Esztergom és Vidéke, 1937

1937-10-10 / 80.szám

ÖTVENNYOLCADIK ÉYF/ffc SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap VASÁRNAP, 1937. OKTÓBER 10 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A függetlenség a kultúrember számára a lelki vagy inkább a lelkiismereti függetlenséget jelenti. Az alkotmányos alapokon, törvényes keretek között és törvényes szellemben kormányzott országban különösen hangsúlyozandó a lelkiismereti függetlenség princípiuma. Hangsúlyozandó ez a legfőbb közéleti elv, az ember állami és társadalmi életének ez a legtisztább alapelve, amelynek megbecsülése önmagával szemben és tiszteletbentartása másokkal szemben — a legigénytelenebbektől a legtehetősebb és leghatalmasabb polgárokig mindenkire kötelező. Minden magyar állampolgárra, egyénre és közületre kötelező ennek a sajátságos magyar lelkiségnek megbecsülése és Leletbentartása. Alkotmáfcunkat és egész közjogi ré

mhí

rünket a lelki szabadságnak és lelkiismereti függetlenségnek levegője járja át, szinte ez élteti a nemzettestet és szinte ez hajtja a vért a magyar nemzeti és társadalmi szervezetben — következőleg a lelkiismereti függetlenség alapelve ellen elkövetett bűn és erőszak a nemzettest bármely területén súlyosan megbetegítő következményekkel jár. A magyar parlamentarizmus és a magyar közületek autonóm rendszere és ezeken keresztül a nemzeti élet kormányzati működése bizonyítja azt, hogy noha a magyar ember a rend és a törvény keretei között rendezte be és éli állami és közéletét, a rend és a törvény uralmát a közösség érdekében elismeri, de ez a rend jogrend, ez a rend és törvény erkölcsi rend és törvény, amely éppen arra való, hogy védelme alatt biztosíttassék a lelkiismereti függetlenség révén a fejlődés és a kultúra. Ezért a lelkiismereti függetlenség a tiszta parlamentarizmus és tiszta autonóm felfogás erkölcsi magyarázata, sőt az állami élet és a közületek erkölcsi alapja. Ebből magyarázható az, hogy államot és nemzetet, kormányzatot és állampolgárt, közületet és egyént bizonyos lelki kapocs fűz össze ebben az országban. Ebből, a lelkiismereti függetlenség megbecsülésének és tiszteletbentartásának elvéből és gyakorlatából folyik az az általános bizalom, amelynél fogva embernek és magyarnak érzi magát az állampolgár, mert tudja, hogy a törvény, jog és igazság nemcsak az ügyek szereplőivel szemben áll fenn, hanem az ügyek intézőit is kötelezi, Lehet-e ennél szebbet, felemelőbbet a magyar közélettel kapcsolatban elképzelni ? Lelkiismereti függetlenség! Lehet-e különb összetartó erőt, szebb lelki és erkölcsi alapot találni a testvéri közösség és egymásrautaltság jegyében élő nemzet és társadalom, város és falu, vezető és vezetett számára ennél, — a lelkiismereti függetlenségnél, amely a legnagyobbtól a legkisebb közületig, az elsőtől az utolsó hatóságig, a miniszteri hivaloktól a falusi jegyzők hivataláig, Esztergomon, Dorogon és Pilisszentléleken át, mindenütt él és mindenkit kötelez?! A lelkiismereti függetlenség gyakorlati megbecsülése és tiszteletbentartása ad a közéleti embernek, de különösen a mások ügyeit intéző köztisztviselőnek őszinte megbecsülést polgártársai részéről. Ezen az alapon állítják ki számára az erkölcsi érintetlenség közéleti bizonyítványát. Ennek ritka ellenkezőjéről, amelyet a lelkiismereti függetlenség megsértése von maga után, — nem is akarunk beszélni. A Szent István-ünnepségek Az „Esztergom és Vidéke" 1937. évi október hó 3-i száméban megjelent „Szent István emlékmű elhelyezése" c. cikk írója jónak látta a bevezető részben ütni egyet a Szent István évet előkészítő bizottságon. A cikk szerint, mig a régi bizottság egész évre szóló ünnepségeket tervezett, majd a terveket célszerű ségí és anyagi okokból csupán az idegen járó nyári időszakra tömöritette, addig az új és csekély számú tagokból álló bizottság három hónapra korlátozta a királyi ünnepségeket s ilyen szerény, Esztergom ősi múltjához és elhivatottságához alig méltó, dióhéjba foglalt tervezettel is beéri. Budapest és Székesfehérvár nagy arányú készülődései mellett ezzel a tervezettel ugyancsak le fogunk maradni a versenyről — úgymond a cikkiró — és nagy általánosságban az országos jelentőségű, nagyhorderejű évforduló dacára megmaradunk a falusi nép és bányászok szokásos nagyboldogasszony napi felvonulásának keretei között. A cikkiró vagy nem ismeri a Szent István évi ünnepségek tervezetét és akkor könnyelműen kritizál, vagy pedig ismeri, és akkor rosszindulatúan kicsinyii le a most működő bizottság munkáját. Mert az ünnepélyrendező bizottság kötelékében lelkes vezető irányítása alatt kicsiny, de ugyancsak lelkes csoport mindent elkövet, hogy Esztergom múltjához és jelen helyzetéhez képest és országos viszonylatban is méltóképen vegye ki részét az ünnepségekből. Természetesen a világváros Budapesttel, ahol milliókat áldoznak, naivitás összehasonlítani Esztergomot. Székesfehérvár nagysága és gazdagsága is sok előnyt jelent neki. Különben is a Szent István év nem lehet egész évre kiterjedő dínomdánom, lakodalom. Egyébként, ha az alábbiakban felsorolt ünnepségeket figyelembe veszszük, úgy véljük, hogy Esztergom egyáltalán nem marad szégyenben, sőt Fehérvár mögött sem marad el. Az ünnepélyrendező bizottság a következő ünnepségeket vette tervbe: 1938. május 31. Délelőtt 11 órakor a vendégek érkezése és fogadása a „Szent Jobb" vonattal. Ereklyés felvonulás a vasútállomásról a Bazilikába. (A Budapest-Esztergom vasútvonal melletti községek hódolata a Szent Jobb előtt.) Déli 12 óra körül a Bazilikában hódolat a Szent Jobb előtt rövid szertartással, majd a hivők tiszteletadása a Szent Jobb előtt. Déli 1 óra körül az Eucharisztikus Világkongresszus résztvevőinek Esztergomba érkezése és fogadása a hajóállomáson. Délután l—

1

!^ óráig ebédidő és az ásatások megtekintése. Délután 4 órakor szabadtéri előadás a Bazilika déli oldalánál az ifjúság sokszáz főnyi közreműködésével. Délután fél 6 órakor tiszteletadás a Szent Jobb előtt, majd annak elkísérése a Bazilikából a hajóállomásra. Este fél 7 órakor a Szent Jobb és a kisérő hajók indulása Budapestre. Az útvonalon a dunamenti községek részéről hódolat. 1938. augusztus 14. Augusztus 13 áu délutántól a vendégek fogadása. Augusztus 14-éu vitézi törzs, esetleg székkapitányi táborozás. Reggel 5 órakor zenés ébresztő. Délelőtt 9 órakor szentmise a bazilikában, utána a vitézek zászlajának felavatása. Délelőtt fél 12 órakor a Szent István emlékmű, esetleg utána a felállítandó Balassa-szobor felavatása. Délután 5 órakor a pedagógiai, várostörténeti stb. kiál'ítás megnyitása, előreláthatólag a kultuszminiszter részéről. Este fél 8 órakor hódoló föl vonulás a Hercegprímás tiszteletére s a népviseletek bemutatásával. Este fél 10 órakor vitézi est. A Bazilika díszkivilágítása. Tűzijáték a várfokon. Lampionos csónakfelvonulás. 1938. augusztus 15. Reggel 5 órakor ünnepi harangzúgás. Délelőtt 8

/4l0 órakor a Kormányzó úr Őfőméltóságának fogadása. Délelőtt 10 órakor jubileumi mise a Kormányzó, a kormány és a törvényhatóságok küldöttségeinek jelenlétében. Délelőtt fél 12 órakor az Árpádházi királyi palota ünnepélyes felavatása. Délután 6 órakor történeti hadijáték. Este fél 8 órakor a dorogi bányászok salamander felvonulása a Bazilika elé. (Kedvező körülmények esetén e napokra lesz beillesztve a vitézi székház és lakóház fölavatása is.) Augusztus hó folyamán Esztergomban tartják a katolikus pedagógusok nemzetközi kongresszusának egyik gyűlését. Cserkésztáborozás lesz cserkész vizi versennyel. Ekkor tartják a tűzoltók is országos kongresszusukat. Tárgyalnak az Iparművészeti Társulat kiállításáról is. Az év folyamán itt lesz a Magyar Történelmi Társulat egyik ünnepi ülése a Magyar Tudományos Akadémia részvételével, a Katolikus Tanáregyesület vándorgyűlése. Itt lesz a Budapest-vidéki tankerület középiskoláinak tor na ver senye, lövész- és úszó versen nyel és a Test* nevelési Főiskola részvételével. A frontharcosok megyei körzetének megalakítása, a Turista Egyesület gyűlése. Szeptemberben lesz a vármegye ós a város díszközgyűlése, mely szintén országos érdeklődésre tart számot. Ezekhez járulnak még a különféle külföldi zarándoklatok Szent István szülővárosába. Lesznek tehát országos, sőt nemzetközi viszonylatban is kimagasló ünnepségek, hiszen csak május 31-ére legalább 6000 idegen, köztük legalább 3000 külföldi idejövetelére kell számítani. Ezekhez járulnak a kisebb méretű ünnepségek és zarándoklatok. Ezeket a terveket úgyszólván mind az a lekicsinyelt bizottság tervelte és dolgozta ki. Ennek a bizottságnak a tagjai vetették föl a cikkiró által is méltán nagyra értékelt szenttamási Szent István-emlék tervét is ós nem rajtuk mult, hogy megvalósítása nincs előhaladottabb stádiumban. Ezeket a terveket és ezt a munkát rosszindulat nélkül lekicsinyelni nem lehet. Természetesen egy ember nem bírhat mindent. A tervek méltó megvalósításához szükséges a hatóságok nak, az egyes szakbizottságoknak és a város minden jóindulatú polgárának együttes munkája annál is in ább, mert a város közgyűlése