozott. Dr. Radocsay László főispán helyes­nek találta a tervet s ígérte, hogy ennek a realizálására a várossal kar­öltve minden lehetőt el fognak kö­vetni. Rayman János vm. gyüm. intéző javasolja az egyesület ötéves fenn­állásának megünneplését, amely terv már az ország különböző gyümö'ős­termelő gócpontjain oly jól bevált vándorkiállítás kapcsán nyerhetne megvalósulást. Második javaslata volt a téli madárvédelem megszer­vezése, amelyhez a közgyűlés szin­tén egyhangúan hozzájárult. A közgyűlés végén Hajdú Gyula főerdőtanácsos, az egyesület helyi­csoportjának elnöke mondott meleg­hangú köszönetet dr. Radocsay László főispánnak, a távollevő dr. Frey Vilmos alispánnak és az egye­sület minden egyes tagjának értékes munkájukért. Ezután következett a tagok által minden évben élénk tetszést aratott ajándéksorsjáték húzása. A nyerte­sek neveit legközelebbi számunkban közöljük. Miről adott birt az „Esztergom és Vidéke" busz év előtt? 1917. október hó A város polgármestere pályázatot hirdetett a városnál üresedésben lévő két rendőri állásnak nőkkel való be­töltésére, azonban az állásokra egyet­len nő sem pályázott. — Az utcai világítás szükségszerű korlátozásával kapcsolatban panaszok merültek fel a Csernoch János-út felső szakaszá­nak hiányos világítása miatt. — Piaci polgárőrséget szerveznek a szombati hetivásáron teljesítendő rendőrszol­gála! ra. — A vénasszonyok nyara valóságos kánikulát produkál. A me­leg 28—32° között ingadozik. — Ok­tóber 11-én hatalmas felhőszakadás zúdult a városra, mely a város te­reit s utcáit a hegyekről lehordott vastag iszapréteggel borította be. — Schedl Arnulf bencéstanár, ki 28 éven át működött az esztergomi fő­gimnáziumban s ki igen nagy nép­szerűséget vívott ki magának Esz­tergom társadalmában, 67 éves ko­rában Zalaegerszegen elhunyt. — Nómethy Lajos ny. Esztergom-vízi­városi plébános, a jeles történettu­dós, kinek 19 önálló műve jelent meg, Nyitrabajnán elhunyt. — Az ország köztisztviselői Budapesten né­pes gyűlést tartottak a folyton fo­kozódó drágaság miatt, hol a szó­nokok azt hangoztatták, hogy a tiszt­viselők segítése az. állami élet és az éltalános gazdasági boldogulás elen­gedhetetlen feltétele. — Az eszter­gomi bérkocsituiajdonosok a ható­ságnak a tarifavisszaélések megszün­tetése céljából tett erélyes intézke­dései miatt sztrájkba léptek, de mi­kor a rendőri büntető biró az ipar­jog megvonását s lovaiknak ható­sági bérkocsiüzem beállítása céljából leendő igénybevételét helyezte kilá­tásba, másnap reggelre a sztrájkot beszüntették. — A belügyminiszter utasította a dohánytőzsdéket, hogy 16 éven aluli gyermekeknek s nők­nek a dohány- és szivarneműek ki­szolgálását tagadják meg. 1IIHE2K A süppedt sírokra virágot hord a kegyelet és az örök­zöld borostyánok felett az emléke­zés szövétnekét gyújtják meg. A bús, krizantémszagú temetőben jó­ságos kezek rendezik a sírokat, vi­rágerdő lesz a halottak birodalma, az apró gyertyácskák reszkető fé­nye egyetlen lánggá egyesül: ál­doz a halottak emlékének és me­lengeti az élők szivét. Virág a hantokon, égő gyertyák a keresztek tövében s régi fájda­lom könnycseppjei a szemekben. Az élők a holtakra emlékeznek, akiket a zord halál, lassú kór, hir­telen betegség, ostoba fegyvergolyó, szibériai tél vitt el közülük. Ha­lottak árnyai jönnek elő, felidé­ződnek régi szavak, ó-űzenetűket küldi az évek. A temetőbe sereg­lők ajka néma, csak a szivükben zsibong ezer emlékezés s fájdít va­lami szomorúság, ami mindig el­fogja az embert, valahányszor az elmúlásra, a halálra gondol. Könnyezve gondolunk a halot­takra, pedig ők már csendesen, megbékélt szívvel pihennek. Zavar­talan álmukat alusszák a hantok alatt. Mögöttük van az Élet s ez­zel együtt minden, ami durva ök­lözés, apró baj, nehéz gond, bá­nat és szomorúság. A keresztet az élők hordozzák, akiknél — különösen ma — ritka vendég az Öröm s örökös kvártélyt csinált magának a gond és aszó* morúság, akik a bántódásoktól tö­viskoszorúzoitan s a Sors durva ostorcsapásai között vánszorognak göröngyös Golgota-útjukon. MEGBÍZHATÓ FIÚT JÓ CSALÁDBÓL TANULÓNAK FELVESZÜNK VIRÁG ES SZÁNTÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom