Esztergom és Vidéke, 1937

1937-10-21 / 83.szám

Emeljék fel a rokkantsági és öregségi OTI MABI járadékokat Sokat olvastunk és hallottunk immár arról, hogy az OTI ős MABI rokkantsági és öregségi tőkéi 1929 óta, amióta a törvény rendelkezései szerint a Társadalombiztosító ezen ágazatokkal bővült, nagy összegek torlódtak fel nevezett intézetek pénztáraiban, mert hiszen a befolyó járulékokat négy, illetőleg nyolc esztendeig kiadás — az adminisztrációs kiadáson kivül — nem terhelte, amennyiben a tagok joga ez ágazatok nyújtotta segélyre csak 200, illetőleg 400 heti befizetés után nyíllott meg. Nem kis meglepetéssel olvastuk nemrég, hogy az OTI rokkantsági és öregségi ágazatának tőkéje eddig már mintegy 111 millió pengő tő' kére szaporodott fel, s ha legalább is felére értékeljük a MABI hasonló ágazatának tőkéjét, akkor nyilvánvalóvá lesz, hogy a két testvér biztosító intézet rokkantsági és öregségi ágazatának tőkéi megközelítik a 170 millió pengőt. Ez pedig olyan óriási összeg, hogy komolyan gondolkodni kell afelett, hogy a mai tengődő gazdasági viszonyok között mikép volna továbbszaporodása megállítható, vagy legalább részben a gazdasági élet vérkeringésébe visszavihető, mert hiszen ennek a hatalmas összegnek tétlenségre kárhoztatása nagy bajokat okozhat nemzetgazdasági szempontból. Az említett intézetek vezetői sokat töprengenek a probléma megoldásán. Majdnem úgy jártak a mamuttőkével, mint az egyszerű borbély az elefánttal, amelyet az állatkert sorsjegyén nyert. Nem tudta mit csináljon vele. Az OTl-MABI sem tudja, hogy mikép használja fel az óriási összegeket. Városoknak nyújt kölcsönöket, palotákat vesz, üdülőtelepeket épít — ami alapjában véve helyes —, csak arra nem gondol, amire pedig első sorban kellene gondolnia, hogy felemelje az Ínségesen alacsonyra megállapított rokkantsági és öregségi járadékokat. Mert hisz a törvény intenciója nyilván az volt, hogy a munkában megrokkantak és a munkából kiöregedettek nyugalmi napjait elviselhetővé, gondtalanná tegye, azt a nemes szándékot azonban szinte kigúnyolja az a csekély járadék, amelyet a nevezett intézetek rokkantjaiknak és a 65 évet betöltött öreg tagjaiknak nyújtanak — eléggé magasan megszabott járulékaik után. Távol legyen tőlünk, hogy összehasonlításokat tegyünk a közalkalmazottak nyugdijilletékével s a majdan élvezendő nyugdijával, de az állampolgárság ledegradélásának kell mondanunk, amikor az OTI- és MABitagok összehasonlíthatatlanul alacsonyabb járadékot (nyugdijat) kapnak. Ezt az űrt valamikép át kell hidalni, mert az állam szempontjából minden dolgozó fia — végezzen bér fizikai vagy szellemi munkát — egyformán megbecsülést érdemel. S az OTI és MABI felduzzadt tőkéi lehetővé is teszik, hogy a járadékokat felemeljék s bizton hisszük, hogy ez ellen a kormányhatalom ssm emelne kifogást s hozzájárulna ahhoz, hogy a vonatkozó törvényes rendelkezéseket módosítsák. Ha igy járunk el, jórészt megszabadulnak a szóban forgó biztosító intézetek vezetői a nyomasztó gondoktól, hogy az óriási rokkantsági és aggkori tőkéket mikép bocsássák vissza a gazdasági élet vérkeringésébe, mert bizonyos, hogy a felemelt járadék minden fillérje belejutna a gazdasági élet vérkeringésébe, amelynek piros vérsejtjei felszaporodnának s egészségesebbé tennék magát az életet, ?mi végeredményében nemzetgazdasági szempontból is felérne azzal, mintha a felesleges tőkéket holt anyagba, palotákba fektetik bele. Mikor pontot tettünk cikkünk végére, támadt az a gondolatunk, hogy mennyire hozzáillő volna, ha az OTI esztergomi kerületének választmánya országos mozgalmat indítana a rokkantsági és öregségi járulókok felemelése tárgyában s ez érdemben feliratot intézne a központhoz. Megmozdulását a tagok hálája kisérné. IIIHIIHMIHtilllllllHHIH Hideg, nyirkos időben folyt le a kegyeleti staféta Vasárnap délelőtt tartották az évek óta szinte már hagyományszámba menő kegyeleti stafétát. Az idén a hősök kultuszára rendelt nemes versenyen tiz csapat indult el, amelyek közül az abszolút elsőséget a Tanítóképző csapata nyerte meg 7 p 39 mp-s idővel. A versenynek kategóriák szerint részletes eredménye a következő: I. kategória: 1. a m. kir. József nádor gyalogezred 2/III. zászlóalja, 2. a Vak Bottyán kerékpáros zászlóalj, 3. a m. kir. gépkocsizó ágyúszakasz. II. kategória: 1. az Érseki Tanítóképző, 2. a bencésgimnázium első, 3. a Szent Imre-gimnázium (reáliskola), 4. a bencésgimnázium második csapata. III. kategória: 1. a Levente Egye sülét második korcsoportja, 2. a Levente Egyesület péntekesti szakasza, 3. a Levente Egyesület harmadik korcsoportja. A versenyen résztvevő csapatok utolsó emberei, a kegyeletes szokásnak megfelelően, befutásuk után meg koszorúzták a Hősök emlékművét. A staféta lefutása után megkezdődött az Ünnepség a Hősök-szobra előtt polgári és katonai hatóságok, a különböző alakulatok és a nagyközönség részvételével. Az ünnepi beszédet dr. Etter Jenő városi főügyész mondotta. Az ünnepi beszéd után Berencz György vezető főoktató kiosztotta a kegyeleti staféta győztes csapatainak a dijakat. Majd a Himnusszal ós az alakulatok tisztelgő diszmenetével véget ért a kegyeletes ünnepség. MiMMMMtMHMMWWIMmMMW áz új megye- és várostörténet t. i. a Magyar Vármegyék és Városok Múltja és Jelene c. mű sorozatában november hó elején fog megjelenni a közigazgatásilag egyelőre egyesitett Komárom és Esztergom, továbbá e két megye két városának múltját és jelenét tárgyaló, közel ezer oldalra terjedő hatalmas kötet a Laiszky Jenő igazgatása alatt működő budapesti Élet-nyomda kiállításában. A mű tartalmazni fogja a vármegyék őstörténetét, a kelták- és a rómaiaknak vidékünkön egykor felépített, majd megsemmisült uralmának emlékeit, a népvándorlás eseményeit, a hunnok, avarok és a szlávok uralmát, a honfoglalássá 1 egybekapcsolódó történéseket és Géza fejedelem korától fogva mind azon eseményeket, amelyek az államalapítás tényéhez fűződnek. Ez utóbbi tekintetben különös érdeklődésre tarthat számot a hazai hittéritésről általában tájékoztató rész, mint olyan, amely különleges feldolgozásban eddig teljes részletességgel ismertetésre nem került. ' A vármegyékről szóló rész Magyarország történelmi múltjából mind azon eseményeket felszínre hozza, amelyek a két vármegye történetével összefüggésben voltak s e mellet adja a vármegye földrajzát, ismerteti az éghajlati viszonyokat, a megyék földtani alakulatait, a bajóti Jankóvics- barlang kutatásának a vármegye őskorát új világitásban feltáró történetét és azt a tényt, hogy a megye területén az emberős igenis élt és annak kultúrája volt. Foglalkozik a mű a két vármegye fejlődéstörténetével s azok múltjának eseményeivel egészen napjainkig. Feltárja a tatárjárás rémeseményeit, a török hódoltság 150 éves tartamának a vármegyékkel és a két várossal való viszonyát. Ismerteti II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának a két megyét és a két várost érintő részleteit Vak Bottyán szereplésével együtt, nemkülönben az 1848—49-i önvédelmi harcnak ugyancsak vármegyénket érintő eseményeit. Minthogy pedig a hazai keresztény egyház fejlődéstörténete Esztergommal szorosan összefügg, természetesen ennek részleteit is világításba helyezi, Egyébként beszámol a mű mindarról, ami a két vármegye művelődóstörténetére tartozik, külön részben ismerteti Esztergom történetét és fejlődésének mozzanatait. Alkalmunk volt a már nyomda alatt lévő mű részleteibe betekinteni és megállapítottuk, hogy azt minden vonatkozásban komoly felfogás jellemzi s minden előítéletnek eredményes cáfolata lesz, vagyis szinvona lát tekintve, joggal állítjuk ama monográfiák sorába, amelyeknek kiadói nem arcképek hozásával és szürke exisztenciák hiúságának megadóztatásával állítják falnak a közönséget, hanem olyan alkotásokkal, amelyek megállják a helyüket a monográfiairodalom termékei között. HÍMEK és kulturális élete. Ha emelkedik a fizetés — megélénkül minden, ami az ember, a család a közületek életével kapcsolatos. A jobb napokat jelentő szivárvány feltűnt a láthatáron. Vájjon lesz-e a reménységből válóság ? Tisztviselők a reménység szivárványa alatt A főváros költségvetésének pénzügyi tárgyalásán hangzott el a keresztény pái t elnökének, Csilléry Andrásnak ajkáról a szó a tisztviselők lecsökkentett fizetésének visszaállítása érdekében. Mint futótűz, mint a hír tarka madarának legszebb ének, szállt a magyar tisztviselők között szájrólszájra: Olvastad? Mit szólsz hozzá ? Reménységeink, álmaink szivárványa tűnik föl egünkre. Sokszor mondották, hogy nincs Európában olyan tisztviselőkar, mint a magyar, amely olyan eredményes munkát végezne, mint ez. Megbízhatóságával, tudásával, kitartó energiájával erösi tette meg hitelél. A fizetéscsökkentés óta is munkaképességüknek teljes erejével szolgálnak, s hivatásuk erkölcsi szigorával élnek hivatásuknak. Gazdasági életük színvonalának visszaállítása az egész ország gazdasági helyzetére volna kihatással. A „Gazdasági Helyzet" ez az évek óta hallgató nagy Ur, már beszédessé kezd válni; már szóba lex helne véle állani. Volt idő, amikor senki sem lel kesédéit a tisztviselő sorsáért, mert egyoldalú megterhelést láttak benne. Ma azonban mindenki belátja, hogy iparos, kereskedő, egészségügy, piac, művelődés, közlekedés, pénzügy, adózás, államháztartás, népszaporodás szorosan egybekapcsolódik a tisztviselők nagy táborainak jövedelemforrásával, a fizetésévet és a nyugdíjával. Ha csökken a jövedelem, megérzi az egész ország gazdasági E héten a Rochlitz-gyógyszertár (Rákóczi-tér) tart éjjeli szolgálatot Dr. Machovich Gyula temetése. Osztatlan részvét mellett, nagy gyászpompával temették el f. hó 18-án, hétfőn dr. Machovich Gyula prelátuskanonok, általános érseki helytartót a főszékesegyház hajójából. Itt helyezték ravatalra az elhunyt főpap órckoporsóját gyertya- és villanyfényben, délszaki növények közé. A koporsó lábánál két nagy kandelláber égett, a ravatalt gyönyörű koszorúk borították. Reggel 9 órakor kezdődött a gyászmise, amelyet dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás mondott. Mise után a temetési szertartást ugyancsak a biboros hercegprímás végezte. A gyászmisén és a gyászszertartáson a főegyházmegyei papság nagyszámú képviseletén kivül megjelent dr. Radocsay László főispán, dr. Frey Vilmos alispán, Glatz Gyula polgármester, vitéz Ungár Károly alezredes, zászlóaljparancsnok, dr. Krecsányi Kálmán rendőrfőtanácsos, vitéz Szívós- Waldvogel József, vitéz Borókay Rudolf ny. tábornokok, a honvédtisztikar, a megyei és városi tisztikar, a helyi hivatalok vezetői, a tanintézetek vezetői. A zárdai intézetek és az érseki tanítóképző testületileg vett részt a volt főegyházmegyei főtanfelügyelő végtisztességén, az Esztergomi Katolikus Kör szintén küldöttségileg vett búcsút hosszú ideig volt nagyrabecsült elnökétől. Ugyanígy adtak kifejezést kegyeletes érzésüknek a többi esztergomi katolikus intézmények és egyesületek, az elhunyt főpap nagyszámú tisztelői Esztergomból, a fővárosból és a vidékről. Küldöttségileg volt képviselve a túlsóféli Tardoskedd község is, melynek hosszú időn át volt buzgó lelkipásztora. A gyászoló közönség nagy serege töltötte meg a templomot, amikor megindult a gyászmenet a bazilika kriptájába, ahol a biboros főpásztor imája és áldása mellett örök nyugalomra helyezték dr. Machovich Gyula aranyozott érc koporsóba zárt holttestét. Püspöki konferencia. A magyarországi latin és görög szertartású róm. katolikus püspöki kar tagjai f. hó 21-én, csütörtökön délelőtt 9 órakor tartják meg szokásos őszi konferenciájukat dr. Serédi Jusztinián biboros, hercegprímás elnöklésével a budai hercegprimási palotában. Orvosi hir. Dr. Takács János belgyógyász rendelőjét Budapesti-utca 8. szám alól Kossuth Lajos utca 63. szám alá helyezte át. Rendel: délelőtt 10—12-ig, délután 5—6-ig. Telefon : 100. A kegyeleti stafétaverseny őszi időpontját kifogásolják sokán, akiknek az a véleményük, hogy ezt a szép ifjúsági versenyt május 3l-e tájára eső vasárnapon kellene megtartani, amely hivatalosan is a hősök emléknapja. Ez a szép tavaszi nap alkalmasabb lenne a félmeztelenre vetkőző diákatléták számára a hideg, ködös októberi vasárnapnál. Szerintünk is indokolt lenne az idő jobb megválasztása. A Belvárosi Kat. Olvasókörben f. hó 17-ón, vasárnap, délután 5 órakor dr. Ernszt Sándor v. miniszter, városunk országgyűlési képviselője, gazdasági előadást tartott az ott megjelent gazdáknak.