Esztergom és Vidéke, 1937

1937-10-28 / 85.szám

zászlóalj egyllttes gyakorlatozása, mert akkor mi magunk is láttuk, hogy van eredménye a fáradságos munkának. A táncos csapatunk már az este olyan sikert ért el, hogy a szinház műsorát megváltoztatták és a magyaroknak mindennap sze­repelniük kellett. A nagy erkölcsi si­keren kivül egy nagy gyakorlati hasznunk is volt: ugyanis a gurnmi­lapon való alvás a lucskos fűben már oly kibírhatatlan volt, hogy a parancsnokság a táncosok és a jam­boreen legnépszerűbb magyar zene­kar további szereplésének letiltásá­val fenyegetődzött, ha nem kapunk szalmazsákot. És íme a „szemkáp­ráztató" lakodalmi tánc és a Rákó­czi-induló megtette azt, amit félévi utánjárással nem lehetett elérni, két órán belül megjött a 400 szalma­zsák. Nürnbergben a kerületi ifj. vezér fogadott bennünket egy csapat Hit­ler-jugend ólén. A beszéde volt az, ami méltán feltűnést keltett. Ő ugyan­is egész nyiltan kijelentette, hogy azért örül a magyar csapat látoga­tásának itt Nürnbergben, a hitlerista pártnapok helyén, ahol régen sok­sok német állam követei tanácskoz­tak együtt a közös Németbirodalom ügyeiről, mert tudja, hogy mi mind­nyájan ennek a közös, ősi törzsnek a messzire szakadt hajtásai vagyunk, ereinkben igazi német vér folyik. (?) Ezek után már nem is lepődtünk meg, amikor felszólította azokat, akik tiszta német vérből származnak, hogy lépjenek elő, majd végiglép­delt a 400 diák sorfala előtt. Egy humoros példát mondok el még, amelyből kitűnik, hogy a jé cserkész akkor sem jön zavarba, ha a magyaron kivül csak jamboreei nyelven tud beszélni. Már nagyon benne voltunk a hering ke­serűségében, amikor egyik esztergo­mi társunk elhatározta, hogy meg­magyarázza hollandi barátunknak, hogy nem sózott hal kell nekünk, hanem jó sonka. Azonban bökkenő volt: nem tudta a sonka nevét egy világnyelven sem, erre a jamboree világnyelvéhez folyamodott s egy szerűen, de eredményesen megol­dotta a kérdést : négykézlábra eresz­kedett és vidám röfögés közben azt a részét kezdte ütögetni, amit a disz­nónál sonkának hívunk. Röviden összefoglalva: a jambo­reeról hazahoztuk annak tudatát, hogy a magyar cserkészek még min­dig inkább tanítani mennek a jam­boreera, mint tanulni, hogy ami a tisztképzés terén az angliai gilvel, az lehetne idegenvezetők vélemé­nye szerint a „Csodaszarvas" jatn­boreeja. Végül mindenki hozott haza egy valódi hollandiai fapapucsot. Több sérelmet tárgyaltak a Kereskedelmi Társu­lat választmányi ülésén Vasárnap délelőtt a Magyar Ki­rály szálló különtermében az Esz­tergomi Kereskedelmi Társulat igen nagy érdeklődés mellett választmá­nyi gyűlést tartott. A gyűlés lefolyá­sáról az alábbiakban számolunk be. Lenkei Emil a Kereskedelmi Tár­sulat elnöke a gyűlés megnyitása után bejelentette, hogy a fiú- és leány kereskedelmi szaktanfolyamot az idén kellő jelentkező hiányában nem lehetett megtartani, de megvan a remény, hogy az idei szüneteltés a tanfolyamokat jövőre látogatottab­bakká fogja tenni. A bejelentés után az elnök ismer tette az esztergomi „Váci-utca" kia­lakításának tervét, (miről szombati számunkban már beszámoltunk) s felhívta a szép elgondolásra az esz­tergomi kereskedők figyelmét. A megjelent választmányi tagok nagy érdeklődéssel tárgyalták ezt a különös érdeklődésre számottartható kérdést és általában véve az a köz­felfogás alakult ki; hogy a terv meg­felelő utánjárásokkal, ügyszeretettel megvalósítható. Tudomásulvette a választmány, hogy a Borászati Egylet részvény­majoritását Putz Lajos borkereskedő megszerezte s igy remélhető, hogy ez a régi esztergomi intézmény újra megerősödik. Lenkei Emil ezután beszámolt ar ról, hogy az idén az adófelszólam ­lási bizottság döntései sok tekintet­ben kedvezőtlenek voltak az eszter­gomi kereskedőkre nézve. A bízott ság tárgyalásain sokszor valósággal késhegyre menő harcot kellett foly­tatni az egyes túlmagasan megálla­pított adótételek leszállításáért. Régente igen hasznos és célszerű volt az az eljárás, hogy az adókive­tés munkájába a Kereskedelmi Tár­sulat is belekapcsolódott megbízottai útján. Igy elérhető volt az, hogy a kereskedők szempontjából az adó­alapok megállapítása reális volt. A választmány ezután Esztergom fásításának ügyét tárgyalta, amely bizonyos szempontból már káros ha­tású a kereskedőkre. U. i. egyes fáknak a koronája annyira megnö­vekedett s annyira terebélyes lett, hogy az üzletek kirakatait teljesen eltakarja. A választmánynak az a felfogása alakult ki, hogy a városszépítést s ezzel kapcsolatban a fásítást nem csak belterjesen, hanem külterjesen is kellene végezni s a városban olyan fákat kellene ültetni, amelyek karó­jukkal nem akadályozzák meg a ke reskedők kirakatainak érvényesülé­sét. Sajnos ez az egyetlen mód en­nek a kérdésnek a megoldására, mert a járdák kiszélesítésére nincs lehe­tőség. A vasárnapi munkaszünet kérdése szerepelt ezután a tárgysorozaton. Több panasz érkezett be Esztergom­Táborból s magából Esztergomból i?, hogy egyes kereskedők a vasár­napi munkaszünetet nem tartják meg s ezáltal jogtalanul kárt okoznak a konkurrenciának. A választmány el­határozta, hogy ennek az anomáliá­nak a megszüntetésére a legszigo­rúbb intézkedéseket léptetik hatályba. Több kiedott rendeletet és rendé lettervezetet vitatott meg behatóan a választmány. Ezek közül különösebb érdeklődésre tarthat számot a keres kedelmi alkalmazottak fizetéses sza­badsága, amely progresszív arányban az inasokra is kiterjedne. Sérelmes a részletfizetési ügyletek tárgyában hozott miniszteri rendelet, mert annak egyik pontja kimondja, hogy ha a rószleíbevásárló a rész­leteket nem fizeti pontosan s ebben az esetben a kereskedő árúját visz­szaköveteli, akkor vissza kell fizetni az eddig teljesített részletfizetéseket, természetesen megfelelő kopási és anyaghasználati dij levonásával. Ez a rendelet nemcsak a kereskedőkre, hanem a vásárlóközönségre is sérel­mes, mert a kereskedők ilyen meg­kötöttségek mellett minden valószí nűség szerint óvakodni fognak a rész­letfizetési ügyletektől. Igen négy anomáliákat tartalmaz a fuvarosokra vonatkozó rendelet­tervezet. Ez a rendelet ugyanis ki­mondaná, hogy a fuvarosok csak 5 km. körzetben szállíthatnak, de igy is csak akkor, ha előzőleg 5000 P óvadékot letették. Ez a rendelet olyan helyzetet teremtene, hogy a fuvaro­zás tekintetében a Máv és a Mateosz teljes privilégiumot élvezne. Igen hasznos és célszerű ellenben a kereskedelmi miniszternek az a rendelete, amely kimondja, hogy a ' tulajdonos nem emelheti az üzíetbórt, j ha a bérbeadott üzlethelyisége jól [ prosperálna bérlője kezében, különö sen nem azzal a szankcióval, hogy a magasabb bér nemfizetése eseté­ben a bevezetett üzlethelyiséget a konkurrenciának adja ki. A tárgysorozat letárgyalása után Scheiber Ervin indítványozta, hogy a Kereskedelmi Társulat hasson oda, hogy a telefon szolgálat idejét terjesz­szék ki az éjjeli órákra is, mert ez gazdasági, egészségügyi és idegen­forgalmi szempontból igen nagyfon­tosságú. Továbbá írjon át a Keres­kedelmi Társulat a m. kir postának abban az ügyben, hogy a reggeli postainditás korábban történjék meg. Szóbakerültek még a megyei útépít­kezések is. Többek hozzászólása után a vá­lasztmány az indítványokat elfogadta és ezzel a választmányi ülés véget ért. A kultuszminiszter lehetővé teszi a legrosszabb tanulok javítóvizsgáját is Az 1934. évi XI. tc. értelmében az a tanuló, aki két egymást követő osztályt már javítóvizsgálattal vég­zett s a következő osztályban ismét elégtelennek minősítették egy tan­tárgyból elért eredményét, tanulmá­nyait csak az osztály megismétlésé­vel folytathatja. Az a tanuló, aki a középiskolai tanulmányai folyamán két ízben ismételt osztályt és a má sodik osztályismétlést követő tanév­ben tanulmányi eredményét újra elég­telennek minősítették egy tantárgy­ból, ugyanezen törvény szerint közép­iskolai tanulmányokat nem folytat­hat. Többízben előfordult azonban, hogy a tanuló nem óhajt többé kö­zépiskolai tanulmányokat folytatni és csak arról az osztályról kivan bizo­nyítványt szerezni, amelyet legutóbb olyan eredménnyel vég?elt, hogy esetében a törvény rendelkezéseinek kellene alkalmazást nyerniök. Miután ez a törvényszakasz csak szelek­ciós célokat szolgál, de kifejezetten nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az ilyen tanulók a bizonyítványt megszerezhessék, a kultuszminiszter valamennyi tankerületi főigazgatóhoz MOST JELENT MEGl V. HEISER EGYOfflOS bejárja a világot A Rockefeller-Alapítvány vezető orvosa V. Heiser az alapítvány megbízásából járta be a világot, hogy mint úttörő megszervezze a nagy járványok, népbetegsé­gek elleni, emberfeletti harcot. Erről a küzdelemről írt naplója egyike a legérdekesebb, legnagy­szerűbb könyveknek. Mint egy izgalmas riport, olyan ennek a műnek minden fejezete. A 400 oldalas mű ára 5 pengő, vászonkötésben 7 pengő S'NGER ÉS WOLFNÉR KIADÁSA és a középiskolai tanárképző-intéze­tek elnökségéhez intézeti körrende­letében az 1934. évi XI. tc. végre­hajtási rendelete kiegészítésekópen elrendelte, hogyha a tanuló, csupán a legutóbb látogatott osztályról kivan érvényes bizonyítványt szerezni, a tankerületi főigazgató, illetve az ille­tékes egyházi főhatóság engedélyt adhat arra, hogy a tanuló javító­vizsgálatot tehessen, de azzal a fel­tétellel, hogy sikeres javítóvizsga lat esetén sem folytathat többé közép­iskolai tanulmányokat, illetve a VIII. osztály ilyen módon való befejezése esetén érettségi vizsgálatra sem je­lentkezhetik. ML III fi ÜL A kártya. „A vagyonelosztás legdemokra­tikusabb módját a kártyaasztalokon próbálják ki" — irja valahol Ber­nard Shaw. Valóban, mert vannak ugyan a helyes jövedelemmegosz­lásnak, a vagyonegyenlősítésnek hatalmas állami eszközei (pl. az adózás) is, de leggyorsabban, leg­demokratikusabban a zöldposztós asztaloknál történik a vagyonelosz­tás. Leggyorsabban, mert hiszen egy rosszul kifogott éjszaka alatt vagyonok úszhatnak el. És legde­mokratikusabban, mert jelenleg csak a kártyaasztal az a hely, ahol a legkülömbfelébb társadalmi osz­tályokból, rendre és rangra való tekintet nélkül érintkeznék az embe­rek (Természetesen nem a komoly bridge-ről s a römiről van szó, amit csak meghitt körben, összesző* kott partnerekkel érdemes játszani, hanem a ferbliről, a huszonegyes­ről, a makaóról). Ennek a nagy jövedelemmeg­osztási folyamatnak megvannak a maga hősei, nézői, statisztéria]a. Vannak hősök, akik szemrebbenés nélkül nyernek, vagy veszítenek ezer pengőt, akik egyformán közönyös arccal vágják el a huszonegyet vagy a tropát. Vannak nézők, akik nagy sóhajtásokkal helyezik el kis tétjeiket a nagy küzdelmek árnyé­kában. Vannak gurmandok, akik Vart pour Vart játszanak és úgy élvezik a lapok járását, miut a különlegességi szivarok füstjét. Egyiknek mákony a kártya, a másiknak állítólagos kenyérkereset, a harmadiknak úri passzió. Vég­eredmény mindenüttugyanaz. Shaw azt mondta róla : „a vagyonelosz­tás legdemokratikusabb módja". A héten a Schwarcz gyógyszer­tár (Víziváros) tart éjjeli szol­gálatot. Dr. Drahos János — érseki általános helytartó. D. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás dr. Drahos János apostoli protonotárius­kanonokot nevezte ki általános érseki helytartójává, az elhunyt dr. Macho­vich Gyula helyébe. A kinevezés az egész érseki főegyházmegyében osz­tatlan örömet kel ett, mert az újon­nan kinevezett főpap személye köz­tiszteletnek és szeretetnek örvend nemcsak egyházi körökben, de a tár­sadalom legszélesebb köreiben is. Eddigi pályafutása, magas képzett­sége, hivatottsága a legszebb remé­nyekkel tölt el mindnyájunkat új működési körét illetőleg. Jelenleg az Actio Catholíca főegyházmegyei igaz­gatója. Halálozás. László Zsigmondné szül. Dutz Erzsébet f. hó 23-án, 67 éves korában Nagysápon elhunyt. Temetése kedden délután 3 órakor volt nagy részvét mellett a nagysápi református templomból az ugyan­ottani temetőbe. Az elhunytban

Next

/
Oldalképek
Tartalom