Esztergom és Vidéke, 1937

1937-10-14 / 81.szám

Dr. Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos mondott felemelően szép, lelkes beszédet az Oltáriszentségről, mint a szociális szeretet forrásáról. Németül szólott ezután a kon­gresszus közönségéhez dr. Lepold Antal prelátus-kanonok az Oltári­szentség a szeretet köteléke cimen. A zárószót — tótul is — dr. Dra­hos János prelátus-kanonok, az A. C. főegyházmegyei igazgatója mon­dotta. A pápai és a magyar himnusz zárta be a nagyszabású, lelkes ke­rületi kongresszust. Délután szentséges körmenet vonult a barlanghoz, melynek végeztével a biboros hercegprímás áldást osztott. Uj miniszteri rendelet az iskolakörzetek betartá­sáról A kultuszminiszter rendeletet adott ki az elemiskolai tankötelesek tanév közben való iskolaváltoztatásának szabályozásáról. Ez az új rendelke­zés bizonyos rendet teremt az isko­lábajárás, nevezetesen az iskolakö­teles gyermekeknek az egyes isko­lák közötti elosztása tekintetében olyan városban vagy községben, ahol több és többféle elemi iskola van. Eddig a helyzet Esztergomban is meglehetősen határozatlan volt és megtörtént az, hogy egyes iskolákba sok tanuló iratkozott be, más isko­lák pedig elnéptelenedtek. A kul­tuszminiszter éppen az egyes isko­lák elnéptelenedését és a másik zsú­foltságát akarja lehetetlenné tenni és ezért a körzeti beosztásokhoz köti a beírást. A rendelet kimondja, hogy a gond­viselő jogosult akár lakóhelyén, akár más községben lévő bármily jellegű, nyilvános, vagy nyilvánossági joggal író elemi népiskolába beíratni gyer­mekét. Tan-év közben csak a lakó­hely változtatása esetén Íratható át a gyermek más iskolába. A több iskolai körzettel biró köz­ségekben a tankötelesek szüleik la­kóhelyének megfelelő iskolai körzet iskolájába írandók be. A tanév köz­ben csak a lakóhely változtatása esetén léphetnek át a megfelelő kör­zet iskolájába. Ilyen községekben más jellegű iskolába a tanköteles tanév közben szintén nem léphet át. A gondviselő a lakóhelyváltozta­tást megfelelően igazolni is tarto­zik. Ugyanazon községben (város­ban) tanév közben elbocsátó levél nélkül más jellegű népiskolába nem vehető fel a tanköteles. MKi;aLÉft»tt iíÉÉÉ>É>é m mx Szép sikerrel ért véget a tnzoltóaltiszt-kepző tanfolyam Az új tüzrendészeti törvény ren­delkezései szerint minden törvény­hatóság székhelyén tüzoltóaltisztkép­ző tanfolyamokat kell tartani, melyre a vármegye községei önkéntes vagy hivatásos tűzoltótestületük erre ki­választott tagjait tűzoltó-altisztté leen­dő szakszerű kiképzésük céljából el­küldeni tartoznak. Október hó 1—10-ike között tar­tották meg Esztergomban az első ilyen tanfolyamot, melyen 29 vidéki tűzoltó vett részt s nyert kiképzést. A tanfolyamon tűzoltási, tüzrendé­szeti és légvédelmi, délelőttönkint el­méleti, délután viszont gyakorlati ok­tatásban részesültek s az október hó 10 én tartott záróvizsgán a 29 kiküldött közül 28-an tűzoltaltiszti rangot nyertek. A tanfolyam megszervezője, pa­rancsnoka s egyik előadója László István esztergomi városi tanácsos, vármegyei tüzrendészeti felügyelő volt, előadói pedig dr. Félegyházi Elemér tatai járási tüzrendészeti fel­ügyelő, dr. Maliász Tibor honvéd­ezredorvos, dr. Murányi István já­rási tisztiorvos, Gyarmathy Lajos, a Hungária főmérnöke, Bánfi Károly, az esztergomi tűzoltóegylet titkára és Tátus János tűzoltóparancsnok. A záróvizsga dr. Frey Vilmos al­ispán elnöklete alatt folyt le s igen szép sikerrel végződött az elsőizben megtartott törvényhatósági tűzoltó­altisztképző tanfolyam. 735 percig volt levegőben az első magyar vitorlázó pilótanő Murányi Ilona a Movero Eszter­gomi Sportrepülő Egyesület B) vizs­gás repülőnövendéke vasárnap a strázsahegyi repülőtéren letette a C) vizsgát s ezzel a teljesítményével Magyarországon ő lett az első vitor­lázó pilótanő. A pilóta cim elnyeréséhez a fenn­álló nemzetközi szabályok szerint a C) vizsga sikeres abszolválása (leg­alább 5 percnyi időnek a levegőben való eltöltésej szükséges. Aki a C) vizsgát sikerrel leteszi, az a többi vizsgánál is szokásos jelvényen ki­vül nemzetközi viszonylatban is ér­vényes pilótaigazolványt kap. Murányi Ilona gyönyörűen sike­rült C) vizsga-repülése vasárnap dél­ben folyt le. A repülésnek kiváló idő­járási és szélviszonyok kedveztek. A „Hols' der Teufel*-iskola vitor­lázó-gépnek az índi'ása a vizsgára a Strázsa-hegy tetejéről történt. A jól sikerült start után Murányi Ilona egymás után abszolválta a szépen sikerült fordulókat a hegy észak­nyugati oldala előtt, majd 7' 35''-es repülés után simán leszállott. Murányi Ilona az első magyar C) vizsgás pilótanő az Esztergomi Mo­vero tagjaként kezdte meg a repü­lés kultiválását. Lelkes, kitartó mun­kájának eredménye volt az 1936 júniusában letett A) vizsga, 1937 márciusában abszolvált B) vizsga s a most elért C) vizsga. Őszinte örömmel gratulálunk mi is az első magyar pilótanőnek s kíván­juk neki, hogy még sok szép ered­ményt érjen dicsőséget szerezve nem­csak magának, hanem városának is. llllllllllllllllllllllltllll Vármegyei gyűlések Folyó hó 12-én tartották meg a vármegyei kisgyűlés, a vm. közigaz­gatási bizottság és ennek egyes al­bizottságai szokásos havi gyűlései­ket a vármegyeház kistermében, dr. Radocsay László főispán elnöklete alatt. A harmincöt pontból álló vár­megyei kisgyűlési tárgysorozat le­tárgyalása előtt elnöklő főispán me­leg szavakban emlékezett meg arról a magas kitüntetésről, amelyben a vármegyei kisgyűlés illusztris tagja, dr. Meszlényi Zoltán prelátus kanonok részesült, cimzetes és segédpüspökké történt kinevezése révén. A főispán indítványára egyhangú lelkesedéssel hozzájárult a kisgyűlés ahhoz, hogy a kisgyűlésbői kifolyólag az új segéd­püspököt üdvözölje. Ezután Karcsay Miklós nyugal­mazott m. kir. kormányfőtanácsos elhalálozásáról emlékezett meg a fő­ispán és bejelentette a kisgyűlésnek, hogy a vármegye nagyérdemű volt tisztviselőjének temetésével kapcso­latban a szükséges intézkedések megtörténtek. Karcsay Miklós érde­meiről a törvényhatósági bizottság legközelebbi közgyűlésében fognak megemlékezni. A tárgysorozat 1. pontja volt Hor­váth Zoltánné pénztári ellenőrré tör tént választása tárgyában dr. Zwil­linger Ferenc esztergomi városi kép­viselő részéről beadott fellebbezés. A kisgyűlés a fellebbezést elutasí­totta és a választás eredményét jóvá­hagyta. A Felsődunántúli Zöldmező Egye­sület kórelmére a Zöldmező Egyesü­letek Szövetségének 100 pengő tá­mogatást szavazott meg a kisgyűlés. Kihirdette Márkus László szőnyi lakos állatorvosi oklevelét. A vármegyei faiskolákról és fásí­tásról szóló szabályrendelet tárgya­lása alkalmával felírt a törvényha­tósági bizottság a kereskedelmi mi­niszterhez, hogy az alárendelt posta­és távíró alkalmazottjait a telefon és táviróvezetőkek zavartalan fenntar­tására irányuló munkájuk elvégzése terén a faállomány megóvása érde­kében kíméletes eljárásra és az új vezetékek létesítésénél a fásítási ér­dekek fokozott mérvben való figye­lembevételére utasítsa. A leérkezett miniszteri válaszból megnyugvással értesült a kisgyűlés arról, hogy a mi­niszter egyidejűleg intézkedett aziránt, miszerint a m. kir. posta- és vezérigaz­gatóság közegeit az útmenti fák szak­szerű metszésére és fokozott kímé­letére vonatkozóan megfelelő utasí­tásokkal lássa el. Ezekután remélni lehet, hogy e téren a jövőben nem fordulnak elő olyan sajnálatos ese­tek, mint amilyeneket a vármegye közgyűlésén annak idején szóvátet­tek és amelyek alapján a törvény­hatósági bizottság felírt. Még elhatározta akisgyűlés, hogy a légvédelmi tanfolyamra berendelt községi és körorvosok berendelésé­vel kapcsolatban felmerülő költségek egy részét a kedvezőtlenebb anyagi viszonyok között lévő községek he­lyett magára vállalja. Ezután külön­böző községi képviselőtestületi ha­tározatokat bírált el a kisgyűlés, amelyeknek legnagyobb részét jóvá­hagyta. Majd a közigazgatási bizottság ülé­sezett. A napirend előtt felszólaló gróf Esterházy Móric ismét szóvá­tette azon sajnálatos körülményt, hogy a tüzifaárak maximálása tár­gyában kiadott rendeletek többféle­képpen értelmezhetők, sőt az újabb rendelkezés még növelte a nehézsé­geket. Az alispáni havi jelentés megem­lékezett Karcsay Miklós nyugalma­zott vármegyei főjegyző elhalálozá­sáról és meleg szavakkal parentálta el a vármegye volt főtisztviselőjét. Az államépitészeti hivatal szeptem­ber havi jelentése szerint az állami és törvényhatósági kezelésben levő utak forgalomképes állapotban vol­tak. Folyamatban van az Esztergom —Dorog közötti állami úton bazalt kiskockaburkolat fektetése, az Esz­tergom—budai, az Esztergom—do­bogókői, a Felsögaila— tarjáni és a Mocsa— naszályi megyei utak kiépí­tése, továbbá a fenntartási fedanya­gok szállítása. A munkákat a gyakori esőzések késleltetik. Az útépítési mun­kálatok folytán munkáshiány és mun­kabérdrágulás észlelhető. A vármegyei m. kir. gazdasági felügyelő jelentése szerint az időjárás igen változó volt, mert hűvös, borús és napfényes meleg napok gyakori változásával bőséges csapadék esett le. Az őszi repce, őszi árpa és az őszi takarmányok vetését befejezték és jól keltek. Az őszi kalászosok vetése még folyamatban van, az ide­jében elvetettek jól kelnek. A bur­gonya ós tengeri betakarítása folya­matban van, a terméseredmény jó. Takarmánytermósünk és a legelő ki­szolgáltatása igen jó, ezért könnyű lesz a jószág teleltetése. A törvényhatósági m. kir. állat­orvos jelentése szerint rühkórral fer­tőzve volt 5 község, sertéspestissel 10 község és sertósorbánccal 7 köz­ség. Állatkivitelünk volt Ausztriába 60 vágómarha, 679 vágósertés, 50 vágójuh és 2 használati ló, Cseh­szlovákiába 40 vágósertés, Francia­országba 100 vágójuh, Németor­szágba 50 vágómarha, Olaszországba 34 vágómarha és Svájcba 11 vágó­marha. HIREK Politika A politika azt a törekvést je­lenti, amely nagy erkölcsi törvé­nyek szolgálatával igyekszik a min­dennapok zűrzavarát eligazítani. A politika napi munkálat, napi feladatok elvégzése, abból a cél­ból, hogy az örök igazságok méltó helyűkre kerülhessenek a társada­lomban. Politizálni tehát nem ki­váltság, hanem kötelesség. Minden embernek megvan a maga szivszerinii ethikája és ép­pen ezért kötelessége ethikai meg­győződéseit a valóság síkjára he­lyezni. Vagy legalább is erre tö­rekedni. Más szóval minden em­bernek kötelessége politizálni. Ez nem azt jelenti, hogy köte­lessége mindenkinek korcsmák asz­talánál, vagy utcasarkokon elmon­dania véleményét erről, vagy ar­ról, hanem azt, hogy mindenki­nek tudnia kell, hogy melyek azok a szent ideák, amelyek a dolgok je­len állása mellett nem kerülhettek ezért vagy azért megvalósulásra. Aki pedig végiggondolja egy­szer azt, amit neki hivatásos po­litikusok mondanak, az lehetetlen, hogy ne igyekezzék megállapítani, hogy a hallottakból mi szolgálja a nagy emberi eszmék szolgálatát. Ha pedig alkalmat nyújtott bár­ki arra, hogy meggondoljuk és keressük politikai meggyőződésűnk erkölcsi alapját, akkor az a va­laki nem fáradt hiába, mert sza­vai nyomán tettre serkentő gon­dolat fakad! Az sem baj, ha a tett iránya nem lesz azonos teljes mértékben a szónok áltál óhajtott és köve­tendő iránnyál, mert ott, ahol tisztes szándékok indítják meg a cselekvések folyamatát, ott embe­rek találkoznak szembe egymással, de össze nem Ütközhetnek és egy­másnak ártani nem akarhatnak! Igy vagy úgy segíteni pedig egyre megy ! A politika munka: a történe­lem kőművesei a politikusok! S ha néha mást akarnák, mint amit az épület szempontjából ákarniok kell, Istenem, ők is csak emberek ! S az épület mégis csak megépül s a neve ez lesz: Szeretel, Meg­értés ; tehát: Emberiség ! A héten a Kerschbaummayer­gyógyszertár tart éjjeli szolgá­latot. Ernszt Sándor a külpolitikai helyzetről. Vasárnap az egyesült kereszténypárt gyűlést tartott, ame­lyen több neves keresztény politikus — köztük dr. Ernszt Sándor váro­sunk országgyűlési képviselője is — felszólalt. Ernszt Sándor a kisantant­tal folytatott tanácskozásokkal kap­csolatban megállapította, hogy Ma­gyarország nélkül lehetetlen rendbe­hozni Közép európát és most ezt mái szomszédaink is látják. Hangoztatta, hogy a világszerte észlelhető gazda­sági konjunktúra a fegyverkezési verseny következménye, ez a ver­seny pedig igen veszélyes, mert ha a fegyverek nagy mennyiségben ké­szen állnak, azokat nem hagyják be­rozsdásodni. Nagy óvatosságot aján­lott minden államférfiúnak, mert egy újabb világháború egész Európát tönkretenné.

Next

/
Oldalképek
Tartalom